Délmagyarország, 2005. május (95. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-18 / 114. szám

SZERDA, 2005. MÁJUS 18. «AKTUÁLIS« 3 Angyal a borban SZABÓ C. SZILÁRD A szegedi borfesztiválról szólva indítsunk egy klasszikussal, álljon itt, rögtön az elején Hamvas Béla A bor filozófiája című, örök ér­vényű kultúrfilozófiai értekezésének jeligéje, mottója: Végül ket­ten maradnak, Isten és a bpr. Ebben minden benne van, itt véget is érhetne a szöveg. Az olvasót legszívesebben magára hagynám Istennel és a borral, hogy elemezze viszonyát, viszonyulását a vi­lághoz. Tudom, fennkölt szavak ezek, de - ahogyan Charles Baudelaire írja - ahhoz, hogy az ember ne érezze az idő rettentő súlyát, mely a vállát töri és a föld felé görnyeszti, be kell rúgnia szüntelen - borral, költészettel vagy erénnyel. A bor és a művészet elválaszthatatlan egymástól. És ezt nem csupán azért gondolom így, mert az alapműben, a Bibhában négyszázötvenszer szerepel a bor és a szőlő kifejezés, és hogy a valamennyi nép számára szent italt már számtalan író és költő dicsérte, dicsőítette alkotásában, de - figyeljék meg - a hétközna­pi, mértékletes borozgatáskor is olyan gondolati mélységbe száll, szállhat az ember, amin maga is meglepődik. Mert a bor géniusza átköltözik az emberbe. Minden borban kis angyal lakik - mondja Hamvas Béla -, aki, ha az ember a bort megissza, nem hal meg, hanem az emberben lakó megszámlálhatatlanul sok kis tündér és angyal közé kerül. Amikor az ember iszik, az érkező kis géni­uszt a már bent lévők énekszóval és virágesővel fogadják. A bor cseppfolyós csók és gyógyszer is - gyógyítja a test és a lélek sebeit. Ha csupán egészségügyi hatásait vizsgáljuk a mértékletes borfogyasztásnak, megállapíthatjuk: normalizálja a vérnyomást, mélyebbé teszi a légzést, csökkenti az infarktus veszélyét, mert ellazít, elernyeszt és elégedetté tesz. Lehetnek akárhány ezren a vasárnapig tartó szegedi borfeszti­válon, lehet az ember nagy társaságban, ihat módjával - végül csak magára marad, Istennel és a borral. Szabadkán az unió MUNKATÁRSUNKTÓL A Gazdasági és Közlekedési Mi­nisztérium Az EU házhoz jön című programja a sorozat törté­netében ma először Szabadkára érkezik. A kis- és középvállal­kozások uniós felzárkózását elősegítő sorozat keretében 2004-ben 31 erdélyi, kárpátal­jai, felvidéki és szlovéniai hely­színen 81 szakmaspecifikus képzésen több mint 5 ezer hatá­ron túli magyar vállalkozó vett részt. A program idén újabb 36 határon túli helyszínen folyta­tódik. A Csongrád Megyei Kereske­delmi és Iparkamara, valamint a Szabadkai Regionális Gazda­sági Kamara közreműködésével szervezett Az EU házhoz jön a Vajdaságban című szabadkai konferencián a vállalkozók in­formációt kaphatnak a regioná­lis együttműködési, fejlesztési és befektetési lehetőségekről, valamint a Szülőföld-program kínálta tőkebefektetési lehető­ségekről. A gyerekek tudják, a kitömött oroszlán nem mozgatja a farkát Titokban jöttek Sábáék Köntös Imre (jobbról), a négy nőstény oroszlán volt gazdája is csak ablakon keresztül nézhette meg kedvenceit Fotó: SchmídtAndrea Az Algyő melletti tanyáról tavaly januárban ideiglenesen Nyíregyházára kerültek Kön­tös Imre oroszlánjai. A