Délmagyarország, 2005. május (95. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-27 / 122. szám

182 "MEGYEI TÜKÖR" PÉNTEK, 2005. MÁJUS 27. Lapunkkal kezdik a napot Két Dóm téri olvasónk, kct vezető, két szomszéd, két lendületes személyi­ség; tele tervekkel, ötletekkel. Munkájuk nyomán folyton mozdul, változik valami Szeged „szellemi főterén". Szőkefalvi-Nágy Erzsébet a Somo­gyi-könyvtár igazgatója és Kondé Lajos belvárosi plébános több dologban ha­sonlít. Mindketten intézményeik megújításán dolgoznak, munkájukkal szol­gálják a város közösségét, fáradhatatlanul szervezik intézményeik kultu­rális életét, mutatják be értékeiket. Ibvábbá mindketten a lapunkkal kezdik a napot. Kondé Lajos jelmondata: „Nyitott templom, nyitott szív" Jó kapcsolatot ápol a sajtóval DÉLMAGYARORSZAG OTTHON VAN! Nagy építtető, igazi „mene­dzser-pap" Kondé Lajos. A dóm plébánosa éppen a Katolikus Házból szalad vissza irodájába, hogy fogadja az újságírót, s máris meséli: teljesen átalakítják a Du­gonics téri épületet. A plébánia már kész, a templomban aka­dálymentesítenek, a díszkivilágí­tást építik ki hamarosan, miköz­ben a hatalmas épület cserepeit is cserélik. De nemcsak fizikai­lag építkeznek: megreformálták a hitoktatást is, úgy, hogy egy életformát közvetítsenek, de szó­rakozási lehetőséget is biztosít­sanak a gyerekeknek. A plébáni­ának „trendi" megjelenésű, iga­zán igényes honlapja van, a plé­bános pedig időnként sajtótájé­koztatókat tart, és ha kell, lobbi­zik a közösség érdekében. Nem csak a város lapja jubilál - mond­ja. Az idén 975 éves az egyház­megye, és 75 éves a fogadalmi templom, a plébánia szervezi az ünnepi eseményeket. Kondé Lajos minden reggel megnézi a Duna Televízió híradó­ját, meghallgatja a Kossuth Kró­nikát, és reggeli után elolvassa a Délmagyarországot. Lajos atya keresi a kapcsolatot a médiával. Úgy kezdte plébánosságát, hogy beszélgetni hívta az újságírókat. - Ami a házunk táján törté­nik, arról várok valósághű tájé­koztatást a lapból, legyen az kulturális vagy politikai ese­mény. Úgy érzem, végiglapozva a Délmagyart, jó összefoglalót kapok a város életéről. Ami za­var, az a sok erőszakos cselek­mény, vagy a balesetekről ké­szült képek. Érzem viszont a jó szándékot az egyházi ünnepek megjelenítése kapcsán. A vallási események közérdekűek, és a pontos beszámoló elkészítésé­ben akár szívesen segítünk is a sajtó munkatársainak - magya­rázza tippet, tanácsot adunk, egy-egy szertartáson mikor érde­mes fotót készíteni, vagy ho­gyan kell egy, a vallással kapcso­latos fogalmat használni. Szőkefalvi-Nagy Erzsébet könyvtárigazgató alaposan szeret újságot olvasni Éjjeli hírvadász a Dóm téren Kétszeresen is fontosak szá­niára a napi­lap hírei: in­tézményveze­tőként és a vá­ros kulturális közélete iránt érdeklődő pol­gárként már éjfél után átfutja a legfrissebb helyi híreket. Sző­kefalvi-Nagy Erzsébet (képün­kön) kétszer olvassa el lapun­kat: hajnalban a világhálón, reg­gel papírra nyomtatva. Az egykor Reizner, Tömörkény és Móra igazgatta szegedi közkönyv­tár igazgatója a régi könyvgyűjte­mény szerelmese. Szőkefal­vi-Nagy Erzsébet heti hét napot, napi 12-15 órát tölt a Dóm téri könyvtárpalotában: korábban ku­tatóként, most a város második legnagyobb költségvetésű kulturá­lis intézményének vezetőjeként. A Somogyi-könyvtárban őrzik