Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-07 / 80. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. ÁPRILIS 7. •AKTUÁLIS" 3 Viharfelhők a Szegedi Kossuth Nyomda felett Nem kapták meg a fizetést Végső kétségbeesésükben a Szegedi Kossuth Nyomda Kft. 185 dolgozó­jának egy csoportja már ügyvédhez is fordult, tanácsot kcrve, hogyan tovább, mit tegyenek, hogy meg­kapják elmaradt járandóságukat. A nevük elhallgatását kém alkalma­zottak, az érdekképviselet tagjai, la­punknak azt mondták, hónapok óta tudják, gondokkal küzd a ko­rábban nyereséges, s még ma is 1 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező cég. Március elejére pe­dig odáig jutottak, hogy még min­dig nem kapták meg februári fizeté­süket. Ezt követően szinte hetente csöpögtettek számukra némi fize­tést, hol 14, hol 7, hol 10 ezer forin­tot. Ezekkel az összegekkel a kifize­tések elérték a minirrfálbér nettóját, így azt lehet mondani, a legkisebb keresettel rendelkező 60 ember vé­gül is járandóságához jutott. A ma­gasabb jövedelemmel rendelkezők­nek azonban változatlanul tartozik a cég, a márciusi fizetések pedig"­még nem érkeztek meg a dolgozók folyószámlájára, igaz, péntek az utolsó határidő. A Szegedi Kossuth Nyomda, fénykorában Fotó: Karnok Csaba Bálint ¡ános szegedi ügyvéd, aki a Mary cipőgyárból elküldött dol­gozók ügyét tavaly sikerre vitte, azt közölte lapunk kérdésére válaszol­va, valóban felkeresték őt a nyom­da dolgozói. Azt tanácsolta nekik, hogy éljenek a rendkívüli felmon­dás lehetőségével, miután a mun­káltató nem teljesítette legalapve­tőbb kötelezettségét, a munkabér kifizetését. Azonnali hatályú, rendkívüli felmondás esetén ugyanis jár a munkabér, a felmon­dási időre jutó kereset, valamint a végkielégítés összege, s utána meg­kapják a munkanélküli járadékot. Csakhogy ezzel a lépéssel a dol­gozók elveszítenék munkahelyü­ket, amit egyikük sem szeretne megkockáztatni. Abban bíznak, hogy a dolgok rendeződnek. Ami­hez persze túl sok folyamatban lé­vő ügyet kellene megoldani: a be­szállítóknak nagy összegekkel tar­Csendesebben a gyásznapon II. János Pál pápa temetésének napjára, péntekre nemzeti gyász­napot rendelt el a magyar kormány. A középületekre fekete zászlót kell kitűzni, a szórakozóhelyek nem zavarhatják a megemlékezést. Szegeden több rendezvény és előadás elmarad. Első esély SZABÓ IMRE Vajon kiderül-e, kik voltak azok a karhatalmisták, akik annak idején brutális módon megöltek, halálra rugdostak egy édesapát 1 Csaknem ötven év múltán erre már nem sok az esély - mondja a négyévesen árván maradt, ma rokkantnyugdíjasként, szerény kö­rülmények között élő Simon László ügyvédje, Kotroczó Béla. Ám a tragédia miatt indított kártérítési per legújabb fordulata szerint a kérdés tisztázása elkerülhetetlennek látszik. Nagy visszhangot váltott ki nemrégiben, amikor egy izraeli ná­civadász szervezet Magyarországra is kiterjesztette Utolsó esély nevű akcióját, melynek keretében olyan emberek kézre kerítésé­hez kértek információkat, akik a zsidók üldözéséhen annak ide­jén részt vettek. Kisebb volt a visszhang amikor az egyik parla­menten kívüli párt, nevezetesen a lobbik meghirdette a maga ha­sonlóját - Első esély néven, a szocializmus nevében elkövetett hasonló gaztettek miatt. A híradásokból annyit lehet tudni, hogy a holokauszt egyik vélhető magyarországi bűnrészese, az Auszt­ráliában élő Charles Zentai már kézre került. A másik akció körül viszont egyelőre csend van. Pedig ez utóbbi bűnök-bűnösök idő­ben