Délmagyarország, 2005. május (95. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-14 / 112. szám

SZOMBAT, 2005. MÁJUS 14. • AKTUÁLIS« 3 A VOLT IGAZGATÓ SZERINT Sütöri László, a volt Igazgató lapunk kérdésére azt mondta: való igaz, kevés a gyerek mindenütt. 0 annak idején épp ezért folyama­tosan kereste a leendő diákokat. Most egy újságban sem látta az iskola hirdetését. Sütöri szerint a falubelieknek, s a tanári karnak szívügye volt ez az iskola, a megyei önkormányzatnál csak költség­vetési kérdés lehet. Ez pedig ma Magyarországon nagyon nagy kü­lönbség. gyerekük. Ám Pusztamérgesen nincs. Két hónapon belül döntenie kell az első osztály, illetve az egész iskola sorsáról a megyei közgyűlésnek. Ott József alelnök azt mondja, megbíztak egy szak­értőt, aki felméri a helyzetet. Több megoldás is fölvetődött, most tárgyalni fognak a móra­halmi kistérséggel, hátha lehet­ne közösen működtetni az isko­lát. Szóba került, hogy szociális célra hasznosítanák az épületet, ha kifutnak a még meglévő osz­tályok, vagy átadhatnák az álta­lános iskolának, ehhez azonban a német fél hozzájárulása is szükséges. Megkérdeztük a polgármes­tert, Papp Sándort is, aki azt mondta, ha megszületik majd a megye döntése, arra reagálni fog. Addig azonban inkább nem mond véleményt. Nyilván ne­héz is mit mondani akkor, ami­kor nem itt dől el, mi lesz a falu büszkeségével, egyik legértéke­sebb épületével. S most úgy fest: azoknak lesz igazuk, akik annak idején előre megmond­ták: túl nagyot álmodott Pusz­tamérges. BAKOS ANDRÁS Súlyos balesetek a 43-as és 47-es úton Tizenhatan jelentkeztek a középiskola első évfolyamára A Csongrád Megyei Közgyűlés dönt Pusztamérges szívügyéről Gyurcsány Ferenc: Szeged alkalmas arra, hogy a régióközpont legyen Új épületben az ítélőtábla A Lélek ünnepe ŐRFI FERENC Legtöbb ünnepünkkel, még ha vallási eredetű is, nagyjából tisztában vagyunk. Kivéve a pünkösdöt. Ami nem csoda, hi­szen öt évtized kimaradt a magyar társadalom életéből úgy, hogy a nyilvánosság előtt egy szót is válthattunk volna pün­kösdtől. Hittant meg kevesen tanultak. Aztán nagyot változott a világ, 1993 óta munkaszüneti nap pünkösdhétfő is, annyit beszélhetünk róla, amennyit csak akarunk, de most meg már nem nagyon akarunk. Rögtönzött közvélemény-kutatást vé­geztem környezetemben, az eredmény nulla. Abban azonban valamennyien egyetértettünk, nincs ez rendben így, az általá­nos műveltséghez igenis hozzátartozik, hogy ettől a kettős ün­nepről is legyen némi fogalmunk. Az értéshez legalább egy esemény erejéig illik fellapoznunk az újszövetségi szentírást. Azt a fejezetet, amelyben az apostolok, Jézus tanítványai, a Mester ígéretének megfelelően, a feltámadás utáni ötvenedik napon, pünkösd ünnepén megtapasztalhatták a Szentlélek ünnepélyes és nyilvános kiáradását. Az írások szerint az eseményt rendkívüli jelenségek kísérték, szélzúgás hallatszott, s a tanítványok fölött lángnyelvek lobbantak. Ezek jelezték lel­kükben a Lélek megérkezését és munkálkodását, a szent lelkese­dést és bátorságot, az erőt meg a tudást, amely eltöltötte őket. E pillanattól kezdve, a korábban oly egyszerű és esendő emberek, Péter és apostoltársai különféle nyelveken kezdtek el rendkívüli