Délmagyarország, 2005. május (95. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-07 / 106. szám

SZOMBAT, 2005. MÁJUS 7. • AKTUÁLIS« 3 Berta Árpád: Sok sikert kívánunk a főiskolának és szurkolunk neki Nem csitulnak a viták az egyetem karai között Nem a bölcsészkar óhajtja el­venni a főiskolától a tanárkép­zést, hanem a készülő törvény mondja ki, hogy tanárképzés csak mesterszinten valósítható meg - mondja az SZTE böl­csészkari dékánja, Berta Árpád professzor, aki két hét után mégis úgy döntött, a Délmagya­rországban és Délvilágban vála­szol a főiskolai főigazgató la­punkban megjelent állításaira. MUNKATÁRSUNKTÓL - Nem vagyok feledékeny: azt mondtam, nem egy napilap­ban, hanem az egyetem belső fórumain kell megvitatni a fel­sőoktatás átalakulása kapcsán fölmerülő belső problémákat. Ma is erről vagyok meggyőződ­ve, ezért nem reagáltam eddig a Délmagyarországban és Délvi­lágban április 21-én megjelent írásra, amelyben Galambos Gábor, a főiskolai kar főigazga­tója nem helytálló elemzést adott az egyetemi folyamatok­ról. Ráadásul a bölcsészkart és személyemet is sértő állításo­kat fogalmazott meg. Az eddig eltelt időben igyekeztem az egyetemi fórumokon a valósá­gos helyzetet bemutatni és fel­kértem a főigazgató urat, szí­veskedjék visszavonni sértő ál­lításait - természetesen az új­Galambos Gábor ságban, ahol ezek napvilágot láttak. Ez azonban nem történt meg, ezért vagyok kénytelen most mégis az egyetemen kívü­li nyilvánossághoz fordulni és ismételten felkérni Galambos Gábort állításainak visszavoná­sára - mondta Berta Árpád. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar (JGYTFK) főigaz­gatója április 21-i lapszámunk­ban egyebek mellett azt közölte, ha a bölcsészkar „elhappolja" a tanárképzést, a főiskola kiválik az egységes egyetemből és önál­ló intézményként kíván tovább működni. - Nem a bölcsészkar óhajtja elvenni a JGYTFK-től a Berta Árpád Fotó: Schmidt Andrea tanárképzést, hanem az elfoga­dás előtt álló felsőoktatási tör­vény mondja ki, hogy a tanár­képzés csak mesterszinten va­lósítható meg - jelentette ki a bölcsészkari dékán. - Nálunk a főigazgató úr állításával ellen­tétben nincs olyan vélekedés, hogy „a Boldogasszony sugárút bal oldala genetikusan alkal­matlan a szakok és szakirányok önálló indítására", mindössze azt gondoljuk, hogy a párhuza­mos szakok és szakirányok in­dításánál a szakgazdai szerep­kör betöltésére a bölcsészkar al­kalmasabb. Ellentétben a fő­igazgató úr állításával, nem érezzük tehernek a főiskolát, ám ha a főiskola ki szeretne vál­ni az egyetemi keretek közül, s ezt meg tudja valósítani, bár er­re sem indokot, sem esélyt nem látok, sok sikert kívánunk és szurkolunk neki. A dékán értelmezhetetlennek találta, hogy az egyetemi karokat szakmai mulasztással gyanúsí­totta meg a főigazgató, mond­ván, sem a BTK-n, sem a termé­szettudományi karon nem ké­szült tanulmány a tanárképzés­ről, csak a főiskolán. - A bölcsészettudományi terü­leten egy országos konzorcium dolgozik a tanárképzés modell­jén, amelynek Szegedről a mi ka­runk és a főiskolai kar is tagja. Ha a mesterképzés és a tanár­képzés országos modellje majd kialakul - melyben, még egyszer mondom, mindketten részt vál­lalunk -, azután lesz