Délmagyarország, 2005. május (95. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-04 / 103. szám

8 "MEGYEI TÜKÖR" SZERDA, 2005. MÁJUS 4. MODERN MEGTAKARÍTÁSI FORMÁK A QU/ESTOR-TÓL Fényképpel ellátott önéletrajzokat a megjelenéstől számított 10 napon belül az alábbi e-mail cimre kérjük elküldeni: allas(a)eq.hu I Jelen hirdetés nem minősül nyilvános ajánlattételnek, és nem helyettesíti a QUAESTOR Ingatlan! I Kötvény a PSZAF által III/10 260/2001 számon 2001 03 29 én jóváhagyott hivatalos! 1 tájékoztatójának megismerését! A Kibocsátási Tájékoztató megtekinthető a Forgalmazó helyeken.| , Kölcsey u. 11. 1. emelet Tel.: VÁROSLAKÓK A megyebeli cigányok többsége, 2273 a nyolc városunkban él, s csak 876 keresi boldogulását az itteni ötvenkét község valamelyik­ében - a Központi Statisztikai Hi­vatal 200l-es népszámlálási ada­tai szerint. A romák száma 1960-ban térségünkben 1522, 1990-ben 2118 volt. Aromák né­pességen belüli aránya egyre nő, egyes becslések szerint 2050-re elérheti a 10 százalékot. ZÁLOGHITEL FOLYOSITAS EKSZEREK, AAÜSZAKI CIKKEK 6720 SZEGED Nádor u. 2. Tel.: 62/479-070 478-563 Tisza Lajos krt. 39. Tel.: 62/420-811 T, O 23Û év tapaaztulufa Május végén tizennégy roma család válhat földönfutóvá A repülőtéri cigányház az égbe megy? A szegedi szokásjog szerint a téli hónapokban békén hagyták a hatóságok a Bajai úti épületben „jogcím nélkül" nyomorgókat Fotók: Karnok Csaba IT és Telecom beszerző munkatársat keres Feltételek: - felsőfokú végzettség min. 3 éves szakmai tapasztalat - angol nyelvtudás - jó kommunikációs készség - önálló munkavégzés A bontási engedélyt már tavaly ki­adták, mégsem indult meg a kilakol­tatás Szegeden a repülőtér melletti épületből. Az egykor a Menedékhely Alapítvány által működtetett hajlék­talan szálló ma romhalmaz és 14 roma család elhanyagolt szálláshelye. Az ott élők helyzetének megoldására a helyi lakásrendelet nem ad iránytűt, a po­litikai döntés a május végi közgyűlésen várható. A kilakoltatási stop idejére, vagyis a no­vembertől március végéig tartó időszak­ra haladékot kapott 14 család. Ám a bontásra ítélt Bajai úti romházban élő 50-60 gyerek és körülbelül 40-50 felnőtt az elmúlt fél évben sem talált kiutat, nem tudja, mit hoz számára 2005 tava­sza. Csak annyit árul el, hogy nem Kolompár - Mi nem törtünk föl semmiféle zá­rat, minket a Dorozsma melletti ci­gánytelep lerombolásakor költöztettek ide - magyaráz hevesen gesztikulálva Petrovics Edit a szegedi repülőtér mel­letti emeletes ház bejáratánál. Szom­szédasszonya tudni véli, hogy valami­kor lakbért is fizettek, s azzal nyugtatja felnőtt fiát, hogy talán megtalálja azo­kat a papírokat, nyugtákat. A fiatalem­ber ugyanis azt kérdezi, mi lehetne in­nen a kiút. Ó négyéves volt, amikor ide kerültek, most meg már családapa. A vezetéknevét titkolja, csak annyit árul el, hogy nem Kolompár, s talán ez a szerencséje, mert neki még van mun­kája. Elismeri, hogy a lépcsőházi orrfa­csaró bűzért, az egykor szebb napokat látott épület lecsupaszításáért, kísér­tetházzá züllesztéséért az itt lakók fele­lősek. Minősítésük teheti földönfutóvá a re­Sorsukról a közgyűlésnek kell döntenie pülőtér melletti romákat Szirtesi Zol­tánné szerint. Ha az önkormányzat 1996-ban átvette a Menedékhely Ala­pítvány által fölszerelt és működtetett, tehát lakott épületet, akkor az egykor ott élők sorsáról is gondoskodnia kell - ér­vel évek óta a cigányok szószólójaként ismert asszony. Ezzel szemben jogcím nélküli lakóknak tekinti a repülőtér melletti épület körülbelül 14-15 lakásá­ban tanyázókat Soós Ferenc. Az IKV Rt. kezelési igazgatója szerint az önkor­mányzati tulajdonú ingatlanban élő mi­nősítését eldönti, hogy az illető fizeti-e a lakbért és a közüzemi szolgáltatások dí­ját. Szegeden körülbelül 230 jogcím nél­külit számlálnak. Sajátos hírzárlat a lakók sorsáról A szegedi szokásjog alapján a téli hó­napokban békén hagyták a hatóságok a szegedi Bajai úti emeletes épületben „jogcím nélkül" nyomorgókat. Am az ottani romáknak segítő jobbot senki sem nyújtott, a csapdahelyzetből kiutat senki sem mutatott. Félszáz gyerek sor­sa függ a repülőtéri ingatlant érintő dön­téstől. A három gyerekét egyedül nevelő Petrovics Edit nagyjából 80 ezer forintra teszi az, ilyen-olyan járandóságból szár­mazó jövedelmét, de annak nagy részét elviszi a két nagyobb iskoláztatása. Igaz, a repülőtér melletti épületben tengődő iskoláskorúak között is akad magánta­nuló. Pedig a cigányok iskolázottsága amúgy is alacsony: a 2001-ben me­gyénkben élő 3149 roma 41 százaléka még a 8 osztályt sem járta ki. E téren fordulatot a felnőttképzéstől remél Ja­kab József, a Szegedi Cigányok Demok­ratikus Közösségének elnöke, aki elárul­ta: a repülőtér mellett élők közül hét családfőnek munkát és minimálbért nyújt a mostanában megszerzett park­gondozói végzettség. A városszéli épület és lakóinak sorsával kapcsolatos elkép­zeléseikről azonban nem kívánt nyilat­kozni - a saját maguk által elrendelt hír­zárlat miatt. Gila Ferenc: Érik a megoldás - Érik az a megoldás, amely a szegedi­ek többségében nem kelt ellenállást - fo­galmazott Gila Ferenc. A közgyűlés la­kásbizottságának elnöke fontosnak tar­totta hangsúlyozni, hogy a társadalom­ba be nem illeszkedők nem élvezhetnek előnyt azokkal szemben, akik teljesítik állampolgári kötelezettségeiket. Szerin­te ennek szellemében kell módosítani a helyi lakásrendeletet. Eközben a kisebbségi önkormányzat és az IKV Rt. is vizsgálódik: minden egyes esetben megnézik, hogy az adott család miként lett jogcímnélküli bérlő­vé. E felmérést követően politikai dön­tés szükséges ahhoz, hogy érvényt sze­rezzenek a bontási engedélynek, s kila­koltassák a repülőtér melletti épület la­kóit. E döntés - információnk szerint - a május végén ülésező közgyűlésre vár. Ú. I.

Next

/
Thumbnails
Contents