Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-30 / 100. szám

SZOMBAT, 2005. ÁPRILIS 30. • AKTUÁLIS« 3 A lapunk által megkérdezettek többsége borúlátó az uniót illetően Egy évvel a csatlakozás után Borúlátó a lapunk által meg­kérdezettek többsége egy évvel az uniós csatlakozás után. Van­nak olyanok, akik a romló élet­színvonalat és a növekvő árakat az Európai Unió számlájára ír­ják. Más viszont nagyobb biz­tonságban érzi magát azóta, mi­óta az unió tagjai vagyunk. Magyarország 2004. május else­jén csatlakozott az Európai Unióhoz. A csatlakozás első év­fordulóján arról kérdeztük olva­sóinkat: hozott-e változást az életükben az, hogy az unió tagjai lettünk. - Nem történt nagy változás az életemben - mondta lapunknak az egyik szegedi bevásárlóköz­pont parkolójában Hubik László. Felesége szerint a csatlakozás óta több uniós termék kapható az üzletekben. Hegedűs Magdolna másfél éves kisfiával gyesen van. Elmondta, hogy ő semmit nem érez abból, hogy egy éve az unió­hoz tartozunk. - Nyilván annak nagyobb a tapasztalata ebben a kérdésben, aki dolgozik, én vi­szont jó ideje a négy fal között élem az életem - hangsúlyozta Hegedűs Magdolna. Zoltán - aki nem árulta el a ve­zetéknevét - úgy vélte, hogy Ma­gyarországon az uniós csatlako­zás óta sokkal rosszabb az élet. Szerinte többek között azért is, mert jócskán megemelték a köz­üzemi díjakat. Véleményét egy nyugdíjas férfi is osztotta a bevá­sárlóközpont parkolójában. Gás­pár András sejtelmesen csak annyit mondott: Brüsszel és Strassbourg nagyon messze van tőlünk. - Szeretném megérni, Hegedűs Magdolna semmit nem érez az EU-tagságból - a Lidi előtt sem* Fotó: Karnok Csaba bár bizonyára nem fogom, hogy az Európai Parlamentben üldögé­lő urak megszavazzák a nyugdíj­emelést azokban az országok­ban, ahol az életszínvonal igen csak elmarad az uniós átlagtól ­mondta az idős férfi. Hozzátette: ha ezt nem ott intézik, gyakorol­janak nyomást a mindenkori magyar kormányra. A nyugdíjas Faragó Mihályné közölte, hogy ő jól érzi magát az unióban. - Nekem megnyugtató a tudat, hogy egy nagy közösség tagjai vagyunk, mert így nagyobb biztonságban érzem magam. Magyarország nincs egyedül, ha baj van, s ez számomra nagyon fontos - hangsúlyozta az idős nő. Az egyetemista Varró Bettina szerint a magyarok nem nagyon tudnak mit kezdeni az uniós sza­badsággal. - Az nagyon jó, hogy sok helyre személyi igazolvány­nyal utazhatunk. Külföldön dol­gozhatnánk, tanulhatnánk is, ezt azonban nehéz megvalósíta­ni - mondta az egyetemista lány, aki szerint mindehhez kapcsola­tok kellenek. Arról pedig, hogy ingatlant vásároljon más uniós tagállamban, még csak nem is ál­modik. Örül, ha diplomásként el tud helyezkedni. Sebastian még Makón marad MUNKATÁRSUNKTÓL Mégsem viszik május 4-én Németországba azt a tízéves makói kisfiút, akinek ott élő édesapja ezt a hágai egyezmény alapján követelte. Mint megírtuk, Zombori Sebastian édesanyja Makón élő szüleinél talált menedéket férje elől, akivel válófélben van. A férj kérte német állampol­gárságú közös gyermekük kiadatását a magyar ha­tóságoktól, és ezt a bíróság annak ellenére el is ren­delte, hogy a gyermek kijelentette: Magyarorszá­gon akar maradni, mert erőszakosan viselkedő édesapjától retteg. A fiú emiatt már öngyilkosságot emlegetett. A kiadatás végrehajtásának elrendelé­sét - mint ugyancsak hírt adtunk róla - május ne­gyedikén reggel kilencre tűzték ki. Az édesanya, Zombori Krisztina tegnap délután arról értesített bennünket: hivatalos értesítést kapott Dömötör László bírósági végrehajtótól, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság a karhatalmi kényszerrel elrendelt gyermekkiadásról szóló végzést visszavonta, ezért a fent említett napon nem kerül rá sor. Szerettük volna a végrehajtást kérő Igazságügyi Minisztérium, illetve a bíróság képviselőjétől meg­tudni, hogy csupán halasztásról vagy végleges visz­szavonásról van szó, illetve hogy mi áll a döntés hátterében, ám sehol sem találtunk olyan illeté­kest, aki nyilatkozhatott volna. Az édesanya azt mondta: úgy