Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-05 / 78. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. ÁPRILIS 7. •AKTUÁLIS" 3 Autóbuszokkal vágnak neki az 1500 kilométeres útnak Rómába tartó megyei hívők Eszköztelenül Hosszú ideje nem hallani az egészségügyi dolgozók tavalyi sztrájksorozatának eredményé­ről. A Szegedről indult, majd or­szágossá fejlődött demonstráció­hullám 2004. július elején in­dult, és a november közepén tar­tott budapesti, utcai megmozdu­lással ért véget. A több mint négy hónapig tartó tiltakozás azért fe­jeződött be, mert az új egészség­ügyi miniszter tárgyalásokat kez­deményezett a szakszervezet ve­zetőségével. Azóta öt hónap telt el, az egészségügyi dolgozók helyzete azonban semmit nem változott. Cser Ágnes, az Egészségügyi és Szociális Ágazatokban Dolgozók Demokratikus Szakszerveze­tének jEDDSZ) vezetője el­mondta: a tárgyalásokon írásban rögzítették követeléseik teljesíté­si határidejét. A legtöbb már hó­napok óta lejárt, mégsem törté­nik semmi. - A múlt héten írtam levelet az egészségügyi miniszternek, hogy gyorsítsuk fel a tárgyalásokat. Most várom a választ - mondta az érdekképviseleti vezető. - A kormány mesterséges csendet csinál az ágazat körül, holott az nagyon nagy bajban van. Éppen ezért ismét előkészítünk helyi sztrájkokat, a dolgozók ugyanis nagyon elégedetlenkednek. Szegeden azonban - ahonnan az országos sztrájkhullám indult - bizakodásra okot adó változá­sok történtek. Pető Zoltán egye­temi tanársegéd, a Szegedi Tudo­mányegyetem EDDSZ sztrájkbi­zottságának tagja elmondta: az új klinikára több műszer - defib­rillátor, betegmelegítő és infúzió­melegítő - is érkezett, hamaro­san elkezdődhet az egyetem leg­rosszabb állapotban lévő épület­részének, a fül-orr-gégészeti kli­nika műtőjének felújítása, és 7,5 százalékkal emelkedtek a fizeté­sek is. - Kezdetnek nem rossz ­mondta Pető Zoltán -, de to­vábbra sincs nagy beruházás, ugyanakkor továbbra is sok a gond az eszközökkel. A tárgyalá­sok azonban befejeződtek az egyetem vezetőségével. Azokban a kérdésekben, amelyekben nem sikerült megegyezni, országos szinten döntenek - ha döntenek. T. K. A reklámok fóruma Reklámszakmai napot tartottak tegnap a szponzoráció, mecena­túra, társadalmi felelősségválla­lás témakörében a Novotel Szál­lóban. A rendezvényen - többek között - Szetey András, lapunk főszerkesztője esettanulmányon keresztül mutatta be a helyi mé­dia lehetőségeit a szponzorok ki­szolgálásában. A Csongrád Me­gyei Kereskedelmi és Iparkamara Kommunikációs és Reklámklub­ja, a Magyar Reklámszövetség, valamint a Magyar Közgazdasági Társaság Csongrád Megyei Ifjú­sági Bizottságának reklámszak­mai napján szó esett - többek kö­zött - a vállalatok társadalmi fe­lelősségvállalásáról, a sportról és a márkáról. Az ifjúsági házban megnyílt az elmúlt hét év társa­dalmi célú reklámjainak kiállítá­sa, mely április 17-éig tekinthető meg. Szerdán a megyéből is elindulnak autó­buszokkai Rómába, hogy részt vehessenek II. lános Pál pápa pénteki temetési szer­tartásán. A makói fiú nem akar Németországba menni Tragédiába torkollhat a kiadatás? TIMAR KRISZTA Országos botrány kerekedett tavaly nyáron az egészségügyi dol­gozók sztrájkjaiból. Először csak a szegediek szüntették be a munkát, később azonban egyre többen csatlakoztak hozzájuk. Azok az emberek, akik életüket tették arra, hogy másokat meg­gyógyítsanak, hosszú évek óta felgyülemlett keserűségükben el­jutottak odáig, hogy azt mondják: nem segítenek, amíg rajtuk sem segítenek. Természetesen hetekig másról sem szóltak a híradások, mint a sztrájkokról. És ami talán még fontosabb: központi témává vált az