Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-05 / 78. szám

EGES2SEG, ÉLETMÓD, TÁPLÁLKOZÁS MINDEN KEDDEN GYOGY-IR SZERKESZTI: LÉVAY GIZELLA, DR. DÉZSI CSABA ANDRÁS • 2005. ÁPRILIS 5. NAPI MELLEKLETEK Szerda LÉGYOTT Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA, A PÉNZ BESZÉL WWW.DELMAGYAR.HU A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓBAN A KISTELEPÜLESEK LAKÓI A VESZÉLYEZTETETTEBBEK Mozgó szűrésekre szükség van A Dél-Alföldön a kistelepülé­seken élők egészségét még ma is több veszély fenyegeti, mint a városiakét. Körükből kevesebben vesznek részt pél­dául szűrővizsgálatokon, sok helyről a rendelőintézetig, kórházig eljutni is nehéz. Más szempontokból viszont közelít egymáshoz az eltérő jellegű településeken élők egészségi állapota - többnyire a nega­tívumokban. A lakosság egészségi állapota, egészség-magatartása bizo­nyos fokig különbözik a kis­településeken és a városokban - mondja dr. Paulik Edit, az SZTE Általános Orvostudo­mányi Kar Népegészségtani Intézete adjunktusa, az inté­zetnek az Országos Alapellá­tási Intézettel, és az SZTE Csa­ládorvosi Intézetével együtt végzett, a Dél-Alföldre vonat­kozó felmérése alapján. Ám például a krónikus betegsé­gekre vonatkozó kérdéssel kapcsolatban, településnagy­ságtól függetlenül, a megkér­dezettek 42-43 százaléka je­lezte, hogy van hosszan tartó betegsége. Ezen belül első he­lyen a keringési betegségek ­például magas vérnyomás, szívbetegségek - szerepeltek. A városiak előnyben A második leggyakoribb kró­nikus betegségcsoport a moz­gásszervi (többek között re­umát ikus). Ilyennel a kiste­lepüléseken, tanyákon élők közül többen küzdenek, mint a városban. A légzőszervi megbetegedések (például asztma), s a cukorbetegség a városlakókat sújtja elsősor­ban. Egyébként a városiak ál­talában jobbnak vélték egész­ségi állapotukat a felmérés alapján, mint a kistelepülé­seken lakók. Minek tulajdo­A kistelepülések lakói kisebb arányban vesznek részt orvosi kivizsgáláson FOTÓ: GYENES KÁLMÁN nítható ez? Talán annak: egészségi állapotukat elsősor­ban az alapján ítélik meg az emberek, hogy tudnak-e munkát végezni. Míg a moz­gásszervi megbetegedések, melyekben inkább a kistele­püléseken élők szenvednek, nehezen kezelhetők, és akár még azt is meggátolhatják, hogy valaki eljusson a mun­kahelyére. Ha megbetegszik valaki, szakemberhez fordul-e, vagy öngyógyítással, esetleg alter­natív módszerek igénybevétel kísérletezik? Kiderült: falun és városban általában egyaránt szakemberhez - többnyire a háziorvoshoz - fordulnak a rá­szorulók. Szűrővizsgálatokon egyértelműen kisebb arány­ban vesznek részt a kistele­pülések lakói, mint a városiak, a beutazás nehézségei, illetve a nehezen viselhető várakozás miatt. A falvakban kezdemé­nyezett, autóbuszos „mozgó szűréseknek" tehát nagy je­lentősége lehet. Az előjegyzési rendszer kiterjesztése - a be­teg konkrét időpontot kap, ek­korra kell beérnie a rendelőbe, nem kell várakoznia - szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy a rászoruló igénybe vegye az el­látást. Mi a helyzet a gyógyszerfo­gyasztás területén? Egyaránt 55 százalékos a rendszeres gyógyszerfogyasztók aránya, kistelepüléseken azonban több fájdalomcsillapító fogy, ez összefügg a mozgásszervi megbetegedések nagyobb gyakoriságával. Zsírfogyasztó vidék Érdekes adatra derült fény a zöldség- és gyümölcsfogyasz­tásra vonatkozó kérdés révén. A legkevesebb friss zöldséget és gyümölcsöt a tanyán élők fogyasztják, a legtöbbet pedig a városiak. Holott föltételez­hetnénk: tanyán könnyebb