Délmagyarország, 2005. május (95. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-05 / 104. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. MÁJUS 5. • MEGYEI TÜKÖR" 7 Újszegedi nagyfa Halálra váltan fekszik egy nagy tölgyfa az újszegedi ligetben. Azon az oldalon, amelyiken a clochemerlei botrányra emlékeztető közvizeldét őrzi rendületlenül a városi kegyelet, és amelyiken a Vigadó évtizedeken átnyúló másik botránya vigad. Elrágódtam rajta már én is, nem is egyszer, de nem ettől lett a törzse olyan, mintha vakírással készült térkép lenne. Kismillió féreg rágta olyanná. Azt ajánlottam, vágják ki majd, de ne tűzre vigyék. Ott állítsák föl, ahol ki tudja, hány évig állt. Nehéz ezt így megérteni, látni kéne. A liget legrégibb tölgyéről van szó, megérdemelné, hogy holtában is intő példa legyen. Jobban tessék vigyázni! Néminemű vitát kavartam akkoriban. Szokott az így lenni máskor is. Állítólag a madarászok egyik csoportja lázadt ellenem, arra hivatkozva, úgy kell meghagyni, ahogy van. A természet rendje arra épül, hogy a benne nyüzsgő sok féreg madarak tápláléka legyen. Hetek óta látom, elérte a fürészes végzet ezt is. Kivágták, és ott is hagyták a füvön. Nem visz arra naponként az utam, azt hittem, mire eljön a május, már föl is állítják. Mert görcsként maradt mega fejemben, példa kell az utókornak, hogy lássa, mit tesz a természettel a rombolás. Igaz, én is lázadoztam magamban a madarászok ellen is. Szerintem nem úgy vigyázunk legjobban a természetre, hogy mindent úgy hagyunk, ahogy az oktalan lények teszik, mert akkor úgy járunk, ahogy állunk. A híd jobb ívén annyi a galamb, napsütésben is esernyőt kéne tartanunk a fe jünk fölé, hogy agyon ne piszkoljanak bennünket. Az átmenő irányból számítva a jobb oldalon. Ezer ötlet lenne, hogy ne ott darvadozzon a sok madár, de nálunk természetvédelem van, és nem gyalogosvédelem, tehát semmi nem változik. A Dóm tér is galambok bitangja lett, elszánt ember legyen, aki a szegedi panteon szobrait egyenként akarja végignézegetni. Az odaát a bget madarai se haltak volna éhen, ha nem a tanulságnak szánt fa kebeléből táplálkoztak volna. Remélhetően ezután is megtalálják betevő falatjukat. Emlékszem rá, amikor az alsóvárosi templom padlásáról elkezdték letakarítani évszázadok galambpiszkát, nemcsak az oda mentett aranykelyheket találták meg, de a dongaboltozat is elkezdett „beszélgetni " a megkönnyebbüléstől. Csak remélni lehet, az innen fölszálló fohászok rendben áttörték a madárürülékek páncélját, és tisztán értek célba a magasságos mennyekben. Szeretem a célszerűséget látni mindenben, ami a világon van, és erősen bízom benne most is, gondos emberi szándék állítja föl ezt a kivénhedt tölgyet is. Szeged ugyan mindig élen járt a beszédes múlt emlékeinek eltakarításában - elég csak a patinás régi műemlékházak lebontására gondolnunk. Ahogy némely régészek abban bizakodnak, a várkapu köveit kibontva és megőrizve újabb látványosságot tárhatnak a még mindig forgó idegenek elé, úgy számítom én is, óvodástól az aggastyánig tanulságul szolgálhat még ez a tölgyfa is. H. D. Huszonnégy alkotó egyszerre állított ki Szegváron Vármegyeházi galéria A megnyitón a Gömb együttes játszott Fotó: Purgel Zoltán Eddig több száz látogatója volt a szegvári gálakiállításnak, melyet a környékbeli alkotók munkáiból rendeztek. A községben élők szemében