Délmagyarország, 2005. május (95. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-31 / 125. szám

14 •FIZETETT HIRDETÉS* KEDD, 2005. MÁJUS 31. Az unió elismerésben részesítette a szegedi korszerűsítést Napkollektor a kórház fűtési rendszerében Pásztor István, a makói Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház gazdasági igazgatója a projektvezetője a Szeged városi kórház október 15-ig elkészülő energetikai korszerűsítésének. Az uniós szinten is kimagasló, több mint 368 millió forintba kerülő programban 25 százalék az önkormányzati saját erő, megvalósításához a KIOP 40 százalékkai járult hozzá, 35 százalékot pedig a kormányzat biztosított a tulajdonos önkormányzat számára, saját erő kiegészítő pályázati forrásból. Az unió szemében a projektvezető személye garancia a program megvalósítására - ezért Pásztor István, aki a beruházás indulása, 2005 márciusa óta munkahelyet változtatott, továbbra is projektmenedzser maradt. Amikor a projekt elkezdődött, még a szegedi kórház üzemeltetési osztályvezetője volt. A projektmenedzsert ezúttal arról kérdeztük, milyen előnyökkel jár majd a beruházás a kórház számára. Pásztor István az előzményekkel kapcsolatban elmondta, már régóta gondolkodtak azon, hogyan lehetne a régi, elavult, gazdaságtalan fűtési rendszert korszerűsíteni. A szegedi kórházban ugyanis még jelenleg is egy olyan, úgynevezett gőzös rendszer működik, amelynek lényege, hogy a kazánházban keletkezett gőzt az épületekben elhelyezkedő hőközpontba juttatják el, ott alakítják „vissza" meleg vízzé, amely ezután a radiátorokba kerül. A rendszerben az át- és visszaalakítás a ga/xiaságtalan, amely alaphelyzetet tovább rontja a hőközpontok elavult műszaki állapota, a hosszú, falon kívül, a szabadban futó távvezetékek, amelyeknek rossz a szigetelése. Amikor ismertté vált, hogy a KlOP-hoz pályázni lehet, döntöttek a részvételről. Az elnyert forrásoknak köszönhetően olyan modern meleg vizes kazánokat vásárolhatnak, amelyek magát a meleg vizet állítják elő. De az új rendszer csúcspontja az a 800 négyzetméteres napkollektor, amely abban egyedülálló, hogy a kórház teljes használati melegvíz-ellátási igényét biztosítja. Ezenkívül a klasszikus fűtési idény előtt és után rá lehet a fűtési rendszerre segíteni. Az egész energetikai rendszer öszszekapcsolódik egy épületfelügyeleti rendszerrel: számítógépről folyamatosan nyomon lehet majd követni az összes hőközpontban, kazánházban működő berendezést, látni lehet a folyamatot, a hiányosságokat. Az „agy", a számítástechnika figyeli a fűtéshez szükséges paramétereket, be tud avatkozni a folyamatba, ha szükséges. A rendszerben minden automatikusan működik majd. A napkollektorok elhelyezése is javítja a hatékonyságot. Pásztor István elmondta, a kórház A épületére kerül például a legnagyobb felület. Megújítják az épületek tetőszerkezetét is: az A épületen az elavult födémet, tetőszerkezetet is úgy újítják fel, hogy a tetőtér beépíthető legyen „járulékos fejlesztés" keretében. Ügy tervezik, hogy 5-600 négyzetméteres hasznos alapterülethez jutnak, ahol kórlap- és dokumentumtárolót, öltözőket, szociális helyiségeket lehet létrehozni. A 800 négyzetméternyi napkollektor hatalmas felület - megtartásához természetesen a szükséges szerkezeteket is meg kell erősíteni. Itt kell megemlíteni, hogy a kórházban már korábban elhelyeztek 96 négyzetméternyi napkollektort, de az önmagában nem volt elég hatékony. A projektmenedzser hozzátette: az energetikai program nem önmagában fut, vele párhuzamosam, sőt hozzá kapcsolódóan zajlik egy címzett támogatásból megvalósuló felújítás is. A pszichiátriai osztály, a műtőblokk, az urológiai osztály korszerűsítése, bővítése és a Kálvária sugárút felőli homlokzatfelújítás a projekt tartalma. Ez a fejlesztés 6 ezer 500 négyzetméter hasznos alapterületet érint és 1,29 milliárd forint értékű. Az energetikai korszerűsítés különben uniós szinten is kiemelkedő, a szegedi önkormányzat a projekt kimagasló színvonala miatt az EU-tól elismerésben részesült. Szeged városi kórház energetikai korszerűsítése Projekt pályázó általi bemutatása: A Szeged városi kórház hőenergia-cllátási rendszere 24 éves, ezért korszerűtlen, rendkívül gazdaságtalan, és az üzembiztonság csak nehezen, nagy költségráfordítással biztosítható. Ezen okok miatt az önkormányzat és a kórház vezetősége az energetikai rendszer korszerűsítése mellett döntött. A hatékonyságot javítja és a károsanyag-kibocsátást is jelentősen csökkenti a 800 m2 felületű napkollektor elhelyezése. A rekonstrukció következtében a melegvíz-termelés 37,5 százalékát a napkollektorok szolgáltatják, a gázfelhasználás 43,1 százalékkal csökken és a károsanyag-kibocsátás közel felére esik vissza. A fejlesztéshez a források biztosítottak. A projekt megvalósítását a PEA támogatta, így a KIOP 1.7.0-2004. pályázat elkészítéséhez szakértői támogatást nyújtott a HRD konzorcium által. A HRD konzorcium kérte fel a Hazai Térségfejlesztő Rt.