egészségügyi dolgozók helyzete. Hogy mennyi pénzért meny­nyit kénytelenek dolgozni, ráadásul milyen áldatlan körülmé­nyek között. Aztán egyszer csak csend lett. Hogy pontosan miért, a legtöb­ben nem is tudják. Sokan úgy gondolták, lelohadt a lelkesedés, a sztrájk éppen a benne résztvevők érdektelensége miatt fulladt ku­darcba. Pedig a valóság ennél sokkal szomorúbb. Az orvosok és egészségügyi dolgozók már ott tartanak, hogy saját érdekeik kép­viseletét sem engedhetik meg maguknak. Nem tehetik meg, hogy sztrájkoljanak, mert az aznapi kieső jövedelem is súlyos érvágást jelent a családi kasszának. Ezért vettek egyre kevesebben részt az egymást követő demonstrációkon, amelyek így egyre kevésbé ér­dekelték a közvéleményt is. Ráadásul a kormány elhitette velük, hogy lesz megoldás. Ók pedig, kiszolgáltatott helyzetükben nem tehettek mást, mint bízni ebben és tovább dolgozni. Ugyanúgy, ugyanannyiért. Közismert tény, hogy ma Magyarországon csak azok sztrájkol­nak, akik úgy érzik, ez maradt az egyetlen lehetőségük. Megbé­nítva egy-egy szolgáltató szektort lépésre kényszeríthetik a dön­téshozókat. Csakhogy az egészségügyben sosem lehet teljes mun­kabeszüntetést tartani. Valakiknek mindig dolgozniuk kell, más­különben emberéletek kerülhetnek veszélybe. És ezt pontosan tudják azok is, akiknek lehetőségük lenne az egészségügy helyze­tének javítására. Mint ahogy azt is tudják, hogy ez nagyon-na­gyon sok pénzbe kerülne. így inkább nem tettek semmit, néhány hangzatos ígéretet kivéve, és ezzel számukra meg is oldódott a probléma. És az orvosok? Nos, ők pedig gazdagodtak egy tapasztalattal. Úgy tűnik, egyetlen eszköz sincs a kezükben, amellyel elérhet­nék: megbecsült tagjai legyenek a társadalomnak. Szeged: bizakodásra okot adó változások Ujabb egészségügyi sztrájk várható Ismét sztrájkra készülnek az egészségügyi dolgozók, a kormány ugyanis - ígérete ellenére - nem teljesíti a követeléseket. A szakszervezeti vezető szerint mesterséges csendet csinálnak az ágazatban, holott az nagyon nagy bajban van. A szegedi klinikák munkavállalói azonban bizakodnak. - II. János Pál pápa halálának hírére Rómá­ban megindult az SMS-áradat: „Tegyetek ki egy szál égő gyertyát az ablakba!" - írták az emberek egymásnak - adott gyors helyzet­jelentést a szegedi Zsilinszkyné Mag Mária, aki több éve Rómában él és dolgozik. - A hívők és a pápa tisztelői most is özönlenek a belvárosba. A buszokat és az autókat már a külvárosban leállítják, csak metróval le­het tovább közlekedni. Naponta a Vatikán felé utazom, de soha nem tapasztalt tömeg használja most a szerelvényeket. Harminc különvonat szállítja a zarándokokat egész Olaszországból a ravatalhoz. A rómaiak nem szeretnék elengedni az egyházfőt, s azt akarják, hogy itt temessék el. Az olasz tele­vízióban csak a megemlékezéssel kapcsola­tos műsorokat adnak és nem tartották meg a futballmeccseket sem. A politikusok - te­kintettel a pápa állapotára - már csütörtö­kön befejezték a kampányolást a vasárnapi megyei választások előtt. A gyászszertartás előtti zarándokútról Sze­geden egyelőre csak néhányan érdeklődtek ­kaptunk információt a püspökségtől és a plé­bániáktól. Ellenben a Csongrád megyei hí­vők közül többen is részt vennének a pápa te­metésén. - Három hét múlva indulunk zarándoklat­ra Rómába, ahol öt nap alatt bejárjuk a szent helyeket. Az újszegedi templomban viszont fokozott a látogatottság - mondta Kiss Imre püspöki általános helynök, újszegedi plébá­nos. Miután tegnap délben Walter Veltroni, Róma főpolgármestere bejelentette, hogy a bíborosok döntése szerint pénteken lesz a pápa temetése, a zarándokutak szervezésé­vel is