Délmagyarország, 2005. május (95. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-21 / 117. szám

SZOMBAT, 2005. MÁJUS 21. • AKTUÁLIS« 3 Augusztusra az utolsó aszfaltréteg is felkerül a Szegedig épülő autópályára Még hét hónap döcögés így nem lesz világosság BAKOS ANDRÁS Arról beszélgetett az Ady-majori buszon két tanyai asszony előttem, hogy miután nemrég „kivitte a kutya Németh Imre kanalát is", mire számíthatnak az új agrárminisztertöl. Azt mondta az egyik: a mai pohtikusok nem törődnek a szegény emberekkel, mert úgy vannak vele, a nyomor nagyon régi baj, azon úgysem lehet segíteni. Az általánosító, sommás vélemények mindig elszomorítanak. Aztán egy óra múlva a mórahalmi rendezvényházban ülve eszembe jutott a két néni, és egyre kényelmetlenebbül kezdtem érezni magam. De nem azok miatt, akik ott voltak velem. A megbeszélésen a polgármesterektől, önkormányzati tisztviselőktől azt kérte Szendrőné dr. Font Erzsébet főtanácsos, a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal munkatársa, hogy készítsenek el hamar egy fölmérést a hozzájuk tartozó tanyák tíz százalékáról, az épületek komfortosságáról, lakóik életmódjáról. Ilyen összeírás utoljára 1971-ben készült. Most ez azért kell két hét alatt, mert csak ez alapján lehet időben megalkotni egy előterjesztést a jövő évi költségvetéshez. Amelyből így hátha jut pénz a tanyavillamosításra is. Az érintettek morgolódtak, aztán abbahagyták: hiszen arról, hogy ezért a sürgős munkáért egy fillért sem tud fizetni a magyar kormány az önkormányzatainak, nyilván nem a főtanácsos aszszony tehet. Megkérdeztem Font Erzsébetet, mi a garancia arra, hogy ha elkészül az az előterjesztés, tényleg jut pénz a villamosításra. Elmesélte: miután a Bács-Kiskun megyei tanyákon élők a parlament előtt tüntettek, létrejött egy bizottság. Tagjai, a dunántúli képviselők a tanyákra érve elhűltek azon, amit láttak. Rádöbbentek: ott, ahol villany nincs, a mélyhűtőt és a mosógépet sincs hová bedugni. Ez a megdöbbenés volt a kedvező alkalom ennek a mostani munkának az elindítására. Az adatok azért kellenek, mert mint kutya a vizet, úgy rázná le a magyar politika magáról ezt a nyűgöt, ahogy olyan kérdés vetődne föl, amire nincsen számszerű válasz. A kéthetes határidő azóta letelt, és persze a legtöbb helyen megcsinálták a fölmérést. Mórahalmon 86 tanyát kellett volna fölmérni, de 103-ról készült el határidőig az anyag. Igaz, itt könynyebh volt a munka: a térség országgyűlési képviselője, Nógrádi Zoltán már három éve dolgozik egy tanyatörvényen, ehhez tavalyelőtt készítettek egy ugyanilyen fölmérést, amit most csak frissíteni kellett. Frissíteni, mert azóta is nőtt a tanyán élők száma. Nem gazdálkodó, vagy romantikázó külföldi lett több, hanem városból, faluból kiköltöző, elszegényedett család. Elég ritkán fordul elő, hogy egy ellenzéki képviselő önálló törvényjavaslatot készít, ám ezt a munkát egy szóval sem „kommunikálták" az elmúlt években a Fidesz-MPSZ országos vezetői, a magyar vidék istápolói. Ennyi hallgatás után nyilvánvaló: úgy találták, ez nem elég egyszerű fegyver, nem lehet vele elég nagyot ütni a kormányfejére. Hát így működik ez az ország, amely állítólag az Európai Unió tagja. Biztosan elkészül december 31-éig az autópálya Szegedig - ha nem jön közbe semmi rendkívüli esemény. Augusztusra ráhúzzák az utolsó, kopóréteget is mindkét oldalon az úttestre, és befejezik a hét keresztező út és az öt felüljáró aszfaltozását. Félelmetes húsdarálóban lehetett autózni tegnap délután is Szegedtől Szatymazig. Valószínű, a