Délmagyarország, 2005. május (95. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-02 / 101. szám

HÉTFŐ, 2005. MÁJUS 2. • AKTUÁLIS* 3 Megcsinálni az országot PANEK SÁNDOR Eléggé furcsán hat a fogadkozás, hogy „Megcsináljuk Magyarországot!" egy olyan koalíció miniszterelnökétől, amelynek négy évéből három letelt, s 2002-ben nyertes kormányprogramjának lendületéből egy megbukott kormányra és egy kényszerpályán, időzavarban próbálkozó új kormányra futotta. Ez az utálatos marketingzsargon, egy ország megcsinálása, mindennél beszédesebb. Mert azt jelzi, hogy nincs idő kidolgozni azt a programot, amelynek lényegében nem „megcsinálni", hanem a válságból kivezetni, élhetőbbé tenni kellene az országot, nincs idő előbb lerakni az alapjait, és aztán kommunikálni, hanem egyszerre kell mindent: kitalálni, és már reklámozni is. A politikák hívószavai ma Magyarországon már annyira hiteltelenek, hogy a szebb és érthetőbb alakokkal, mint például „ Újjáépítjük Magyarországot" vagy „Helyrehozzuk Magyarországot", esetleg ,Átalakítjuk Magyarországot", nem is kísérleteznek. Elvégre, ha újjáépíteni, helyrehozni vagy átalakítani kellene, mindjárt fel is tevődne a kérdés, hogy a rászoruló ország mikor és hogyan romlott le, s eddig miért nem építették. Tekintve, hogy a ciklus elején még a jóléti rendszerváltás volt a cél, amelyre egy leromlott országban nemigen lehetett volna törekedni, a szebb és érthetőbb hívószavak esetén az ember még arra gondolna, hogy a leromlás a jóléti célkitűzése óta következett be. Mi is a filozófiája e Magyarország-csinálásnak' A trükkös Magyarországból, egy igazságosat kell létrehozni. Továbbá el kell döntenünk, hogy a szívünk mélyéig „mutyisták" vagyunk-e, vagy utáljuk a mutyizást. Magunkkal akarjuk-e cipelni az ország sok kis hazugságát • Mindezt Gyurcsány Ferenc nyilatkozta a hét végén, megelőlegezve, hogy a „száz lépés" hívószava azt jelenti: ő most húz egy vonalat, és azon felelősen kell majd átlépni. Lenyűgözve hallgatja az ember, hogy az átmeneti idők szűk körnek kínálkozó esélyeit kihasználva meggazdagodott vállalkozó milyen bátran beszél a trükkös országról. Mintha az igazságtalanság, az esélyegyenlőség hiányának oka pusztán a rendszerváltozás vagy az azóta eltelt időszak lenne, s nagy mértékben nem az, hogy azt a vonalat nem tizenöt éve húztuk meg, ha egyáltalán szükség van ilyen vonalakra. Az ügyeskedés filozófiáját („jó helyen jó időben ") letéve el lehet ugyan ítélni a trükközést, elvégre abban legalább mindig is esélyegyenlőség volt, hogy ki-ki magába nézhet. De Magyarországot, mindenestül, ma trükkösnek nevezni, a több évtizedes elnyomás terhét nehezen feldolgozó 15 évnyi munka után - nagyon igazságtalan. Új épületben a határrendészek MUNKATÁRSUNKTÓL Szombaton átadták Szegedi Határrendészeti Kirendeltség felújított épületét a Moszkvai körúton. A munkálatok költsége 281 millió forint volt. A beruházás során felújították a főépületet és zárt parkolót alakítottak ki. Béndek fózsef, a Határőrség Országos Parancsnoka elmondta: az épületben a szegedi kirendeltség mellett a Tisza Határvadászszázad, valamint a Szegedi Bűnügyi és Felderítő Szolgálat munkatársai dolgoznak majd. A parancsnok hangsúlyozta: a határőrség schengeni felkészülése elkezdődött, amelynek egyik lényeges eleme, hogy az állomány elhelyezési körülményein javítani kell. A dorozsmai nagybani piac éjjel-nappal nyitva tart. Ezért a termelők és a kereskedők nem ritkán napokat ácsorognak az aszfalton. Ősztől várhatóan változik a helyzet, mert bővül a piac területe és két hatalmas csarnokot is átadnak. Ez csak enyhít az emberek gondjain, akik úgy vélik, hamarosan tönkremennek, ha beengedik az olcsó külföldi árut. A zöldség nagykereskedéssel foglalkozó Minya László és felesége már egy éjszakát a teherautóban berendezett alkalmi szálláson töltött, mert nem tudtak egy nap alatt bevásárolni. A nyírbátori házaspár hetente megfordul a dorozsmai nagybani piacon. - Egyre kilátástalanabb a magyar termelők és kereskedők helyzete. Minden szemetet beengednek az