Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-29 / 99. szám

PÉNTEK, 2005. ÁPRILIS 29. «AKTUÁLIS« 3 Az átalakítás nem kerül pluszpénzbe, a feltételek már most is adottak Fogorvoskar lesz Szegeden - Fontos feltétel, hogy önállóan képesek legyünk doktori képzésre fesszor Sokáig vitatták, hogy Árpád és vezérei valóban a mai Ópusztaszer helyén ültek-e országalapító tanácsot. A névtelen krónikás, a késő középkorban élt Anonymus mindenesetre biztosan állítja a Gesta Hungarorumban, hogy „...azon a helyen a vezér és a nemesei elrendezték az országnak minden szokástörvényét meg valamennyi jogát is, hogy miképpen szolgáljanak a vezérnek meg főembereinek, vagy miképpen tegyenek igazságot bárminő elkövetett vétekért. Egyszersmind ott a vezér vele jött nemeseinek különböző helységeket adományozott összes lakosságukkal együtt. Azt a helyet, ahol mindezt elrendezték, a magyarok a maguk nyelvén Szerinek nevezték el azért, mert ott ejtették meg a szerét az ország egész dolgának." Csakhogy Anonymus 300 évvel a honfoglalás után írta regegyűjteményét, hogyne kerekedett volna vita. Végtére magyarok vagyunk... Az ásatások során előkerült, ősi pogány szokás szerint elrendezett sírok, honfoglalás kori romok bizonyítékként szolgáltak, mégis máig akadnak, akik kételkednek, s állítják: Ópusztaszer jelkép csupán, az emlékezés szimbolikus helye. A semmiből a legendára épült. Az eredményt nézve édes mindegy, ki téved, s kinek van igaza. A millenniumi szoborállítás és a történeti emlékpark alapítása óta eltelt idő igazolta: a hitnek valóban nincs szüksége bizonyítékra. Ópusztaszer jelkép és zarándokhely lett, ahová időről időre visszavágyunk, hogy megérintsen mindaz, amit a történelemórákon nem tudtunk átérezni. Létrejött egy hely, ahova jó elmenni, ami vonz, s ha elenged is, visszahív. Ahol egy kicsit magyarabbnak érzi magát az ember, mint a világ más pontjain. Feketemunkások a kórházfelújításon A legenda ereje NYILAS PETER A jelenleg tizenegy karral működő Szegedi Tudományegyetem új, fogorvos-tudományi kar létrehozásáról döntött. A fogászati és szájsebészeti klinika fejlesztése pluszköltséget nem jelent, a képzés azonban hatékonyabb, az országban és a régióban versenyképesebb lehet. Az új kar kormánydöntés után alakulhat meg. Önállósodik az egyetemen belül a fogászat, saját kart alapítanak. A stratégiai tervekben régóta szerepelt már az elképzelés, az egyetemi tanács most fogadta el a javaslatot. A végleges döntést $ kormány hozza. A Szegedi Tudományegyetemen 1960 óta képeznek fogorvosokat, a jelenleg Magyarországon praktizáló szakemberek közel egynegyede itt szerezte meg diplomáját. A fogorvosképzés az általános orvostudományi kar egyik szakja, az általános orvosok képzésétől csupán a klinikai szakaszban tér el. Ez a rendszer azonban ma már elavultnak számít. Az országban több helyen, sőt Temesváron és Újvidéken is önálló kart létesítettek már a fogorvosképzésnek. Ezért szorgalmazta a változtatást a fogászati és szájsebészeti klinika igazgatója, Fazekas András professzor. Nem ez volt az első önállósodási törekvés, a 80-as évek közepén egyszer már elutasították a kérelmet. - Fontos feltétel, hogy önállóan képesek legyünk doktori képzésre - mondta a profeszszor. - Tavaly decemberben ennek a feltételeit is megteremtettük, ezért nyújtottuk be ismét a kar alapítási kérelmet. A fogorvosképzés gyakorlata az önállósodás után sem változik lényegesen, inkább csak adminisztrációjában tér majd el az eddigiektől. Az alap orvosi képzést átoktatásos rendszerben kapják majd a hallgatók, azaz az általános orvostudományi kar oktatóit kérik fel erre a feladatra. A speciális tárgyak oktatását azonban a kar már önállóan szervezi. - Hatalmas előny lesz, hogy a szétválás után nem az általános orvostudományi kari tanács hozza majd az oktatással kapcsolatos döntéseket, hanem mi mondta Fazekas András. A fenntartás sem jelenthet gondot, a fogorvosi alapellátásból, a térítéses fogorvosi kezelések