Délmagyarország, 2005. május (95. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-14 / 112. szám

6 •MEGYEI TÜKÖR* SZOMBAT, 2005. MÁJUS 14. EGYEDÜLÁLLÓ MÚMIA H| Nem ismer hasonló jelenséget sem a magyar, sem pedig a külföldi szakiro­dalom a szegedi biológuskutatók Is­meretei szerint. A rézpénz előidézte konzerváló folyamat minden eddigi múmiától eltérő. Az eddig felbukkant leletek kiszáradással, meleg, Illetve fagyás hatására maradtak fenn, vagy pedig más kémiai folyamatok útján mumifikálódtak, például elszappano­sodással. A szegedi embertani tan­széknek nincsen pénze további kuta­tásokra, ezért például a magzat ne­mét meghatározó DNS-tesztre sem kerülhet sor. A csecsemőnek egyelőre marad tehát a hivatalos neve: Nyárlő­rinc, Hangár út 14426. Szúnyog Tavaszi áldozata MUNKATÁRSUNKTÓL Tavaszi áldozat címmel ingyenes beava­tószínházi produkcióra várja a közönsé­get pünkösdhétfőn este 7 órára a Korzó­ba Kocsis László, a Szegedi Kortárs Ba­lett egykori táncosa. Szúnyog - a közön­ség többnyire csak így ismeri - az utób­bi években koreográfusként is több pro­dukcióval aratott sikert. Most a szegedi színitanodásokkal hozott létre különle­ges előadást, ami elsősorban mozgás­színház, bár prózát is mond a tizen­nyolc szereplő, köztük a színitanodá­sok mentora, Toronyköy Attila, a Szege­di Nemzeti Színház rendezője. A zene nem Sztravinszkij Tavaszi áldozata lesz, hanem egy sajátos montázs. - Már csak egy fa és egy maroknyi ember ma­radt a Földön; ez a kiindulópont. Kissé apokaliptikus a darab, azt mutatjuk meg benne, amit nem szeretnénk, ha megtörténne - mondja Szúnyog, aki szerint nincs jelentősége annak, hogy épp pünkösdkor mutatják be a mentális színházként is jellemezhető produkci­ót. Egyszerűen csak ezen az egy estén volt szabad a Korzó. Az alkotók abban bíznak, az előadás végén beszélgetés alakulhat ki a közönséggel arról, hogy miért nem tudunk áldozatot hozni... Ingyenmozi Ingyen nézhetik meg barátaikkal együtt május 21-én, szombaton délelőtt tíz órától a Nyócker című animációs filmet a szegedi Belvárosi moziban azok, akik magukkal hoznak egy másolt hang-, esetleg képhordozót, vagy válaszolnak a helyszínen arra a kérdésre, hogy mit láttak legutóbb illegális másolaton. A kalózkiadványos akció célja, hogy visz­szaszorítsák a rossz minőségű hamisí­tott CD-k és DVD-k terjedését. Szegedi biológusok fedezték fel a cserépedénybe temetett csecsemőt Szenzációs régészeti lelet Csecsemőmúmiára bukkantak a sze­gedi biológusok egy Kecskemét mellett frissen feltárt középkori temetőben. A gyermektestet a mellé temetett réz­krajcár tartósította. A lelet egyedülálló a világon. Cserépedénybe temetett csecsemőmú­miát találtak a szegedi biológusok a kecskeméti régészek leleteinek elem­zésekor. A Katona József Múzeum ása­tásokat végzett a Kecskemét közelé­ben fekvő nyárlőrinci templomrom mellett. Az Árpád-kori temető feltárá­sa során a helyszínt megtisztító dózer két cserépedényt fordított ki közvetle­nül a föld alól. Bennük két magzatot találtak: az egyiknek csak a csontjai maradtak fenn, a másiknál azonban spontán mumifikáció zajlott le. A lele­teket a Szegedi Tudományegyetem embertani tanszékén Balázs János és Bölkei Zoltán ötödéves biológushall­gató elemezte. - Feltevéseinket mostanra igazolták a vizsgálati eredmények. A cserép­edény kibontásakor ugyanis a mumifi­kálódott magzat elzöldült csontjainak láttán arra gondoltunk: a vele elteme­tett rézkrajcár korróziója idézhette elő a csecsemő tartósítását - magyarázta Bölkei Zoltán. - Ugyanis a pénzérmé­hez legközelebbi testrészei maradtak fenn, vagyis a törzse, alsó végtagjának egy része és jobb karja mumifikáló­dott. Altestén szövetmaradványokra is bukkantunk, amelybe a magzatot be­pólyálták. - A magzat koraszülött lehetett, vagy halva született. Méretei