Délmagyarország, 2005. május (95. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-05 / 104. szám

10 BIZALMASAN 2005. május 5., csütörtök OLVASÓSAROK • Sajtóközlemény Segély a mátrakeresztesi károsultaknak Budapest, 2005. május 2. A Richter Gedeon Rt. számára a társadalmi szerep­vállalás kiemelkedően fontos, melynek részeként a Társaság támogatja a régió katasztrófa sújtotta területein az erre rászorulókat gyógyszerado­mány, vagy pedig készpénz-hozzájárulás for­májában. Ezen társadalmi felelősségtudatnak megfelelően a Richter Gedeon Rt. ötmillió forinttal járul hoz­zá a mátrakeresztesi özönvíz károsultjainak meg­segítéséhez. A támogatást a Vöröskereszt számá­ra történő készpénzátutalás formában juttatja el. f Férfimagazinok - női szemmel H-6720 Szeged, Tisza L. krt. 34. www.fokuszonline.hu kttnyváruhAz SVASARLOI KÁRTV 7% KEDVEZMÉNY! e-mail: fokusz.szegedeiira.hu TÖRZSVÁSÁRLÓ. KÁRTYÁRA ™V£¡Sl£S> Szeretünk főzni Szeretünk főzni és felesleges költekezésnek tartjuk az ét­termi étkezést - derül ki ab­ból a felmérésből, amelyben a GfK Hungária Piackutató In­tézet a magyar felnőtt lakos­ság étkezési szokásait térké­pezi fel. mm Az „Étkezési szokások 2005" el­nevezésű felmérésből kiderült, a magyarok kétharmada a leg­fontosabbnak a reggelit tartja, és meleg ételt ebédel, ugyanak­kor a válaszadók több, mint a fele szinte sohasem tízóraizik, vagy uzsonnázik. A felmérés rávilágított arra is, hogy a ma­gyarok többsége (55 százaléka) szívesen főz otthon, és a meg­kérdezettek egynegyede min­dennap foglalatoskodik a konyhában, ráadásul az étel íz­letessége fontosabb szempont, mint az elkészítés gyorsasága. A közvélekedéssel ellentét­ben a felnőtt lakosság nem kedveli a gyorséttermeket ­legalábbis így nyilatkozott a megkérdezettek 83 százaléka. Nem állnak sokkal jobban a hagyományos vendéglők sem, hiszen a megkérdezettek 45 százaléka soha nem jár ét­terembe, s a válaszadók 80 százaléka felesleges költeke­zésnek tartja a vendéglői ét­kezést. A férfimagazinokat mindkét nem olvashatja, bár inkább férfiaknak való témák vannak benne A sajtópiac egyaránt kiszolgálja a női és férfi olvasókat. Számtalan heti és havi kiadvány jelenik meg. Utóbbiak rendkívül igényes kivitelűek, sok fotóval és sztárral. Az általunk megkérdezett szegedi nők többsége nem kí­váncsi a férfimagazinokra: meghagyja azt a teremtés koronáinak. Az utóbbi néhány évben szá­mos új férfimagazin látott napvilágot. Egyesek a hobbik­ra specializálódtak, az extrém sportokkal, az autókkal fog­lalkozó kiadványok mellett mintegy tíz havilap szolgálja ki a teremtés koronáinak igénye­it. A szép kivitelű, igényesen elkészített újságok a mai si­keres, fiatal vagy fiatalos fér­fiaknak adnak példát életstí­lusból, beszámolnak divatos sportokról. S ahogyan a női magazinok, foglalkoznak a szépségápolással, öltözködés­sel, feldolgoznak párkapcso­lati témákat, és hónapról hó­napra közlik manökenek, vi­lágsztárok fotóit. - Inkább a nőknek szóló igé­nyes lapokat olvasom - mesélt szokásairól a húszas éveiben járó, belvárosi butikban dol­gozó Hunos Judit. - Nincs semmi bajom a férfimagazi­nokkal, szépek, igényes kivi­telűek, de nem érdekelnek kü­lönösebben. Egész nap nők fordulnak meg az üzletünk­ben, nem akarom még az új­ságban is a saját nemem kép­viselőit nézegetni. Judittal ellentétben gyakran lapozgatja a férfiaknak szóló lapokat Karai Éva. A buda­pesti, angol-német szakos egyetemista újságban min­denevő, így természetes neki, hogy mindent elolvas, ami a keze ügyébe kerül. - A fodrászüzletben, ahová járok, elolvasom a férfiaknak szóló magazinokat is. Időn­ként felfedezem, hogy egy-egy témát más szemszögből dol­goznak fel a nekik szóló la­pokban, de ez nem jellemző. A meztelenkedős újságokat nem nyitom ki, nem érdekel. Pedig az öcsémnek is van otthon egy-kettő, igaz, úgy teszek, mintha nem tudnék róla. Szeged belvárosában, az egyik újságos üzletben eladó Végh Krisztina, akinek hiva­talból is illik ismernie az ösz­szes kiadványt. A fiatal lány pozitívan vélekedik a férfiak­nak szóló lapokról. - Ha most gyorsan össze­számolom, legalább hétféle igényes férfimagazin van a polcunkon. Szerintem ezek jó ILLUSZTRÁCIÓ: FRANK YVETTE kiadványok, mindkét nem ol­vashatja, bár inkább férfiak­nak való témák vannak benne. Mindegyik minőségi, szép ki­advány, biztosan ezért is sze­retik a vevőink. A Dugonics téri szökőkútnál üldögélő Ba­rabás Betti első évét tölti