kiskunfélegyházi autópálya-feljáróig sem volt jobb a helyzet. Szinte egymást érték a személygépkocsik és a kamionok: előzni csak a legbátrabbak mertek. A Budapest felé rendszeresen autózók körében nap mint nap téma az új autópálya-szakasz. A szegedi északi csomópont és Kistelek közötti részt a DEA Consortium építi. Tegnap a munkások egy része az autópályát keresztező utakon - az aluljárókon - dolgozott. A hidak alatt a híg betont a zsaluba öntötték, míg felül markoló segítségével betonelemeket emeltek a helyükre. A hét keresztező út és a három felüljáró alapburkolata kilencven százalékig elkészült és júniusban megkezdhetik az aszfaltozást. A kivitelezőtől utólag megrendelt két felüljáróhoz is hozzákezdtek. Egyelőre mindkét pályaszakaszon kétirányú a forgalom. A szállító járművek viszont nem akárhol húzhatnak át egyik oldalról a másikra, mivel középen a lakatosok dolgoznak, a szalagkorlátot villáskulccsal rögzítik. Az aszfaltozás is jól halad, hiszen a Kistelek-Szeged vonalon, a jobb pályán már két réteg elkészült. A munkagépek jelenleg Kistelektói négy kilométerre a bal oldalon dolgoznak. - Június elejére ráhúzzuk a második aszfaltréteget a bal pályára is, majd visszaköltözünk ismét Kistelek határába, és felhelyezzük az utolsó, úgynevezett kopóréteget. Ezzel augusztusban végzünk - tájékoztatott Piry Tamás, a Debmut Rt. létesítményi főmérnöke, akitől megtudtuk, hogy biztos elkészül az új autópálya-szakasz december 31 -éig. Az aszfaltozást követően a forgalomtechnikai munkát végzik. A főmérnök szavaival élve: felöltöztetik az autópályát, azaz felfestik a vonalakat, kihelyezik a jelzőtáblákat, és azt a négy portált, ami majd útbaigazítja az arra haladókat a csomópontokban. - A vadvédő kerítés szerelése is folyamatos, sót: tavasszal már növényeket is ültettünk mondta a főmérnök. - A telepítést ősszel folytatjuk. A zajvédő falakat pedig a jövő héten kezdjük a helyükre állítani. CS. G. L. Dolgoznak a gépek és a munkások Fotó: Schmidt Andrea A Kossuth Nyomda Kft. dolgozói elmaradt bérüket követelik Békés figyelmeztető sztrájk RENDKÍVÜLI FELMONDÁS Mintegy 20-25 ember kíván élni a rendkívüli felmondás lehetőségével a Kossuth Nyomdában. Információnkat Bálint János ügyvéd - aki azt a Gábor Csabát képviseli, aki eddig egyedüliként szüntette meg ily módon a munkaviszonyát - azzal egészítette ki: hétfőre a dolgozók egy csoportjával időpontot egyeztetett. Gábor Csaba tárgyalása a jövő héten csütörtökön lesz a munkaügyi bíróságon, mivel a cég nem fizette ki számára a felmondási időre járó munkabérét és a végkielégítését. A rendkívüli felmondást azért választják a dolgozók, mivel ebben az esetben jár az elmaradt munkabér mellett a felmondási időre jutó kereset és a végkielégítés, továbbá azonnal lehet kérni a munkanélküli járadékot. Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak tegnap a Szegedi Kossuth Nyomdában a dolgozók, mivel a cég még a márciusi munkabérek egy részét sem fizette ki. A megmozduláson a délelőttös műszakba beosztottak 90 százaléka vett részt. Információink szerint a kft. fizetési nehézségekkel küzd. Kívülről nem volt jele a kétórás munkabeszüntetésnek tegnap délelőtt 10 és 12 között a Szegedi Kossuth Nyomda Kft. Makkosházi körúti telephelyén. A részletekről a nevük elhallgatását kérő dolgozók tájékoztatták lapunkat, az újságíró és a fotóriporter nem léphetett be az üzem területére. Mint elmondták, a kétórás figyelmeztető sztrájk békésen, csendesen zajlott: le 10 órakor a sztrájkbizottság elnöke bejelentette a megmozdulást