Délmagyarország, 2005. május (95. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-10 / 108. szám

HÉTFŐ, 2005. MÁJUS 9. • AKTUÁLIS« 3 Állítólag pénzért beszerezhetőek a további érettségi tételek is Az iskolák szerint nem náluk szivárgott a rendszer Rendőrségi feljelentést tett a szaktárca, mert úgy tudják, a magyar tételsor már vasárnap olvasható volt az interneten. Egy gimnáziu­mi szülői munkaközösség úgy véli: tömeges fellebbezések várhatók az érettségi pontszá­mítása miatt. A szegedi igazgatók úgy vélik: a tételek - ha valóban megvásárolhatók - nem az iskolákból kerültek ki. Az Oktatási Minisztérium információi szerint már vasárnap este felkerült az in­ternetre a hétfői magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi kérdéssora. Lapunk érte­sülései szerint már a mai matematika és a holnapi történelem tételsor is forgalomban van. Állítólag Szegeden 200-270 ezret is el­kérnek értük. Az ügyről megkérdeztük a szegedi középis­kolák igazgatóit. Halápi Nándor, az erdészeti szakközépiskola igazgatója azt mondta, meg­győződése, hogy az ő iskolájukban senki nem férhetett hozzá a tételekhez. - Olyan komoly előkészületek előzték meg az érettségit, olyan szigorú biztonsági előírások rendelkeznek a tárolásról, hogy nálunk senki nem férhetett hozzá a doku­mentumokhoz - mondta. - A tételeket a fegyverszobában tároljuk egy páncélszek­rényben. Továbbá a gyerekeken lehetett volna látni, hogy biztosra mennek. A mai érettségin azonban ilyet nem tapasztal­tunk. A Kőrösy József szakközépiskola igazgató­ja, dr. Kiricsi Imréné tőlünk hallott a bot­rányról. Ő úgy véli, elsőként meg kellene bi­zonyosodni arról, hogy valóban kikerültek-e tételek. Eitler József, a Széchenyi István gimnázi­um igazgatója szerint több gyenge pontja van ennek a dolognak. - Tudomásom szerint a tételek összeállí­tása, nyomtatása már hónapokkal ezelőtt elkezdődött. A dokumentumokat tárolták, szállították, az iskolák 10-14 napja kapták meg a tételsorokat. Úgy vélem, minden is­kola maximálisan igyekezett eleget tenni a biztonsági előírásoknak. Ha valóban nyil­vánossá váltak a tételek, akkor annak még az iskolákba kerülés előtt kellett megtör­ténnie. NY.É. Katasztrófavédelmi készültségüket bírálják felül az önkormányzatok Szeged, Makó és Algyő a legveszélyeztetettebb Csongrád megyében katasztró­favédelmi szempontból Szeged, Makó és Algyő a legveszélyez­tetettebb település. A közúton szállított veszélyes anyagok mi­att emelték a polgári védelem készültségi fokát Balástyán, Mórahalmon és Kiszomboron. Csongrád megye katasztrófavédel­mi veszélyeztetettségét Röszkénél és Nagylaknál a tranzitforgalom növeb leginkább. A határátkelők­nél nem csupán az utasforgalom, de a veszélyes anyagok szállítása is veszélyforrást jelent. Ugyancsak a veszélyes anyagok közúti fuvaro­zása és a nagy átmenő forgalom miatt emelték a polgári védelem készültségi fokát előbb Balástyán, majd Mórahalmon és Kiszombo­ron - foglalta össze a jelenlegi be­sorolást Nagy Zoltán, a megyei polgári védelem főhadnagya. Az M5-ös megépülésével várhatóan csökken az E75-ös forgalma, így mérséklődik a településeken átha­ladó veszélyes áruk mennyisége. A katasztrófavédelem összesítése szerint jelenleg a határforgalom 39 települést veszélyeztet, a veszélyes anyagok szállítása pedig 18 telepü­lést érint a megyében. - A Vásárhelyi-terv keretében több milliárd forintos beruházás­sal megerősítik a véderőműve­ket. Hatására minden valószínű­ség szerint jövőre a polgármeste­rek kisebb készültséget várnak a polgári védelemtől, így itt is visz­szalépésre számítunk - mondta a főhadnagy. Nagy Zoltántól megtudtuk: a települések ön­kormányzatainak szeptember 30-áig kell elküldeniük a megyei hivatalba az erre vonatkozó ter­veiket, amelyeket a szakhatósá­gok bírálnak majd el. A belügy­miniszter ezután dönt arról, mi­A MEGYERE LESELKEDŐ VESZÉLYEK Árvíz, közlekedés, áruforgalom lyen fokozatú lesz a falvak és vá­rosok katasztrófavédelme. Az ár­víz jelenleg a hatvan megyei tele­pülésből harmincat veszélyeztet - legalábbis papíron. Katasztrófavédelmi szempont­ból öt veszélyforrással számol­nak: