Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-05 / 78. szám

PÉNTEK, 2005. ÁPRILIS 8. • AKTUÁLIS* 5 Szigorúbb tulajdonos lesz az önkormányzat Megkötötték a hőszolgáltató kezét A Szegedi Hőszolgáltató Kft. ügyvezetése ezentúl az önkor­mányzat jóváhagyása nélkül nem köthet ötvenmillió forint feletti szerződéseket. Szegeden a 2005 januári gázár­emelés ellenére nem volt távhő­díjemelés - kezdte tegnap város­házi sajtótájékoztatóját Szent­györgyi Pál. A gazdasági alpolgár­mester elmondta: ennek az az oka, hogy - a társasági szerződés módosításával - szigorúbb tulaj­donosi ellenőrzést kívánnak gya­korolni a fideszes városvezetés által 1999-ben privatizált Szege­di Hőszolgáltató Kft. magántu­lajdonosa felett. A hőszolgáltató 51 százalékban az önkormány­zat, 49 százalékban pedig a du­naújvárosi Alfa Nova Kft. tulaj­donában áll. Szentgyörgyi Pál lapunk kér­désére elmondta, hogy az ön­kormányzat tavaly november­ben megbízott egy könyvvizsgá­lót a cég átvilágításával. „Az ál­tala készített jelentés alapján jöttünk rá, hogy a Szegedi Hő­szolgáltató Kft. nagy összegű szerződéseket köt a tájékoztatá­sunk nélkül, ráadásul a magán­tulajdonos érdekkörébe tartozó cégekkel." Szentgyörgyi Pál el­mondta: hétfőn megállapodtak a Szegedi Hőszolgáltató Kft.-vei abban, hogy ezentúl a többségé­ben városi tulajdonú gazdasági társaság ügyvezetése nem köt­het nagyobb értékű szerződése­ket a társtulajdonos önkor­mányzat, illetve a taggyűlés jó­váhagyása nélkül. A hőszolgáltatónak két ügyve­zetője van, Básthy Gábor és az Alfa Nova tulajdonosa, Pomázi Csaba. Básthy kérdésünkre el­mondta: eddig nem kötötték ér­tékhatárhoz a szerződéskötése­ket. A módosítás után a cég ügy­vezetése csak a taggyűlés engedé­lyével köthet 50 millió forint fe­letti szerződéseket. A taggyűlé­sen az Alfa Novát Pomázi és De­zső György, a várost pedig Básthy és Szentgyörgyi, vagy (a gazdasá­gi alpolgármester akadályoztatá­sa esetén) Vaskeba György, a vá­rosüzemeltetési osztályvezetője képviselte. Többen úgy vélik, hogy a társasági szerződés módo­sításával oldódni látszik a hő­szolgáltató céggel szembeni vá­rosvezetői bizalmatlanság. sz. c. sz. Budapesti színházlátogatás Csongrád megyeieknek Nemzeti különvonat indul a Farsangra A budapesti Nemzeti Színház Megyejárás című sorozatában április 30-án Csongrád megyei családokat vár egyik népszerű előadására. A különvonatos ki­rándulásra jövő hétfőig lehet je­lentkezni. MUNKATÁRSUNKTÓL A budapesti Nemzeti Színház a MÁV-val és a BKV-val együtt­működve különvonatot indít Csongrád megyében élő csalá­dok részére április 30-án, szom­baton Ion Luca Caragiale Far­sang című három felvonásos komédiájának 15 órakor kezdő­dő bemutatójára. A Megyejá­rás-sorozat előadására a jegyek személyenként 4200 forintba kerülnek, az ár tartalmazza az utazás költségét a szegedi nagy­állomástól a Nemzeti Színház­hoz és vissza, valamint a szín­házi belépőt. Jelentkezni a Sze­gedi Nemzeti Színház jegyiro­dájában, valamint a nagyobb te­lepülések művelődési házaiban, polgármesteri hivatalaiban és a Tourinform-irodákban besze­rezhető - fénymásolható - je­lentkezési lappal lehet, amit áp­rilis 11-éig a Nemzeti Színház címére (1095 Budapest, Bajor Gizi park 1.) kell postán vissza­küldeni. A borítékra rá kell írni: Nemzeti különjárat. A résztve­vőket a jelentkezési lapok beér­kezési sorrendje