egyre fontosabb közösségi épület, a vármegyeháza most galériává lett néhány hétre. A faluhoz képest hatalmas épület megtelt: kiderült, hogy Szegvár vonzása nagy. A vármegyeháza valaha a megye közigazgatási központja volt, most a kultúra méltó helyévé vált. Közel háromszáz látogatója volt annak a gálakiállításnak, melyet a környékbeli alkotók munkáiból rendeztek az „Én ezt tudom" program szervezői. A folyamat eredeti célját Nagy Sándorné művelődésszervező álmodta meg. A környékbeli településekről huszonnégy alkotó mutathatta meg, mit tud, a kiállított munkákkal megtelt valamennyi terem. A patinás vármegyeház, vagy ahogy a szegváriak nevezik, a kastély légkörében tapintható volt a barátság hangulata. Az alkotók egyike, Apró Ferencné elmondta, a városban évente egy-két képpel tudott szerepelni, Szegváron nagyobb esélyt kapott a bemutatkozásra, ennek hatására pedig nagyobb kedvvel festett. Krasznai János, a szakmai zsűri egyik tagja a megnyitón megfogalmazta, a természetes szépség emlékét viheti haza a látogató. A mindszenti szobrász munkáit a zsűri másik tagjának, Bíró Jenőnek a képeivel együtt szintén kiállították. Az ítészek a nagydíjat a tömörkényi idős asszonynak, Blanka Sándornénak szavazták meg. A zsűri különdíjakat is osztott, köztük két csoport, a mindszenti Perspektíva Alkotói Kör és a szentesi Festő Műhely kapott elismerést. Tóth József szegvári fafaragó munkáiról elhangzott, hogy „erősek", közülük különösen Toldi-képei figyelemre méltók. K. Berényi István munkáit a szervezők a keret nélküh képekhez méltó módon festőállványra tették, a falu szülöttének természet iránti határtalan nyitottsága jelenik meg a képeken. S mert egy kiállításmegnyitó nem is lehet igazi, ha nem történik valami különös: Szegváron lett ok a derűre. Szenczi Sándorné polgármester személyes különdíjat adott Kulbert György faszobrásznak: egy Black and Decker fűrészgépet. A polgármesterasszony úgy fogalmazott, a tehetségek derült égből villámcsapásként jelennek meg a közösségben, rájuk érdemes figyelni. Kulbert György és barátai Gömb Együttes néven zenéltek is a vármegyeházán, vele Bugyi András és Vigh-Molnár Róbert két megindító dallal adta át a közönséget a tárlatnézegetésnek és beszélgetésnek. B.G. Wellnesshétvége a Dél-Alföldön - olcsóbban f, Az árak a távolságot is mérik A nyugati határszél gyógyfürdőihez képest fél- és egyharmad áron kínálják szolgáltatásaikat a dél-alföldi wellness-szigetek. Áz árak kárpótolnak a távolságért, a szegényebb turisták pedig lassacskán valóban felfedezik a régiót. A nyugati határszél melletti gyógyfürdők szolgáltatásaikat már közel két évtizede azokra a külföldi turistákra alapozzák, akik a magyarországi árakat még mindig olcsóbbnak tartják az otthoniaknál. Olyan fürdőkultúra alakult ki Babon, Bükfürdőn, Sárváron, Hévízen, amelynek a dél-alföldi fürdők hosszú ideig a poros nyomába sem léphettek. Mára azonban megváltozott a helyzet, nincs olyan Csongrád megyei város, amelyik ne fürdőt fejlesztene és megpróbálja velük felvenni a versenyt. A különbség azonban még hosszú ideig megmaradhat, főleg azokon a településeken, ahol a szálloda és a fürdő nem épült egybe. A vendég ugyanis már pár száz métert sem tesz meg szívesen a szobájától a gyógyvízig, főleg az a felfrissülésre vágyó nem, aki megszokta: másutt már a szobájában egy tolószékbe ültetik, és