Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-01 / 75. szám

8 •KAPCSOLATOK" PÉNTEK, 2005. ÁPRILIS 1. Fél évszázados a szegedi helyi buszközlekedés Salaidul is fizettek a jegyért Ötven évvel ezelőtt, 1955. április l-jén indult meg Szegeden a helyi autóbusz-közlekedés. A hőskor kezdő buszos csapatának egyik tagja, Gera András kalauzként élhette át, mekkora kaland is volt Pestről kapott, lestrapált járgányokkal, rossz utakon betartani a menetrendet. Miközben Szegedet buszvonalak hálózzák be, és szinte minden sarkon összefuthat az ember egy-egy Tisza Volán-kék Ikaruszszal, Volvóval, vagy alacsonypadlós, az utas elé térdepelő buszcsodával, kinek is jutna eszébe: ötven évvel ezelőtt a szögcdi polgár még tátott szájjal bámulta, ha egy busz végiggördült a város útjain. A XX. század első felében csak a híres szegedi sárga tuja, vagyis a villamos csalogatta bendőjébe a tömegközlekedésre vágyókat. Aztán megszületett a politikai döntés a Rákosi-korszakban: Szeged immár akkora nagyváros, hogy nem élhet tovább buszközlekedés nélkül. - Nem tudom, ki találta ki pontosan, hogy Szegeden buszjáratok induljanak, de egyszer csak jött az utasítás: magát, Gera András kiválasztottuk, és a jövőben nem a villamoson, hanem buszon árulja majd a jegyeket idézte fel a buszos pályakezdést Gera András, aki büszkén emlékszik arra, már a legelső szegcdi buszjáratokon szolgált. - Fiatalok voltunk, lelkesek, örültünk az új feladatnak, no meg pénzt is fizettek a munkánkért. Én például havi 650 forintos bérért adtam a jegyeket. De el kell mondanom, a munkakörülmények távol álltak az ideálistól. Budapestről olyan lestrapált buszokat kaptunk (számuk talán 6-7 lehetett), amilyenekre a fővárosiak már nem igen akartak felszállni. A város útjai meg annyira rossz állapotban voltak, hogy a buszozók lelkét is kirázta a járgány, mire Szeged központjából a 100 MILLIÓ FORINT ÉVENTE Csongrád megye székhelyén már évtizedek óta a Tisza Volán gondoskodik a buszra szállók szállításáról. Napjainkban a Tisza Volán Rt. szegedi helyi üzletága 298 dolgozót foglalkoztat. A betétjáratokkal együtt 40 vonalon közlekedik a 136 darab szegedi szolgálatra rendelt busz. Az elmúlt évben mintegy 6 millió 700 ezer kilométert tettek meg a járművek úgy. hogy közel 100 millióan vették igénybe a szegedi buszos szolgáltatást - tudtuk meg Szeri Istvántól, a busztársaság vezérigazgatójától. így már könnyebb. Egykoron sárt dagasztottak a buszok Fotó: Miskolczi Róbert végállomásra értek - mondta el Gera úr. Megtudtuk tőle: a helyi buszközlekedés - ami akkoriban az SZKV-hoz, vagyis a Szegedi Közlekedési Vállalathoz tartozott - központja az Anna-kúthoz közel, a MÁV igazgatóság mögötti utcában volt. Még egy bódét sem kaptak a sofőrök és kalauzok, így aztán esőben, fagyban, nyári kánikulában legfeljebb a ház falához támaszkodhattak, amíg az indulásra vártak. Pihenésre maradt elég idő, mert nem túl szoros menetrendet kellett betartani. Óránként indultak a buszok, előbb csak Hattyastelepre, Tápéra, Szőregre, valamint a Csongrádi sugárút végére szállítottak utasokat. Mégpedig meglehetősen drágán. Amíg a villamosjegy akkoriban sima jegy esetében 50 fillér volt, és az úgynevezett átszállójegyért - ami két járat egymás utáni igénybevételét is lehetővé tette - 70 fillért kértek, addig a buszon a megtett távolság alapján szabták meg az árat. Aki például egészen a hatytyasi végállomásig zötykölődött, 2 forintot adott át felszálláskor a kalauznak. Ám ha már a vasúti töltés előtt leszállt, elég volt 1 forint 50-et kiemelnie a bukszájából. - A buszok megjelenésével persze azonnal felszálltak a bliccelők is, akik olcsóbb jegyért meszszebbre vágytak, ám nem volt nehéz kiszűrni őket. A hőskorban ugyanis jószerével néhány Gera András legszebb emlékei közé sorolja a szegedi buszozás hőskorát Fotó: Karnok Csaba hét alatt megismertünk minden utazót. A tömegközlekedésben még családias hangulat uralkodott, s elképzelhetetlen volt, hogy a sofőr, netán a kalauz öszszeszólalkozzon az utasokkal. Pedig idegességre lehetett volna ok, ugyanis a szegediek nagyon gyorsan megkedvelték a buszt, így aztán a zsúfoltság szinte minden járatot jellemzett - mesélte emlékeit Gera András. - Átkozottul rossz utakkal „büszkélkedhetett" Szeged az ötvenes évek közepén, különösen a körtöltésen túli világot lepte el egy-egy esőzés után a sár - kezdte azt a történetet, hogy miért nevezték el a hattyasiak salakos kalauznak. - Egyszer aztán a hatytyasi buszfordulóban az a veszély fenyegetett, hogy bent ragadunk a sárban. Mondtam a helyi lurkóknak: na, kölykök, aki hazaszalad, és hoz egy-két vödör salakot, hogy valamennyire megszilárdítsuk az utat, azt holnap ingyen visszük az iskolába. Nosza, szaladt is mind, hogy pár