alapján vá­lasztják ki a Nemzeti Színház munkatársai, akik mindenkit értesítenek arról, jutott-e hely számára a különvonaton. A sze­rencsések április 20-áig a vá­laszlevél bemutatásával fizethe­tik ki és vehetik át jegyutalvá­nyaikat a szegedi teátrum jegy­irodájában (Kelemen utca 7., te­lefon: 62/554-7f4). A jeggyel együtt pontos tájékoztatást is kapnak az utazás részleteiről. A román irodalom 1912-ben elhunyt világirodalmi rangú al­kotójának, Ion Luca Caragialé­nak a komédiáját Réz Pál fordítá­sa alapján Parti Nagy Lajos alkal­mazta színpadra, és a Nemzeti igazgatója, Jordán Tamás rendez­te. A főbb szerepekben Szarvas fózsefet, Csankó Zoltánt, Sinkó Lászlót, Kaszás Attilát, Gazsó Györgyöt, Udvaros Dorottyát és Murányi Tündét láthatja a Csongrád megyei nézőkből ver­buvált publikum. „Szennyvíz áztatta földbe ültessek hagymát, borsót ?" Az elátkozott Légió utca Tájképnek nem rossz, de az itt élőknek elegük van a látványból Fotó: Gyenes Kálmán Járványtól tartanak az újszegedi Légió utca lakói, mert a belvíz házuk kertjében ki­mosta a szennyvizet az emésztőgödörből. A Kamaratöltés aljában kezd elviselhetetlen­né válni a bűz. A tisztiorvosi szolgálat szerint nincs fertőzésveszély a területen. Szeged határában, a Kamaratöltés bal olda­lán húzódik a Légió utca, melynek lakói már napok óta szenvednek a bűztől. A kertekben ugyanis a belvíz kimosta a szennyvizet az emésztőgödrökből és a kerti vécékből. Az ala­csonyan fekvő területet egyébként a hóolva­dás óta összefüggő víz borítja. - Mi lesz itt, ha még melegebb lesz? Már így is kibírhatatlan a bűz! - mondta felhábo­rodottan Gercsó István, és szomszédja kert­jébe mutatott, ahol jókora területet ural a belvíz. A Légió utca 2/B-ben élő nyugdíjas férfi évekkel ezelőtt tíz teherautónyi földdel töltötte fel kertjét, így nála már „csak" ingo­ványos volt a talaj ottjártunkkor. Hosszú Já­nos kertjében azonban még tegnap is csizma­szárig ért a víz. Az idős férfi szerint nem len­ne ilyen nagy a baj, ha egyesek nem töltötték volna fel a telkeket. Gercsó István decemberben szivattyúztatta ki a nyolc köbméteres emésztőjét. Szerinte az utcában többen már évek óta nem hívták ki a szippantós kocsit, így nem csodálkozik azon, hogy a magas talajvíz kimosta a csor­dultig telt derítőaknából a szennyvizet. Ger­csó Istvánné megtiltotta a gyermekeinek és unokáinak, hogy a kert terméséből egyenek. „Félek és féltem a családtagjaimat a fertőzés­től" - mondta az asszony. Szerinte a lakott területen ugyanúgy kellene fertőtlenítenie a hatóságnak a belvíz elvonulása után, mint a folyók áradását követően. Férje felháborodva kérdezte, hogy „ide, a szennyvíz áztatta föld­be ültessek hagymát, borsót?" Gercsó István napokkal ezelőtt jelezte a problémát az Állami és Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szegedi inté­zetének és a város jegyzőjének. Kovács Fe­renc megyei tiszti főorvos lapunknak el­mondta, hogy kollégái tegnap kint jártak a helyszínen. „Munkatársaim megállapítot­ták, hogy valóban magasan van a belvíz, de vizsgálataik alapján nem kell járványveszély­től tartaniuk a Légió utca lakóinak". Kovács Ferenc elmondta, értesítik Mózes Ervin jegy­zőt arról, hogy rendelje el a területen a belvíz kiszivattyúzását. Ezt azonban - közölte a megyei tiszti főorvos - a tulajdonosoknak kell majd elvégezniük. Az ÁNTSZ nem fer­tőtleníti a