érzi, most legalább levegőhöz jutot­tak. Simicz állítja: nem agitált'Szikáncson Mosolyszünet a megye és Vásárhely között? A megyei MSZP-SZDSZ frak­ció vezetője részt vett egy szi­káncsi fórumon, ahol a Vásár­helytől való elszakadásról volt szó, ez pedig nem tesz jót a megye és a város kapcsolatának - figyelmeztetett Adók János a megyei közgyűlésen. Mivel na­pirend előtti hozzászólásról nem lehet vitát nyitni, az érin­tett, Simicz József hiába kért, nem ltapott szót. Állítja: nem agitált a leválás mellett. Ádók János, a konzervatív frak­ció hódmezővásárhelyi tagja a szikáncsi népszavazás eredmé­nyét ismertette a csütörtöki me­gyei közgyűlésen. Azt mondta, Hódmezővásárhelyen a város belügyeibe való durva beavatko­zásnak tartják, hogy Simicz Jó­zsef, a megyei MSZP-SZDSZ frakció vezetője részt vett egy olyan szikáncsi fórumon, ame­lyen az elszakadásról volt szó. Ez a szereplése nem tesz jót Hód­mezővásárhely és a megye kap­csolatának, amely az utóbbi idő­ben javulni látszik. Bár Simicz szót kért személyes Simicz a fórumon többet beszélt a leválás hátrányairól, mint az előnyökről Fotó: Karnok Csaba érintettségére hivatkozva, nem szólhatott, a szervezeti és műkö­dési szabályzat szerint napirend előtti hozzászólásról nem lehet vitát nyitni. Simicz ekkor fölállt és kiment. Látszott rajta: nagyon ideges. - Azért lettem ideges, mert ez lovagiatlan tett volt a bdeszes kollégám részéről - mondta la­punk kérdésére az érintett. - A szentesi kórház névadóünnepsé­gén odajöttek hozzám, s megkér­dezték, Deszk polgármestere­ként elmondanám-e tapasztala­taimat arról, hogyan tud működ­ni egy község egy nagyobb város árnyékában. Jólesett, hogy meg­hívtak, mert ezt annak tulajdo­nítottam, hogy elismerik a desz­ki önkormányzat munkáját. Mintegy ötven percet beszéltem, s ebből körülbelül negyven percet arról, hogy nehéz dolga van az olyan falusi önkormányzatok­nak, amelyek nem számíthatnak helybeli cégek iparűzési adójára, azaz, nincs jelentős saját bevéte­lük. Simicz arról is beszélt, hogy az önkormányzati feladatok egy ré­szét sok település közösen pró­bálja elvégezni, az integráció a jövő útja. Igaz, egy önmagát megszervező helyi közösség is nagy érték. Simicz nem érzi jo­gosnak a vásárhelyi képviselő kritikáját, s nem hiszi, hogy e szereplésével sértett volna bár­milyen érzékenységet is. Szerinte ez az ügy nem befolyásolhatja a két önkormányzat kapcsolatát. B.A. Makra József, Ópusztaszer pol­gármestere mezőgazdasággal is foglalkozik. Négy hektáron, üvegházakban és fűtött fóliasát­rakban termeszt dísznövényeket és zöldséget. - Úgy érzem, hogy nem lett könnyebb a mezőgazdaságból élőknek az uniós csatlakozás után. Nagyon sokat kell küsz­ködnünk azért, hogy talpon tud­junk maradni. Ezt a saját bőrö­mön érzem. Sokkal élesebb a ver­senyhelyzet, mint a csatlakozás előtt. A kilátásokat tekintve nem vagyok optimista. NYEMCSOKÉVA Unios mamák BÁTYI ZOLTÁN Ez ám az ünnep: kérem - akár háromszor is vidám mosoly su­hanhat át arcunkon. Hiszen május első vasárnapján köszöntjük az anyákat. Mivel e nap az idén május elsejére esik, mújáhsra is készülődhetünk a munka ünnepén. Ám tegyük mindezt úgy, hogy el ne feledjük - éppen május elsején lett az Európai Unió tagállama a sok vihart megélt kis országunk. Azt persze ki-ki maga döntheti el, hogy mely ünnep érinti meg leginkább. Ám én úgy vélem, legelőbb mindenki édesanyjának nyújtja át a hatalmas csokrot, s a kedves mama arcára nyomja a cuppanós puszit. Nem is tehetné másképp. Hiszen ki másnak, mint anyánknak köszönhetjük, hogy egyáltalán munkába indul­hatunk, s ez a munka ért annyit a nagy megmérettetéskor, hogy Európa fejlettebb felén is úgy vélték, érettnek találtattunk az uni­ós tagságra. No, persze a mamák dehogy is gondoltak unióra, vagy akár jól fizető állásra, munkahelyre, amikor a vajúdás kínjai után könny szökött a szemükbe a boldogságtól születésünk után. Ők csak azt tudták, életet adtak egy gyermeknek, akinek minden lépését féltő gonddal óvják majd. Aki egyszer óvodásként az <5 szoknyájukba kapaszkodva sírja el