Délmagyarország, 2005. május (95. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-21 / 117. szám

8 •MEGYEI TÜKÖR" SZOMBAT, 2005. MÁJUS 21. Műhibák: csak ezrelékben kifejezhető mennyiség Akik perre mennek A Szegedi Tiidományegyetem 2003 óta nem vesztett el műhibapert. Az egyetem jogásza szerint ez annak köszönhető, hogy jól dolgoznak az orvosok. Pajor László professzor szerint a pereknek tisztázó szerepük van, s a szarvashibát vétő intézmény büntetést érdemel. A Szegedi Tudományegyetem különböző intézményei ellen 2003-ban 16 kártérítési pert indítottak, a felperesek összesen 55 millió forintot követeltek. Tavaly „tíz körüli pert" indítottak az egyetem ellen - fogalmazott Izsák Péter, aki nyolc éve látja el az intézmény jogi képviseletét. Csak egy ügyben veszítettek - Ezek közül 2003-ban mindössze egy ügyet vesztettünk el, a biztosító pedig ötmillió forintot fizetett - hangsúlyozta az egyetem jogi képviselője, aki hozzátette: ennek az aránynak valószínűleg az az oka, hogy jól dolgoznak az orvosok. Az egyetem jogásza fontosnak tartotta megjegyezni, a peres ügyek száma mindössze ezreléke, vagy még kisebb hányada a Szegedi Tüdományegyetemen egy évben végzett műtéti beavatkozásoknak. Pajor László professzor, a Szegedi Városi Oktatókórház főigazgatója általánosságban elmondta, a műhibaperek száma évek óta állandó. - Sokszor indokolatlanul perelnek a betegek. Például amikor egy beavatkozás után megjelenő tünetről később kiderül, hogy valójában már a műtét előtt is megvolt - magyarázta a kórház vezetője. A pereknek tisztázó szerepük van A főigazgató véleménye szerint a magyar egészségügy alulfinanszírozottsága okoz gondot. - Ez külső problémakör, viszont, ha a hiba megtörténik, a konkrét kórházat teszik felelőssé. Az ügyvédeknek és a felpereseknek kifizetett összegek pedig az egészségügytől vonnak el forrásokat - magyarázta. A professzor szerint a pereknek tisztázó szerepük van, s a szarNINCS STATISZTIKA A műhibák és a miattuk indult perek többsége nem jut nyilvánosságra, bár manapság, amikor a média érdeklődése egyre nagyobb, úgy tűnik, mintha megszaporodott volna az ilyen ügyek száma. Magyarországon 300-350 mú'hibaper indul évente. Arról, hogy a perek hány százalékában adnak a bírák igazat a hozzátartozóknak vagy a maradandó károsodást szenvedő betegeknek, nem áll rendelkezésre összefogó statisztika, a becslések szerint egy év alatt körülbelül egymilliárd forintnyi kártérítést ítélnek meg. vashibát vétő intézmény büntetést érdemel. A főigazgató a skandináv államokat hozta fel példaként, ahol nem a kórházat perlik, hanem egy központi, állami szervet. A kártérítés összegét pedig az állam fizeti, amely az egészségügyi rendszert is fenntartja. Pajor professzor fontosnak tartotta megjegyezni, azt kevesen tudják, hogy az úgynevezett műhibaperek során a felpereseket képviselő ügyvédek 5 és 50 százalék közti sikerdíjért dolgoznak. A biztosító 5 millióig állja a cehhet Magyarországon csak egy biztosító, az Allianz Hungária vállalja az egészségügyi intézmények biztosítását, de az is csak 5 millió forint értékhatárig. Pajor László hozzátette, ebből az Allianz szeretne kilépni, így van olyan kórház, amelynek nincs biztosítása. A. T. J. Fortuna valamiért a kegyeibe fogadta a mindszenti Csokonai utcai szatócsüzletet. Az egyik boltosné, Gedai József né évek óta nagyobb összegeket nyer a különféle szerencsejátékokon. Ráadásul a vevőknek is jó tippeket ad. Az üzlet tulajdonosának édesanyja se áll hadilábon a szerencsével. - Igyanak egy jó feketét vagy egy ásványvizet. De a lottóról se feledkezzenek el. Higgyék el, megéri! - biztattak minket a mindszenti Csokonai utcai szatócsüzletben. Az aprócska helyiségben egy gépi lottózó is működik, s nem is akárhogyan. A tulajdonos édesanyja, Török Lászlóné állt elő azzal az ötlettel, hogy kössenek szerződést a Szerencsejáték Rt.