az egybegyűlteknek, majd arra kérte az embereket, hogy írják alá azt a listát, amelyet a munkaügynek továbbítanak. A munkabeszüntetés idejére ugyanis nem jár munkabér. Ezt követően a dolgozók viszszamentek a munkahelyükre. A jelenleg már csak 140 főt alkalmazó nyomda dolgozóinak csaknem fele, a délelőttös műszak 90 százaléka sztrájkolt, de a munka leállása miatt a többiek sem végezhettek érdemi munkát. A sztrájk ideje alatt az ügyvezető igazgatót nem látták az üzemben. A dolgozók a munkabérüket idén év eleje óta rendszeresen „csepegtetve" kapják meg, hol 8, hol 10 ezer forint jelenik meg a folyószámláikon. A gyülekező viharfelhőkről a Délmagyarország már többször beszámolt. Jelenleg a budapesti központú cég a márciusi munkabérek minimálbér feletti részével tartozik alkalmazottainak, az áprilisiból pedig még egy fillért sem láttak. Az emberek hónapok ót azt érzékelik, hogy a tavaly még 1,2 milliárd forintos árbevétellel büszkélkedő cég ma már csak azokat a megrendeléseket vállalja, amelyek esetében a megbízó „adja" a papírt és a szükséges alapanyagot. Információink szerint már több partner adott be felszámolási eljárást a cég ellen. Érdeklődésünkre a budapesti cégbíróságon azt a választ kaptuk, hogy csak a jogerőre emelkedett felszámolási határozatokról adhatnak felvilágosítást. Eszerint május 20-án a Kossuth Nyomda Rt.-vei szemben „nem volt felszámolás elrendelve". Szerettük volna kérdéseinket TUlkán István úgyvezető igazgatónak is feltenni, de megkeresésünkre lapzártáig nem válaszolt. Két hónappal ezelőtt lapunkban elismerte: a cégnek pénzügyi nehézségei vannak. FEKETE KLÁRA A nyomdában látszólag béke van Fotó: Gyenes Kálmán A tanyán élők életkörülményeiről szól az a fölmérés, amely az elmúlt hetekben kezdődött Csongrád megyében. Az önkormányzatok a területfejlesztési hivatal kérésére két hét alatt mérték föl a helyzetet a tanyák tíz százalékában. A munka eredménye az lehet, hogy jövőre mégiscsak jut pénz a villamosításra. MUNKATÁRSUNKTÓL Első körben a tanyák tíz százalékáról kért adatokat, információkat a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal az érintett önkormányzatoktól. A fölmérés többek között az épületek villannyal, vízzel való ellátottságára vonatkozik. A reprezentatív minta földolgozása után egy előterjesztés készül, amely a tanyavillamosításról szól. Információink szerint az önkormányzatok időben elkészültek az első mintával. A megye egyik legnagyobb külterülettel rendelkező településének, Balástyának a polgármestere, Újvári László azt mondta, hogy a hivataluk három munkatársa is ezzel az üggyel foglalkozott, csak hogy elkészüljön határidőre a tíz százalék. Ezt elküldték, de folytatják a munkát. A település lakóinak kétharmada él a mintegy ezernyolcszáz tanyán. Csányi László, Mórahalom alpolgármestere kérdésünkre elmondta, hogy náluk a tíz százalék nyolcvanhat tanya lett volna. Ehelyett százháromról készítették el a fölmérést, az adatokat elküldték, és folytatják a munkát: a két évvel ezelőtti fölmérésük aktualizálását. A munka eredményéből nem csak a hivatal és a VÁTI, de a tudományos akadémia kecskeméti intézete is dolgozik. A kutatók szerint van remény arra, hogy uniós pénzt szerezzenek a kistérségek a tanyás vidékek infrastruktúrájának fejlesztésére: az unió új vidékfejlesztési programja szívesen ad támogatást a tájak, települések eredeti képét megőrző programokra. Mórahalmon, Balástyán folytatódik az összeírás Fölmérték a tanyák tíz százalékát a megyében A tanyák vonzzák a turistákat is Fotó: Gyenes Kálmán