Délmagyarország, 2005. május (95. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-27 / 122. szám

SZOMBAT, 2005. MÁJUS 28. • MEGYEI TÜKÖR" 15 A Múzeumi Baráti Kör a „fáskamrában " ülésezett Makó városának egykori titkos tanácsosai Forgó István, Tóth Ferenc és Draskóczy Ede Fotó: DM/DV A KERESZT ES A PÁRTBIZOTTSÁG H Még a politikailag kényes kérdéseket sem kerülte a baráti kör: 1968-ban javasolták a város történeti címerének visszaállítását - derül ki Forgó István visszaemlékezéséből. Érzékeny kérdést jelentett azonban a pajzson ábrázolt kereszt. A baráti kör sajátos magyarázattal állt az elvtársak elé: az tulajdonképpen nem is kereszt, hanem egy bitófa, ami Makó egykori pallosjogát jelképezi. A hatalom nem fogadta el az érvelést. Forgó István a hatvanas években felvette a kapcsolatot az egyházi vezetőkkel. Mint mondta: tisztában volt vele, hogy a szocializmusban is övék a lelki hatalom. A szerény nevű Múzeumi Baráti Kör a hetvenes években szinte hetente ülésezett Makón: a jelenlévők nemcsak a város múltjáról, de a jövőjéről is beszélgettek. Magisztrátusként, azaz a városvezetés nem hivatalos tanácsadó testületeként működött ez az értelmiségi társaság, amelynek aktív tagjai közül már csak hárman tartózkodnak a városban. Már csak hárman tartózkodnak Makón az egykori Múzeumi Baráti Kör tagjai közül: az alapító Forgó István, egykori tanácselnök, Draskóczy Ede, a városi ügyvédi munkaközösség nyugalmazott elnöke és Tóth Ferenc történész, a múzeum immár nyugdíjas igazgatója. A valaha hetenként ülésezett, szigorúan nem hivatalos értelmiségi csoport Makó rendszerváltás előtti vezetésének tanácsadó testülete, „magisztrátusa" volt. - Az ötvenes évek Makójának vezetése számos fejlesztést elmulasztott, a város valójában pusztulni kezdett, hiszen, mint arra a Tiszatáj egy tanulmánya is rámutatott: Makó a hatvanas évek legerőteljesebben csökkenő lélekszámú városa volt. Barátaimmal, ismerőseimmel együtt ez a megállapítás indított minket arra, hogy valamiféle szellemi műhelyt hozzunk létre a település hivatalos irányításától függetlenül, aminek a tevékenysége végre kimozdítja Makót a tespedtségből. Akkor járási tanácselnökként már volt róla tapasztalatom, hogy az igazi újítások milyen következményekkel is járnak: a Szundy Jenő kertészmérnökkel közösen megrendezett mezőgazdasági és kertészeti kiállításunk miatt, ami első ilyen volt Makó történetében, feljelentettek. A helyzet azonban tarthatatlan volt - emlékezett vissza Forgó István, aki részletesen ecsetelte: a hatvanas évek közepére a környező falvak mindegyikében bevezették már a vezetékes vizet, ilyesmiről azonban szó sem volt a járás központi városában. - Az akkori múzeumépülethez tartozó úgynevezett „fáskamrában" gyűltünk össze '65-től csütörtök esténként, egyetlen alkalmat sem hagytunk ki - fogalmazott Tóth Ferenc. Volt olyan közülünk, aki vendégeit hagyta otthon az ülés miatt, hiszen fontos és hasznos változások kezdeményezéséről döntöttünk. Számos eredmény mellett társaink szorgalmának és kapcsolatának köszönhettük az új múzeumépületet is, hiszen egy ekkora városban jellemzően nem épülhetett múzeum. Ez azonban csupán egy volt a baráti kör megvalósult kezdeményezései közül. Az egykori résztvevők kiemelték: összefogásuk indította el a Maros-parti üdülőövezet kialakítását, hiszen akkoriban sem út, sem víz nem volt a város vízparti külterületein, enélkül pedig idegenforgalmi szerephez nem juthatott Makó. A