közelebb vannak hozzánk, s talán az elkövetők közül is töb­ben élnek még, akár itt, köztünk. A kegyetlenségek egyike fölül most mindenesetre - ha a nyo­mozás eredményre vezet - eloszlik a múlt köde. Ha így lesz, vajon szembenézhet-e majd apja gyilkosaival Simon László 7 És szenve­déseiért - végül - kap-e méltányos kártérítést? Mert, bár jogilag sok minden vitatható az üggyel kapcsolatban, egyvalami nem: Si­mon László életét valóban derékba törte a tragédia. Most itt az el­ső esély arra, hogy valamit visszakapjon mindabból, amit annak idején elvettek tőle. Somodi az elnökségben Még februári fizetésük egy ré­szével is tartozik a dolgozóknak a Szegedi Kossuth Nyomda Kft., amelynek szorult helyzetét az ügyvezető igazgató is elismerte. Információink szerint a cégtől szinte valamennyi beszállítója jelentős összegeket követel. Nemzeti gyásznap lesz pénte­ken, II. János Pál temetésének napján Magyarországon. Szege­den a polgármesteri hivatal előtt 9 órakor tiszteletadás mellett fel­vonják, majd félárbocra engedik a fekete szalagos nemzeti lobo­gót, a közgyűlés ülését pedig szombatra halasztották. A köz­épületekre fekete zászlót kell ki­tűzni. A nemzeti gyásznap vi­szont nem jelent munkaszüneti napot vagy tanítási szünetet. Az iskolákban a méltó megem­lékezést tartja a kormány ajánla­tosnak - tudtuk meg a Nemzeti Kegyeleti Bizottság titkárától, Radnainé Fogarasi Katalintól. - Szombat óta folyamatosan ki­sebb és nagyobb közösségekben II. János Pálra emlékezünk. Pénteken reggel ismét lesz közös szentmise és a temetési szertartást is figye­lemmel ldsérjük - mondta Lépes Katalin, a szegedi Karolina gimná­zium igazgatója. Az önkormány­zati fenntartású iskolákban a sze­gedi polgármesteri hivatal oktatá­si, kulturális és sportirodája helyi döntésre bízza a megemlékezés formáját. Például a Madách Imre Általános Iskoláfian - Ezumachné Németh Györgyi tájékoztatása szerint - a temetés napján reggel nyolc órakor ismertetik az elhunyt pápa életútját, majd gyászzenével és néma felállással tisztelegnek II. János Pál emléke előtt. A szórakozóhelyek - a Nemze­ti Kegyeleti Bizottság ajánlása ér­telmében - nem zavarhatják a megemlékezést. - Rendeletileg nem lehet megfo­galmazni, de természetesnek tar­tom, hogy a szórakozóhelyek kor­látozzák a működésüket. Min­denki érezni fogja, hogy mit kell tenni ezen a napon - vélekedett a Nemzeti Kegyeleti Bizottság titká­ra. A szegedi diszkók közül a Sing-Sing nem változtat a prog­ramján, míg a SZOTE-klubban a csütörtöki bulit törölték, mivel az áthúzódna péntekre. A temetés napján egyáltalán nem lesz nyitva az orvosegyetemi diszkó, de szombaton hajnalban már fogadja a vendégeket. A JATE-klubban el­marad a Sambafriqua Club, az Amorf ördögök-koncertet viszont 23 órától megtartják. A Szegedi Nemzeti Színház a pénteki premiert szombatra ha­lasztja. A Pinceszínház vezetése pedig törölte műsorából a pénteki Casanova című előadást. A je­gyek április 16-ára érvényesek. A Bábszínház óvodásoknak és isko­A VOLT SZEGEDI NYOMDA Tisza-parti város nyomdaipara ugyan 200 éves múltra tekint visz­sza, de maga a Szegedi Kossuth Nyomda Kft. csak 1997 elején ala­kult meg. A cég nem jogutódja a korábbi Szegedi Nyomdának, amely a rendszerváltásig a helyi lapokat állította elő. A budapesti székhelyű Kossuth Nyomda Rt ugyanis csak annak eszközeit vá­sárolta meg a felszámolási eljárást lezáró árverésen. A hozományhoz tartozott a mai, Makkosházi körúti nyomdaépület - amelyet a 90-es évek elején az ország egyik