Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-28 / 98. szám

10 BIZALMASAN 2005. április 28., csütörtök A nő: kincs A játszótér homokozójában kicsik piszmognak, a tavaszi napsütés sokakat kicsalt a sza­badba. A kavicsos úton idős férfi közeledik, ütemesen ve­regeti bal kezével a babako­csit. - Aludj, kicsim, aludjál. Tente baba, tente - dúdolgat fél­hangosan. A kisbaba azonban nem akar aludni, sőt; torka­szakadtából ordít. A férfi a pad­hoz ér, tétován rám néz. - Csak nem akar aludni. Kicsit meglökdösi a kocsit. - A kismenyem a nagyobb unokámmal kórházban van, a lurkónak most veszik ki a man­duláját. Gondoltam, majd csak eltologatom ezt a csöppséget, nyugdíjas vagyok, ráérek. De kifog rajtam! Hallgatunk. A baba fölé ha­jolok: érzem, valami nincs rend­ben. Megkérdezem a férfit, pe­lenkát cserélt-e már? Odahajol ő is, aztán felderül az arca. A kocsi aljából előveszi a pelust, a meleg napsütésben gyakorlott mozdulatokkal csomagolja át a kisfiút, aki két perc múlva édes­deden alszik. Nagyapja betakargatja, s odasúgja neki: - Jól jegyezd meg, kicsim, amit a nagyapa most mond neked: a nő nagy kincs! Nél­külük semmi sem működik. NYEMCSOK ÉVA Anyuöröm, anyupanasz BIZONYOS ESETEKBEN VAN MÓD A KETTŐS NÉVVISELÉSRE Ki kerül be apaként az anyakönyvbe? Ha a gyermek házasságban születik, az édes­anya házastársa nevét jegyzik be az anya­könyvbe. Más a helyzet azonban, ha az édes­anya nem él együtt az apával, vagy ha még nem vált el, de már új párjától várandós. Anya csak egy van... Ha kell, tigris, ha kell, vad lurkókat terelő juhász. Anya csak egy van, de megsokszorozza erejét - már akkor, mikor még csöppnyi - a csemetéje. Na jó, de ha elhagyja a költőiség magaslatait, akkor a harcos hétköznapokon a megsokszo­rozódó feladatok súlya zuhan a vállára. Lehet olyankor oka panaszra? Döntsék el olvasóink, s ha a tucatnyi példát is­mertető listánkat nem tartják teljesnek, írják meg vélemé­nyüket, tapasztalataikat. Mikor nem jó anyának lenni? Legelőször is talán akkor, mi­kor az emberre szabott sza­porodási forma rendje szerint a vajúdás máshoz nem ha­sonlítható fájdalma robbantja szét testének kitartásból épí­tett bástyáját. De szemvilla­násnyi idő alatt feledteti a kínt, hogy maximum egynapi szenvedés után maga az ár­tatlanság néz rá kisbabája ké­pében, örök ragaszkodást ígé­rő tekintettel. Akkor se jó, mikor a vigasz­talhatatlanul síró csecsemő egész éjszakás Canossa-járásra ítéli, s fel-alá járkálhat hajnalig a lakásban, karjában ringatva. És még az is tetézi a távgyalog­lási erőpróba terhét, ha nem tudja, miért kell a kicsinek és neki is így vezekelnie. De mi­csoda heurékaélményt hozhat a reggel, mikor felfedezheti a mosolyra húzódó szájacská­ban az első tejfehér fogacskát. Műanyag zöldségek Az sem tartozik a legked­vesebb anyai feladatok közé, mikor az óvodába szoktatás­kor a kezünket csókolgató, erőnek erejével belénk csim­paszkodó, bömbölő gyerme­ket lefejtve magunkról kell ott­hagynunk. De milyen meg­nyugvást hoz, ha visszaóva­kodva az intézményhez, az ablakon belesve látjuk: a szív­facsaró színjátékot elfeledte és épp műanyag zöldségekre al­kuszik a bababoltban. Az olimpiai maratont jelenti az anyának, ha kórházba ke­rült gyermekének ágya mellett tizennégy órán át ül egy sám­lin, és fáradhatatlanul mondja a meséket, mondókákat vagy énekelget, simogatja a kis be­teget. De azzal a tapasztalattal gazdagodhat, hogy erre a sportolókkal szemben edzés, felkészülés nélkül is képes. Úgy érezheti, hogy az ide­gein táncolnak, az az