Délmagyarország, 2005. május (95. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-26 / 121. szám

FELSŐOKTATÁS ÉS TUDOMÁNY • SZERKESZTŐ: HEGEDŰS SZABOLCS SZEGEDI BIOLOGUSHALLGATÓK KUTATÁSAIT ISMERTÉK EL Csapatmunka, egyéni sikerekkel Dávid Réka ötödéves és Szekeres András doktorandusz hallgató kapott elismerést kutatásaiért Tehetséges szegedi biológushallgatók kaptak elismerést kutatómunkájukért egy magánalapítványtól. Dávid Rékát alapképzés kategóriában, Szekeres Andrást a doktoranduszok között tüntették ki. Mind a ketten elégedettnek tűnnek eddig elért eredményeikkel. A Sófi József Alapítvány a tehetséges biológusokért pályázatán alapképzés kategóriában Dávid Réka, a Szegedi Tudományegyetem ötödéves biológushallgatója szerepelt legsikeresebben. Az ifjú kutató nemrégiben 250 ezer forintos ösztöndíjat vehetett át, továbbá az alapítvány vándorserlegét és a Greguss Pál-emlékérmet. Réka hároméves munkájának egy részét mutatta be a versenyre írott dolgozatában, majd a pályázati konferencián tartott előadásában. Kísérleteiből írta a szakdolgozatát is, tervei szerint diplomájával ősztől otthon, Bács-Kiskun megyében helyezkedik el. - A gyakorlati életben jobban hasznosítható feladatot keresve sem találtam volna magamnak. Metalloenzim csoportunk alternatív energiaforrások kidolgozásával foglalkozik - igyekezett magyarra fordítani pályázatának lényegét. Réka a Kovács Kornél vezette biotechnológiai tanszéken hidrogenáz enzimeket vizsgál, melyekkel hidrogént termeltet. A szegedi biológuskutatók a hidrogéntermelés felé fordultak, hogy űj utat nyissanak a modern energiafejlesztésben. A napenergiának a tárolása ugyanis gondot okoz, a földgázkészletek pedig mindinkább kimerülnek. - Rendkívül jó munkacsoport alakult ki fiatal, segítőkész szakemberekből. A kísérletekhez kitartás szükséges: a türelem nálunk baktériumot terem - mesélte mosolyogva a lány, akiről külseje alapján nem a tudományos kutató, hanem sporttevékenysége jutna inkább eszünkbe: a női foci. A doktori iskola kategóriában ugyancsak 250 ezer forintos ösztöndíjat, vándorserleget és emlékérmet vehetett át Szekeres András harmadéves doktprandusz hallgató. Pályamunkájának lényegét FOTÓ: MISKOLCZI RÓBERT doktori dolgozatából szűkítette le: a mezőgazdaságban alkalmazott biológiai növényvédőszerként alkalmazott gombákról ír Manczinger László témavezetésével az űjszegedi mikrobiológiai tanszéken. Ezekkel kísérletezett az emberi megbetegedésekkel legyengített immunrendszerek vizsgálata során. Eredményeit a doktorandusz hallgató szeptemberre foglalja disszertációba, és folytatja a tanszéki munkát. Csoportjukat ő is segítőkésznek jellemezte, ahol alkalma nyílt az önálló gondolkodásra és kísérletező kezdeményezésre. András már családos, két kisgyermeke és a tudomány mellett egyre kevesebb ideje marad a barátaira, és kedvenc időtöltésére: a népzenélésre a Detot Berbecs és a cinkák együttessel. DOMBAI TÜNDE AZ SZTE JOGHALLGATÓINAK SIKERE QUÉBECBEN Elhozták az első díjat Az első díjat kapta jogi érvelések kategóriában az SZTE jogi kara összehasonlító intézetének diákjaiból és tanáraiból álló csapat, a kanadai Québec-ben tartott nemzetközi jogi versenyen, a nem frankofón területekről érkező csapatok közül. A téma a környezetvédelmi jog volt. A Nemzetközi Jog Frankofón Hálózatának szervezésében tartották a közelmúltban a Charles Rousseau jogi-szimulációs versenyt, a kanadai Québecben. A rangos nemzetközi megmérettetésen első díjat kapott a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának négy diákja, Majsa Dóra, Kruzslicz Péter, Nagy Máté és Sándor Csaba-a francia jogi képzés hallgatói -, illetve felkészítőik, Kilic Keziban tanárnő, a francia jogi gyakorlatok felelőse, s Michael Schonger, a német jogi képzés tanára. -Az összehasonlító jogi intézet első ízben képviseltette magát a kanadai megmérettetésen, és már ez az első szereplés is a legfényesebben sikerült - hívja föl a figyelmet az első díj jelentőségére Badó Attila, a 2003-ban megalakult intézet igazgatója. A versenyen húsz különböző - ezen belül tizenhárom európai - egyetem csapatai vettek részt. A témakör a környezetvédelemi jog volt, amelynek jelentősége a környezetvédelmi jogviták számának növekedésével világszerte növekszik. A csapatok két fordulóban adtak számot tudásukról, franciául. Szimulált, de valós eseteken alapuló jogi eljárás keretében kellett nyelvileg-jogilag egyaránt