területet, erre vonatkozó szakmai tanácsokat azonban ad a Légió utca lakóinak - közölte Kovács Ferenc. Lapunk információja szerint a Légió utcá­ban várhatóan ősszel kezdik el építeni a szennyvízcsatornát. Többek véleménye sze­rint a belvízgondokat ez sem oldja meg, de a szennyvíz már nem kerül ki a zárt rendszer­ből a kertekbe. SZABÓ C. SZILÁRD Leszaladt a töltésről MUNKATÁRSUNKTÓL Ketten életveszélyes, ketten könnyű sérülést szenvedtek ab­ban a balesetben, amely Szeged határában történt. Egy Ford, amiben öt fiatal ült, a Röszkét Szentmihállyal összekötő töltés­úton haladt. Egy balkanyarban a kocsi vezetője elvesztette ural­mát a jármű felett, az megcsú­szott, leszaladt a töltésről, felbo­rult, majd visszacsapódott a töl­tés tetejére. Sem a vezető, sem pedig az utasok nem használták a biztonsági övet. Az ütközéstől a jobb első ülésről kiesett a kocsi­ból egy 21 esztendős szegedi fia­talember. O és a Ford 17 eszten­dős utasa súlyos, életveszélyes sérülést szenvedett, a másik két utas könnyebb sérülésekkel meg­úszta a balesetet. A jármű veze­tője nem sérült meg. A kövegyi pályázatot elutasították, így bírság fenyeget Kálvária a szeméttelep körül ni. Kijelentik: szándékukban áll csatlakozni a maj­dani Dclkelet-alföldi Regionális Hulladékgazdálko­dási Rendszerhez. Ez a nagytérségi, uniós támoga­tásból megvalósuló beruházás a polgármester sze­rint arra is alkalmas lesz, hogy a bezárt szeméttele­pen felhalmozott hulladékot elszálb'tsák és szabály­szerűen megsemmisítsék egy égetőtelepen. Az Ati­köfe hatósági igazgatóhelyettese, Miklós László sze­rint a kövegyieknek jó esélyük van arra, hogy halasz­tást kapjanak. A kérvényekről a körülményeket mérlegelve mindig egyedileg döntenek; fele-fele arányban pozitívan, illetve negatívan, az önkor­mányzatok esetében általában hozzájárulnak a ha­lasztáshoz. Ha a kövegyi kérést mégis elutasítanák, bírság szabható ki. A felülvizsgálatot törvény írja elő, és a szükséges intézkedéseknek - a rekultivációnak ­a végső határideje 2009. január 1. Takács Zoltán azt mondja: mást nem tehetnek, bíznak abban, hogy haladékot kapnak. Szerinte a makói kistérség leg­többn falva ugyanabban hasonló helyzeben van. Az egykori kövegyi szeméttelep egyébként még a rende­zettebbek közé tartozik, a hulladékot ugyanis össze­dúrták és földdel temették be - igaz, néhányan to­vábbra is be-bedobnak a kerítésen át egy-egy zsák szemetet. SZABÓ IMRE Pályázati támogatásból akarta rendezni bezárt szeméttelepének sorsát a kövegyi önkormányzat, ám a kérelmet - pénz híján - elutasította a kör­nyezetvédelmi tárca. A megye legkisebb településén három évvel ezelőtt zárták le a szeméttelepet - azóta egy kft. kezeli a la­kossági hulladékot. Az egykori agyagbánya sok fejfá­jást okoz a faluvezetésnek. Az Alsó-Tisza vidéki Kör­nyezetvédelmi Felügyelőség (Atiköfe) bő egy éve - ti­zennégy hónapos határidővel - előírta a telep teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatának elvégzé­sét. Műszerekkel meg kell vizsgálni például a terület talajvizét és földjét, hogy azt mennyire károsítja az ott tárolt hulladék. A 485 lelkes falu első embere, Ta­kács Zoltán azt mondja: a felszólításnak szerettek volna eleget tenni, pályáztak a környezetvédelmi tár­cához a terület tájrendezése érdekében, de anyagukat pénzhiány miatt elutasították. Ujabb pályázatkiírás reményében