legkor­szerűbb nyomdájaként adtak át -, valamint a berendezések. tozik a színes, minőségi könyvek, valamint prospektusok, térképek, egyéb kiadványok előállításával foglalkozó cég. Információink sze­rint az utóbbi időben a megrende­léseknek már csak úgy tud eleget tenni a nyomda, ha a megbízó vá­sárolja meg a papírt és a festéket. Feltettük kérdéseinket a cég ügyvezető igazgatójának, 7bikán Istvánnak is, aki elismerte: való­ban pénzügyi nehézségeik van­nak, komoly összegekre rúgnak a kintlévőségek, amiket próbálnak behajtani, és ezekből kifizetni a dolgozók bérét. A részletekről azonban nem kívánt nyilatkozni. F. K. lásoknak szóló műsorát megtart­ja. A XV. országos gyermek és ifjú­sági Néptáncfesztivál holnap kez­dődik Szegeden, de a Dugonics térre hirdetett látványos felvonu­lást és ünnepséget kegyeleti okok­ból átszervezték. Helyette, a meg­emlékezéssel egybekötött megnyi­tót a Széchenyi téri Korzó mozi­ban délután három órától rende­zik - mondta Orbán Hédi, a Száz­szorszép Gyermekház igazgatója. CS.G.L. HÁROM ÉVE m Gyásznapot legutóbb is a Nemzeti Kegyeleti Bizottság előterjesztése után rendelt el a kormány. Három évvel ez­előtt, 2002. május 17-én a móri bankrablás nyolc áldo­zatára emlékezett az ország. Neves borászok részvételével megalakult a Magyar Független Szőlő- és Bortermelők Szövetsé­ge, melynek elsődleges feladata a bortermelők érdekeinek érvénye­sítése, a piaci lehetőségek széle­sítése Magyarországon és az Eu­rópai Unióban. A szövetség ­melynek megalakulását a Pan­non Bormíves Céh kezdemé­nyezte - szorgalmazza a kultu­rált borfogyasztás terjesztését, a borhamisítás elleni fellépést, a történelmi szőlőterületek megőr­zését. A szövetség elnöke: a cso­paki fásdi István; az elnökség tagjai közé Somodi Sándor ásott­halmi borászt is beválasztották. Gépies zsidózás „Az Internet Zsidó Database egy gép, amelynek segítségével bár­ki megtudhatja, hogy egy magyar közszereplő zsidó-e " - olvashat­juk az egyik internetes honlapon. „Hogy működik az IZsDb ?Rop­pant egyszerűen. Csupán be kell írni egy magyar közszereplő ne­vét a keresőbe, majd megnyomni a varázsgombot. Innentől kezd­ve az IZsDb már egyedül dolgozik az eredményen." A gép ötlete valóban eszelős, és kétségbeejtő, hogy vannak, akik ilyesmin agyainak, de ha már rábukkanunk, nyilván kipróbáljuk. Beírjuk a saját nevünket. Aztán, a kontraszt kedvéért egy ismert rabbiét. Aztán újabb nevekkel próbálkozunk, és végül elérjük azt, amit akartunk. Ami miatt talán mégis érdemes volt belemenni ebbe a rettenetes játékba: csak azért, hogy afféle elégtételképpen, hülyét csináljunk azokból az emberekből, akik zsidózó számító­gépes programot kreálnak. Csak be kell írni a nevet, s azonnal kiíródik az eredmény, im­már megfellebbezhetetlenül, szigorú, vaskalapos betűkkel: „Rad­nóti Miklós nem zsidó". BAKOS ANDRÁS Ötven év után nyomozás indul a gyilkosok után Ki rugdosta halálra 1957-ben a makói prímást? Kotroczó Béla ügyvéd szerint fél évszázad múltán is van esély a gyilkosok kézre kerítésére Fotó: Szabó Imre Felfüggesztették a makói Simon László kártérítési perét, amit azért indított, hogy méltányos kártérítést kapjon édesapja el­vesztéséért - őt karhatalmisták rugdosták halálra 1957-ben. A kártérítési kérelem megítéléséhez ugyanis tisztázni kell, való­jában ki és miként ölte meg Simon Gézát. Meglehet: Simon László majd' fél évszázad után szembenézhet apja gyilkosaival. A makói Simon László ügyéről bő egy eszten­deje írtunk először. A férfi pert indított a ma­gyar