anyuka, aki a lakás rendjének őre, vi­szont örökmozgó emberpa­lántája minden lében kanál és páratlan rutinnal önt levest a padlóra, sikítozva kísérletezik azzal, mi a végeredménye a színes kréta és a bútor ta­lálkozásának. De felülemel­kedhet gondján, ha arra gon­dol, mindez csak a felfede­zőhajlamot sejteti és lehet, hogy épp egy kis Kolumbuszt, Einsteint vagy megasztárt ne­vel. Ahogy cseperedik, egyre in­kább szeretné a csemete át­venni a szülői szerepet. Meg­mondja, mikor hova menjen a család, átrendezi a lakást, be­osztaná a felnőttek idejét na­ponta huszonnégy órányit ki­tevő, számára szórakoztatást jelentő teendőkkel, sőt még a családi kasszát is elköltené lu­fira, nyalókára és a világ összes plüssállatára. Viszont maga­biztosan gondoskodó is tud lenni. Betakarja a szombaton reggel még aludni akaró fel­nőttet, és egyedül néz mesét, rászól anyura, ha rá akar gyúj­tani egy cigarettára. A csalódottság lehet úrrá az anyán, ha leleplezi az eltitkolt földrajzkettest, és azt, hogy a tanár üzenetét úgy fogalmazta át a kisdiák, hogy azt egy po­litikus is megirigyelhetné. Vi­szont ráébredhet arra: az ő neveltjében is benne van az, ami oly alapvető emberi tu­lajdonság, a megbánás képes­sége és a huncutság. Nem olyan jó anyának lenni, mikor a rokonsággal a gyer­ILLUSZTRÁCIÓ: MTI meknevelésről kell vitázni, de így a család döntőbírósága előtt gyakorolhatja, hogyan kell meggyőződései mellett érvelnie. Ez még munkahelyi előmenetelében is hasznára lehet. Ő többre vigye A harmadik és a negyedik X betöltésének traumájával ér­het fel, ha a gyermek méret­ben anyja fölé magasodik, de végül is minden szülő azt akarja, hogy fia/lánya nála szebb, jobb, okosabb, minden tekintetben nagyobb legyen, többre vigye. Kegyetlennek tarthatja az anya a tinit, ha az hagyja, hogy az aggodalom ráncosítsa és szaporítsa ősz hajszálai szá­mát, mert bejelentés nélkül leruccan a haverokkal a Ba­latonra és vígan mulat. De a szülői házba visszatérő tá­maszt adhat, ha szükség van rá. Nem jó anyának lenni, ha azt kell érezni, hogy a gyermek tanulmányaihoz, a barátnők­nek már megvett elektronikus kütyükhöz szükséges pénz előteremtése túlórahegyeket igényel. De legalább rájöhe­tünk, miről van szó a pénzügyi tévéműsorokban, mikor koc­kázatokról, befektetésekről beszélnek. Tekintete elárulja Az anya szinte gyermeke születésétől retteg attól, hogy egyszer nagylánya, nagyfia már máshoz fog kötődni, és a választottját jó előre utálja. Amikor a szakítást meg is kell élni, az az anyai panasz pil­lanata, de túlélésre serkenti, hogy neki kell majd vigaszt nyújtania, ha az örökké az ő kisbabája maradó laklit a pa­sija bepalizza, a csaja faképnél hagyja. És amikor a gyermek is apa vagy anya lesz, akkor te­kintete rögtön elárulja: már mindent ért, amit a friss nagy­mama korábban magyarázott, amiért addig annyit küzdött. R.Z. A tavaszi megújulásban, szépülésben igen fontos szerepe van a természetes kozmetikumoknak. Érdemes például tudni, hogy az ilyenkor divatos fogyókúráktól megviselt haj miként táplálható, szépíthető növényi kivonatokkal. A nagy tavaszi „kilókínlódá­sok" nemcsak pozitív eredmé­nyeket hozhatnak, de árthat­nak is a szépségnek. Az egy­oldalú diéták, léböjtök és fo­gyókúrák, de a kiegészítő vi­taminadagolás túlzásba vitele is rosszat tehet a hajnak. A télen amúgy is megviselt, tö­redező, sprőd, elvékonyodó, hulló szálakat, a hajhagymá­kat, a zsíros vagy korpás fej­bőrt ilyenkor fokozottan gon­dozni kell. S erre kiválóan al­kalmasak az agyonreklámo­zott