hatással prédikálni, s Krisztus igazságával felvértezve, bátran vál­lalták akár a vértanúságot is. Valami tényleg történhetett akkor Jeruzsálemben, ha csaknem kétezer év elteltével is erről beszé­lünk. Egyébként nem olyan elvontak és tömjénszagúak ám a Lélek­nek tulajdonított ajándékok. Már a Biblia sem csak hitbeli meg­táltosodásról, hanem bölcsességről, értelemről, tudományról, ta­nácsról, erősségről, s jámborságról beszél. Szent Pál a Lélek gyü­mölcseit is megfogalmazza, amikor szeretetről, örömről, békéről, türelemről, kedvességről, jóságról, hűségről, szelídségról, szerény­ségről, önmegtartóztatásról meg tisztaságról ír. Ezt a titkos erőt hol csírájában, hol fellobbanva - a lelki érettségtől függően - ki-ki megtapasztalhatja mindennapjaiban, függetlenül attól, hogy hívő avagy nem. Amikor erőt kapunk a megoldhatatlannak látszó fel­adathoz, amikor bátorságunk lesz a cselekvéshez, amikor valami hirtelen megvilágosodik, amikor ihletet, ötletet kapunk, vagy ép­pen vigaszt a reménytelenségben. Holnap, pünkösd napján gondoljunk hát arra a forrásra, a Lé­lekre - eredeztesse bár ki-ki onnét, hol legbensőbb meggyőződése diktálja -, mely képes arra általunk, hogy jobbá, emberibbé, oko­sabbá és irgalmasabbá tegye a szabadságra ítélt világunkat. A 47-es főúton történt tömegkarambolban négy jármű ütközött, három az út menti árokban kötött ki Fotó: Karnok Csaba Egy ember életét vesztette teg­nap a 43-as főúton Deszk és Klárafalva között, amikor ki­sodródott és felborult a gép­kocsijával. Az algyői hídhoz kö­zel, a 47-es főúton négy autó ütközött - négyen megsérül­tek. MUNKATÁRSUNKTÓL Rövid időn belül két súlyos bal­eset történt tegnap Csongrád me­gyében. Négyen sérültek meg ab­ban a balesetben, ami nem sok­kal 12 óra előtt történt a 47-es fő­úton Szeged és Hódmezővásár­hely között. A rendőrség adatai szerint egy Mercedes kisteherau­tó hajtott ki az algyői híd közelé­ben egy mellékútról a főútra, amikor összeütközött egy balról érkező teherautóval. A csapódás erejétől mindkét jármű átsodró­dott a szemközti sávba, ahol két ­Hódmezővásárhely felől érkező ­személygépkocsival ütköztek. A főúton haladó mindhárom jármű az út menti árokba borult. A 47-es főúton történt tö­megkarambol után röviddel, délután egy óra körül halálos kimenetelű közlekedési baleset történt a 43-as főúton Deszk és Klárafalva között. Egy Lada Sa­mara Deszk irányából tartott Szeged felé, amikor egy balra ívelő kanyarban a vezető el­vesztette az uralmat a jármű fe­lett és a kocsi leszaladt az út­test jobb oldalára. A sofőr hir­telen visszarántotta a kor­mányt, ezért a Lada átsodró­dott a menetirány szerinti bal oldalra, felborult, és az úttest közepén állt meg. A Lada veze­tője, egy 52 éves pitvarosi férfi kizuhant a kocsiból és olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesz­tette. A helyszíni szemle és a műsza­ki mentés idején teljes, majd fél­pályás útlezárás volt a 43-as fő­úton. Mindkét baleset körülmé­nyeit szakértő bevonásával vizs­gálja a Szegedi Rendőrkapitány­ság. Folytatás az 1. oldalról Mások úgy vélik, országos jelen­ség okozta a gondot: a gyereklét­szám csökkenése, a finanszíro­zás romlása. Az tény, Szentes és Csongrád önkormányzata 