társasághoz csatlakoztak ügyvédek, mérnökök, orvosok és tanárok, újságírók is, így minden elképzelés rögtön gyakorlati formát is ölthetett. A távlati elképzelésekben sem szűkölködtek, javaslataik között szerepelt például egy rendszeres marosi túrahajójárat is, ami a makói strandot a szegedi Partfürdővel „kötötte" volna össze, ám a vízügyi hatóságok ennek megvalósulásához nem járultak hozzá. A turisták idecsalogatására már a hetvenes évektől sajátos ötleteket vetettek fel: az országban elsők között itt épüljön szauna, a gyógyturizmust szolgálja a termálfürdő orvosi szolgáltatása, és a meleg víz egy jókora pálmaházat mint egyedi látványosságot is fűtsön. A főtéren épülő bérházak tetejére üvegfedeles mozit álmodtak, és országos találkozók központját szervezték a Hagymavárosba. A felmerülő jogi problémák, feladatok megoldását Draskóczy Ede ügyvéd vállalta. Emellett természetesen a társaság minden ügyében, a kultúra érdekében is felemelte szavát, ha kellett. Elmondta: együtt kérték Erdeit, hogy egy saját kultúrházat is létesítsenek Makón. Az új létesítmény azonban már csak a rendszerváltást követően épülhetett meg, a korábbi Hagymaház helyén. I. sz. „,v FELHÍVÁS ^ PARLAGFŰ-MENTESÍTÉSRE Kérem a tisztelt lakosságot, a cégek, intézmények vezetőit, hogy a tulajdonukban vagy használatukban lévő ingatlanokon a parlagfű első kaszálását, vagy más módon történő irtását 2005. június hó 15. napjáig végezzék el. Június hó 15. és 30. között a város kül- és belterületén egyaránt a parlagfű-mentesítés elvégzését ellenőrizni fogjuk. A századforduló után Magyarországon megjelenő parlagfű mára olyan mértékben terjedt el az országban és olyan mértékben károsítja az egészséget, hogy a parlagfű okozta allergia népbetegséggé vált. Az ország 1/4-ének okoz visszatérő problémát augusztustól októberig. A betegség megelőzhető az allergiát kiváltó tényező megszüntetésével, a parlagfű következetes irtásával, mely leghatásosabb a virágzás előtti rendszeres kaszálással. A parlagfű elleni küzdelem fontosságát hangsúlyozva, a parlagfű teijedésének megállítása, termőterületének csökkentése, a pollenszennyezettség mérséklése és a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében az önkormányzat, a növényvédelmi szolgálat, civil szervezetek, a földhivatal és az ANTSZ közös akciót szervez, melynek során a parlagfüves terűletek feltérképezésre kerülnek, első ízben 2005. június hó 15. és 30. között. A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény értelmében a gyommentesítés minden földhasználó számára kőtelező. Azzal szemben, aki nem tesz eleget a parlagfű elleni védekezési kötelezettségének, belterületen a jegyző, külterületen a növényvédelmi szolgálat - felszólítást követően - védekezési kötelezettséget rendel el. Ezzel egyidejűleg növényvédelmi bírságot szab ki, melynek összege 20 000 Ft-tól 2 000 000 Ft-ig teijedhet. Amennyiben a földtulajdonos vagy földhasználó a védekezésre kötelező határozatnak nem tesz eleget, közérdekű védekezés elrendelésére kerül sor, melynek költségeit a földtulajdonos vagy a földhasználó köteles megtéríteni. A közérdekű védekezés költsége nem fizetés esetén adók módjára behajtható. Az allergiás megbetegedésben szenvedők és a ma még egészségesek védelme érdekében Ismételten kérem, hogy Szeged Megyei Jogú Város területén a parlagfű irtását első alkalommal június 15-ig - még a virágzás előtt -, azt kővetően október végéig még két alkalommal végezzék