nyugdíjas cukrász nagyvadjainak májustól a Szegedi Vadas­park az otthonuk. Sábát és lánytestvéreit, valamint a tegnap hozzájuk Jászberényből csatlakozó hímet május utolsó vasárnap­jától minden vadasparki látogató megcso­dálhatja. Az állatok királya, az oroszlán a Szegedi Va­daspark új büszkesége. A nagyvad öt díszes példányának szegedi téli és éjszakai szállása, a vadállatház már felépült, a két kifutó tíz nap múlva lesz kész. - Nézd anya, ott van bent az oroszlán ­húzza közelebb anyukáját egy kisgyerek a vadállatház egyik ablakához, amit nádsö­vénnyel takartak el a vadaspark dolgozói, de a kíváncsiskodó gyerekszem előtt nincs titok. Erre egy fiatalember azzal ug­ratja a körülötte kukucskálókat, hogy csak kitömött állatokat és falfestménye­ket látnak. - Apu, azt mondja a bácsi, hogy a kitömött oroszlán is tudja mozgatni a farkát - hitet­lenkedik egy másik kisgyerek. - És nem is igaziak, amik a házban vannak. - Nézd csak, fiam, ebben a ketrecben szállí­tották ide - okosítja gyermekét a szemfüles apuka, mutatva azt a hatalmas dobozt, amit az épület mellett vett észre. Titokban szállították Szegedre a nagyvada­kat, gyermeknapi meglepetésnek szánták a négy nőstény és az egy hím bemutatását - is­meri el Gősi Gábor igazgató, mikor kiderült: a vadaspark látogatói észrevették az oroszlá­nokat. Nyíregyházáról már több napja meg­érkezett Szegedre a négy, eredetileg Algyőn nevelkedő nőstény oroszlán. Ötödik társuk, az öreg hím elpusztult az ideiglenes szállás­helyen. Ezért az új fiút tegnap Jászberényből szállították a Szegedi Vadasparkba. Egyelőre az állatok régi gazdájukat, az al­győi Köntös Imrét sem ismerik meg. A nyug­díjas cukrász tavaly januárban adta Szeged­nek az oroszlánokat, mert módosultak a hús beszerzési szabályok, már nem tudta tartani őket. Sábát, Elzát, Leonát és Zoét ideiglenes helyükön, Nyíregyházán négyszer megláto­gatta, de már ott is idegenkedtek tőle. - Születésük óta neveltük őket. Nyolc hóna­pos korukig együtt laktak velünk algyői há­zunkban és az udvaron. Kedvenc időtöltésük a tévézés volt. Beültek a fotelba és reggeltől estig nézték a műsort. Ha a feleségem főzött a kony­hában, kimentek és figyelték. Nem nyúltak azok semmihez. A telefont nagyon szerették és a szekrényen mászkálni is imádtak. Mikor megnőttek, kifutót és ketreceket építettünk számukra - nosztalgiázik a két négyéves, to­vábbá a három-, és a hatéves oroszlán egykori nevelője, aki tegnap a Szegedi Vadasparkban is találkozott Sábáékkal. De az új hely egyelőre idegesíti a nagyvadakat, ezért Köntös Imre hiá­ba szólongatta kedvenceit, nem ismerték meg, de nevük hallatán a fejüket felkapták. CS. G. L. BESZOKTATÁS |H A gyermeknapi, vagyis május 29-i megnyitót meg­előző beszoktatás megkezdődött: az oroszlánok ismerkednek három részből álló új lakóhelyükkel. Hamarosan a fiúval is barátkozhatnak, s mire el­készül a több mint 1500 négyzetméteres két kifu­tó - ami a szabvány nyolcszorosa -, már jó kis csapatot alkotnak. Magas víznél a Zebegénynem féi át a híd alatt - Kényszerpihenőn a matrózok Ladikkal eveznek a hajóállomásra Elkezdik az osztatlan, közös földek kimérését Sorsolták a megyei falvak sorrendjét Az osztatlan, közös tulajdonban lévő