országba, ezért nem megyünk mi semmire, pedig dolgozunk éjjel-nappal - fakad ki a platón ülő Minya László, aki attól fél, hogy mire a Nyírségbe érnek, megfonnyad az árujuk. Kénytelenek várni, mert még csak félig a kis kamion. Gyökeret, paradicsomot, káposztát és paprikát már találtak megfelelő áron, azonban karalábé és uborka nélkül nem akarnak távozni. A hosszú várakozásért mindenki a nonstop nyitva tartást okolja. Emiatt - mondják - a termelő és a kereskedő sem tudja előre, hogy mire számíthat. Egymásra várnak naphosszat. A magát neppernek nevező szatymazi Hegedűs Aladár azt mondja, kicsi a terület, ezért nincs más választása a szolgáltatónak. Ha a primőr szezonban konkrétan meghatároznák a nyitva tartást, akkor hosszú kocsisorok várakoznának az utcán. - Akinek van ideje, az jól jár. Csak úgy lehet jó árat kifogni, ha reggeltől estig itt vagyunk. Bár a multik áraival így sem tudunk versenyezni. Meg tudja nekem valaki mondani, hogy a termelői ár alatt miért lehet árusítani a zöldségeket? - kérdezi a fekete ruhás, bakancsos férfi. - Hát azért, hogy minket magyarokat tönkre tegyenek - válaszolja Minyáné. A piacon általában a termelő is szeretne gyorsan túladni portékáján és a kereskedőnek is az a legjobb, ha minél gyorsabban bevásárol. A nagybani piac ügyvezetője, Törökné Szántó Katalin is elismeri, hogy jobb lenne mindenkinek, ha határozott időbeosztás szerint üzemelne a piac. - Ősszel szeretnénk átadni a 2200 és az 1078 négyzetméteres új csarnokot a régi dorozsmai futballpálya helyén. A 450 millió forintos beruházással területünk több mint 7 hektárra bővül, és ezzel megoldódnak a jelenlegi gondjaink. Az eladóterúletet mutatja az úgyvezető a tervrajzon - úgy helyezzük el, hogy a lakosokat ne zavarjuk. Egyelőre azonban a régi aszfaltra futnak be a hatalmas kamionok, a kisteherautók és az utánfutós személygépkocsik. Ide érkezik egy óra tájban Vödrédi Sándor karalábé szállítmányával. A Lada csomagteréből és az utánfutóról ládák kerülnek elő, amikből szép, egészséges fejek kandikálnak ki. Rá is csapnak a kereskedők. Mustrálják az árut, próbálják az idős embert meggyőzni, hogy adja olcsóbban. Minyáék egyelőre nem mozdulnak. Arra várnak, hogy az öreg „megtörjön". A nyugdíjas viszont kitart a hatvanforintos darabár mellett. Ha más nem hoz karalábét, akkor szerencséje lesz, hiszen ő diktálhat. Ellenkező esetben a kereskedők leverik az árakat. - Csak magának súgom meg, ha elviszik ötvenért, odaadom, de alá nem megyek, mert ráfizetek. így sem lesz hasznom, jó ha a téli tüzelő ára bejön. Ott egye meg a fene az egészet, jövőre befejezem. A krumplit sem tudom eladni, majd megetetem a jószágokkal. Micsoda pazarlás megy ebben az országban! Vigyék az olcsó külföldit oda, ahol éheznek a gyerekek - fakad ki a 36 ezer forint nyugdíjból élő ópusztaszeri termelő, Vödrédi Sándor. CS. G. L. Egymásra várnak a termelők és a kereskedők Magyar valóság a nagybanin Van úgy, hogy Minya László és felesége egy héten kétszer is eljön Nyírbátorból a dorozsmai piacra Fotó: Gyenes Kálmán A hét közepétől újabb esőzések várhatók Szegednél holnap tetőzik a Tisza Szegednél várhatóan holnap tetőzik a Tisza. A meteorológiai előrejelzés szerint a hét közepétől újabb esőzések várhatók. MUNKATÁRSUNKTÓL Szegednél várhatóan holnap tetőzik a Tisza, 775 centiméter körüli vízállással - tudtuk meg Kőfalvi Istvántól, az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Atikövizig) műszaki ügyeletesétől. A Maros szerencsére nem „szól bele" a történésekbe és tovább apad; tegnap Makónál az első fokú árvízvédelmi készültség fenntartását igénylő szint alá csökkent a vízállás. A Hármas-Körös esetében Szarvasnál május elsején 798 centimétert mértek. A Hármas-Körösön ma valószínűleg megáll az áradás, de az ezt követő vízszintcsökkenés - a Tisza visszaduzzasztó hatása miatt - lassú lesz. S hogyan bírják a gátak a hosszú ideje tartó terhelést a megyében? Több helyen szivárognak, ám ennek mértéke és jellege nem jelent veszélyt. Az Atikövizig működési területén 454 ember dolgozik az árvízmentesítésen, a