Szeged sajtótörténeti értékeit. A XIX. században és a XX. század el­ső felében számtalan napi- és heti­lap jelent meg a városban. Egyedül itt találhatók meg a Délmagyaror­szág legkorábbi számai. - Éjfél után, munka közben, kikapcsolódásként gyakran rá­kattintok a Délmagyar honlapjá­ra. így tudom, mi jelenik meg az újságban reggel - mondja Szőke­falvi-Nagy Erzsébet. - A vezetői poszt kötelez: tájékozottnak kel­lene lenni, ezért mindennap be­lenézek az országos napilapokba, de a helyi történések miatt a Dél­magyarországot el is olvasom. Nagyon fontosnak tartom a programok beharangozását a hí­rekkel egy oldalon, sajnos a Prog­rampont rovat apró betűit már nehezebb böngészni - fűzi hoz­zá. - Nagyon szép beszámolót kö­zölt a lap Somogyi Károly fölaján­lásának 125 éves évfordulójáról, intézményünk alapításáról - foly­tatja. - Úgy érzem, ma is hitelesít egy személyt, értékel egy ese­ményt az, hogy beszámol róla az újság. „Megírta az újság" - mond­ják ma is, és ez mutatja, milyen óriási a szerkesztők felelőssége. Ha visszagondolok a múltba, mi­ért is járt régen nekünk a „Délma­gyar", akkor egyértelmű: éppen a kulturális irányító szerepe miatt. Egy hangverseny, egy kiállítás, egy színházi premier után értő mű­kritikát közölt a lap, mely mérv­adó ítélet volt. Ezt keresik ma is azok az olvasók a lapban, akik nem csak „átlós olvasással", pár perc alatt futják át az újságot. M. B. I. SZULETESNAPI PROGRAM Szeged, május 28., Klauzál tér 8.00-9.00: Reggeli zenés ébresztő - városnéző kisvonattal fú­vószenekar járja be a várost. 10.00-10.30: Bohócok az állatkertben - a szegedi Kövér Béla Bábszínház műsora. 10.30-11.00: Görkorcsolya-bemutató, játékos feladatok gyere­keknek Délmagyarország-nyereményekért, a Vasárnapi Délma­gyarország gyermeknapi játékának nyereményátadása. 11.00-11.45: A Pom-Pom együttes Ernő Afrikában című gyer­mekműsora. 11.45-12.00: A Délmagyarország konstrukciós fizikaverseny díj­átadása, nyertes konstrukciók bemutatása. Grease - előadják az Orczy István Általános Iskola tanulói. 12.00-12.45: Csonka András műsora. 13.00-14.00: Színpadon a Délmagyarország: kérdezz-felelek já­ték nyereményekért, utazási és születésnapi nyereményünk díj­átadása, a Délmagyarország-vándordíj átadása. 14.00-14.15: Aero kick-box bemutató. 14.15-14.45: Fiesta együttes műsora. 14.45-15.45: Színpadon a Délmagyarország: kérdezz-felelek já- • ték nyereményekért, 95 éves olvasók, intézmények köszöntése. Vendégünk Gregor József, Lékó Péter és a Mercedes-Benz Csil­lagtúra résztvevői. 15.45-16.00: Küzdősport-bemutató. 16.00-16.30: Délmagyarország-szülinapi tortaszegés. 17.00-18.30: Zséda-koncert. 10.00-18.00: A városnéző kisvonat egész nap ingyen szállítja az érdeklődőket a Fekete Ház elől. A Klauzál téren élőben je­lentkezik Csörög rovatunk, olvasóink személyesen találkozhat-1' nak a szerkesztőség munkatársaival. Egész nap ajándék­tárgy-árusítás. Látványos fizikai kísérletek a fizika éve alkal-' mából. Sziilinapi fotóparaván - a fényképezőgépet ne felejtse otthon! Sportegészségügyi információs pavilon - ingyenes vérnyomásmérés, testzsír-meghatározás, US Army fittségi teszt. Hűsítőről gondoskodunk! Az A Cappella cukrászdában mindenki, aki fagylaltot vásárol, 1 gombóc fagyit ajándékba kap az erre a napra megalkotott tejszin-blue curacao