földek kimérését 2002 óta lehet igényelni, de csak nemrégiben, 2005 áprilisában jelent meg a kimérést szabályozó jogszabály. Csongrád megyében nemrégiben sorsoláson döntötték el, mely településeken kezdik el a „föld­osztást". Kikötőponton. Ide postás be nem biciklizik-hacsak nem vízibiciklivel, mondja Balázs Csaba Fotó: Frank Yvette A részarány földkiadásokon a 90-es években a tulajdonosok egy része nem kérte tulajdona ki­mérését. Ennek számos oka le­hetett, az érdektelenség éppúgy, mint a terület kis mérete, vagy az, hogy nem akarták megelőle­gezni a kimérés díját, esetleg nem ott kapták volna meg a föl­det, ahol szerették volna - tájé­koztatta lapunkat Micsik Zoltán, a Csongrád Megyei Földhivatal vezetője. Ezért az úgynevezett „nem kérelmező" részarány tu­lajdonosoknak az FVM megyei hivatalai közös tulajdonú, osz­tatlan közös táblában adták ki a földeket. így több tulajdonos, esetenként több száz is egy táblá­ba került. A földkiadó és földrendező bi­zottságokról szóló jogszabály módosításával 2002-től meg­nyílt a lehetőség a részarány tu­lajdon kimérésének igénylésére, a kimérés költségeit az állam magára vállalta. Minden évben február 1. és március 31. között lehetett bejelenteni az igényeket a kimérésre a körzeti földhivata­lokhoz, a kimérést szabályozó jogszabály pedig nemrégiben, 2005 áprilisában megjelent. A jogszabály szigorú eljárási rendet ír elő a feladat végrehajtá­sára. Ennek első lépése történt meg a napokban Deszken, a falu­házban. Ott közjegyző jelenlé­tében sorsolták ki a községek sorrendjét, körzeti földhivata­lonként. Az első karókat tehát a vásárhelyi körzetben Székkuta­son, a makói körzetben Csanád­palotán, a szegediben Szatyma­zon, a szentesiben Fábiánsebes­tyénen, a csongrádiban pedig Csanyteleken szúrják le. A kérelmezőknek a jogszabály megjelenésétől számítva 60 na­pon belül (2005. június 15-éig) lehetőségük van úgynevezett el­sőbbségi kérelem beadására. Az elsőnek kisorsolt településeken belül azon a táblán kezdik el a ki­osztást, ahol a legtöbb elsőbbségi kérelmező lesz. A következő ese­mény az elsőbbségi kérelmek fel­dolgozása után, hogy a földhiva­tal meghatározza a táblafelosztás kezdő pontját, és irányát. Ezt 30 napra közszemlére teszik az ön­kormányzatoknál, és (ha nem lesz ellenne fellebbezés) kezdőd­het a kérelmezők kiosztási sor­rendjének sorsolása, a megosztás tervezése, valamint maga a ki­osztás. A megyében jelenleg mintegy 7 ezer tulajdonos várja, hogy ki­mérjék a földjét az osztatlan kö­zös táblában maradt tulajdona szerint. A munka elvégzését a jogszabály a földhivatalok felada­tává tette. Micsik Zoltán el­mondta: jelenlegi ismereteik sze­rint körülbelül 5 év alatt juthat­nak tulajdonukhoz az igénylők. F. K. Friss-fehéren villogó hajó maga­sodik a város fölé a szegedi kikö­tőben: a Zebegény. Már a Novo­tel Szálló környékéről látható. Magasra emeli a magas víz. Olyan magasra, hogy a hidak alatt át sem férne - amíg lejjebb nem apad a folyó, nem tud ki­futni. A hajósok már nagyon várják a vízcsökkentét, a sétaha­józni vágyókról nem is szólva. Ladikon járnak a szegedi hajósok boltba, parizerért-kenyérért. Pos­tájukat pedig a Novotel Szállóban venfetik át, mert az úszó