dolgunk az adaptálásával. Berta Árpád azt mondta, saj­nos Galambos Gábor azzal vá­dolta meg (nevezetesen, hogy „szabad vadászterületnek" te­kinti a főiskolát], amit éppen ő követett el a bölcsészkar ellen. ­Hitelt érdemlő és pontos infor­mációm van arról, hogy pénzt, paripát és fegyvert ígérve akarta átcsábítani a főiskolára egyik tanszékünket és doktori iskolán­kat. Magyar-román közös gyakorlat a vásárhelyi laktanyában El-Sahibnak nevezik Szegedet A nem létező Landia főváro­sában, El-Sahibban teljesít mától szolgálatot a hat éve ala­kult magyar-román közös zászlóalj. A képzelt várost a vásárhelyi laktanya udvarán építették fel két nap alatt: a Bölcs Előrelátás nevű gyakor­lat egy hétig tart. Szögesdróttal és óriási, homok­kal teli tömbökkel védett, vala­mint álcahálóval fedett létesít­mény áll a vásárhelyi laktanya udvarán. Ez a tábor nem más, mint a képzeletbeli landiai fővá­rosban, El-Sahibban működő több nemzetiségű helyőrség fő­hadiszállása. Itt „szolgál" egy hé­tig a magyar-román közös zász­lóalj is. A két ország kormánya még 1998-ban döntött arról, hogy bé­kefenntartó zászlóaljat hoz létre. Egy évvel később alá is írták azt a megállapodást, melynek értel­mében megalakult a mintegy ezerfős zászlóalj. A hat év alatt több esetben is közös gyakorlatokat tartottak mind a két országban. Mától Bölcs Előrelátás néven Vásárhe­lyen gyakorolnak egy hétig a ro­mán és a magyar katonák. Szász Árpád Attila százados is tagja a közös zászlóaljnak. ­Nagyváradon születtem, de négy éve Vásárhelyen szolgálok - mondta. A magyar és a román mellett jól beszél még angolul is. Erre szüksége is van, mivel ez a közös nyelve a zászlóalj­nak. A gyakorlat során a hadműve­letben vesz részt mint részlegve­zető. - Minden hadmozdulatot jelölök a térképen, így könnyű követni a műveleteket - mutat a zászlóalj agyában, vagyis négy Dac jármű közti központi sátor­ban kifeszített óriási térképre. El-Sahib kísértetiesen hasonlít Szegedre. Ennek oka, hogy a csongrádi megyeszékhely térké­pét használják. Több nemzetisé­gű dandár vigyázza a békét „az arab ország fővárosában". A ma­gyar-román zászlóalj fennható­sága alá Újszeged tartozik. A nyíregyházi születésű Cso­rna Ferenc 1997 októbere óta szolgál a laktanyában. - Egy hétig egy idegen ország­ban látunk el békefenntartói fel­adatokat, vagyis most ezt gyako­roljuk - avatott be a részletekbe a törzszászlós. A zászlóalj vezetése számos feladatot, helyzetet talál ki, s nézik, hogyan reagálnak er­re a katonák. Telefonon értesítést kapnak, hogy az egyik járőrözni küldött gépkocsijuk aknára szaladt és felrobbant. Kisvártatva újabb fel­adat érkezik: a „Füvészkert" felől tizenhat fegyveres nyomult be El-Sahibba, el kell őket fogni. Az egyhetes gyakorlat során szinte minden olyan helyzet előkerül, ami élesben is várhat majd FEKETE A PARANCSNOK ¡Mg Ünnepélyes keretek között tegnap délután elkezdődött a Bölcs Előre­látás magyar-román hadgyakorlat A csapatzászló fogadása, valamint a két ország himnusza után ünnepi beszédek hangzottak el. Kovács Jó­zsef ezredes, a vásárhelyi helyőr­ség parancsnoka és Grigore Fati ezredes, hadműveleti főnök ismer­tette a feladatokat. A közös ma­gyar-román zászlóalj parancsnoka Fekete László alezredes. egy-egy