-vei. Az asszony maga is szeret játszani, és Fortuna igen gyakran felkeresi. A kenőn már többször is sikerrel járt. - Nem olyan régen kijött az első keret. Bementem, hogy kiváltsam. A várt összegnél viszont jóval többet kaptam. Megdöbbenésemre a második keret is összejött, ezért ütötte nagyobb összeg a markomat - árulta el Török Lászlóné. A mindszenti szatócsüzletnek nem ő az egyetlen szerencsés játékosa. Az egyik alkalmazott, Gedai Józsefné lehet, hogy négylevelű lóherével született, mert igen gyakran nagyobb összeget hoz a családi konyhára a játék. - Az első szelvényeim egyikével, még 1978-ban egy csodálatos kocsit nyertünk. A Moszkvics 2104-es nem sokáig volt a miénk, mert gyorsan eladtuk. Tudja, épp építkeztünk, így kellett a pénz téglára - mesélte nevetve az eladó. Ezzel azonban korántsem ért véget Gedainé szerencsés sorozata. Eddig két esetben volt már négyese. Előbb 821 ezer, majd a második esetben 523 ezer forintot fizettek ki neki. Nem csupán egyedül, hanem kollektíven is szeret lottózni. Egy tízfős társasággal legutóbb 2 millió 200 ezer forintot játszottak össze. A szenvedélye mind a mai napig tart. A mostani, óriási nyereményre való tekintettel tíz darab ötöslottószelvényt vett. Mellé még kilenc hatosat, de a kenóról és a Luxorról sem feledkezett meg. - Mivel igen sokféle szelvényt veszek egyszerre, nagyobb az esély, hogy valamelyik bejön. Hetente átlagosan olyan négy-ötezer forintot költök erre a célra - tette hozzá. A városban igen sokan hallottak már az asszony szerencséjéről. Gyakran előfordul, hogy az üzletbe betérő játékosok megkérik, hogy hagyja ott a parizer szeletelését, és ő nyomja meg a gépi lottó gombját. A vevők abban bíznak, valamicske nekik is jut Gedai Józsefné szerencséjéből. KORMOS TAMÁS A szerencsés kezű mindszenti boltosnő esete a Moszkviccsal Nemcsak árulja a lottót, nyerni is szokott A vevők többsége Gedai Józsefnét (balról) kéri meg, hogy nyomja meg a gépi lottó gombját Fotó: Tésik Attila Eddig egymilliárd forintba került a védekezés a térségben Biztonságosak a Tisza gátjai Mindszentnél Több mint tízmilliárd forinttal kevesebb jut a gátak állagmegóvására évente, mint amennyi szükséges lenne, derül ki egy felmérésből. Térségünkben biztonságosak a védművek, a szakemberek szerint azonban mindenki jobban járna, ha a karbantartásra szánt összeget arányosan elosztva kapnák meg a vízügyi igazgatóságok. Az Állami Számvevőszék készített egy felmérést, amely a magyarországi gátak állapotát, valamint a karbantartásukra szánt összegeket vizsgálta. Ebből kiderül, hogy az évi 14 milliárdos szükséglettel szemben kevesebb mint hárommilliárd forint áll rendelkezésre. - Több mint 1200 kilóim u I hosszú főcsatorna és 322 kilométernyi első rendű fővédvonal tartozik hozzánk. Tapasztalataink azt mutatják, a Maros, valamint a Tisza hozzánk tartozó szakaszán lévő védművek állapota jobb az országos átlagnál tudtuk meg Dobi Lászlótól, az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Atikövizig) igazgatójától. Ennek oka, hogy az 1970-es árvíz után jelentős fejlesztést hajtottak végre a térségben - tette hozzá. Több helyen megerősítették a gátakat. így nem csupán Szegednél, hanem Mártély és Mindszent környékén is. Az utóbbinál öt éve újabb munkálatokat végeztek, mivel 2000-ben a Tisza majdnem átszakította a zsilipet. Akkor több mint 280 milliót forintot kapott a vízügy az államtól a megrongálódott berendezés kicserélésére. A régi zsilip ma műemlékként funkcionál, s a jelenleg elöntött ártérben áll. Saját, valamint pályázati pénzből folyamatosan szilárd burkolattal látják el a töltések tetejét. Erre nem csupán azért van szükség, hogy- egy-egy beavatkozás esetén a szakemberek járműveikkel gyorsabban eljussanak a veszélyeztetett szakaszhoz. A földes tetejű töltések a jelentős terhelés miatt az évek alatt 10-20 centimétert is kophatnak, ami hosszú távon veszélyes lehet. Dobi László hozzátette, a gátak, védművek karbantartása, fenntartása már nagyobb gondot jelent. Ugyanis az anyagi lehetőségeik korlátozottak. - A mostani védekezésre a térségben eddig egymilliárd forintot használtunk fel - mondta az igazgató. Az államtól ilyen esetekben hamar jön a segítség, de ha nincs ár- vagy belvízveszély, akkor jóval kevesebb pénz érkezik. Dobi László szerint spórolni lehetne azzal, ha a karbantartásra szánt összegeket évről évre arányosan, s rendszeresen kapnák meg az igazgatóságok. - Rengeteg pénzt emészt fel, ha hirtelen, rövid időn belül kell felkészíteni a csatornákat a belvíz elvezetésére. Ha folyamatosan érkezne a fenntartásra szánt öszszeg, akkor száraz időben nyugodtan ki lehetne tisztítani az árkokat, s nem kellene kapkodni vele - véli Dobi László. K.T. FÜSTBE MENT TERV? { Mindössze 175 kilométernyi szakaszon sikerült 2000 és 2003 között megerősíteni hazánkban a gátrendszert, miközben ezt 1800 kilométeren kellett volna megtenni - szerepel ez is az Állami Számvevőszék (ÁSZ) felmérésében. A teljes rendszer megerősítése 137 milliárd forintba kerülne.