el. Parlagfűvel kapcsolatos bejelentéseiket az alábbi számokon váijuk: Külterületre vonatkozóan: 535-740, Cs. M. Növény- és Talajvédelmi Szolgálat Belterületre vonatkozóan: 80-820-032, Sz. M. J. V. Polgármesteri Hivatal zöldszám Dr. Mózes Ervin, Szeged Megyei Jogú Város jegyzője Az otthonunk is törődést érdemel - nem mindig választhatjuk az új ingatlan kényelmét A Generáli speciális élethelyzetekre kialakított programjai most a felújítóknak is megoldást kínálnak Bár nem gondolunk erre naponta, de tisztában vagyunk vele: otthonunk legnagyobb anyagi befektetésünk, mely állandó gondoskodást igényel. Folyamatosan óvnunk kell állagát, és bizonyos időközönként nagyobb felújításokat is érdemes végrehajtanunk ahhoz, hogy ne csupán értékálló, sőt értéknövelő befektetés legyen, hanem valódi otthon maradjon. Bár az új építésű otthonok száma évről évre nő, az ingatlanok többsége továbbra is a felújításra szoruló kategóriába esik. Azt sem szabad elfelednünk, hogy ami ma még új, néhány év múlva maga is felújítást igényel, különben az állapota romlani kezd. A felújítás tehát minden ingatlantulajdonost érintő kérdés. A komolyabb felújítási munkálatok azonban sokszor olyan anyagi megterhelést jelentenek a családi kasszának, hogy évekig halogatjuk megkezdésüket. Pedig tudjuk, hogy meg kell lépnünk, és azt is fel tudjuk mérni már évekkel korábban, nagyságrendileg mekkora összeget kell szánnunk rá. Sokan mégsem készülnek fel előre - holott ezek a költségek előre tervezhetők. Az előtakarékosság tehát a válasz az eddig feszegetett problémákra: kezdjünk el időben megtakarítani egy-egy várható felújításra, és használjuk ki a rendelkezésünkre álló lehetőségeket, hozamokat, állami támogatásokat! A GeneraliProvidencia Biztosító Rt. Aranykulcs Lakásprogramjának részeként felkínált, a FundamentaLakáskasszával közösen kidolgozott előtakarékossági konstrukciója megoldást nyújt minden felújítást tervező ingatlantulajdonosnak, magas hozammal és akár évi 72 000 Ft állami támogatással ötvözve. Ami a program valódi érdeme, hogy teljes körűen gondoskodik otthonunkról: az előtakarékosság mellett kínált lakásbiztosítás az előre nem látható, nem tervezhető eseményekre nyújt anyagi biztonságot. Hogy ez miért fontos? Tervezhetjük előre az állagmegóvás költségeit, mindez azonban nem véd meg bennünket a váratlanul bekövetkező, elkerülhetetlen eseményektől — sőt akár még terveink megvalósítását is megakadályozhatja. Otthonunkat és vagyontárgyainkat érhetik olyan károk, melyek után a helyreállítási és pótlási költségek meghaladják anyagi erőnket. A Generáli Aranykulcs Lakásprogramja magában foglalja a teljes körű védelmet, melynek része a biztosítási védelem is. Idén nyáron a Generáli az otthoni gondoskodást kiterjeszti a nyári programok helyszíneire is: a Vakációs csomag része minden lakásbiztosításnak, és ingyenesen nyújt védelmet a pihenéssel töltött percek alatt mindenkinek. Nincs annál kellemetlenebb meglepetés egy nyaralás alatt, mikor felfedezzük, hogy ellopták a strandon csomagunkat, vagy éppen kerékpárunkat. Strandlopás-biztosításokkal, kedvezményes utasbiztosításokkal és számos más többletszolgáltatással tehetjük így gondtalanabbá a pihenésünket, hogy nyáron, a szabadban is otthon érezzük magunkat. A részletekért érdeklődjön a Generali-Providencia Biztosító Rt. munkatársainál. 6722 Szeged, Kossuth Lajos sugárút 45. s Tel.: 06-62-541-182 Generáli TeleCenter információs szolgálat: (06-40) 200-250