legtöbben Csongrád megyében. A belvízelöntöttség mértéke csökken. Az Atikövizig működési területén tegnap mintegy 33 ezer hektáron, ezen belül Csongrád megyében 20-21 ezer hektáron állt a víz. A védekezés tovább folyik, naponta 2 millió 160 ezer köbméter vizet távolítanak el a mezőgazdasági területekről. Holnap tetőzik a Tisza Fotó: Miskolczi Róbert A meteorológiai előrejelzés szerint a hét közepétől újabb esőzések várhatók. Ennek mértéke átlagosan 10-30 milliméter, ez ugyan nem jelentős, de a jelenlegi helyzetben harminc milliméternyi eső is sokat ronthat a helyzeten. Alelei földek majdnem fele víz alatt áll Tragikus Marosleién és környékén a helyzet, hiszen a településhez tartozó földek csaknem fele víz alatt áll. A korábban elvetett, s most víz alá került növények már csaknem biztos, hogy elpusztultak, ugyanakkor számos növényfajta vetésével is elkéstek. A károkat most kezdték fölFelmérhetetlen károkat okoz a belvíz Maroslele zöldségtermesztőinek, hiszen a településhez tartozó földek közel felét „időszakos tavak" borítják. A természeti csapás sokszorosan sújtja a gazdálkodókat, hiszen egyrészt elpusztítja a már elvetett növényeket, másrészt nem teszi lehetővé, hogy elvessék az éppen esedékes növényi kultúrákat. - Tragikusnak nevezhető a helyzet, legutóbb öt évvel ezelőtt volt arra példa, hogy a Maroslele közigazgatásához tartozó földek ötven százaléka víz alatt álljon. Azonban a folyamatos esőzések tovább súlyosbították a helyzetet, hiszen a talaj már nem tud több nedvességet elraktározni, a víz így vagy csatornákon tudna elszivárogni, vagy a párolgásra kellene bízni a folyamatot. Sajnos azonban itt, a település körüli területek vízelvezetői sokfelé eldugultak. Az időjárás már éppen kedvezett volna, hiszen egy héttel ezelőtt már felszáradhatott volna a víz egy része, amikor újra nagy mennyiségű csapadék hullott, ami szinte reménytelenné tette a helyzetet - fogalmazott Szemes Ernő maroslelei falugazdász. Megtudtuk: különösen nagy kárt szenvedtek azok a gazdák, akik bízva a jó időben, az olvadás utáni első belvizes időszak elmúltával a partosabbnak, azaz szárazabbnak ítélt területeken nekiláttak a veteményezésnek. Sok helyütt több hektárnyi fokhagyma áll most emiatt a víz alatt, de az őszi vetésű zöldségek is hasonlóan megsínylik a belvizet. A falugazdász elmondta: ilyenkor a víz alatt besárgulnak, végül pedig oxigén hiányában elhalnak a növények. A környékbeli földeket újabb csapás is érte: a Maros tartósan magas vízszintje miatt a töltés melletti földeken többfelé is „átütött" a víz, így egész táblák fölött fodroz hullámokat most a szél. Szemes Ernő rámutatott: emiatt vannak olyan területek, ahol nem tudják elvetni a napraforgót vagy a kukoricát. A károk felmérése még jelenleg is folyik, az elszenvedett pusztítás egészének felbecsülésére csak ezután kerülhet sor, ám a gazdák egy része bejelentéseiket már eljuttatta az FM-hivatalhoz, hiszen segítséget majd csak ezen az úton remélhetnek. A biztosítók ugyanis nem fizetnek a „megfulladt" növények után. I.SZ. Magyarok is keresik az eltűnteket Magyarországi szakemberek, köztük Csongrád megyei búvárok kapcsolódtak be tegnap a nagybecskereki buszbaleset áldozatainak felkutatásába a vajdasági kormány tájékoztatási hivatala szerint. MUNKATÁRSUNKTÓL A megáradt Tiszába zuhant autóbuszból heten menekültek ki élve, és közvetlenül az április 15-én történt tragédia után három holttestet emeltek ki a vízből. A tragédia után kilenc nappal, a múlt héten vasárnap emelték partra a busz roncsait, de nem találtak benne egyetlen áldozatot sem. A szerbiai mentőalakulatok 28 kilométer hosszúságban átvizsgálták a Tiszát, de hasonlóképpen nem jártak sikerrel, ezért a vajdasági kormány a magyar hatóságokhoz fordult segítségért. Magyarországi szakemberek, köztük Csongrád megyei búvárok kapcsolódtak be tegnap a nagybecskereki buszbaleset áldozatainak felkutatásába. Négy csoportban folytatódik a kutatás a Tiszán: egy-egy csónakban két magyar és egy szerbiai búvár kutat szondázó műszerekkel a holttestek után.