igazi kiküldetés során a magyar-román zászlóaljra. K.T. Ellenőrzés. Csorna Ferenc törzszászlós körbejárja a „landiai tábort" Fotó: Tésik Attila Hungibánat BÁTYI ZOLTÁN Pirmáj, sósburg, meg egy kis savkáp - kiabálta bele a sűrű füst kö­débe a csöppet sem szomjas vendég, s a derék pincér már lódult is, kezében a finomsággal. Ami persze nem volt más, mint pirított máj, sós krumplival, és persze savanyú káposztával. Csak éppen a patinás szegedi Hungária Szálló kissé már megroggyant zónázó­jának tájnyelve szerint. Sajnos ennek az ómagyar, Tisza melléki beszédnek a kódját már egy teljes generáció nem tudja megfejteni. Mint ahogy arról sincs fogalma a diszkós-reppes-számítógépes-világhálós nemzedéknek, micsoda vidámkodásoknak adott helyet a Hungária bálterme, hogyan kacsintott szép leányzó a ko­nyakba belebúsuló, enyhén szerelmi bánatos fiatalemberre a bárban, mekkorát is csípett az a jó kis Tisza-parti szúnyog a teraszon vacsorázók karjába, s mily fennkölt viták is herge­lődtek művészetről, karcsú derekú hölgyekről a biliárdasztal mellett. A Kass-Hungi-Hungária ugyanis lassan már harminc éve be­zárt, s megkopó díszeivel hirdeti országnak és világnak, mek­kora nagy tehetetlenkedés bűnébe is esett a Dél-Alföld fővá­rosa, amikor az épület helyreállítása helyett csak bánatosko­dott, s eltűrte, hogy ez a nevezetesség lassú haldoklásra ítél­tessék. Megváltó tervek persze készültek. Vártunk mi, helybe­liek még Amerikából is befektetőt, ki kaszinót ígért, meghall­gattuk azt, aki meg kulturális központot, kongresszusi centru­mot, többfunkciós csodapalotát, s ki tudja még, mit álmodott. Hogy aztán szemünkbe vágják: ja, kérem, ami színfolt, meg kincs, meg szépség, az nem mindig gazdaságos. Majd már an­nak is örültünk, ha az éj leple alatt nem loptak el újabb dara­bot az ereszcsatornából. Egy biztos, a Kass-Hungi-Hungária pusztulása nem rendszer-, ideológia- és pártfüggő. Ugyanis a szociahsta tervgazdálkodás ide­jén éppen úgy elkerülték a felújításra szánt forintok, mint amikor már a piacgazdaságnak örvendeztünk. No persze az is tény, hogy miután magántulajdonná vált az épület, az önkormányzat már vajmi keveset tehetett a szálló érdekében. Csak hát a nagy kérdés az: egy városnak el kell-e tűrnie, hogy egyre szebb színekben pompázó központjában gaz nőjön ki abból az épületből, amely­ben egykoron nyalka legények, elegáns dámák, vagy éppen első báljuknak örvendő ifjoncok ropták a táncot. E kérdés csak költöi volt, a válasz ott rejlik magában az épületben. Bennünk pedig a remény fészkelődik: egyszer csak lesz pénz is, szándék is a Kass-Hungi-Hungária megújí­tására. Mivel igényeinkből mi, szögedi polgárok már régen sokat engedtünk, dehogy is várjuk el, hogy pirmájas zaft cso­rogjon a sósburgra a megnyitó ünnepségen, mondjuk 3 forint 40-ért. Drága betyárok a telefonvonalban Tfelefonos csalásról ad részletes leírást egy internetes körlevél. Néhány perc alatt több száz an­gol fontra rúghat a számla, mi­közben az érintett egy nyere­ménynyaralásban reményke­dik. Az Invitel területén ez a csalás kivitelezhetetlen. MUNKATÁRSUNKTÓL Egy interneten keringő körlevél szerint telefonos csalássorozat­ra figyeltek fel. Az átverés már csak akkor derül ki, amikor