1999-ben, Makó pedig 2003-ban dobta be a törülközőt, s adta át középiskoláit működtetésre a megyének. A megye ugyanis megkapja erre a feladatra azt a plusznormatívát, amit a városok nem. 2003-ban alakult úgy, hogy a pusztamérgesi önkormányzat elesett volna a forráshiányt csök­kentő támogatástól, ha tovább működteti a középiskolát. Erede­tileg úgy volt, csak a működtetés jogát adják át, végül arra kény­szerültek, hogy a tulajdonjogról is lemondjanak. A megye kikö­tötte: csak így vesz egy gonddal többet a nyakába. - Ez hiba volt, én épp azért lép­tem ki a képviselő-testületből, mert a többség így döntött ­mondja Veres Csaba autószerelő, háromgyermekes családapa, aki maga is részt vett az iskola építé­sében. - Azt sem akartuk, hogy a mi iskolánk az ásotthalmi Bedő Albert szakközép tagintézménye legyen, mert ez az elsorvadásá­hozvezet. Mégis így lett. Arra ké­rem a térség országgyűlési képvi­selőit, hogy segítsenek megtalál­ni a megoldást. Valamit tényleg tenni kell, ezt mondja a jelenlegi igazgató, az ásotthalmi középiskolát is veze­tő Andrésiné Ambrus Ildikó is, akinek egyre nehezebb a felada­ta. Úgy véli, most érte el a közép­iskolákat a gyermeklétszám csökkenése, ez az ásotthalmi in­tézményt nem érinti, hiszen az országban csak két helyen folyik erdészeti képzés, így van elég Érettségi Pusztamérgesen. Történelmet írtak Fotó: Miskolczi Róbert Ünnepélyes körülmények kö­zött, Gyurcsány Ferenc mi­niszterelnök jelenlétében teg­nap átadták a Szegedi ítélőtáb­la székházát a Sóhordó utcá­ban. MUNKATÁRSUNKTÓL - Megvalósultak a reményeink, amikor elkészült a Szegedi íté­lőtábla új székháza - fogalma­zott tegnap délután beszédében Heidrich Gábor, a táblabíróság elnöke az igazságügyi palota dísztermében. Pénteken ünne­pélyes körülmények között, Gyurcsány Ferenc miniszterel­nök jelenlétében adták át a Só­hordó utcai épületet, amelynek megvásárlása 260 millió forint­ba, a tavaly áprilisban elkezdő­dött felújítás pedig 740 millió forintba került. A beruházás­hoz szükséges forrást az Orszá­gos Igazságszolgáltatási Tanács biztosította. Az épület jelképes kulcsait Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazság­szolgáltatási Tanács elnöke ad­ta át Heidrich Gábornak. Lom­nici megemlítette: Szegeden 114 évvel ezelőtt május 12-én kezdte meg működését az íté­lőtábla, s akkor kétnapos mu­latsággal ünnepelték az ese­ményt. - Szeged városa joggal örül. A kétnapos vigadalom jó lett vol­na, de akkor máshogy készülök fogalmazott beszédében Gyurcsány Ferenc. A minisz­terelnök szavai szerint egy or­szág igazságszolgáltatási rend­szere akkor működik sokak örömére, ha a jogkeresés és az igazság feltételezett helye a Justitia szobrát Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke leplezte le Fotó: Miskolczi Róbert nem szakértők számára is meg­határozható. Gyurcsány hozzátette: Sze­ged alkalmas arra, hogy a régió tudományos, gazdasági és kul­turális központja legyen. A be­szédek után Gregor József ope­raénekes Dvorzak Égi, szent béke jöjj című művét adta elő, majd az ítélőtábla épületének földszintjén Gyurcsány Ferenc és Lomnici Zoltán leleplezte Bánvölgyi László szobrászmű­vész alkotását - Justitia szob­rát.

Next

/
Thumbnails
Contents