bevételeiből, a fogorvosképzés központi finanszírozásából és a rezidensképzésből ugyanis eddig is fedezni tudták a költségeket. - Anyagi helyzetünk remélhetőleg javul is majd valamelyest, nem kell ugyanis a bevételünk egy részét mondta dr. Fazekas András proFotó: Miskolczi Róbert átadni az általános orvostudományi karnak - mondta a professzor. Az anyagiakról még megjegyezte: a karalapítás önmagában egyetlen fillérbe sem kerül majd, legfeljebb a táblák átfestése jelent költséget. A klinikán ugyanis megvan minden, ami egy egyetemi karon szükséges. - Maximum a szobámat ezentúl nem igazgatói irodának, hanem dékáni hivatalnak hívják majd - tette hozzá. TÍMÁR KRISZTA Egy ellenőrzés során két román állampolgárságú, a szegedi kórházfelújítás alvállalkozójánál dolgozó feketemunkás bukott le. MUNKATÁRSUNKTÓL A feketemunka visszaszorítása érdekében minden fővárosi és megyei APEH igazgatóság operatív osztályának munkatársai ellenőrzést tartottak néhány nagyobb építkezésen. Az akciót Csongrád megyében Szegeden a II. kórház épületének rekonstrukciós munkálatainál hajtotta végre három adóellenőr és három munkaügyi felügyelő, akiknek a biztonságáról nyolc rendőr gondoskodott a helyszínen. Az APEH Csongrád Megyei Igazgatósága sajtóközleményében arról tájékoztatta lapunkat, hogy a helyszínen nyolc alvállalkozó - villanyszerelő, kőműves, ács, csőszerelő, bádogos - szakmunkásait és segédmunkásait, összesen 37 munkást ellenőriztek. Az egyik alvállalkozó alkalmazottai között két román állampolgárt találtak, akik nem rendelkeztek munkavállalási engedéllyel, ezért óket a rendőrök előállították. Az eljárás folyamatban van, az APEH nem nyilatkozott részletekről. Maróti Gyula, a Csongrád Megyei Munkaügyi Felügyelőség vezetője elmondta, több munkaügyi és munkavédelmi szabálytalanságot is tapasztaltak, ám ezekről a vizsgálat lezárultáig nem kívánt részleteket elárulni. Támogatott ellenzéki ötletek a közgyűlésen A megye gyűjt a bánátiaknak Gyűjtést kezdeményez a megyei közgyűlés, de saját költségvetéséből is támogatja a romániai és vajdasági árvízkárosultakat. A megye azt is eldöntötte, segíteni fogja a csökkent munkaképességűek foglalkoztatását, mert a legutóbbi rendelet után kialakult helyzet tragikus: a cégek elbocsátják, részmunkaidőben dolgoztatják a leszázalékolt embereket. Két-kétmillió forinttal támogatja a vajdasági és a Temes megyei árvízkárosultakat a Csongrád megyei közgyűlés. Erről a tegnapi ülésen született döntés Búzás Péter makói, Piri József algyői polgármester és Marosvári Attila alelnök javaslatára. Az ülésen elhangzott: az azonnali segítség - ivóvíz, takarók, tisztító- és fertőtlenítőszerek - mellett majd a helyreállításban is szívesen vennék a vajdasági és romániai települések a magyar támogatást. A megye vállalta, megkeresi azokat a cégeket, amelyek a megyekarácsony megrendezéséhez is mindig hozzájárulnak, és fölhívja - ezúton is - mindazok figyelmét, akik szolidaritást éreznek a tőlünk nem messze élő emberek iránt, hogy segítsenek. Az adományt a 11735005-15354257-06530000 számlaszámon gyűjtik. A tegnapi ülésen két olyan ellenzéki javaslatot is elfogadott a közgyűlés, amit korábban a pénzügyi bizottság nem támogatott, mondván: egyik sem megyei önkormányzati föladat. A szentesi Farkas Sándor egy tízmillió forintos alap létrehozását kezdeményezte, amelyre az üdülőövezettel, ártéri pihenőhellyel rendelkező önkormányzatok pályázhatnának. Az alap a gyapjas lepke és a nyárfafüz-bagolylepke példátlan inváziója elleni védekezéshez nyújtana segítséget. Az MSZP-SZDSZ frakció az ülés szünetében tanácskozott, s végül Simicz József frakcióvezető bejelentette: a tízmillió forintot a hitelkeret terhére különítik el, a permetezés költségeinek felét adná a megye, a másik felét-az érintett önkormányzatnak kell vállalnia. Némi módosítással elfogadták a csongrádi Murányi László indítványát is. Murányi ötletét már a frakcióülés előtt is támogatta a csongrádi Molnár József és