Délmagyarország, 2005. május (95. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-19 / 115. szám

16 • KAPCSOLATOK" CSÜTÖRTÖK, 2005. MÁJUS 19. 1 o É^jI AZ ÜGYVÉD VÁLASZOL 1 o É^jI Dr. Juhász György Tibor Miként léphet ki egy bt kültagja ? Tisztelt Ügyvéd Úr! 1995-ben egy ismerősöm betéti társaságot alapított. Megkért, hogy én legyek a kültag. Aláírtuk a társasági szerződést. Ezt követően a ba­rátom intézett mindent. Én időközben Budapestre költöztem, ezért a kapcsolatunk megszakadt. A múlt hónapban megpróbáltam felvenni vele a kapcsolatot, de nem sikerült. Úgy tudom a cég a mai napig mű­ködik. Lehetséges-e, hogy még mindig tagja vagyok a bt.-nek, annak ellenére, hogy lassan tíz éve nem tudok róla semmit, semmilyen pa­pírt nem írtam alá ? Lehet-e mindebből valamilyen problémám ? Mi a teendő? Tisztelt Olvasó! Elméletileg lehetséges, hogy ön még mindig kültag a bt.-ben. Valószínűbb azonban, hogy már ngm, sőt ha tippelnem kellene, szerintem a cég már meg is szűnt. Ezt arra alapítom, hogy egy cég életében időről időre szükséges a társasági szerződés módosítása, az eltelt időszak­ban jelentősen meg is változott a betéti társaságokat szabályozó Gazdasági Társaságokról szóló törvény. A bt. képviseletét is­merőse, mint beltag látta el. Ez a megbízatása azonban csak legfeljebb az alapítástól számí­tott öt évig szólt, időközben meg kellett volna hosszabbíta­ni. Ezek ön és az aláírása nélkül nem történhettek meg. Azt sen­kiről nem feltételezem, hogy okiratot hamisított volna. Az persze elméletileg elképzelhető, hogy önt papíron kiléptették a cégből. Lehet, hogy ismerőse sem tudta önt elérni, mivel lak­címe megváltozott, viszont önt a társaságból nem tudta kizár­ni, mivel ezt csak a bíróság te­hette volna meg, azonban olyan esetben, ha a társaságnak csak két tagja van, akkor ezt a tör­vény nem teszi lehetővé. A tár­saság működéséhez tehát ­ilyen hosszú idő alatt - szükség lett volna önre. Ha ismerőse mégsem kereste önt, annak az lehet az oka, hogy ö maga is fel­hagyott a cég működtetésével. Ha például egy cég rendszere­sen nem veszi át bejelentett székhelyén a postáját, akkor a Cégbíróság viszonylag gyorsan hivatalból, jogutód nélkül törli a cégjegyzékből, azaz a társaság megszűnik. Néhány speciális esetet kivéve, ön mint kültag nem felel a társa­ság tartozásaiért. Ilyen speciális eset lehet, ha családneve szere­pelt a cégnévben. Remélem ilyen nem történt. Egyetlen vagyoni jellegű kötelezettsége volt, a tár­sasági szerződésben szereplő ­gondolom pár ezer forintos - va­gyoni betétjét szolgáltatni. Ez ha ténylegesen nem is történt meg, akkor is vélelmezem, hogy a könyvelésben úgy szerepel, mintha befizette volna. Kültag­ként elvileg vállalhatott szemé­lyes közreműködést is, ez azon­ban nem jellemző, különösen, ha ténylegesen csak ismerőse te­vékenykedett a cégben. Fentiekben csak a lehetséges verziókat próbáltam felállítani. Amit mindenképpen célszerű megtennie: Menjen be a Cégbí­róságra (Szeged, Tábor u. 4.) - ha a cég székhelye nem Csongrád megyében volt, akkor az illetékes Cégbíróságra - és kérje ki az cég iratait. Ezt nemcsak a társaság tagja, hanem bárki megteheti. Itt a cég teljes történetét megismer­heti. Ha a céget már törölték, úgy ér­zem nincs további tennivalója. Ha netán még mindig kültag­ként szerepel, akkor próbálja meg felvenni a kapcsolatot a bel­taggal és közös megegyezéssel lépjen ki a társaságból. Ha ez nem sikerül, írjon a cégjegyzék­ben szereplő címre tértivevényes levelet a beltagnak azzal, hogy ön a társasági szerződést felmondja. Javaslom a rendes felmondást, ami három hónapos felmondási időt jelent. Jelen körülmények mellett lehetőség lenne azonnali hatályú felmondásra is, de az mindig