egy darabig vártak, majd - közeledvén a megszabott határidő - a napokban levelet írtak a szakhatóságnak, kérve a végrehajtás elhalasztását. A kövegyi önkormányzat ebben arra hivatkozik: a felülvizsgálat közel egymillió forintba kerülne, mi­közben a falu forráshiánya majdnem 7,3 millió fo­rint. így ezt a község saját erejéből nem tudja vállal­Próbavásároltunk a keleti áruházakban Nyugtát csak elvétve adnak A szegedi belvárosi kínai üz­letekben tett körsétánk a várt eredményt hozta tegnap: hol adnak, hol nem adnak nyugtát a vásárlónak. Egy helyi civil egye­sület országos kezdeményezést indított a hazai kiskereskedők védelmében. Azt szeretnék el­érni, hogy a hatóságok ugyan­azzal a mércével mérjék a keleti és a magyar kereskedőt. MUNKATÁRSUNKTÓL Próbavásárlásra indultunk kollé­ganőmmel tegnap a szegedi bel­városi keleti üzletekben, hogy teszteljük a kereskedőket, vajon használják-e pénztárgépüket. Ketten, mint az APEH-ellenőrök. A Széchenyi téri hatalmas kínai üzlet nem is okozott csalódást, itt biztosra lehet menni, a nyugta­adást messziről elkerüli a pénztár mögött ülő, magyarul csak törve beszélő úriember. Igaz, előtte fel­mutatjuk 20 százalékos kedvez­ményre jogosító törzsvásárlói kártyánkat, két pólót és egy gye­rekzoknit vihetünk el jelentős engedménnyel. Egy-egy vevő időnként megmakacsolja magát, főleg, ha cipőt vásárol. Kolléga­nőm megsúgja: ő már cserélt itt lábbelit nyugta nélkül is, így erről az oldalról végül is nem érheti pa­nasz a ház elejét. Nyugta nélkül, tehát elégedet­ten távozunk a Széchenyi térről, és a Bruckner melletti keleti áru­házat célozzuk be. A kínálat itt is a szokásos, a vevők közül pedig sokan szemlátomást régi ismerő­sei a pénztárnál ülő hölgynek. Itt A Klauzál téri boltban viszont adtak számlát Fotó: Miskolczi Róbert elkövetjük azt a hibát, hogy az előző helyen kapott csíkos zacsi­val és ketten - mint az APEH-el­lenőrök - közelítjük meg az ob­jektumot. Rosszul álcázott tur­kálásba fogunk, fél szemünk a pénztárgépen, mely mindaddig meg sem szólal, amíg mi oda nem érünk. Akkor viszont lecsap és így 970 forintos vásárlásunk­nak nyoma marad. FOLDOBJAK A LABDAT A szegedi Független Civil Fórum Egyesülés felvállalta a ruházati szakmá­ban dolgozó kereskedők ügyét és országos mozgalmat indít annak érde­kében, hogy az új kereskedelmi törvény egyenlő feltételeket teremtsen. Dobay Dezső elnök elmondta, követelik, hogy a vámosok tételesen szá­molják meg a Magyarországra beérkező árut a határon, az APEH pedig ugyanúgy ellenőrizze a külföldi üzleteket is, mint a hazaiakat. Az ügy ér­dekében minden követ megmozgatnak. Odakint elemezzük a történte­ket, a harmadik helyre, a Kálvin térre már stratégiát váltva állí­tunk be, külön-külön és ötperces eltéréssel. A boltban úgy te­szünk, mintha észre sem ven­nénk egymást kolléganőmmel. A kínai származású úr a pénztár­gépnél egy négy mezőre osztott monitoron figyeli az üzlet összes pontját, s valószínűleg gyakor­lott szemmel állapítja meg a vá­sárlókról is, ki miben sántikál. Mi nyugtaügyben sántikáltunk, és ki tudja, mit lehet leolvasni az ábrázatunkról. Az eredmény mindenesetre az, hogy megaján­dékoznak egy 10 százalékos en­gedményre jogosító törzsvásárlói kártyával, valamint nyugtával is, ahogy az ilyenkor dukál. A tanul­ság: a revizorság is szakma, ami­hez érteni kell.

Next

/
Thumbnails
Contents