az említettekhez hozzájutni, mint városban, de lehet, hogy arról van szó, a városlakók körében ismertebb az egész­séges táplálkozás jótékony ha­tása. Zsírfogyasztásban szintén a tanyák, falvak lakói vezetnek ­ha levágták a sertést, zsírját is elfogyasztják -, így érthető, hogy körükben több a túlsú­lyos (58 százalék), mint a vá­rosiak közt (44 százalék). Cigi és sport A dohányzással kapcsolatos kérdésre adott válaszokból az derül ki, falvakban, városok­ban a lakosság nagyjából egyenlő arányban dohányzik. Különbség mégis mutatkozik: a kistelepülésen élők fiatalabb korban kezdenek el dohányoz­ni, s több cigarettát szívnak, mint a városlakók. Talán an­nak tulajdonítható ez, hogy vá­rosban több lehetőség mutat­kozik feszültségoldásra, mint a kistelepüléseken. És hogy hol mennyien sportolnak? Á ta­nyák, falvak lakói körében, leg­alábbis a megkérdezettek kö­zött, aktív sportoló egyáltalán nem volt, s a városlakóknak is csak néhány százaléka sportol aktívan. A felmérés tehát ráirá­nyítja a figyelmet: a kistelepü­lések illetve városok lakóinak életformája, így egészségi álla­pota ugyan közeledik egymás­hoz, de a tanyán, falun élők még mindig veszélyeztetetteb­bek, mint a városiak. F.CS. A biztos pihenés Az óraátállítás, a nappal előbbre lopása sokakat megvisel. A nappal-éjszaka ritmu­sa azoknál még nehezebben alakul, akik az éjjeli órákra nem sötétítik be a hálószo­báikat: a fény ugyanis zavarja az „alvási hormon", a melatonin termelődését. A lámpafény is: kutatások, kísérletek bizo­nyítják, hogy akik egész éjjel égetik az éjje­li lámpát, azok rosszabbul és kevesebbet alszanak. A szervezet belső óráját azok is meg­zavarják, akik közvetlenül az alvás előtt az ágyban tévéznek, netán számítógépes já­tékokat játszanak. Akik viszont sötétben, jól kiszellőztetett hálószobában térnek nyugo­vóra, s lefekvés előtt megisznak egy csésze langyos tejet vagy nyugtató teát (például citromfüvet), azok könnyebben elalszanak, nyugodtan pihennek, s reggel fitten éb­tednek. Húsgond Finn kutatók figyelmeztetik a férfiakat: 50 és 70 év közötti urakon végzett vizs­gálataik azt mutatták, hogy a sok húst fogyasztóknál megnő a prosztata meg­nagyobbodásának kockázata. Az egyre többeket elérő betegség megelőzésére a húsevés mérséklését javasolják. Azok az idősödő férfiak ugyanis, akik naponta esznek húst nagyobb valószí­nűséggel kezdenek vizelési problémákkal küzdeni, mint azok, akiknek az étrend­jében hetente csak egyszer-kétszer, s ak­kor is könnyű húsok szerepelnek. Tavaszi turbózás Lelassult, bágyadt, gyenge, álmatag, szétszórt, levert, bús­komor? Testi, lelki, szellemi megújítása nem a tavaszi fáradtság legyűrésével kecsegtető „csodaszereken" múlik - hanem önön. És sikeres lesz, ha tudja, a gyógyír természetes, a módszer összetett. Áprilisban divattéma a tavaszi turbózás, egy-egy elemét fa­vorizálják, pedig csak összehangolt, többelemű próbálkozások hozhatnak eredményt, feltöltődést, adnak igazán új életenergiákat. Merthogy a tavaszi kimerültségért is több felelős van: a vi­taminhiány, a napsugárzás nélkülözése, a környezet szürkesége, ingerszegénysége, a gyorsan egymásra vonuló időjárási frontok okozta stresszek, a mozgáshiány. Orvos és természetgyógyász ezért egyaránt azt javasolja, lépjünk túl az „egyen több vitamint ilyenkor" sablonján - tegyünk többet az egészségünkért. Természetesen igyekezzen ki-ki pótolni a télvégi C-vitamin-, karotin-, flavonoid- és folsavhiányt, táplálkozzék klegyensúlyo­zottabban: ne csak a primőröktől várja a csodát, meg a