kikötő­pontonon ugyan akad postaláda ­igazi élénkpiros, szabványos -, de oda postás be nem tudna bicikliz­ni. Legföljebb vízibiciklivel. Mi ladikon jutunk a pontonra, Ba­lázs Csaba, a kikötő gépésze evez ki elénk a partfal lépcsőihez. - Két és fél hónapja csónakon járunk a kikötőből ki-be - mond­ja. Pár hangtalan evezőcsapás, és máris félúton vagyunk part és ponton között, mellettünk a víz­ből kiálló fák lombkoronái. A la­dikból átmászunk a pontonra, festékszaggal keveredik a Tisza agyagos-nyers illata. Igazi, vízi szezonkezdetillat. Összetolt szé­kek. Lépések a kongó fémpadló­zaton. A ponton előtt, a Tisza fe­lőli oldalon, ott áll, friss-fehéren, villogóan, a Zebegény. A kétszáz­ötven fős hajón februártól idáig mindent kijavítottak a hajósok, amit ki kellett, a kormányállás­tól a gépházig - és ekkor a kül­ső-belső festésről még nem is szóltunk. Minden a szezonkez­detre vár. Bármikor indulhatna a hajó, csak épp messzire nem jut­na, a mostani, magas vízállás idején. - A Belvárosi híd alatt biztos nem jutna át, s van rá esély, hogy a Bertalan híd alatt sem. Bár azt már nagy hajókra is számítva építették. Ha netán mégis, az al­győi híd végképp útját állná ­mondja Bíró László, a Mahart PassNave Kft. állomásvezetője. - Várni kell, nincs mese, amíg lejjebb megy a víz. Csak menne már - így a gépész ameddig nem tud kifutni a hajó, a mi pén­zünk is kevesebb. Idén eddig csu­pán vitte a pénzt a hajó, s nem hozta. Bálint László hajóvezetőtől tudjuk: a Zebegény alatt jelenleg kilenc méter a mélység. Ultra­hanggal működő mélységmérő igénybevételével lehet megtudni az adatot. A Zebegény, amikor ki tud futni a kikötőből, sétahajó­ként fölúszik a Maros-torkolatig, ott sarkon fordul, le a Boszor­kányszigetig, megint megfordul, s visszahalad a hajóállomásra, a Novotel elé. Csongrádra is jár majd rendszeresen. Ilyenkor, ta­vasszal sokszor iskolák, óvodák ismerkedtetik meg a Tiszával a gyerekeket, egyébként pedig es­küvőktől a céges bulikon át mindennek helyet ad mint ren­dezvényhajó. Csattog a hajóállomás tetején a horgonyos-vízsávos, kék-fehér zászló. F. CS. LASSAN APADNAK A FOLYÓK jjj Bár az elmúlt napokban többfelé volt nagyobb esőzés a Tisza vízgyűjtő te­rületén, nagyobb árhullám ebből sehol nem alakult ki. A Tisza, mellékfolyó­ival együtt, továbbra is apad - tudtuk meg Andó Mihálytól, az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság központi ügyeletvezető-he­lyettesétől. Az Atikövizig védvonalain a legtöbb helyen másodfokú az árvíz­védelmi készültség, ám a Maros és a Hármas-Körös esetében ez csak az alsó szakaszra igaz. A Maroson Makónál és följebb már egyáltalán nincs szükség védelmi készültségre. A belvízhelyzet az újabb esőzések miatt csak nagyon lassan javul, az Atikövizig összterületén 14 ezer, a megyébend 1 ezer hektár áll még mindig víz alatt. Az igazgatóság területének legnagyobb részén első fokú a belvíz­védelmi készültség. A hódmezővásárhelyi Tisza-Maros Szögi Vízgazdálko­dási Társulás területén másod-, a szegedi és a szentesi társulatok terüle­tén első fokú a készültség. Az önkormányzatok területén első fokú vízkárel­hárítási készültség van Deszken, Kiszomboron, Makón és Pitvaroson.

Next

/
Thumbnails
Contents