tökéletes, helytálló érveléssel bizonyítani az ügy igazát. Mindez olyanynyira sikerült, hogy, mint megtudtuk, Bodnár László, a nemzetközi jog professzora vizsga nélkül is megadja a hallgatóknak e tárgyból a jelest - a karon a nemzetközi jog a legnehezebb vizsgák közé tartozik. - Folyószabályozási jogvitában kellett döntenem két állam között. Az elővigyázatosság s a megelőzés elvére hívtam föl beszédemben a figyelmet, sikerült is a szabályozás megakadályozása - ismertette jogi érveléseit Majsa Dóra, a győztesek egyike. Ezek után nyilván „élesben" is hasonló eredményességet tudna fölmutatni. Mi az összehasonlító jogtudomány jelentősége? - E tudományág segítségével érthető meg igazán, hogy milyen társadalmi, történelmi, egyáltalán, civilizációs háttere van különböző országok jogrendszere hasonlóságainak, eltéréseinek - magyarázza Eric Blin, a francia jogi képzés felelőse. Hozzátéve: az Európai Unióban elengedhetetlen, hogy a jogi szakemberek jól ismerjék a különböző tagországok jogrendszerét. Az öszszehasonlító jogtudomány segítségével egyszersmind lehetővé válik, hogy az országok átvegyék egymástól a leghasznosíthatóbb jogelemeket. F.CS. Kétciklusú képzés: hazánk a középmezőnyben MTI A magyar felsőoktatás a középmezőnyben helyezkedik el 45 ország közül az új kétciklusú képzési szerkezetre való átállást tekintve - összegezte a bergeni szakminiszteri konferencia eredményeit Mang Béla felsőoktatási helyettes államtitkár. A Norvégiában rendezett tanácskozáson 45 ország szakminisztere, oktatási vezetője értékelte az új kétciklusú képzési szerkezetre való átállásban elmúlt két évben megvalósult törekvéseket. Mang Béla elmondta: a minőségbiztosítási és a kreditrendszert tekintve Magyarország teljes elismerésben részesült, ugyanakkor az új kétciklusú képzési szerkezetbe bekapcsolódó hallgatók száma még alacsonyabb, mint a többi európai országban. VONZO, VERSENYKEPES MUNKAHELYET KIVANNAK TEREMTENI Megállapodtak a juttatásokról Juttatási megállapodás rendelkezik ezentúl az egyetemi dolgozók béren kívüli és egyéb járandóságairól. A cél az, hogy a Szegedi Tudományegyetem vonzó és versenyképes munkahely legyen. A szakszervezetek szerint a megállapodás jelentős előrelépés. Juttatási megállapodást írt alá a szegedi egyetem a szakszervezetekkel. Erről még a tavaly júniusban megkötött kollektív szerződés rendelkezett. - A célunk az, hogy az egyetem vonzó és versenyképes munkahely legyen - fogalmazott Merényi Mária, az egyetem főtitkára -, ezért a hatályosjogszabályok, valamint a munkáltatói és munkavállalói oldal között folytatott hosszas tárgyalások alapján egyebek mellett egészségügyi, családi juttatásokat, étkezési hozzájárulást biztosítunk a közalkalmazottaknak. A főtitkár elmondta, a tárgyalásokat megnehezítette, hogy a tizenegy kar lehetőségi között nagy különbségek voltak. Az universitas idei költségvetése minden egyetemi polgár számára étkezési utalványt meleg étkeztetés esetén 6000, hideg étkezés esetén 3500 forint értékben - biztosít, illetve az illetmények banki átutalási költségét 2000 forint őszszegben átvállalja. A szerződésben felsorolt egyéb, béren kívüli járandóságokat - a pihenést, kikapcsolódást, családi jólétet szolgáló juttatásokat - a dolgozók a szervezeti egységek költségvetése szerint kapják. Az érdekképviseletek részéről Meskó Eszter, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete Szegedi Tudományegyetemen működő bizottságának elnöke elmondta, nem a juttatások összege az igazán jelentős, hanem az, hogy született végre egy olyan dokumentum, amely az egész egyetem valamennyi közalkalmazotti munkavállalójáról szól. A cél az, hogy a továbbiakban is az igazságosság és az egyenlőség felé mozduljon el az egyetem. Az egységesítést az intézmény a jövőben is folytatni kívánja. G.ZS. Germanisták találkoztak A Magyar Germanisták Társaságának idei konferenciáját és közgyűlését a szegedi egyetem tanárképző főiskolai karán rendezték meg ebben a hónapban. A közgyűlésen bejelentették, hogy dr. Vizkelety András Széchenyi-díjas akadémikus, a Magyar Germanisták Társaságának tiszteletbeli elnöke jelentős alaptőkével megalapította a Gragger Róbert-dijat, amelynek célja a kiemelkedő kutatómunkát folytató, negyven év alatti, Magyarországon tevékenykedő germanisták támogatása. A társaság elnöksége pedig új kitüntetést hozott létre a germanisztikai kutatásban kifejtett kiemelkedő életművek elismerésére.