alapján úgy vél­jük, hogy hat és fél, esetleg hét hónapos terhességből jött a világra - vette át a szót Balázs János. - Fejletlensége arra utal, hogy vetélés történt, és a halva szü­letett magzatot az anya, vagy a segédke­ző bába csavarta bele a szövetbe. A magzatot a kor szokásainak megfe­vel fizették a túlvilágra vezető vámot, vagy az ott keresztelő Szent János köz­benjárását. - Az érme rézből készült egykrajcáros, nagyjából ötforintos méretű, melyet 1858 és 1862 között bocsátottak ki. Eb­ből következtetjük, hogy a lelet több mint száznegyven éves - mondta Bölkei Zoltán. - A réz tartósító hatását az egye­tem szervetlen kémiai tanszékén Gal­bács Gábor mutatta ki. A korrózió során annyira magasra emelkedett a réz kon­centrációja, hogy megakadályozta a test további bomlását. A réz baktérium- és gombaölő hatása is ismeretes, gondol­junk csak a rézgálic permetezőszerre. A másik szerencsés véletlen, hogy a test nagyon kicsi: mindössze 24-27 centi­méteres, nagyjából egy kilogramm sú­lyú. A testnedvek ezért gyorsabban tá­voztak, így a réz tartósító hatása időben elérhette a test viszonylag nagy felüle­tét. DOMBAI TÜNDE lelően - mivel megkeresztelés nélkül hunyt el - cserépedényben hantolták el egy már elhagyott temető vagy temp­lomrom környékén. E területeket a hívő falusiak megszentelt földnek tekintet­ték. A tetem mellé - vallási célzattal ­pénzérmét helyeztek, hogy elősegítsék a lélek mennyországba jutását. Az érmé­Balázs János és Bölkei Zoltán: Hasonló jelenséget nem ismer a szakiro­dalom Fotó: Gyenes Kálmán A szentesi hűtőtavat az extrémsport szerelmesei birtokolják Fürdeni tilos, szörfözni lehet A szentesi hűtőtóban fürdeni tilos - rajta szörfözni viszont lehet. A termálvíz elvezetésére szolgáló tavat eredetileg sporto­lási célra is tervezték, az önkor­mányzatnak azonban hosszú ideje nincs pénze üdülőterület kialakítására ezen a helyen. Szeles, napos időben gyakran látni a szentesi hűtőtavon szörfözőket, akik úgynevezett kite-ernyővel felszerelkezve siklanak a légáram­latokkal. A szörfösök közül sokan a Szent Jupát Sportegyesület tag­jai, akik szabadon használhatják a vízfelületet - tudtuk meg Valkai Zsolttól, az egyesület elnökétől. A testet és lelket edző kiváló sport a szomszédos megyékből is ide­vonzza a látogatókatt. A kiskörei Tisza-tavon tapasz­talható körülmények hasonlato­sak a szentesi viszonyokhoz, hi­szen a földfelszín magasságáig ér a vízszint, s a szél nem bukik meg - kivéve azt az esetet, ami­kor a környékbeli üvegházakból nem folyik elegendő termálvíz a tóba. Az Atikövizig kezelésében lévő tó alacsony vízálláskor ve­szélyes lehet, hiszen a meder al­ján valaha tanyák álltak, amelye­ket a tóépítés során elbontottak ugyan, de az épületmaradványok még fellelhetők - véli Ötvös Mi­hály, az igazgatóság szentesi sza­kaszmérnöke. A vízügy a fürdési tilalom mellett hallgatólagosan beleegyezik abba, hogy a szörfö­sök használják a tavat - mondta. - Készült terv évtizedekkel ez­előtt arra, hogy az önkormányzat üdülőterületet alakítson ki ezen a helyen, azonban erre eddig nem volt pénz - mondta Korom Pál, a polgármesteri hivatal mű­szaki osztályának munkatársa. A szörfözést engedélyhez akkor köthetné a hivatal, ha egészség­ügyi előírásoknak és egyéb szab­ványoknak megfelelő sportcent­rumot hozna itt létre - amíg ez nem valósul meg, kötelezettsé­gek nélkül szabad a pálya. Az idejárok nem számolnak nyilván azzal a körülménnyel, tette hoz­zá Korom Pál, hogy a közelben magasfeszültségű távvezeték hú­zódik, amelynek kisugárzása ká­rosan hat az egészségre. A közelben a csanyteleki Csaj-tó jelenthetne még hasonló lehetőséget a szórakozásra, itt azonban tilalmakkal találkoz­hatnak a szörfösök, hiszen ter­mészetvédelmi terület - ellentét­ben a szentesi hűtőtóval. B.G. Ejtőernyő