közlekedési, árvízi, vegyi, nukleáris és az országhatártól mért harminc kilométeres távol­ság. Csongrád megyében a polgá­ri védelem besorolása alapján Szeged, Makó és Algyő a legve­szélyeztetettebb település, így ezeket a helységeket az első foko­zatú veszélyességi kategóriába sorolják. A másodikba huszon­négy, a harmadik fokozatba DM-grafika nyolc megyei település tartozik. Több szempont figyelembevéte­lével Árpádhalom, Csengele, Eperjes, Fábiánsebestyén, Nagy­mágocs, Nagytőke, Ópusztaszer, Pusztaszer és Székkutas a legke­vésbé katasztrófaveszélyes tele­pülés a megyében. DOMBAI TÜNDE Erőszak, fenyegetés, kínzás A bíróság letartóztatott egy fiatal férfit, aki többször megerőszakolt egy hódmezővásárhelyi nevelőszülőknél elhelyezett általános is­kolás korú testvérpárt. Egy másik ügyben is folyik eljárás: a vásárhelyi otthonban négyen megkínoztak egy 14 éves lányt. MUNKATÁRSUNKTÓL Egy hódmezővásárhelyi családnál elhelyezett általános iskolás korú testvérpárt többször megerősza­kolt egy ugyanannál a házaspárnál nevelt, gondozott fiú. A nevelő­szülők semmit sem vettek észre, pedig a lányok megfélemlítése és megerőszakolása hónapokig folyt. A két kislány a fenyegetések miatt sokáig hallgatott, egy idő után azonban nem bírták tovább és elmondták, mi történt velük az elmúlt hónapokban. A rendőrség azonnal őrizetbe vette az ugyan­ahhoz a családhoz kihelyezett fi­út, akit a bíróság letartóztatott. Információinkat a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságon megerősítették. Elmondták, az ügyben a Szegedi Rendőrkapi­tányság vizsgálati osztálya szak­értő bevonásával erőszakos közö­sülés bűntett megalapozott gya­núja miatt folytat büntetőeljá­rást. A folyamatban lévő ügyről, tekintettel arra, hogy a sértettek fiatalok, a rendőrség nem adott bővebb információkat. Egy másik, szintén Hódmező­vásárhelyen gondozott gyerme­kek által elkövetett bűncselek­ményben is nyomoz a rendőrség. A helyi gyermekotthonban egy 14 esztendős lányt társai „meg­rendszabályoztak". A hivatalos közlemény szerint a „lányt kü­lönféle megalázó tevékenység végzésére és eltűrésére kénysze­rítették". Úgy tudjuk, egy gyer­mekkorú, két fiatalkorú és egy 18. életévét éppen betöltött lány a legváltozatosabb módszereket eszelte ki, hogyan kínozzák meg az otthon egyébként új lakóját. A 14 éves gyermeknek pokoli kíno­kat kellett kiállnia, többek kö­zött nemi szervébe és végbelébe dugtak különböző tárgyakat és nyomtak fogkrémet. A rendőrség tájékoztatása sze­rint az ügyben a főkapitányság vádelőkészítő alosztálya szakér­tő bevonásával személyi szabad­ság megsértése bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt foly­tat büntetőeljárást. Többszintű szorongás NYILAS PETER Szerencsések azok a tanárok, akiknek nem volt idén érettségiző osz­tályuk, mert tudják, hogy akiknek van, azok az új rendszerben együtt vizsgáznak a diákokkal. Ugyanígy boldogpk lehetnek a diákok (s ve­lük a szülők), akiket ezen a tavaszon nem állított falhoz a kérdés: kö­zép- vagy emelt szintű érettségire jelentkezzenek-e inkább. A kísérleti évfolyam főszereplői most úgy érezhetik magukat, mint a vakugrást végrehajtó ejtőernyősök: kiléptek a sötét semmibe. Jó esetben is csak sejtik, hol émek földet, remélve, hogy megússzák lábtörés nélkül. Senlá sem tudhatta biztosan, jól döntött-e, amikor nekiugrott az emelt szintű vizsgának. Még a tájékoztató kampányok előadói is csak dodonai választ adtak a kérdésre, kinek érdemes kétszintű érettségire jelentkezni. Lázas számolgatás folyt. Az emelt szinttel szerezhető többletpontok, százalékok kockázatos előnyei álltak szemben a középszint biztonságával. A tutit azonban senki sem tudta megmondani, így aztán a nagy többség meg is riadt a bizony­talantál, a diákok töredéke jelentkezett csak emelt szintű vizsgára. A jelentkezési határidő csak a döntéskényszer okozta feszültsé­getfokozta mindenkiben. A bizonytalanságból fakadó idegesség ki­tartott az érettségi vizsgáig. Most szoronghat a gyerek, hány pontot kap azokra a feladatokra, amelyekhez hasonlót korábban atíg lá­tott. Még a jó képességű, olvasott, erős