attól kezdve a személyzet kézről kézre adja. Ennek a kényelemnek azonban borsos ára van, és ez az a tényező, amellyel ma versenyképes a Dél-Alföld. Ha szobát foglalnánk egy bükfürdői és egy hévízi - a szegediekhez hasonlóan - háromcsillagos szállodában, borsos árra kell számítanunk. Bükfürdőn májusban reggelivel 21 -23 ezer forintért vehetnénk ki egy kétágyas szobát, cserébe kapnánk egy gyógyfürdőbe szóló belépőt, használhatnánk a szálló úszómedencéjét, a pezsgőfürdőt, a jakuzzit, a szaunát, valamint a gőzkabint. Hévízen ugyanezt 18-20 ezer forintért kapnánk meg, félpanzióval, és még pluszban jár egy aromaolajos masszázs, szolárium, aquafitnesz, egy belépő a Tófürdőbe, a kerti termálmedence használata, no meg gőzfürdő, hőlégkamra, Masszírozó részleg a szegedi Anna fürdőben Fotó: Frank Yvette WELLNESSHÉTVÉGÉK MAGYARORSZÁGON Szobaárak Belépő* Masszázs* Iszap(2 fő/éj/Ft) (Ft) (Ft) pakolás* (Ft) Szeged 14-16000 700-1300 1500 1500-1800 Mórahalom 12 000 1000 1000-1250 1500 Makó 7-9000 660 1400 1400 Hévíz 18-20000 3200 2800-6800 4800 Bükfürdő 21-23000 1000-1600 2100 4800 * Tb- támogatás nélküli árak Forrás: DM-gyüjtés Ezekhez képest a dél-alföldi ajánlatok kissé fapadosak, igaz, a kevesebb szolgáltatás már magas színvonalú, és az árak kímélik a pénztárcát. A szegedi Forrás Gyógyszállóban - tudtuk meg Makiári Lászlóné igazgatótól egy kétágyas szoba egy éjszakára átlagosan 14 ezer forintba kerül, ebhez három helyre szóló ajándék fürdőbelépő, szauna, uszodahasználat és reggeli jár. Az DM-grafika igazgató szerint, amióta folyosó köti össze a hotelt a termálfürdővel, megugrott a forgalom. Az Anna fürdő - közölte Rózsa Péter marketing vezető - hat szállodával - a Novotellel, a két Tiszával, a Royallal, a Dóm Hotellel és a Romance-szal - kötött megállapodást, így a szállók wellnesscsomagot ajánlhatnak fel a városba látogatóknak. Ezek minimum egy fürdőbelépőt tartalmaznak. MQRAHALOM ES MAKÓ H Mórahalom új Thermal Panziójában - mely összeépült a fürdővel - 12 ezer forintért tölthet el egy házaspár egy éjszakát, amihez jár fürdőbelépő, valamint finn-, infraés fényterápiás szauna. Balog László, a panzió vezetője elmondta, a fürdő összes medencéjét és szaunáját ingyen veheti igénybe a vendég Makón - tudtuk meg Pőcze Lászlonétol, a termál- és gyógyfürdő igazgatójától - nincs a fürdőhöz csatlakozó hotel, viszont az összes panzió és szálló, a Karaván, a Fenyő, a Família és a Bástya 100-400 méterre található. A 4 ezer forint körüli fejenkénti szobaár mellé nem jár ingyenes szolgáltatás, viszont itt a legolcsóbbak a fürdőjegyek: egy felnőtt jegy áráért, 660 forintért az öszszes létesítményt használni lehet. Rózsa Péter elmondta: ha megvalósul a terv és a szomszédos épületben szállodát alakítanak ki, akkor oda is medencét kell majd építeni, és együtt kell majd komplex szolgáltatásokban gondolkodni. FEKETE KLÁRA Több nemzedék is számíthat a zöldre Biztatóan nő az erdősült terület Jó állapotban vannak a magyarországi erdők Európa nyugati, északi vidékeinek pusztuló erdőállományaihoz képest. Az erdőtelepítés kitűnő lehetőség a mezőgazdasági művelés alól kikerülő területek hasznosítására. Az erdőnek nagy a szerepe a vidékfejlesztésben, a különböző területek lakosságmegtartó képességének javításában. - Magyarországon tartósan jó állapotban vannak az erdők az Európa nyugati, északi vidékein