Délmagyarország, 2005. május (95. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-13 / 111. szám

10 DÉLMADÁR 2005. május 13., péntek Látjátok? A denevérmama vérző szájjal érkezik haza csemetéihez. Azok azonnal faggatni kezdik: - Mama, mama, mitől olyan véres a szád? A denevérmama odavezeti őket a barlang bejáratához, és mesélni kezd: - Látjátok, gyerekek ott azt a nagy, sötét erdőt? - Látjuk... - És látjátok mögötte azt a nagy, sötét szirtet? - Látjuk... - És a nagy szirten látjátok azt a nagy, sötét várat? - Látjuk... - És a nagy várnak látjátok azt a nagy, sötét tornyát? - Látjuk... - Hát én nem láttam! Álarcban Az iskolában farsang van. Jönnek a gyerekek álarcban. Először Pistike lép be, rajta egy nagy medveálarc. - Hát te minek öltöztél? - kérdi a tanító néni. - Én vagyok a medve. - Jól van, ügyes vagy. És te minek öltöztél? - Én Piroska vagyok a Piroska és a farkasból. - Jól van, ügyes vagy. Jön Móricka, feje csillagokkal díszítve, és egy csavart húz maga után. - Hát te ki vagy? - Én vagyok a csillagfejű csavarhúzó. A DELMADAR HETI MONDASA Tanár az érettségin a diákokhoz: - Mindenki hozott magával feladatsort, vagy osszak? Vény nélkül Egy nő bemegy a patikába és mérget kér. - Asszonyom, miért van szüksége méregre? - Megölöm a férjemet. - Nagyon sajnálom, de nem adhatok el önnek mérget azért, hogy megöljön valakit! A nő erre kitesz az asztalra egy fotót, amely az ő férjét és a patikus feleségét ábrázolja félBelami jövedelme Na, akkor most ad számlát a borravalóról nekem, vagy lenyeli az adótartalmat? - kérdezte Józsi csapostól Minek Dönci a Zsibbadt brigádvezető pultjánál, s kezében egy ötszázast lobogtatott. Józsi ezen a kérdésen úgy megütközött, mintha homloka a pesti gyors mozdonyával futott volna össze. - Nézze, Józsi úr, jobb, ha már most hozzászokik az új rendhez, és jogkövető magatartásba kezd, mert még nagyon megütheti a bokáját. Ugyanis, ha nem hallotta volna, a magyar kormány fenemód feni a fogát a láthatatlan jövedelmekre, megadóztatják még a fűnyíró gépet is, nemhogy a vendéglátósokat hadarta Minek Dönci, mintegy a fent említett magyar kormányra hárítva az összes felelősséget. Ám ez Józsit nem igazán hatotta meg. - Csak nem gondolja, hogy a maga rongyos 18 forintos borravalójáról majd kettős könyvelést vezetek, netán e célra külön alakítok egy betéti társaságot, de még könyvelőirodát is megbízok az ügyeim vitelével. És amikor hitelre vedel? Azt hova számoljam el? Nem is beszélve a gyakorta összetörő poharakról, ami eddig fogyóeszköz volt, méghozzá igencsak sűrűn fogyó - mondta el összes véleményét egy szuszra Józsi csapos. Mire a vita megragadt volna két ember között, Ló Elek is föltápászkodott az asztaltól, s a várható intézkedéseket alkotmány, jog, emberiség, de leginkább Ló Elek elleni merényletnek nyilvánította. Mert hogy Ló úr, mint időnként taxizással foglalkozó magánvállalkozó lett érdekelt e bonyolult munka- és adójogi vitában. - Aztán nehogy már megsajnáljam magukat pattant ki az asztal elé Plüss Eta, Etából meg a felháborodás e szavakat hallván. - Ha nem tudnák, én mint bérből és fizetésből élő magyar állampolgár, igenis minden forint után adózok, nekem levonják a tébét, meg a nyugdíjat, és ha éppen tudni akarják, nagyon is elegem lett abból, hogy én tartsam el a fekete gazdaságot. Hogy Etácska a maga minimálbérével mennyit tett eddig a feketegazdaság üzemeltetése érdekében, a Zsibbadt brigádvezetőben vajmi kevesen tudták, de azért volt, aki mellé állt, volt, aki a lábára, de olyan is akadt, aki ellene fordult. Bovden Béci például arról beszélt, ő szívesen elszámol az állam felé minden láthatatlan jövedelmével, ha az állam is elmondja neki, hogyan teszi láthatatlanná azt a tömérdek adót, áfát, vámot, amit ebben az országban valakik, valamikor mégiscsak befizetnek. - Hát éppen ez azl Ha nem hallotta volna tízmillió magyarból csak néhány