problémákat szül. Ha nem veszi át a levelet, akkor ezt azonnal jelezze a Cégbíróságon és kérje törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását, mivel a cég­jegyzékben szereplő adatok nem valósak és ez sérti a cégvalódiság elvét. Ha átveszi levelét, de nem tudják közösen elkészíteni a ki­lépéshez szükséges okiratokat, akkor a három hónapos felmon­dási idő után a beltagnak még harminc napja van bejelenteni a Cégbíróságnál, hogy az ön tagsá­gi jogviszonya megszűnt. Ha ezt nem teszi meg, akkor szintén kérje törvényességi felügyeleti el­járás lefolytatását, mivel a beltag nem tett eleget bejelentési köte­lezettségének. Azt csak mellékesen jegyzem meg, ha ez a cég netán jelenleg is egy sikeres működő, nyereséges vállalkozás, akkor önt, akármi­lyen kicsi is a vagyoni betétje, a társaság nyereségéből egy - a tár­sasági szerződésben rögzített ­rész megilleti. Mielőtt kilépne a társaságból, ezt a körülményt is mérlegelje. Egy szegény kerékpáros panaszai Nem akarom én senki kedvét szegni, sem elbátortalanítani a kerekezésben. Panaszaimat is csak halkan, csendben teszem közzé. Arról van szó, hogy hol tud kerékpárral közlekedni ma Szegeden a megátalkodott halan­dó? Persze ahol csak lehet, elsősor­ban a (statisztikák szerint örven­detesen gyarapodó) kerékpáruta­kon. Mondja ezt az, aki nem ke­rékpározik. Mert aki nap mint nap biciklin közlekedik, annak ez egyáltalán nem olyan egyértel­mű. 1. Sok olyan helyre van kitéve „Kerékpárút" tábla, ahol jófor­mán lehetetlen kerékpárral köz­lekedni. Egy járdára hiába feste­nek föl egy hosszú sárga csíkot (ami fél év múlva szinte nem is látszik) és tesznek ki egy táblát, attól az még nem lesz kerékpár­út. A gyalogosok ugyanúgy hasz­nálják a csík mindkét oldalát. (Tényleg, honnan kellene tudni­uk, hogy melyik oldalán közle­kedhetnek? Onnan, hogy 100 méterenként föl van festve egy kerékpár a csík egyik oldalán?) 2. Az úttestről leválasztott ke­rékpárú takon (Belvárosi híd, Ste­fánia, Oskola utca, Szilléri sugár­út, ...) minden eső után hatal­mas tócsákban áll a víz. Ez ter­mészetes, hiszen az úttestről le­folyó (a csatornába meg le nem folyó) víz a legalacsonyabb pon­ton gyűlik össze, az pedig ugye­bár nem az úttest közepe, hanem a széle, ahol a kerékpárút vezet. 3. A kerékpárutakat mindenfe­lé törött üvegek és szemét borít­ja. A takarítóautók legfeljebb az úttestek felületét söprik végig. Én, amióta az eszemet tudom, még nem láttam kerékpárutat Hol kerekezhetnek biztonsággal a szegediek? Fotó: Schmidt Andrea tisztító járművet! Olyat viszont annál többet, ami az úttestről té­len a havat, nyáron a szemetet a kerékpárúira tolja. Polgármester úr! Abból a most kapott két taka­rító járműből nem lehetne időn­ként a kerékpárutakra is irányí­tani egyet? 4. Teljesen általánossá és meg­szokottá vált a városban, hogy a parkolóhelyet nem találó jármű­vek a kerékpárutakon parkolnak. És itt nem áruszállító furgonokra vagy mentőre gondolok! Közön­séges személygépkocsikra. Vajh mi oka lehet, hogy a rendőrök és a közterület-felügyelők sose ve­szik észre őket? Nyilván ezért te­hetik meg ezt a kedves autósok minden félelem és lelkiismeret furdalás nélkül. Elgondolkodta­tó, hogy a kamerás emberek na­ponta mennyi tilosban parkoló gépkocsit szállíttatnak el, a ke­rékpárutak viszont mintha nem rájuk tartoznának. 