perccel később már salakos vödörrel segítse meg a fejlődés útjára lépett helyi tömegközlekedést. Ami pedig a buszok technikai felszereltségét illeti: a buszsofőr feje fölött volt az üzemanyagtartály, amibe a kalauz segítségével pumpálták fel munkakezdés előtt a naftát, hogy egyáltalán útnak indulhasson a járgány - magyarázta mosolyogva Gera úr, s ötven év elmúltával is azonnal sorolta számos olyan pályatárs nevét, aki első buszosként szolgálta a szegedieket. így megtudhattam, a sofőrök csapatát erősítette - többek között - Suhajda Imre, Török Antal, Kádár Lajos, Ötvös István, Dávid fenő, Péli László, Bólya Ferenc, míg a jegyeket - mások mellett - Varga József, Matovics Mátyás, Bús József, Csányi József, Simon József, Gera Imre, Gyulai István is árulta. Gera András aztán idővel letette a sofőrvizsgát, s amikor már Petőfitelepre, Mihálytelekre, a Halgazdasághoz is futottak a buszok, ő is a volánt tekerte. Később eligazolt a közlekedési vállalattól, s nyugdíjazásig az országutak vándora maradt: több mint másfél millió kilométert vezetett le az idén 68 éves férfi. De ha legszebb emlékeiről kérdezik, ma is elsők között beszél a szegedi helyi buszközlekedés indulásáról. BÁTYI ZOLTÁN A félhold nyomában Szegedi jellegzetesség: a város körüli parcellák félhold alakúak - írta egykor a néprajztudós. A hagyomány szerint ez török hatásra vezethető vissza. A mai néprajzos ezt nem tartja lehetetlennek - de más elképzeléseket is ismertet. Bálint Sándor, a néprajz nagy tudósa írja: szegedi jellegzetesség, hogy a város körül megművelt feketeföldek egyes parcellái félhold alakúak. Ezt a szegedi néphagyomány a török hódoltsággal, az iszlám félholdszimbólummal hozza kapcsolatba. A földeket „egy félnépi magyarázat szerint a törökök formálták ilyenné, hogy Allah, ha letekint az égből, tartsa meg török híveinek" - írja a néprajzkutató. Ugyanakkor másik föltételezést is közöl, egy régi szegedi polgármester szavai nyomán. Eszerint nem a török félholdról van szó, sokkal inkább arról: a szántóvetők az adott földnek a forgalomtól legtávolabb eső részén - azaz a közepén - lehetőleg el-elszántottak egy darabot a szomszéd földjéből, így növelve kissé saját területüket. S a szomszéd, pótolva a keletkezett hiányt, ugyanezt tette a másik szomszéd földjével - így alakult ki az egymás melletti parcellák félholdformája. Arra is utal Bálint Sándor, szó lehet harmadik lehetőségről is: a Földanya-kultuszról, a régi, matriarchátus nyomán,- a félhold egyébként Boldogasszony ősi alsóvárosi kegyképén is megjelenik. Mit szól mindehhez a néprajztudomány mai képviselője? Nyulassy Ágnes, az SZTE tanárképző főiskolai kara történelem tanszékének adjunktusa mondja: mindhárom lehetőség föltételezés, egyelőre egyiküket sem bizonyították. Az elszántásos variáció szerinte túl szimpla magyarázat - ő inkább a török hatásra szavaz. De talán szóba jöhet - fűzi hozzá - az egykori muszlim jelenléttől független kultikus elemek szerepe. A szántóvetők egykor nagyon odafigyeltek a mindenkori holdállásra. Léteznek-e ma a szegedi határban félhold alakú parcellák? Itt-ott előfordulhatnak, ez azonban legföljebb a véletlen következménye lehet. Ha a török idők után fönn is maradhatott a félholdat idéző parcellák hagyománya, azóta már számos történelmi sorsforduló és ezzel kapcsolatos földtulajdonváltás következett be, ez pedig lehetetlenné teszi az egykori félholdföldek nyomainak föllelését - mondja Kocsis László, a megyei FVM-hivatal falugazdász-osztályvezetője. Ilyen váltás például a hatvanas évek téeszszervezése, az 1978-80-as esztendők táblásítássorozata, illetve az 1992-93-as kárpótlás. De a mai, műholdas mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer akár félhold alakú földterület azonosítására is alkalmas. ECS. Az GSTIXAEDIA és a ¡fi bemutatja: Társadalmi Célú Plakáto. Szegedi Ifjúsági Ház 12005 Tisza-part 2. ása SZEGEDI í-ii • . Húttíóss HOSSZÚTÁVRA TERVEZ? rtt - 2-3 hét szállítási határidő, • kedvező ár, magas minőség, - gazdag forma- és színválaszték, • - könnyed, biztonságos működtetés. gÖi^gHitefógCflSai €DÖíp0ífíGGCE0au Belteri arlertek lipbled[ - modern vagy klasszikus - furnérozott ajtók 8 féle ® színben vagy lakköntőtt kivitelben időtlen elegancia, XXI. századi technológiai FELMÉRÉSTŐL A BEÉPÍTÉSIG! HELIOMA Makó, Rákosi út 4. Bemutatóterem a volt Redőnygyár területén! Tel./fax: (62) 211-455:, 213-510 Isuzu márkaképviselet ISUZU - Biztonság. Megbízhatóság. XXL századi dizájn "» 1 f • Isuzu midibusz (26+2 ülés) értékesítés, kedvező lízing konstrukciókkal. Euró 3 Isuzu motor, turbó dízel intercooler, magas ár/érték arány, gazdaságosság, kényelem. Tisza Volán Rt. Járműjavító Üzletág 6724 Szeged, Bakay N. u 48. Tel/Fax (62)560-198; (30)626-1082 ISUZU