megkapjuk telefonszámlánkat. A mézesmadzag egy egzotikus külföldi út, egy géphang ennek elnyeréséről tájékoztatja a tele­fonkagylót gyanútlanul felvevő­ket. Ezután tájékoztatják a „szerencsés" érintettet, hogy minden költségét állják, továb­bi részleteket pedig a 9-es gomb megnyomásával tudhat meg. Ekkor az internetes levél ta­núsága szerint egy emeltdíjas számra kapcsolnak, amelynek a percdíja 20 angol font, több mint 7 ezer forint. Ezt követően azonban már hiába szakítjuk meg a hívást azonnal, mini­mum 5 percet, azaz 100 fontot kiszámláznak. Aki mégis végig­várja a hívás végét, annak a pos­tai irányítószámot és a házszá­mot is be kell billentyűznie, to­vábbi két perc múlva pedig azt a tájékoztatást kapja, hogy még­sem ő a szerencsés nyertes. Ez alatt az idő alatt a hívás díja el­érheti a 260 fontot. A Csongrád megyei vonalas telefonszolgáltató, az Invitel Rt. illetékesétől megtudtuk: a fent leírt csalás ebben a régió­ban kivitelezhetetlen. Az e­mailben olvasható leírás ugyanis egy olyan rendszert és mögöttes szolgáltatást feltéte­lez, amely a cég területén nem működik és nem is érhető el. Hívás esetén a hívott fél bár­mely gomb megnyomásával csak akkor tud új - akár eltérő tarifájú - hívást indítani, ha a fennálló telefonkapcsolat előtte megszakad. Ezt pedig csak kü­lön, kezelői szolgáltatásként, például kapcsolt hívásként, R beszélgetésként lehet megolda­ni, ez azonban a hívott fél szá­mára érzékelhető, és egyértel­műen kiderül. Szakemberek azt javasolják, hogy amennyiben ismeretlen számról érkezett hívásunk, vagy üzenetünk van, visszahí­vás előtt tájékozódjunk a hívó­számról. Amikor pedig speciá­lis díjazású számot tárcsázunk, vegyük számításba a telefon­szám mellett feltüntetett díja­zást is. Jövő héttől mérsékelt áradás várható a megyében Lassan apad Szegednél a Tisza, ám a jövő hét elejére újabb, mérsékelt áradás vár­ható. Csökken a mellékfolyók szintje is. A belvízhelyzet tovább javul, de még mindig nagy területeket borít víz. Jelenleg apad a Tisza - Szegednél teg­nap 750 centi volt a vízállás -, a Hár­mas-Körös és a Maros szintje úgyszin­tén csökkenő. A Tiszán azonban a jövő hét elejére mérsékelt áradás alakulhat ki; a folyó Csongrád megyei szakaszán változatlanul másodfokú az árvízvédel­mi készültség - tudtuk meg Andó Mi­hálytól, az Alsó-Tisza Vidéki Környe­zetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Ati­kövizigl központi védelemvezető-he­lyettesétől. A Felső-Tiszán és a Bodro­gon a legújabb esők hatására ismételt, a korábbiaknál azonban kisebb árhullám jöhet létre. A Közép-Tisza mérsékelten árad - mindezek hatása válhat tehát ér­zékelhetővé itt is a következő időszak­ban. A belvízi helyzet tovább javul; a szi­vattyútelepek napi másfél millió köbmé­ternyi vizet emelnek át a folyókba. Az Atikövizig működési összterületén 21 ezer hektárt borít víz, ebből Csongrád megyében 18 ezer hektár áll még víz alatt. A települési önkormányzatok kö­zül Apátfalván, Csanádpalotán, Desz­ken, Székkutason másod-, Derekegyhá­zon, Kiszomboron, Makón, Ópusztasze­ren, Pitvaroson első fokú a helyi víz­kár-elhárítási készültség. Gumiabroncsban a leg... Gumiabroncsok gázzal való feltöltése 50% kedvezménnyel

Next

/
Thumbnails
Contents