a szentesi Szűcs Lajos. A javaslat arról szólt, különítsenek el harmincmillió forintot, amelyből a csökkent munkaképességűek foglalkoztatását támogatnák, nem jelképesen. Egy rendelet nyomán ugyanis nehéz helyzetbe kerültek a leszázalékolt embereket alkalmazó cégek, kénytelenek részmunkaidőben foglalkoztatni, vagy elbocsátani a dolgozóikat. Az MSZP-SZDSZ frakció úgy módosította az indítványt, hogy az egészségügyi bizottság rövid időn belül dolgozzon ki egy javaslatot, amely kezeli a valóban nagy problémát, a forrást pedig meg kell keresni hozzá a költségvetésben. Murányi László tudomásul vette a változtatást, s a többség - mindkét indítvány ügyében - együtt szavazott az ellenzékkel. BAKOS ANDRÁS A drogról Mórahalmon Az Esély Mórahalmi Szociális Magánalapítvány iskolai drogprevenciós programját záró, értékelő konferenciát rendeznek ma reggel 9 órától Mórahalmon az Aranyszöm Rendezvényházban. A konferencia vendégei dr. Vasadi Anna és dr. Nagy Gábor. A program célja a megelőzés: olyan egészségszemlélet és életmódi szokásrendszer kialakítása, amelyek hatására a fiatalok társadalmilag elfogadott módon viszonyulnak a szerfogyasztáshoz. Az Esély 21 ezer eurót nyert, az összeget saját forrásból további majdnem 2500 euróval egészítette ki. Két hét alatt pótolnák, ami harminc évig késett Tanyaösszeírás készül, rohammunkában Ijesztő, de nem lehetetlen feladat - így minősítette a Váti Kht. irodavezetője a kérését, amellyel a homokháti települések önkormányzataihoz fordult. Két hét alatt el kellene készíteni a tanyák tíz százalékáról, az ott élőkről egy felmérést, s elküldeni hamar a Vátihoz. Csak így van remény arra, hogy lesz pénz a villamosításra. Tavaly ősszel a Parlament előtt tüntettek a Bács-Kiskun megyei tanyaiak a villany hiánya miatt. A parlament a helyszínre küldött egy bizottságot, s a nyugat-dunántúli képviselők elképedtek a látottakon. A Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal elindította a tanyaprogramot, amelynek felelőse, Szendrőné dr. Font Erzsébet főtanácsos szerdán Mórahalmon találkozott a lakott külterülettel rendelkező Csongrád megyei települések tisztségviselőivel. A hivatal a Váti Kht.-vel együtt a napokban száznégy homokhátsági településhez juttatta el a tanyákat is ábrázoló digitáhs térképet, egy kérdőívvel. A főtanácsos aszszony azt kérte: az önkormányzatok a következő két hétben a hozzájuk tartozó tanyák tíz százalékáról, később pedig lehetőleg a többiről is töltsék ki az ívet, amely a tanya állagára, lakóinak számára, szociális helyzetükre, villanynyal, vízzel való ellátottságukra kérdez rá. A fölmért tanyákat be is kell jelölni a kapott térképen. Ilyen munka utoljára 1971-ben készült, ami jelzi, mennyire volt fontos ez az ügy a politikának. A főtanácsos szerint azért kell sietni, mert így van esély arra, hogy a jövő évi költségvetésből már kapjon is ez a terület valamilyen támogatást, például a villamosításra. Jávor Károly, a Váti Kht. irodavezetője ijesztő, de nem lehetetlen föladatnak nevezte a munkát. A jelenlévők közül többen is úgy látták: inkább lehetetlen, ha muszáj tartani a két hetet. Ráadásul erre pénzt nem tud adni a kérdezőknek a hivatal, és a Váti sem. „Csak a lelkesedésükre apellálhatunk" vallotta be Font Erzsébet. Szóba került, a falugazdászok is segíthetnének, de a balástyai polgármester, Újvári László azt mondta: ezek a szakemberek a leépítések óta egyfolytában túlóráznak, rájuk nemigen lehet számítani. Amikor két éve Nógrádi Zoltán polgármester - aki a mostani tanácskozást is megnyitotta elkezdte előkészíteni a tanyatörvényt, amely az itt élők gondjait orvosolná, egy hasonló felmérést már elvégeztek a város környékén. Ezt - mint Csányi László alpolgármester mondta most csak aktualizálni kell. Ám például Balástyához ezerhatszáz tanya tartozik, s Ásotthalom lakóinak fele tanyai. Ezért valóban nehéz két hét alatt teljesíteni a kérést. B.A. A tanyatörvény az itt élők gondjait orvosolná Fotó: Schmidt Andrea