tengernyi bánatát, s tőlük kér segítséget, amikor először kell felfeszíteni a hátra az iskolatáskát. Az anyák tették is dolgukat, útnak indítottak, munkába rohan­tak, fillérenként számolták a pénzt, hogy jusson irkára, ceruzára, sütőből előkapott illatos kalácsra, gyorsan koptatott cipőre, balla­gó ruhára. Közben persze, ha tehették, vidám arcukat mutatták. És csak akkor zuhantak fáradtan a székre, amikor mi édes ál­munkat aludtuk, ők pedig túljutottak már a mosás, vasalás, taka­rítás összes kötelező penzumán. Eszükbe jutott persze a munka ünnepe is, mert akkor gyakorta több napra is kell főzniük, ők rohannak székért, hogy jusson gye­rek, férj, vendég alá is, és ők mondják, ha már egyetlen hely sincs az asztalnál, jaj, dehogy is éhesek, ők inkább, ha lehet, mosogat­nának. Hát ezt az örömöt az unióban sem lopja el tőlük senki. Mert az anyák gondoskodása örök és uniókompatibilis, segítségük nélkül hogyan is tudnánk, merre forduljunk ebben a felfordult, lesz ez még sokkal jobb is világban. Ezért aztán a munka és az unió ün­nepén nyomjuk hálás csókunkat anyánk kezére, ne sajnáljuk a virágot a nagymamáktól sem. És mondjuk már ki végre: anyuka, meg se lásd, hol a konyha, mennyi lenne még a tennivaló. Mert ha valakinek, hát neked igenis mindig helyed van az ünnepi asz­talnál. Árad a Tisza, apad a Maros - Szegednél a hét elején várható tetőzés Már átáztak töltések Szegednél hétfőn vagy kedden tetőzik a Tisza, amelynek víz­szintje addig még húsz centi­métert emelkedhet - a szak­emberek szerint. Tfegnap dél­után 764 centiméteres volt a folyó vízállása Szegednél. Az át­itatott töltések alól a védett ol­dalon szivárgó víz egyelőre nem jelent veszélyt, buzgárok még nem alakultak ki. Szegeden a védett oldalon hektá­rokat borított el a töltés alatt át­szivárgó Tisza. Addig nincs baj, amíg csak tiszta víz fakad föl a gátak alól. A földsáncok a hosszú áradás alatt átitatódtak vízzel, s megindult a csordogálás, de gát­szakadástól emiatt még nem kell tartani. A buzgár azonban már veszélyes: arról ismerhető föl, hogy a szivárgás nem tiszta, ha­nem „anyagot hoz", vagyis ki­mossa a töltés földjét. Mindezt Tripolszky Imre, az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi és Kör­nyezetvédelmi Felügyelőség he­lyettes védelemvezetője magya­rázta el, amikor a hét végén vár­ható árvízhelyzetről érdeklőd­tünk. A hírek nem túl biztatók, de komolyabb félelemre egyelőre nincs ok. A Tisza végig árad. A sok eső miatt a Körösön is egyre emelkedik a vízszint, Gyula tér­ségében harmadfokú a készült­ség, és a Hármas-Körösön is ha­sonló védelmi fokozat elrendelé­se várható. Szeged alatt egyelőre a másod­fokú készültség „alsó tartomá­nyának" megfelelő vízállással fo­lyik a Tisza. A másodfok alsó ha­tára 750 centiméter; pénteken Az áradó Tisza mellett is lehet napozni Fotó: Gyenes Kálmán délután 764 centis vízszintet mértek. A középső szakaszon ka­pott értékek viszont azt mutat­ják, hogy további áradás közelít. A város árvízhelyzetét megha­tározó módon befolyásolja a Ma­ros (az 1879-es pusztítás egyik oka a szakemberek szerint éppen a Tisza és a Maros egyidejű ára­A KOROSOK ELERTEK A CSÚCSOT Harmadfokú készültség mellett tetőzött pénteken a Körösök többsége - kö­zölte a Körös vidéki Vízügyi Igazgatóság. Az esők miatt áradnak a Sza­bolcs-Szatmár-Bereg megyei folyók a Tisza tiszaberceli szakaszán és a betorkolló Lónyay-főcsatorna mentén, á víz alá került hullámtér gátjainál szivárgást is észleltek. dása volt). A Maroson szerencsé­re tovább tart a lassú apadás. A pénteki adatok szerint a folyón Makónál 425 centimétert mér­tek. Szegednél várhatóan hétfőn vagy kedden tetőzik a Tisza, amelynek szintje még mintegy 20 centimétert emelkedhet. Beavatkozásra egyelőre sehol sincs szükség, elegendő a hu­szonnégy órás figyelőszolgálat. Nagyon fontos, hogy a töltések járhatók maradjanak, ha mégis föl kell vonulniuk a védekezést segítő gépeknek. A sok eső nem tett jót a gátakon vezető utaknak sem: a hibákat, a lehetőségek szerint, javítják. NY. P.

Next

/
Thumbnails
Contents