négyes-ötös diák sem tudta megítélni, mennyit ért a produkciója. Vele szorong a szülő, aki ha megfeszült, akkor se bírt a gyereknek okosat mondani a választás ügyében. Idegeskedhet még a vizsgáztató is, aki a régi módszerekre épülő rutinra már nem támaszkodhat, az újat meg még alig ismeri. Az már csak hab a tortán, hogy az idei érettségi sem múlik el botrány nélkül. Csodával lett volna határos, hogy a szétküldött té­telek szupertitkos csomagjait sehol sem bontják föl. Ha a hír igaz, a tételek fölkerültek az internetre és kaphatók a piacon. Az új rendszer is recseg-ropog, a sérthetetlennek hitt konstrukció, akár­csak a Titanic, léket kapott. Itt tartunk az érettségi első napjaiban. Ez még csak a vakugrás első fázisa, reméljük, azért még időben kinyilik az ejtőernyő. Az OTP Bank Rt. elnök-vezérigazgatója is érdeklődik Csányi Sándoré lehet a Sole Sajtóinformációk szerint a Sole Hungária Rt. jelenlegi olasz tu­lajdonosa szeretne kivonulni Magyarországról, a cég iránt Csányi Sándor, az OTP Bank Rt. elnök-vezérigazgatója is ér­deklődik. MUNKATÁRSUNKTÓL Tárgyalásokat folytat Csányi Sándor, az OTP Bank Rt. el­nök-vezérigazgatója a szegedi központú Sole Hungária Rt. megvásárlásáról. A Sóiénál Nagygyörgy Éva kommunikációs igazgató kérdéseinkre válaszolva azt mondta: a menedzsmentnek nem áll módjában, hogy a témá­val kapcsolatban nyilatkozzon, ez a tulajdonosok kompetenciá­ja. A Sole Hungária a cégnyilván­tartási adatok szerint a luxembur­gi Interlab SA 92,89 százalékos tulajdonában van, de a társaságot egy olasz multicég irányítja. A So­le eladása azt jelenheti, hogy az olasz tulajdonosi kör visszavonul a közép-európai régióból. Utóla­gos okoskodással ennek első ko­moly jeleként kell értékelni, hogy a Sole Hungária Rt. tavaly eladta szlovákiai leányvállalatát és be­zárta pásztói üzemét. A szlovák cég értékesítésének indoka akkor annak veszteségessége volt, ami SZEGEDI TEJIPAR - SZÁMOKBAN |H A cég 1955-ben Csongrád Megyei Tejipari Vállalatként kezdte meg működését. 1991. július l-jén részvénytársasággá alakult, majd a privatizáció során, 1997 január­jában a részvények többségi tulaj­donosa egy olasz szakmai befek­tető lett, 1,4 milliárdos alaptőké­vel. Az immáron Sole Hungária Rt. elnevezésű cég 1999 elején meg­vásárolta az Avonmore Pásztó Kft.-t. Az egyesülés után létrejött cég alaptőkéje 2,8 milliárd forint lett, s az ország második legna­gyobb tejipari cégévé vált. A pász­tói üzemet azonban 2004 elején, az uniós csatlakozással egy idő­ben bezárták. A Sole jelenleg kö­zel 850 főt foglalkoztat három gyárában, Szegeden, Makón és Bácsbokodon, valamint budapesti kereskedelmi központjában. Vált a Sole? Fotó: Gyenes Kálmán még az anyacég tavalyi konszoh­dált mérlegét is rontotta, az ered­mény negatív előjelű lett. (Ugyan­akkor a cég magyarországi tevé­kenysége vezető gazdasági lapok szerint nyereséges volt). A romló piaci helyzet egy másik jele, hogy a Sole egyik legfonto­sabb exportcikkének számító Feta sajt támogatása a közelmúltban megszűnt. A tavalyi uniós csatla­kozás óta pedig a magyar tejpiac kiszámíthatatlanná és jóval ve­szélyesebb tereppé vált, mivel más tagországok termékeinek kedvelt célpontja lett. Elsősorban a lengyel és a német cégek szaba­dulnak itt meg felesleges és a ma­gyar termékeknél legalább 30 szá­zalékkal olcsóbb élelmiszereiktől. A Világgazdaság értesülései sze­rint korábban a piacvezető pozíci­ót betöltő, 52-54 miibárd forint éves árbevételű Friesland is fon­tolgatta a Sole megvásárlását, de végül elállt szándékától. A szegedi cég 34 milliárd forintos árbevéte­lével jelenleg a második helyet foglalja el a magyar piacon. Is­mert ugyanakkor, hogy Csányi Sándor korábban már megszerez­te a felszámolásból kimenekült, pécsi székhelyű Új-MiZót, amelynek árbevétele 18 milliárd forint körüli. A Sole megvételével az OTP-vezér a Frieslandhoz ha­sonló nagyságú tejpiaci részese­déshez juthatna. Mint ahogy ar­ról lapunkban már beszámol­tunk, a húsfeldolgozásban a Csá­nyi-érdekeltségű cégek - a pécsi Délhús és a Pick Szeged Rt. együtt - már vezető pozíciót szereztek.

Next

/
Thumbnails
Contents