állam ellen, mert úgy érezte, méltánytala­nul kevés az az összeg, amit - a hatósági ön­kény miatt kárt szenvedettek és hozzátartozó­ik kárpótlása keretében - testvéreivel együtt kapott. Az édesapát, Simon Gézát ugyanis kar­hatalmisták rugdosták halára 1957-ben - mint utóbb kiderült, azért, mert terhelő vallomást szerettek volna kicsikarni belőle valakiről az '56-os eseményekkel összefüggésben. Simon László ekkor négyesztendős volt. Azt mondja: édesapja elvesztése nem csak tragikusan érin­tette, de az életét is derékba törte. Családjuk szerény körülmények közé került, neki pedig rögtön az iskola után munkába kellett állnia, továbbtanulásról nem is álmodhatott. A ma rokkantnyugdíjasként élő férfi méltatlannak érezte a megpróbáltatásokért kiutalt négyszáz­ezer forintot, amin testvéreivel is osztoznia kellett, ezért tizenötmilbó forintra perelte be az államot. Simon László ügyvédje, Kotroczó Béla most arról tájékoztatta lapunkat: az államot képviselő Pénzügyminisztérium illetékesével a napokban arról állapodtak meg, hogy hat hó­napra felfüggesztik a kártérítési pert. A pénz­ügyi tárca ugyanis azzal érvelt, Simon László követelése már elévült - az ügyvéd ezzel szem­ben azt mondja, minthogy az emberölés súlyo­sabban minősülő esetéről van szó, ami soha nem évül el, a miatta indított követelés sem évülhetett el. A tényleges jogi helyzet tisztázá­sa érdekében viszont ki kell deríteni, valójában mi történt 1957-ben Kiszomboron a városszer­te ismert muzsikussal, Simon Gézával. Éppen ezért Simon László a napokban feljelentést tett a megyei rendőr-főkapitányságon ismeretlen tettes ellen, amit a nyomozóhatóság az ügyészi nyomozóhivatalnak adott át, az pedig a kato­nai ügyészséghez továbbította az ügyet. A nyo­mozás elindult, Simon Lászlót pénteken hall­gatják meg. A történet ezzel váratlan fordulatot vett: még az is elképzelhető, kiderül, kik a felelősek azért, hogy árván maradtak Simon Géza gyermekei. Kotroczó Béla szerint erre van esély, hiszen ab­ban az időben nem volt sok karhatalmista Ma­kón és környékén. A tanúvallomások ennyi idő után valószínűleg kevéssé lesznek határozot­tak, elképzelhető azonban, hogy fennmaradt az esetnek valamiféle dokumentációja. Kotroczó Béla azt mondja, ha fél évszázad HATVAN-HETVEN EVESEK LEHETNEK H Simon László azt mondja: tisztában van azzal, hogy kicsi a valószínűsége az eredményes nyo­mozásnak, ám nagyon szeretné megtudni, kik voltak azok, akik az édesapját megölték, a csalá­dot pedig tönkretették. A hetvenes években egyébként többször is próbált utánajárni, kik le­hettek a tettesek, de nem járt sikerrel. Bosszú­vágy nincs benne, ám úgy gondolja, ekkora bűn ötven év múltán sem maradhat büntetlenül. Azt gondolja, a tettesek még élhetnek: édesapja ak­koriban negyvennyolc éves volt gyilkosai ma hat­van-hetven évesek lehetnek. után sikerül bebizonyítani, hogy Simon László édesapja valóban a feljelentésben fog­lalt bűncselekmény áldozata lett, az valósá­gos lavinát indíthat el. Kiderülhet ugyanis, hogy az eddig folyósított jelképes kárpótlá­son túl mindenki más is igényelhet méltá­nyos, a sérelmekkel arányban álló kártérí­tést, aki igazolni tudja, hogy hatósági önkény miatt elveszített rokona el nem évült bűncse­lekmény áldozatává vált. Az ügyvéd tudomá­sa szerint jelenleg egyetlen hasonló ügy fo­lyik Magyarországon: egy annak idején Auschwitzba elhurcolt férfi hozzátartozói perlik ugyanolyan indokok alapján az álla­mot, mint az ő ügyfele. SZ. I. M.

Next

/
Thumbnails
Contents