DM-fan­táziafagylaltból. III. Mercedes-Benz Classic Csillagtúra Ma érkezik a mezőny A háromnapos Mercedes-Benz Classic Csillagtúra mezőnye ma érkezik Szegedre. A csongrádi megyeszékhelyet és környékét felfedező, 62 oldtimert felvonul­tató „átlagtartó" túrán lapunk, a 95. születésnapját ünneplő Dél­magyarország is részt vesz. A túra ma délelőtt fél tízkor in­dul Budapestről, majd egy lajos­mizsei piknik és számos időfu­tam legyűrése után 17 órakor fut be a szegedi Széchenyi térre. Szombaton fél kilenckor ugyan­innen rajtol a mezőny, s Opusz­taszer valamint a Maty-ér beik­tatásával délután négyre ér visz­sza. A gálavacsora és az ered­ményhirdetés a Novotelben lesz, másnap fakultatív programon vehetnek részt a túrázók. A Mercedes-Benz Classic Csil­lagtúra egy átlagtartó és megbíz­hatósági rendezvény klasszikus autók részére. A gépjárművekben több személy is tartózkodhat, de az autót csak a nevezésnél megje­lölt két személy vezetheti. A kü­lönböző szakaszokra más-más át­lagok vannak előírva, amelyek be­tartásához sohasem kell átlépni a KRESZ szerint előírt sebességha­tárokat. A túrán egyperces pontos­ságot írnak elő. Ha valaki koráb­ban, vagy később érkezik az állo­másra, büntetőpontokat kap. A verseny értékelése alapvető­en az 1/100 másodperces etapo­kon teljesített eredmények alap­ján történik a később részletezett 1/1 másodperces szakaszok mel­lett. Az 1/1 OO-as etapok kiértéke» lése két fénysorompó körött mért szakaszon századmásodpercnyi pontossággal történik. Minden 1/100-nyi eltérés egy hibapontot jelent. Az etapon belül folyama­tosan kell haladni, a megállásért ezer büntetőpont jár. Az 1/1 má­sodperces etapoknál minden má­sodpercnyi eltérés egy hibapont. Leállásért és a menetiránnyal szemben történő haladásért ezer pont jár - mínuszban. A századik születésnapra már jó minőségű képek lesznek az újságoldalakról A Délmagyarország a várostörténet forrása is DftMAGYARORSZÁG IlMlMlltitf UMtu «ta » TtteteMZteM W» tlÖFUt rísi ÁR SZEOEDKN [ «Btntm.KZ«' lüétre . . K12-— im;ll*n> K 0 cr> h+ntprt K Szeged, 1914. Ili. évfolyam 186. szám. Előfizetési « vidéken ~T~k umotin h.«««». a ««««•Kar- mmi km- > mkm««!»: »«. fr* )l t»yn «te in 1» mm. Szombat, augusztus I. <fte M*inl.'VTí K 7 HXJí JíyiU-lf 4 r i«r A DM 1914. augusztus 1-jei számának címoldala a Somogyi-könyvtárban A digitalizálás első lépésében jó mi­nőségű képeket kapunk a Délmagyar­ország oldalairól, de a valódi könyvtári elektronikus változat az lesz, amikor tárgyszavak szerint kereshetjük majd a számítógépen Szeged napilapjának egykori cikkeit. Addig - tovább mor­zsolódnak a megsárgult ójságlapok a kutatók kezén. - Az újságpapír a háborús időszakokban volt a legrosszabb, de nem föltétlenül ezek az évfolyamok vannak a legrosz­szabb állapotban - mondja Szőkefal­vi-Nagy Erzsébet igazgató, és megmutat egy 1956-os Délmagyarország-számot. A lelketlen „kutató" egyszerűen kitépte a MEFESZ-ről szóló tudósítást... Eredeti papíron és mikrofilmen Eléggé „szétkutatták" továbbá a hú­szas évek eleji újságot - akkor éppen a betiltott Délmagyarország helyett Sze­ged címen jelent meg a napilap -, a har­mincas évekből azokat, amelyekben Szent-Györgyi Albertról lehet olvasni, valamint a rendszerváltás időszakának lapszámait. Vagyis a politikai szempont­ból legizgalmasabb évek köteteit. A Somogyi-könyvtár így