-t a pályázat kidolgozására és összeállítására. Pályázó neve: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata. Projekt rövid megnevezése: Szeged városi kórház energetikai korszerűsítése. Projekt összköltsége: 367 675 000 forint. Megítélt támogatás: 147 070 000 forint. Tervezett éves energiamegtakarítás (GJiév): 9686. A projekt megvalósításának feltételei adottak, a projekt megfelelő előkészítést követően egy fűtési üzemszünet alatt kivitelezhető. A műszaki átadás befejezésének tervezett határideje 2005. október 15. A fejlesztés tartalmának rövid műszaki leírása: A rekonstrukció főbb lépései: - Meglévő korszerűtlen napkollektoros rendszer bővítése 800 m2 felületű, 1,8 Gpnv/év fajlagos mutatóval rendelkező kollektorokkal. Az Új rendszer a használati melegvíz- • termelést fogja segíteni. Az új rendszer kiépítésének célja az energiamegtakarítás és a megújuló energiaforrás felhasználásának növelése. - Kazánház rekonstrukciója, az elavult kazánok és kazánházi berendezések cseréje. A jelenlegi gőzkazánok hatásfoka 75 százalék, míg a beépítésre kerülő korszerű, folyamatos szabályzású gázégőkkel felszerelt kazánok hatásfoka 94 százalék. - Új hőtáwezeték kiépítése a régi, elkorrodált, sérült szigetelésű (nem megfelelő átnedvesedett, megrongálódott) gőz- és kondenz távvezeték helyett. - Fűtésszabályzás korszerű megoldás, mellyel megvalósítható lesz az épületenkénti, égtáj szerinti külső hőmérsékletfüggő szabályozás. Melylyel egyrészt a hőmérsékletviszonyok mindenhol egyenletesek lesznek és a fűtés hőveszteség is csökkeni fog. - Korszerűtlen konyhai berendezések cseréje. A konyhában jelenleg 8 darab korszerűtlen, gőzzel fűtött főzőüst van. Beépítésre kerül 4 darab 500 literes, közvetlen földgáztüzelésű, korszerű főzőüst. - Új gázfogadó állomás a gázredukálóval és az elszámolási méréssel. A jelenlegi gázfogadó elavult mérési pontossága nem megfelelő, és fenntartása fokozott karbantartási ráfordítást igényel. Új berendezésként komplett gázfogadó állomás épül, alacsony zajszintű gázredukálóval, megfelelően hangszigetelt burkolattal, komplett elszámolási méréssel, ennek következtében jelentősen csökken a környezeti zajterhelés és nő a mérési pontosság. - Korszerű épületfelügyeleti rendszer kerül kiépítésre, amely egyrészt biztosítja az egyes fűtési rendszerek, automatika rendszerek működését, másrészt biztosítják, hogy a rendszerek működése a kórház területén ellenőrizhető legyen. - Új hőközpont létesítése meglévő épület átalakításával. A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) helye a programok között Önkormányzat is lehet kedvezményezett Az Európai Unió az elmúlt évtizedekben a közösség szintjén olyan eszközöket hozott létre, amelyek a tagországok közötti társadalmi és gazdasági különbségeket hivatottak csökkenteni. Az egyik legmeghatározóbb politika az Európai Unió regionális politikája. Ennek elsődleges célkitűzése a tagországok és a régiók közötti regionális fejlettségbeli különbségek mérséklése. Mindez a gyakorlatban úgy valósul meg, Hogy a gazdagabb tagállamok befizetéseiből származó közösségi költségvetés mintegy harmadát újra felosztják a leghátrányosabb helyzetű régiók között. táskörét, a 2332003. (XII. 16.) kormányrendelet pedig a delegálható feladatok körét. A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program Irányító Hatósága 2003. május 15-én a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) egyik főosztályaként került felállításra. A főosztály jelenleg négy, feladatában és funkciójában világosan szétválasztott egységből áll, és programszintű irányítással foglalkozik. Intézkedési szinten a hatáskörébe a közlekedés és a technikai segítségnyújtás tartozik. A közreműködő szervezetek