millió perkálja a kincstárnak a forintot, s ez a helyzet nagyon is tarthatatlan - magyarázta Smúz apu. Egy mondattal később meg arról tartott előadást, hogy ő még olyan mestert nem látott, aki számlát adott volna, ha megbízták a panel felújításának bármely szegletével is. - Pedig, ha ók is tisztességgel adóznának, mindenkire kevesebb teher jutna, és akár még az adók csökkentése is járható úttá válna - vélte Smúz. - Majd járható úttá teszem én a maga házát, ha áthajtok rajta egy úthengerrel - szállt bele a vitába, meg Smúz arcába Snájdig Pepi is, aki éppen egy órája vett fel némi készpénzt egy kertben elvégzett rotakapálás ürügyén, s igencsak fájt volna minden foga, ha ebből a pénzből még adóznia is kellene. - Az itten a baj, emberek, hogy maguk teljességgel félreértelmezik a helyzetet - szólalt meg ekkor Belami, s olyan fontoskodó arcot vágott, hogy még Béla, a légy is abbahagyta az „Adórendszer a dél-kongói háziiparban" című közkeletű ismeretterjesztő könyv olvasását. - Mert arról van itt szó, barátaim, hogy közteherviselés, meg feketegazdaság, nem is beszélve az ország pénzügyi helyzetéről - folytatta Belami. - Sajnos maguk egy olyan országban nőttek fel, ahol divat volt átverni az államot, mert hogy az állam is átverte az országot. Ám ezen változtatni kellene, ha már egyszer mind a két szemünkre uniósak lettünk. Hát ezért ez a nagy állami heveskedés. És a magam részéről nem látom be, miért lenne baj, ha Magyarország végre úgy működne, mint egy igazi, piacgazdaságos ország, ahol az emberek arra büszkék, ha a nagy adózók közé tartoznak. Mert ez teremti meg a tekintélyüket, meg aztán azt is jelzi, hogy van mit aprítani a tojásos levesbe. Belami szavait bamba csönd követte. Józsi óvatosan visszacsúsztatta az imént felkínált borravalót, Ló Elek magában motyogott valamit, Snájdig, pedig azt kérdezte nagy suttogva Smúz aputól, hogy szerinte Belamit szívlapáttal verje-e fejbe, vagy elég, ha csak kilökdösi az ajtón. De a tettlegességből végül nem lett semmi. Ugyanis többen azzal csitították Snájdigot, a fene se tudja, hogy időközben a pofozkodás nem került-e az áfaköteles szolgáltatások kategóriájába. BÁTYI ZOLTÁN reérthetetlen helyzetben. A patikus nagyokat nyel, és rábólint. - Elnézést, nem tudtam, hogy van receptje. Egy kukkot se - Mit szólt a feleséged, amikor hajnalban hazaértél? - Egy árva szót sem! Azt a két fogamat meg úgyis ki akartam húzatni! Panasz A melltartó és az alsónadrág beszélgetnek: - Jó lenne egy kis kikapcsolódás! - mondja a melltartó. - Még csak az kéne, tegnap is miattad toltak le. Kényelmetlen Két rendőr megy az utcán. Megszólal az egyik: - Te, én hazamegyek és ledobom a feleségem bugyiját! - Miért? Annyira kívánod? - Nem. Annyira szorít! Sportkocsi nélkül A farmon a ló belesüllyed egy mocsaras gödörbe. Arra megy a tyúk. A ló kéri, hogy hozzon gyorsan segítséget. A tyúk elszalad segítségért, de nincs otthon senki, így maga beül a gazdája sportkocsijába, és azzal kihúzza a lovat. A ló nagyon hálás, és megígéri, hogy jó tett helyében jót várjon a tyúk. Egyik nap, mit ad isten, a tyúk is elsüllyed egy gödörben, és kiabál a lónak. - Ló, légy szíves, menj a sportkocsiért és húzzál ki innen.. - Nekem nincs szükségem ehhez kocsira. Odaállok, odatartom a fütyimet, kapaszkodj bele és kihúzlak. És tényleg kihúzza a tyúkot. Mi ebből a tanulság? Ha valakinek akkora van, mint egy lónak, nincs szüksége sportkocsira ahhoz, hogy felszedjen egy tyúkot. Lelemény Mit tesz a rendőr, ha vízisíelni támad kedve? Keres egy jó lejtős tavat. Egy éve az EU-ban! Az EU-csatlakozás után sokan azt remélték, gyorsít az ország a tempón. Időnként azonban nem várt akadályok tűntek fel, s megfeneklett a szekér... A DÉLMADÁR HETI KÉRDÉSE: Mi lesz Hófehérkéből, ha hozzányúl a csupasz villanyvezetékhez? Hamupipőke. Norbi és az ő rúdja Kicsit unatkoztak a diákok az érettségi szünetben...