foglalkozó szegedi Dóm Tourist irodá­jában egyre többen érdeklődnek az utazási lehetőségről - tudtuk meg Nacsa fózsefné ügyvezető igazgatótól. - A jelentkezők most nem igénylik a római kulturális programokat, csak a gyászszertar­tásra mennének és jönnének is haza. Eddig főként idősek jelentkeztek, akik együtt szok­tak zarándokolni különböző szent helyekre. Szinte mindenki autóbusszal szeretné meg­tenni az 1500 kilométert Rómáig. Négy- és ötnapos utakat szerveztünk, a buszok Buda­pestről szerdán délután négy órakor indul­nak - tájékoztatott a szervezésről az ügyveze­tő igazgató. CS. G. L. Az újszegedi plébános, Kiss Imre elmondta, hogy a pápa halála óta lényegesen több hívő látogat el a templomba Fotó. Schmidt Andrea II III » ...!.., Akarata ellenére, ám immár megfellebbezhetetlen bírói döntés alapján visznek vissza hamarosan egy tízesztendős makói kisfiút Németországban élő apjához. Édesanyja továbbra sem nyugszik bele az ítéletbe, a fiú pedig már öngyilkosságot is emleget. A Németországban tizenkét éve férjhez ment Zombori Krisztina tavaly húsvétkor tért haza szü­leihez Makóra, az ünnepekre. A fiatalasszony elmondása szerint férjével a házassága megrom­lott, s már egy éve külön háztar­tásban éltek. A gyermekeket azonban lakáskörülményei mi­att nem vehette magához, de az apa ezt egyébként is megakadá­lyozta. Az első Makón töltött nap estéjén, a fürdéskor derült ki, hogy a nagyobbik gyermek, Sebastian testén - feltehetőleg fizikai bántalmazásból eredő ­sérülések láthatók. Erről orvosi látlelet is készült. Az édesanya szerint férje gyakran bántalmaz­ta a gyerekeket; a férfi ezzel szemben, mint a bírósági eljárás során felvett jegyzőkönyvekből kiderült, azt állította, a sebek nyomai közönséges gyermek­balesetekkel magyarázhatók. Erre vonatkozóan orvosi igazo­lást is küldött. A férj a kisebbik gyermeket egy rendőrségi ki­hallgatást követően, krimibe il­lő módon egyszerűen kocsiba rakta és hazavitte - azóta sem látták Magyarországon. Sőt: különböző hivatalos eljárások, perek során ném tudta elérni, hogy nála maradhasson. Nemrégiben véglegesen eluta­sították az édesanya perújrafel­vételi kérelmét, a budapesti tár­gyalóteremben pedig tévéstábok forgattak, újságírók jegyzeteltek. Az elutasítás azt jelenti, hogy jo­gi fordulatra az ügyben számíta­ni már nem lehet: a család egye­dül abban bízhat, hogy az ítélet végrehajtását felfüggesztik, mi­vel - szintén a hágai egyezmény szerint - erre lehetőség van, ha a gyermeket súlyos testi vagy lelki károsodás érné a visszavitel mi­att, vagy elviselhetetlen helyze­tet teremt a számára. A visszavi­telt a bíróság megtagadhatja ak­kor is, ha a gyermek ezt kifejezet­ten ellenzi. Az édesanya - talán megkésve - ráadásként a nyilvá­nossághoz fordult: a napokban aláírásgyűjtésbe kezdett Makón a kiadatás megakadályozása ér­dekében, s abban is bízik, hogy lesznek olyan szimpatizánsai, akik akár arra is készek, hogy körbeállják a házat, ha mégis jönnének Sebastianért. Az ügy kimenetelét egyelőre nehéz megjósolni. A látszat az, hogy a jog az édesapa oldalán áll, Sebastian viszont, amikor be­széltünk vele, határozottan tilta­kozott az ellen, hogy visszavi­gyék hozzá. Azt emlegette, in­kább a Marosnak megy, mint hogy visszatérjen Németország­ba az apjához. SZABÓ IMRE minthogy Sebastian szokásos tartózkodási helye ugyancsak Németország, az apa az ő kiada­tását is kérte a hágai egyezmény alapján. A tortúra a fiút idegileg teljesen kikészítette, napjai ret­tegésben teltek, nem akart visz­szamenni, édesanyja azonban a Sebastian azt mondja, nem szeretne visszatérni édesapjá­hoz Fotó: Szabó Imre

Next

/
Thumbnails
Contents