is az egyetlen lelőhely, ahol a 95 éves Délmagyaror­szág minden száma eredeti fizikai álla­potában megtalálható. - A Széchenyi könyvtárból hiányzott néhány évfo­lyam, kölcsönadtuk, ók mikrofilmre vették ezeket és cserébe vagy hálából ne­künk is juttattak ebből a változatból. Úgyhogy az 1910-19, az 1925-30 és az 1931-44 közötti évfolyamok a Somo­gyiban mikrofilmen is hozzáférhetők ­mesélik. A digitalizált újság Mivel a könyvtár a jövőnek dolgozik, a Somogyi jó ideje azon van, hogy digitali­zálni lehessen a régi újságokat. - A Dél­magyarország századik születésnapjára talán sikerül - reménykednek. Ebben a munkában nem az a kunszt, hogy az új­ságoldalak jó minőségű képek formájá­ban jelenhessenek meg a monitoron, ha­nem az, hogy különböző szempontok, tárgyszavak szerint lehessen keresni a gépen a 95 év közléseit. Speciális progra­mot, komoly szellemi teljesítményt igé­nyel az újság digitalizálása. Ez utóbb fel­tétel adott Szegeden, hiszen az Egyetemi Könyvtár országosan is élenjár a könyv­tári elektronizációban, s a Somogyival közösen el is készítették már például a Reizner-féle Szeged történet elektroni­kus változatát - inkább „csak" idő és pénz kérdése, hogy a Délmagyarországot is feldolgozhassák. - Az első lépésben jó minőségű képpé alakítjuk a Délmagyar­ország oldalait - úgy vélem, ez is nagy lé­pés lesz a mostani helyzethez képest -, s aztán fokozatosan kiépítjük a kereső rendszereket - ígérik. A rekonstruált mindennapok Nem csak az újságpapírok egyre rosz­szabbodó állapota sürgeti, hogy a digi­talizálási stratégiában előre kerüljön a napilap, az elektronikus változat meg­léte esetén egyszeriben korlátlanná vál­hatna a felhasználók köre. De kik for­gatják ma legtöbbet a régi és az újabb kori újság lapjait? - Természetesen a helytörténészek, irodalomtörténészek: Péter László, Lengyel András, Apró Fe­renc, Bátyai Gitta, Lázár György pro­fesszor az 56-os anyagot, Sándor János a színháztörténetet kutatja, többen az egyetem története miatt, illetve Szent-Györgyi személye miatt. Külön­féle alkalmak, politikai események, év­fordulók idején előre tudjuk, mely lap­számok lesznek a legkapósabbak. Ál­landó vendégük Tóth Tamás, aki az új­ságoldolakról bogozta ki Szeged első háborús halottait, azt, hogy kinek hol a sírhelye. Figyelemre méltó, hogy műve­lődés-, művészet- és helytörténeti for­rásként milyen sokan használják az egykori műkritikákat, hiszen Szeged szellemi élete, képző- és zeneművésze­ti élete úgyszólván csak ezekből re­konstruálható. Ezért is fájlalják sokan, hogy ez a műfaj elhanyagolódott az utóbbi évtizedben... Általában a könyvtár szakos egyete­misták készítenek sajtótörténeti dolgo­zatokat, állítanak össze szakdolgozat­ként repertóriumokat. És újabban van egy igen érdekes, országos kutatás: a hir­detéseket vizsgálják. Ezek tudvalevően elég jól tükrözik az egyes korszakok szo­kásait, az életmódot, számos informáci­óval szolgálnak a mindennapi élet leg­különfélébb vonatkozásairól. S. E. Kell a jó sajtó a vallási szer­vezeteknek is. A szegedi Bel­városi Plébá­niának igazán divatos megje­lenésű inter­netes honlap­ja van, Kondc Lajos (képünkön) plébános pedig fontos egyházi alkalmak előtt sajtótájékozta­tót tart. Kondé atya reggeli után újságot olvas: lapunkból ismeri meg a város eseményeit.

Next

/
Thumbnails
Contents