találhatókhoz képest - mondja Klemancsics András, az FVM erdészeti főosztályának vezetője, a szegedi erdészeti oktatás 50. éves jubileuma alkalmából tartott fórum kapcsán. Az erdők egészségét, nemzetközi egyezmény alapján évről évre fölmérik. A magyar erdők jó állapotához az is hozzájárul, hogy Magyarországon - szemben a savas kémhatású talajon élő nyugati, északi erdőállományokkal - nagyrészt meszes talajokon találhatók, így a savas esők hatása nálunk kevésbé érvényesül. Egyébként a hazai erdők nagyrészt őshonos fafajokból állnak, s ezek kitűnő ellenálló képességet mutatnak káros hatásokkal szemben. Am megvan a szerepük a nem őshonos fáknak is. Sok olyan termőhely található Magyarországon, ahol csak úgynevezett „pionír" fafajokat lehet telepíteni. Ugyan nem őshonosak, de az adott helyen csak ezek élnek meg, és fokozatosan úgy alakítják át az adottságokat, hogy kitermelésük után már őshonos fák számára is alkalmassá lesz a terület. A nem őshonos fáknak többek közt a mezőgazdasági művelés alól kivont területek erdősítésében is szerepe lehet. - Ha egy területen megszűnik az évről évre történő vegyszerezés, a talaj bolygatása, s például a kukoricaföld helyére erdő kerül, az még nem őshonos fafajokkal történő telepítés esetében is sokkal természetközelebbi állapotok érvényesülését jelenti, mintha maradt volna a mezőgazdasági hasznosítás hívja föl a figyelmet a főosztályvezető. Márpedig, mint ismert, az EU irányelvei között a mezőgazdasági területek csökkentése, az élelmiszer-túltermelés visszafogása is szerepel, és a fölszabaduló területeket erdősítéssel is hasznosítani lehet. Magyarországon jelenleg 1 millió 967 hektár erdőterület található, ez mintegy 20 százalékos erdősültségnek felel meg. Távlatban 600-700 ezer hektáron lehet erdőt telepíteni. Évente 10-15 ezer hektárral nő az erdőterüFEL EVSZAZAD0S ISKOLA Ötven éve került Szegedre az erdészképzés - mondja Halápi Nándor, a Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola igazgatója. Egyprofilú az iskola, két párhuzamos osztállyal, 320 nappali tagozatos diákkal. Jelenleg 6 évfolyamos az oktatás, érettségi után a diákok itt maradhatnak még két évre, s erdésztechnikusi oklevelet szerezhetnek, de tovább Is tanulhatnak. Szakirányban többnyire a Nyugat-Magyarországi Egyetem erdőmérnöki karán folytatják tanulmányaikat, Sopronban, és erdőmérnökként, vadgazdamérnökként, természetvédelmi mérnökként végeznek. Sokan választják az egyéb agrárágazatokat is, illetve egyéb felsőoktatási intézménybe mennek tovább. Ahogyan egyre növekszik az erdővel hasznosított terület az EU-csatlakozás után, úgy lesz egyre nagyobb az igény az erdészeti szakemberek iránt - hívja föl a figyelmet az igazgató. Hullámtéri erdő Fotó: Gyenes Kálmán let, a csatlakozás óta az erdősítést társfinanszírozás is megkönnyíti - társfinanszírozás esetében a költségek 80 százalékát az unió fizeti. Az erdő nemcsak viszi, hanem hozza is a pénzt. Évente Magyarországon 7 millió köbméter fát termelnek ki, de az erdő közvetlen gazdasági hasznánál még jelentősebb a vü dékfejlesztésben, a lakosságmegtartásban betöltött szerepe. Az erdőgazdálkodás területén jelenleg 30-40 ezer ember találja meg a megélhetését országszerte, ha ehhez az elsődleges faipart is hozzávesszük, akkor kétszer annyi. S az erdőterületek növekedésével az említett létszám is nőhet. ECS.