Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-30 / 100. szám

Szombat, 2005. április 30. SZIESZTA-REJTVÉNY 11 BURGENLANDBAN TEUES POMPÁJÁBAN LÁTHATJUK AZ ESTERHÁZY-CSALÁD REZIDENCIÁJÁT, NÁLUNK ZAJLIK A REKONSTRUKCIÓ Kaste Fertődön és Kismartonban Bár légvonalban ötven kilométerre sincs egymástól Fertőd és az ausztriai Kismarton, a két Esterházy-kastély állapota, működtetésének módja, a turisták fogadásának színvonala össze sem hasonlítható. A magánkézben lévő burgenlandi épületet a családi alapítvány működteti, a régi fényét talán 2009-re visszanyerő lepusztult hazai kistestvért most éb­resztgetik több évtizede tartó tetszhalott állapotából. Esterházy Péter nemzetközi si­kerré lett könyve, a Harmónia Caelestis újból ráirányította a figyelmet Magyarország leg­gazdagabb főúri famíliájára. A rendhagyó családregény soka­kat kíváncsivá tett a „magyar Versailles"-ra - és idősebb test­vérére, a kismartoni kastélyra. Az eszterházi pazar épület­együttes a 18. század második felére alakult ki, és a „Fényes" jelzővel illetett Esterházy Mik­lós herceg idején, 1768-tól 1790-ig élte fénykorát. A bécsi arisztokrácia egyik kedvenc nyári kirándulóhelyévé vált, 1773-ban és 1775-ben káprá­zatos ünneplés közepette Má­ria Terézia is ellátogatott ide. A kastélyhoz épített - azóta már elpusztult - négyszáz nézőt befogadó operaházban a her­ceg udvari karmestere, Joseph Haydn dirigálta a kortársak szerint tökéletesen játszó ze­nekart. A család Fényes Miklós halála után elhagyta a kastélyt, amely a 19. század végéig szin­te üresen állt. Akkor a hercegi család rokona, Cziráky Margit költözött ide, aki teljes hozo­mányát a felújításra költötte. Felújítás, csigatempóban Az Esterházyak több szakasz­ban a 20. század elejére helyre­állíttatták a barokk-rokokó épületegyüttest. A második vi­lágháború végén a kastélyt ki­fosztották, megmaradt beren­dezését elszállították vagy ösz­szetörték. Az oroszok katonai kórházat alakítottak ki benne, majd magtárként használták ­még lyukat is vágtak a mennye­zetbe, hogy. szállítószalagon gabonát vihessenek a díszte­rembe. Később az oldalszár­nyakban kertészeti középisko­lát, kollégiumot és lakásokat alakítottak ki. A csigalassúság­gal zajló rekonstrukció csak 1975-ben kezdődött: újrava­kolták a külső falakat, helyreál­lították a dísztermet, a zeneter­met, néhány szalont és a park egy részét. Szállodát is kialakí­tottak, amely ma is működik. Az európai viszonylatban is kiemelkedő értékű kastély­együttes igazi rekonstrukciója 2002 nyarán kezdődött meg. Tavaly őszre - több mint egy­milliárd forint költségvetési tá­mogatásból - teljesen megújult a főépület tetőzete, díszlépcsős homlokzata és díszudvara. Ro­kokó kávézó és teaszalon is he­lyet kapott a kastélyban. Ami­kor a homlokzatot eredeti szí­nűre, pirosba hajló terrakottára akarták festeni, a fertődiek tün­tettek is volna, ha „bugyirózsa­színre" csúfítják községük szimbólumát.' A szakemberek végül a 19. századi sárga vako­latot a korábbi korszakot idéző, szürkésbarna árnyalatú kőszín­re cserélték. Ez jó döntés volt, mert kiderült, hogy a különbö­ző fényviszonyok mellett az unalmas szürke vakolat a leg­különbözőbb árnyalatokban pompázik. Idén további félmil­liárdot költenek a homlokzat teljes felújítására. A tervek sze­rint 2009-re fejeződik be a re­konstrukció, amely során az