viszi a szörföt Fotó: Vidovics Ferenc Megszakad a napi középhőmérséklet folyamatos, lassú emelkedése Szervác, Pongrác, Bonifác: küszöb, tél és nyár között Szervác, Pongrác, Bonifác - a közmondásos „fa­gyosszentek". A népi megfigyelés szerint ilyenkor menetrendszerűen lehűl a idő. Ezt a tudomány is alátámasztja, és egyszersmind magyarázattal is szolgál. Ez a pár nap mintegy küszöb tél és nyár között. Május közepe táján, jellemzően Szervác, Pong­rác, Bonifác napján, gyakran megszakad a napi középhőmérséklet folyamatos, lassú emelkedé­se a Kárpát-medence területén. Lehűl a levegő, majd pár nap múlva „visszazökken" az időjárás a szokott kerékvágásba, és a hőmérséklet emel­kedik tovább - mondja Makra László, az SZTE éghajlattani és tájföldrajzi tanszékének docen­se. A szárazföld és az óceán eltérő hőgazdálkodása következtében télen a kontinensen erős lehűlés jön létre, nyáron erősen fölmelegszik a száraz­föld. Tavasszal, a kettő közti, átmeneti időszak­ban még nem alakult ki a jellegzetes, stabil lég­nyomási mező a mi éghajlati övezetünkben, és egy-egy hideg légáramlat még könnyen elérheti a Kárpát-medencét a sarkkör felől. Ez a „fagyos­szentek" három napja előtt is előfordulhat ta­vasszal, de a Szervác-Pongrác-Bonifác időszak­beli a legfeltűnőbb. Azért is, mert ekkorra már jócskán előrehaladt a napi középhőmérsék­let-emelkedés, szembeötlőbb a lehűlés, mint a tavasz korábbi időszakaiban. De a tapasztalatok szerint ezután már nem kell tartani jelentős hő­mérséklet-visszaeséstől, a fagyosszentek idősza­ka volt a küszöb, tél és nyár között - bár nagy rit­• kán még júniusban is bekövetkezhet talaj menti fagy. S mit szól a szakember az idei, eddig eléggé hű­vösnek-csapadékosnak mutatkozó májushoz? Rit­kaság az ilyen, de előfordul. Egyébként szeren­csénk, hogy hűvös volt a tavasz. Mert ha gyorsan fölmelegszik az idő, és tartósan magas marad a hő­mérséklet, a télen fölhalmozódott rengeteg hó egy­szerre olvadt volna el, és tragikus kimenetelű árvi­zeket okozhatott volna. így viszont szép fokozato­san olvadt el a hó, s rövid időszakon át tartó, óriási víz helyett hosszan elhúzódó, mérsékelten magas árhullámot eredményezett. F.CS. PERCEK KERDESE Olykor csak perceken múlik, lefagy-e a termés fa­gyosszentek idején. Koromsötét hajnalban az egyik termelő tíz perccel később kezd füstölni a kertben a szikrázó fagy ellen - közben csillagos az ég, mozdulatlanul áll a levegő -, a másik tíz perc­cel korábban. És aki tíz perccel később borította füsttakaróba a talaj fölötti .területet, azzal könnyen megtörténhet: reggelre fonnyadtan-fagyottan bo­rulnak földre a burgonyalevelek. A mellette lévő parcellán harmatos-üdén csillognak a kelő fény­ben. Percek kérdése, meg tud-e élni egész évben a család, vagy sem. A legsikeresebb alkotásokból augusztusban kiállítás nyílik Pályázat Alsóvárosról MUNKATÁRSUNKTÓL A jellegzetes alsóvárosi épüle­tek, utcák, hangulatok, tájak művészi megörökítése céljából Alsóvárosi hangulatok címmel képzőművészeti pályázatot hir­det a Szeged-Alsóvárosért Köz­hasznú Egyesület. A megjelení­tés bármilyen technikával ké­szült festmény vagy grafika le­het. Pályázhat minden 14. élet­évét betöltött személy. Az elké­szült alkotásokat július 20-án és 21-én délelőtt 8-tól 12 óráig lehet leadni az Alsóvárosi Kul­túrházban (Szeged, Rákóczi ut­ca 1.). A legsikeresebb alkotásokból augusztusban, a Havas Boldog­asszony búcsú idején kiállítás nyílik az Alsóvárosi Kultúrház­ban, és verniszázson adják át a díjakat is, amelyeket neves képzőművészekből álló zsűri ítél oda. Az I. díj 60 ezer, a II. díj 40 ezer, a III. díj 20 ezer fo­rintos pénzjutalom. A pályá­zatról felvilágosítást ad az egye­sület képviseletében Czenéné Vass Mária az 564-229-es vagy a 06-20-3633-679-es telefon-

Next

/
Thumbnails
Contents