Sze­geden. - Pornóújságot soha nem vennék a kezembe, gusztus­talannak tartom. Apukám­nak jár egy-két életstílus ma­gazin, azokba belenézek né­ha, de egyáltalán nem érde­kel, hány lóerős egy autó, mi­lyen a legújabb nyakkendő divat. Ezek helyett inkább szakirodalmat, vagy női la­pokat olvasok. Annak viszont örülök, hogy ilyen széles a választék. Apukámék mesél­ték, az ő fiatalkorukban nem volt ennyi újság. Igaz, ami ma kapható, többnyire drá­ga, még jó, hogy csak havon­ta egyszer jelennek meg. NY. É. A tűsarok és társai Márquez lehetetlenségei ló, úgynevezett kalapácsujjak pedig na­gyon tudnak fájni, ha az ízületek defor­málódnak, illetve ha tyúkszemek, büty­kök alakulnak ki. S fájdalmas a tűsarkú tipegőkben keletkező tyúkszem is, hi­szen a talp állandóan támasztó, teher­viselő pontján ég, nyomja az ideget. A magas sarkú cipő állandó viselete még akkor is ellenjavallt, ha kecsesebbé te­szi a női lábat, s kétségtelenül erősíti a bokát. A tűsarkút váltogatni kell a lapo­sabb sarkúval! S ez a váltáskényszer ér­vényes a vékony és vastagabb talpakra is. A kemény, vastag talpú cipőkben az ízületek kínlódnak, nehéz a lábbeli, és akadályozza a lábfej hajlását, mozgá­sát. A topa topánokban a járás sem ke­cses - pedig az még a személyiséget is tükrözni képes, állítják a kenti egyetem járásmódot karakterizáló kutatói. Mondják, az választ jól cipőt, aki a divatost, az egyéniségéhez illőt, az egész­ségest képes megtalálni. Vagy ha ez nem sikerül egyben, legalább váltogatja a lábra valóit, az alkalomnak, a strapának meg­felelően, gondolva alsó végtagjának ép­ségére, egészségére. SZABÓ MAGDOLNA A budapesti könyvfesztiválra Jelent meg a Magvető kiadó gondozásában Gábriel García Marquez új kötete, a Bánatos kurváim emlékezete. A kolum­biai írónak tíz éve ez az első szépirodalmi regénye. Gábriel García Márquez Bá­natos kurváim emlékezete című regénye ha egyszerűen akarunk fogalmazni, akkor egy aggas­tyán és egy fiatal lány lehetetlen szerelméről szól. A lehetetlen­ség itt kulcsfogalom, hiszen ho­gyan is lehetne egy kilencven­éves ember fülig szerelmes egy tizenöt éves lányba? Úgy, hogy majdnem eszét veszti a pusztító szenvedély és vágy miatt. Úgy, hogy együttléteik alkalmával a lány mindig alszik, a szerelmes agg pedig a legcsodálatosabb szerelmet álmodja és éli át mellette. Úgy, hogy újjászületik és új értelmet nyer az élete. Estéről estére. És természete­sen fizet érte - a madámnak. Megtalálja e bakfis Csipkeró­zsika mellett azt a szerelmet, melyet egész élete során nem talált. Egyetlen kurvánál sem, merthogy annyian voltak, hogy nem volt ideje megnősülni. És ne felejtsük el, hogy Marqu­ez hőse kilencvenévesen még aktív újságíró, a lap hátsó olda­lán naponta megjelenő tárcáit pedig falja a nagyközönség. Nyugdíjba szeretne menni, mert érzi, elfáradt, a főszerkesztő vi­Új szezon, új divat, s a női természet már csak olyan, hogy enged a csá­bításnak. Pedig a top topánok vá­sárlásakor, viselésekor picit gondol­kodni kellene, mi után, azazhogy mi­ben is megyünk... Qabriel (jarcia CMárquez Bánatos kurváim emlékezete Hozzáértők úgy számítják, életünk so­rán mintegy 160 ezer kilométert me­gyünk, futunk - már csak ezért is illik kímélni, ápolni lábainkat. A divatot kö­vetők, a top topánokat kedvelők azon­ban néha megfeledkeznek erről. Pedig a lábak nagyon megszenvedhetik a túl magas sarkokat vagy a síktalpú cipőket, a szoros, a vérkeringést akadályozó, ér­tágulatot előidéző lábbeliket, meg a rosszul szellőzőket. Még most, a könnyű pántosok sze­zonjában is érdemes jól megnézni, mi­lyen anyagból készült a cipő, hiszen a szintetikusok ráizzadnak a lábra, fel­dörzsölik a bőrt, gombásodást okoz­hatnak. Az elöl hegyes orrban zárt tava­szi topogókkal nemcsak az a baj, hogy Ha szorít a cipő... ILLUSZTRÁCIÓ: MTI az elejük pár nap hordás után felkun­korodik, de az is, hogy nem férnek el bennük a lábujjak. Az egymásra szoru­szont hallani sem akar róla. A le­hetetlenség magával ragadó aforizmáját teremti meg az író re­gényében. És ezáltal válik létező­vé. Az író műveiből jól ismert ka­rib kisvárosi környezetben ját­szódó történet fiktív, de az ön­irónia nagyon is valóságos, és a regény minden sorát áthatja. Márquez új regénye nemzetközi irodalmi szenzáció, amely a memoárkötetek írása közben, divertimentóként született. (Gábriel García Márquez: Bá­natos kurváim emlékezete, 2005, Magvető Kiadó, 103 oldal) LG.

Next

/
Thumbnails
Contents