5. De vajon mi is az a kerékpár­út? Az a gyanúm, hogy mást ért rajta a város vezetése, mást a rendőri közeg, és megint mást a kerékpárt használó nép (vagyis a plebs). a) A város vezetői szerint ke­rékpárút az, amiről ők kimond­ják, hogy az, és ezáltal a statiszti­kában megjelenhet („Ebben az évben XXX km kerékpárutat ad­tunk át a városban!") b) A rendfenntartó erők számá­ra kerékpárút az olyan táblákkal és útburkolati jelekkel megjelölt terület, ahol a kerékpárosok az úttest, járda, zöldterület helyett kötelesek közlekedni. Akkor is, ha járhatatlan. c) Szerintem a kerékpárút az olyan - gyalogosoktól és gépjár­műforgalomtól jól elválasztott ­sáv, amiben csak kerékpárosok közlekedhetnek. A kerékpárutak legalább olyan mértékű gondo­zásra és felügyeletre (tisztítás, útjavítás, parkolás tiltás) jogo­sultak, mint a járda vagy az út­test. BÉRCZI TAMÁS, SZEGED Életet az éveknek: 1975-2005 Ha egy közösség így tud ünnepelni, annak biztos jövője van. A röszkei nyugdíjasklub 1975-ben alakult. Egy új életforma igénye késztette a nyug­díjasokat, hogy életminőségük tartalmasabb, szebb legyen. Egy-egy pilla­nat a 30 évből: Piroska Györgyné tanár, mint első klubvezető, harminc fő alapító taggal hozta létre. Kezdetben beszélgetés, olvasás, majd jöttek más igények, a hagyományőrző Hasító Együttes Henn Lászlóné énektanárnő, később Gémes Józsefné, a népművészet mestere vezetésével. Fontosnak érezték őrizni és ápolni Röszke múltját, amely a mai napig tart. Meghatározó támogatói Dr. Vereczkey Gyula, Dr. Tari Zoltán, Vas­tagh József, Márki Antalné és mások. Szinte lehetetlen felsorolni, hogy kik milyen minőségben segítettek és segítenek jelenleg is. Példaértékű Magyari László röszkei polgármester hozzáállása is, aki mély tisztelettel beszélt a község lakóiról, nyugdíjasairól, és a le­hetőségekhez képes mindig közreműködik abban, hogy az Ősziró­zsák és a Hagyományőrző Nyugdíjasklub anyagi támogatást kapjon. Szinte nélkülözhetetlen volt a művelődési ház szakirányú támogatá­sa az ünnepségen. Vadrózsa néptánccsoport, Forró Vincéné, Hasító Nóták, Röszkei Dívák, csak emelték az esemény fénypontját a helyi mazsorettekkel együtt. Mindkét klub küldetése, céljai azonosak, végül is korábban egy tőről fakadtak, és tagjai az Életet az éveknek Nyugdíjasszövetség megyei és országos egyesületének, amely elismeréssel, oklevéllel és ajándékkal köszöntötte Németh Ferdinándné és Márki Antalné klubvezetőt. A röszkei nyugdíjasok számos találkozón, „szomszédoláson" vet­tek és vesznek részt a megyében és országszerte. Ha pedig egy közös­ség tud együtt ünnepelni, annak biztos jövője van, mert az ünnepe­ken mindig az összetartás nyilvánul meg. FAZEKAS FERENC KULTURÁLIS ALELNÖK ÉLETET AZ ÉVEKNEK NYUGDÍJASKLUBOK CSONGRÁD MEGYEI EGYESÜLETE Heti pollenjelentés A múlt héten a májusi hónap fő pollenszóró, allergén növényei­nek, a pázsitfüveknek jelentősen megemelkedett a pollenszáma. Az olykor szemerkélő eső, a bo­rongós idő ellenére a füvek kö­vették a természet „szavát" és szorgalmasan szórták virágporu­kat, így az esők ellenére a napi pollenszám több napon is elérte az allergiás határértéket. Ha ezen a héten „kitör" a jó idő, jóval a határérték feletti virágpormeny­nyiséggel kell számolni. A Szeged környékén található fenyőerdőkből szép számmal re­pültek a város légterébe fenyő­pollenszemek; mivel pollenjük nem allergén, nem okoznak problémát. A két, szénanáthát nem okozó pollenű fa, a diófa és az eperfa jórészt elvirágzott. A lágyszárú gyomok közül az útifű, a lórom és a csalán most kezdett virágzásba. Már virágzik a szép fehér virá­gú akácfa is. Pollenjétől nem kell tartani, mert mint rovarmegpor­zású faj, kevés - és nem allergén - virágport termel. Szegeden, a Dugonics téren (a Domus Áru­ház közelében) megcsodálhatjuk egy hazánkban kevés helyen ül­tetett díszfa, a császárfa szép, ké­keslila virágait. Bővebb információ: www.pol­linfo.ini.hu DR. JUHÁSZ MIKLÓS EUROREGIONÁLIS POLLEN­INFORMÁCIÓS SZOLGÁLAT Előfizetőink és olvasóink számára ingyenesen hívható zöldszámot biztosítunk (06/80­821-821), melyen elmondhatják a Délmagyar­ország a Délvilág