gyári termékek mellett a házi kozmetikumként ősidők óta kínálkozó gyógynövé­nyek. A zsálya például hatékony ellenszere a hajhullásnak: tinktúrájával be kell dörzsölni a fejbőrt. Az egészséges fejbőr­nek őre, a tiszta hajnak „va­rázslója" a nyírfalevél főzete is, amivel a megmosott fejet kell leönteni. Akárcsak a csalánle­vélfőzettel, ami nagyon hatá­sos a korpásodás, a faggyúmi­rigy túlműködése ellen. S ha egy maréknyi szárított csalán­ból liternyi vízben forrázunk levet, amibe evőkanálnyi al­maecetet keverünk, még fé­nyessé is tehető vele a hajko­rona. A zsírosodást, korpáso­dást, a hajhullást „kezeli" a bojtorján. Kipróbált régi szer a fej ékességének ápolására a kamilla, jótékony hatása „szí­nes" is: szőkíti a hajat ha mo­sás után e gyógynövény forrá­zatában is megfürdetjük. A hagyma ugyancsak természe­tes színező, főzete barnás ár­nyalatot ad a hajnak, amellett, hogy táplálja azt. A hajhullással összefüggő B-vitamin-hiány enyhítésére „gyógyfolyadékká" minősít­hető a sör, mosás után kell vele leönteni a fejet, táplálja, erősíti, szebbé teszi a hajat, intenzívebbé színét-fényét. A hajápolás újabb keletű prak­tikája szerint az ásványvíz is regeneráló erővel bír, s a vele hidegen történő öblítés fénye­zi a hajszálakat. SZABÓ MAGDOLNA OTTHONI PRAKTIKA Haj szépítő háziszerek MUNKATÁRSUNKTÓL Több tényezőtől függ, hogy a születendő kis­baba anyakönyvébe ki kerül be apaként. Más­ként rendelkezik a családjogi törvény házas­társak, élettársak és a gyermeket egyedül vál­lalók esetében. - Az újszülött anyakönyvi kivonatába, amennyiben szülei házasságban élnek, a férj kerül be apának, és általában hagyományo­san az édesapa családnevét kapja - mondta Bácsik Sándorné anyakönyvvezető. - Kettős névviselés is lehetséges: azoknak a gyerekek­nek az esetében, akiknek szülei 2004. január 1. után kötnek házasságot. így például, ha az édesanya neve Kovács Anna, az édesapáé pedig Fekete József, akkor a szülők kérhetik, hogy a kicsit a Fekete-Ko­vács illetve Kovács-Fekete névre anyaköny­vezzék. Amennyiben élettársi kapcsolatból születik a kisgyermek, az édesapa - az anyakönyvve­zetőnél vagy a gyámhatóságnál - apai elismerő nyilatkozatot tehet, így őt jegyzik be az anya­könyvbe. Ez a nyilatkozat az utód születése előtt és után is megtehető. Akkor is a korábbi férj adatai kerülnek be­jegyzésre, ha az édesanya már elvált, de a válás és a baba születése között nem telt el 300 nap. Vagyis, ha a bíróság akkor mondja ki a válást, amikor az anya 3 vagy 4 hónapos terhes, a korábbi férj nevét jegyzik be az újszülött anya­könyvébe. - Ilyen esetekben azt tanácsoljuk, hogy ha ­jogi kifejezéssel élve - a természetes apa sze­retné, hogy ő kerüljön be az anyakönyvbe, kössenek házasságot - mondta az anyakönyv­vezető. - Ez az egyetlen egy megoldás erre. Hiszen a családjogi törvény szerint a férjet kell a születendő gyermek apjának tekinteni. Ha viszont az édesanya nem házas, egyedül vállalja a gyermeket, és nincs a birtokában apai nyilatkozat, a kicsit az édesanya családi nevére anyakönyvezik. A törvény előírja, hogy a gyer­mek 3 éves koráig rendezni kell a családi jogállását. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az Nagy falat ILLUSZTRÁCIÓ: SCHMIDT ANDREA anya nem kívánja megnevezni az apát, be­leegyezésével a gyámhatóság képzelt apa ada­tait állapítja meg, és ez kerül a gyermek anya­könyvébe. Ebben az esetben a gyermek családi nevét az anya választhatja meg, ez lehet saját családi neve, vagy akár a képzelt apáé is.

Next

/
Thumbnails
Contents