vi­taminkapszuláktól, hanem fogyasszon több friss C-vitamindús gyümölcsöt, zöldséget és azok levét, egyen sok karotint tartalmazó sárgarépát, paradicsomot, spenótot, kukoricát, salátát, hagymát. Immunrendszert erősítő flavonoidokat is naponta vegyen magához a gyümölcsök mellett például gombákból is, meg italokból (teákból, gyümölcslevekből, vörösborból). S gondoljon arra, hogy a folsav, a B-komplex-vitaminok egyik legfontosabbika is kerüljön szerve­zetébe, mondjuk brokkolival, spenóttal, salátával. Gondoskodjék arról is, hogy a télvégi tüneteket elűző lecitint is bevigye: például teljes kiőrlésű gabonával, borsóval, lencsével, földimogyoróval, napraforgómaggal, búzacsírával! S hogy mindez hatékonyabb lehessen, sétáljon, gyalogoljon a tavaszi napfényben, hogy a bőrben erőre kapjon a D-vitamin, a napsugarak helyreállíthassák a a szervezetben a „hangulatfelelős" szerotonin és melatonin egyensúlyát, az éledő természet zöld színei segíthessenek a harmóniateremtésben, a mozgás az oxigén­ellátásban, az izomműködés élénkítésében. A szabadidősportot válassza a szabadidöstressz ( például a chips és édességnassolós, akciófilmes tévézés) helyett! Próbáljon naponta eleget, hétvégéken többet aludni, s persze mérsékelje a kávét, a cigarettát, az alkoholt... SZABÓ MAGDOLNA A nevetés jót tesz a szívnek A napi nevetésadag jót tesz a szívnek, mert a testedzéshez hasonlóan növeli a szív vérellátását biztosító erek működé­sének hatékonyságát - állapították meg amerikai kutatók. MTI A depresszió viszont súlyosbítja, akár végzetessé teheti a szív­problémák kimenetelét - figyelmeztettek a floridai Orlandóban működő American College of Cardiology munkatársai a fi­ziológiai alapú megbetegedések és a lelki problémák közötti összefüggéseket kutatva. - Természetesen nem a napi testmozgás helyettesítőjeként ajánljuk a nevetést, azt azonban javasoljuk, hogy mindenki próbáljon napi rendszerességgel teret engedni jókedvének. Napi 15 perc nevetés, és harminc perc mozgás, heti három alkalommal rendkívül jót tesz az érrendszernek - mondta dr. Michael Miller a marylandi egyetem orvosi fakultásán tartott előadásában. A vizsgálat részeként Miller doktor és kollégái két videoklipet, egy humorosat, illetve egy felkavaró hangulatút játszottak le 20 egészséges önként jelentkező számára, majd mindkét pro­dukció megtekintése után megvizsgálták a résztvevők ereinek működését, különös tekintettel az ereket bélelő hámszövet, az endotélium állapotának alakulására. Mint megállapították, 20 esetből 14-ben a nyugtalanító tartalmat hordozó film meg­tekintése után jelentősen - átlagosan 35 százalékkal - csökkent a véráram ezekben a szövetekben. A mulatságos klip végén azonban a 20 vizsgált személyből 19 esetében tapasztalták az érfalakban áramló vér mennyiségének számottevő - átlagosan mintegy 22 százalékos - növekedését. A nevetés - bizonyos tekintetben - csaknem olyan hasznos, mint a testmozgás Pclnuigv,»i 01 •» : ,ijc ONLINE Fényképes városnézés helytörténeti kuriózumokkal Hasznos információk Szegedről VÁRJUK rf^jmfmpwmj^fs 06-30/30-30-443 mms Adelinagyar.hu Kérjük, írja meg nevét és lakhelyét! mepiiroi mmsm < w™*«' megjelentetjük'. Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! KÜLDJEK BE és Ml KÖZZÉTESSZÜK! Kedves Olvesó! A megjelenésbei e beküldő egyetértésén Inul i késen ütheti siemély (kiskerteknél a (örvényes képviseld) hoHéjénddse suikséges. A DÉLMAGYARORSZÁG és a DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Mobile Rt. •T - -Mobile Partner

Next

/
Thumbnails
Contents