és a Vasárnapi Délmagyaror­szág című lapok terjesztésével, kézbesítésével kapcsolatos észrevételeiket. Ezen a telefonszá­mon jelezhetik azt is, ha az aznapi lapszámot bármely ok miatt nem kapták kézhez. Alanyi jogon járjon a sérült embereknek az ápolási díj! A napilapban az utóbbi időszakban több­szörvolt téma a családban élő sérült enibe­rek után járó ápolási díj minimálbérre tör­ténő felemelése érdekében induló aláírás­gyűjtés, illetve az érintettek jelezték, hogy hozzájuk nem jutott el az aláírásgyűjtő ív. Szervezetünket is megkeresték az ez ügy­ben érintett szülők. Az Értelmi Fogyatéko­sok Csongrád Megyei Érdekvédelmi Szer­vezete Közhasznú Egyesület a Debrecen­ből induló civil kezdeményezéssel kapcso­latban az alábbi véleményének ad hangot. Az Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége - és ezen szövetség megyei szervezeteként egyesületünk is - 1986 óta számtalan fó­rumon, több beadvánnyal próbálta elér­ni, hogy az ápolási díj összege a megfele­lő ellátás igénybevételének lehetőségét biztosítsa az érintett személyek számá­ra. A szociális törvény legutóbbi módosítá­sa, a díj összegében és jogosultság szabá­lyozása tekintetében sem tükrözi az értel­mi fogyatékossággal élő emberek és csa­ládjaik érdekeit; Az ápolási díj jelenlegi A betegek maguk dönthessék el, milyen segítséget vesznek igénybe Fotó: Miskolczi Róbert rendszere gátolja a fogyatékossággal élő emberek szuverenitását, mert a beteg, vagy a páciens szerepébe helyezi a sérült embert, miközben az őt ápoló személy vá­lik, válhat életének irányítójává. Célunk az, hogy a megfelelő összegű ápolási díj (esetlegesen a mindenkori mi­nimálbér összegű) alanyi jogon járjon a sé­rült embereknek, így ők maguk vagy tör­vényes képviselőjük választhassa meg kir nél, hogyan és milyen segítséget vesznek igénybe. így túllépünk a fenti szűk látókö­rű kezdeményezésen, mely nem számol azzal, mi lesz a sorsa annak a sérült em­bernek, akinek hozzátartozója - aki jelen­leg az ápolási díjat kapja - tartósan meg­betegszik, meghal, vagy képtelen lesz más okból a sérült gondozására. Ha a járandóságok és szolgáltatások megszervezésekor az érintettekre a pasz­szív, megsegített szerep helyett mint egyenjogú partnerekre tekintünk, ezzel morális korlátokat is lebontunk, a segít­ség önálló megszervezésével hozzájáru­lunk társadalmi helyzetük javításához. Az EFOESZ a megoldást, az ápolási díj­jal összefüggő struktúra teljes átalakítá­sában látja, és ezért javasoltuk, hogy az Országos Fogyatékosügyi Tanács tűzze napirendre a kérdéskört. Ha kezdemé­nyezésünkkel kapcsolatban új informá­cióval rendelkezünk, azt azonnal meg­osztjuk az érintettekkel és az érdeklő­dőkkel. LAJKÓNÉ HEGEDŰS VALÉRIA ELNÖK, l : SZEGED Ságváris sikerek A SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola diákjai a követ­kező eredményeket érték el me­gyei és országos idegen nyelvi versenyeken: Megyei francia nyelvű vers­mondó verseny: 1. hely Kónya Júlia (tanár: Streitmann Judit) Megyei francia nyelvi ver­seny: 5. o. tagozatos kategória: 1. hely Alexin Máté, 2. hely Földesi Anett, 4. hely: Békési Dóra, 5. hely: Tombácz Gábor 6. o. tagozat: 1. Bagyinka Flóra, 2. Janka Zsuzsanna, 3. Balogh Éva, 4. Sári Tekla 6. osztály (alap óraszám): 1. hely: Dudás Zsolt, 2. Márton Dorottya, (tanárok: Csonka Ka­talin, Kádár Dóra, Bencsik Judit és Judt Mónika) Országos orosz nyelvi ver­seny: 1. hely Meszlényi Henri­etta 8. o (t.: Tóthné Ságodi Te­réz), 2. Savanya Brigitta 7. o. (t.: Halász Zsuzsanna), 3. Tóth Eszter 8. o (t.: Tóthné Ságodi Teréz) Országos olasz nyelvi verseny, nyelvtani teszt kategória: 2. hely Gyulai Orsolya 7. o., 3. hely: Né­meth Virág 7. o. (t.: Streitmann Judit)

Next

/
Thumbnails
Contents