intézkedési szintű feladatokat látnak el, segítik az irányító hatóság munkáját. A KIOP a program megvalósításán két közreműködő szerHolnap Szegeden: információs nap a KlOP-ról A Gazdasági és Közlekedést Minisztérium országos roadshow-ja keretében szerdán, 11 órai kezdettel pályázati információs napot rendez a Szegedi Tudományegyetem Tanulmányi és Információs Központjában. A konferencia fővédnöke: Botka László, Szeged polgármestere. A konferencia programja: A KIOP általános bemutatása (Grónay Andrea osztályvezető, Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program Irányító Hatóság). A KIOP még jelenleg nyitva álló környezetvédelmi pályázati lehetőségei (Kovács Szilvia osztályvezető, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság). Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése (Mezei Károly, Energia Központ Kht.). Szeged városi kórház energetikai korszerűsitése - nyertes pályázat esetismertetése. Gyula város szennyvízcsatornázása II. ütem - nyertes pályázat esetismertetése. Az egész napos ingyenes szakmai konferencián a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium tájékoztatást ad az Európai Unió által biztosított, Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program keretében regionálisan igénybe vehető anyagi forrásokról, és segítséget nyújt a pályázatok igénybevételéhez. A hirdetés megjelenése az Európai Unió társfinanszírozásával valósult meg. Az életminőség javításáért Az ilyen formában újra elosztandó források a regionális politikában pénzügyi alapokban jelennek meg, ezek a Strukturális Alapok. Olyan pénzügyi források, amelyekből a tagországok pályázatok útján jelentős anyagi támogatásokhoz juthatnak. Mindezeken túl van egy különleges alap, a Kohéziós Alap a legelmaradottabb országok környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztésének segítésére. A 12604 999. EK-rendelet értelmében az 1. célkitűzés alá tartozó területeknek - ahol az egy főre eső GDP nem éri el a közösségi átlag 75 százalékát - a Strukturális Alapokból érkező támogatások fogadásához egy stratégiai szintű dokumentumot, úgynevezett Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT) kell készíteniük. Magyarországon az NFT-ben megjelölt legfontosabb cél az életminőség javítása. Ehhez versenyképesebb gazdaságra, a humán erőforrások jobb kihasználására, jobb minőségű környezetre és kiegyensúlyozottabb regionális fejlődésre van szükség. Ezen célok meghatározása alapján készült el öt Operatív Program (OP), amelyek tartalmazzák a fejlesztési területeket, és 2004-ben ezek alapján kerültek kiírásra az első európai uniós társfinanszírozással megvalósuló pályázatok. Ezek egyike a Környezetvédelem és Infrastruktúra OP, vagyis a KIOP. A KIOP intézményrendszere A hazai szabályozások közül az 1/2004. (I. 5.) kormányrendelet szabályozza az irányító hatóságok, közreműködő szervezetek feladat- és havezettel dolgozik együtt. Ezek: a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága, valamint az Energia Központ Kht. A program fejlesztési lehetö'ségei A KIOP fő célja a környezetvédelem és a környezetbarát közlekedési infrastruktúra erősítése a fenntartható fejlődés elősegítésével. Az Operatív Program a fő fejlesztési irányvonalakat úgynevezett prioritásokként fogalmazza meg. Ezek a célként kitűzött fejlesztési területeket foglalják magukban. A prioritások intézkedésekre bonthatók, ezekre épülve kerültek és kerülnek kiírásra a pályázati felhívások és valósul meg a program. A KIOP három prioritást tartalmaz: 1. környezetvédelem, 2. közlekedés, 3. technikai segítségnyújtás. A 2004—2006-os programozási időszakban a KIOP keretében 43,6 milliárd forint áll rendelkezésre a környezetvédelem prioritás pályázatainak támogatására. Az öt környezetvédelmi, nyílt pályázatra összesen mintegy 28,196 milliárd forint, az energetikai pályázatra 5,2 milliárd forint támogatás fordítható. Kedvezményezettek: önkormányzat, illetve központi költségvetési szerv, továbbá lehet gazdasági társaság, kis- és középvállalkozás, egyesület, egyház, alapítvány. A megfelelő mennyiségű és minőségű pályázat érdekében az irányító hatóság áttért a folyamatos pályáztatásra: 2004. július 15-től a környezetvédelmi pályázatok esetén és 2004. szeptember 15-től az energetikai pályázat esetén. Ez a pályázatok folyamatos befogadását teszi lehetővé.