Es­terházy-család 15 millió forin­tos hozzájárulásával felújítják az építtető arisztokrata dinasz­tia mai leszármazottai számára kijelölt lakosztályt is. A csokolá­dé-manufaktúra felújításával megkezdik a kastély melletti műemlék jelentőségű ipartelep rekonstrukcióját. Ehhez vállal­kozói tőkét vonnak be. Várha­tóan június elején döntenek ar­ról a pályázatról, amelytől azt remélik, a norvég kormány tíz­millió eurós (mintegy 2,5 milli­árd forintos!) támogatást ad a csaknem négyszáz hektáros történeti park és az ipartelep teljes rehabilitációjára. Határon innen és túl Az Esterházy-kastély a felújí­tás alatt is folyamatosan fo­gadja a látogatókat. Az épüle­tet csak idegenvezetővel, fel­nőtteknek ezerötszáz forintos belépőjegy ellenében lehet megnézni. A kísérőnk, egy kis­sé lepusztult külsejű, ötvenes férfi gyorsan végigrohant ve­lünk a turisták számára nyitott termeken, gépiesen eldarálta előbb magyarul, majd néme­tül is a betanult szövegét. A va­laha szebb napokat látott főúri lak belülről ma kiábrándító. A míves cserépkályhák és né­hány mutatós porcelán kivéte­lével a régi berendezésből alig sikerült valamit felkutatni, a megmaradt bútorok többsége is restaurátorért kiált. Különö­sen szembetűnő a különbség, ha utunk ezután a határ másik oldalára, Burgenland egyik legjelentősebb kulturális em­lékhelyére, a kismartoni Ester­házy-kastélyba vezet. A hálószoba illata Az alapot jelentő 13. századi vár többszöri átépítésével ki­alakult épület, amely különle­ges módon egyesíti magában a barokk pompáját, a klasszi­cizmus szigorúságát és az osztrák biedermeiert, több mint három évszázadon át az arisztokrata család első számú rezidenciája és birtokainak igazgatási központja volt. V. Esterházy Pál herceg özvegye, a Magyar Állami Operaház egykori ünnepelt prímabaleri­nája, Ottrubay Melinda férje 1989-ben bekövetkezett halála után alapítványokat hozott létre. Ma ezek működtetik a család ausztriai kastélyait, vá­rait, virágzó gazdaságait és bo­rászatait. A Fortune magazin mintegy 1,5 milliárd euróra (375 milliárd forintra) becsülte a mai Esterházy-vagyont. Ha már Fertődig elmegyünk, az alig ötven kilométerre fekvő kismartoni kastélyt nem érde­mes kihagyni. Öt euróért belül­ről is körbejárhatjuk a tökélete­sen rendben tartott, pazar épü­letet. Idegenvezetőnk egy mo­solygós, minden kérdésre ki­merítő választ adó fiatal hölgy 18. századi jelmezben fogad. Mintha Cherubino lépne elő Mozart operájából. A kastély berendezése szinte eredeti ál­lapotban látható. A multimé­diás tárlatvezetés felér egy ismeretterjesztő előadással. Amikor a Harmónia Caelestis kottáját mutatják, a zenemű­ből is felcsendül egy részlet. A hercegi hálószoba megtekinté­sekor korabeli recept szerint el­készített illatmintát is kapunk, és a legapróbb részletekig megismerhetjük, hogyan éltek a kastély egykori lakói. Meg­mutatják a hercegi kápolnát és a Haydn nevét viselő kápráza­tos koncerttermet is, amit a vi­lág egyik legjobb akusztikájú játszóhelyének tartanak. Van még mit tanulnunk tu­risztikai értékeink bemutatása terén... HOLLÓSI ZSOLT A 79. századi sárga vakolatot a felújítás során szürkésbarna árnyalatú kőszínűre cserélték A kismartoni kastély látogatóinak egyharmada Magyarországról érkezik FOTÓK: HOLLÓSI ZSOLT A park felőli lepusztult homlokzatot idén újítják fel

Next

/
Thumbnails
Contents