Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-25 / 95. szám

HÉTFŐ, 2005. ÁPRILIS 25. • HIRDETÉS" 3 Mózes Ervin szerint a mentelmi jog nem jelent törvényfelettiséget Fújni kell a képviselőnek is A mentelmi bizottság által fel­kért szegedi jogi szakértő sze­rint a képviselők, az ügyészek és a bírók nem törvényen kívüliek, rájuk ugyanúgy vonatkoznak a jogszabályok, mint a mentelmi joggal nem rendelkezőkre. Az országgyűlés illetékes bizottsá­ga kedden foglal állást a kér­désben. MUNKATÁRSUNKTÓL - Az országgyűlés Mentelmi, Összeférhetetlenségi és Mandá­tumvizsgáló Bizottsága több szakértői vélemény összesítése után kedden tárgyal a képviselők mentelmi jogáról - nyilatkozta lapunknak Géczi József. A testü­let szegedi elnöke megjegyezte, szándékosan kerülte azt az újsá­gok által előszeretettel emlege­tett kifejezést, mely szerint a bi­zottság arról készül állást foglal­ni, hogy a mentelmi joggal ren­delkezőknek, képviselőknek, ügyészeknek, bíróknak rendőri intézkedéskor meg kell-e fújni a szondát vagy sem. - Két, szondázást megtagadó, a közvélemény szerint spiccesen vezető fideszes képviselő miatt az emberekben az a vélemény alakult ki, hogy a képviselők (ügyészek, bírók] mentelmi jo­guk mögé bújva bármit megúsz­hatnak - hangsúlyozta a parla­menti bizottság szocialista veze­tője. Géczi azt is elmondta, bár a különböző szakértői vélemények összegzése még nem készült el, többségben vannak azok a véle­mények, amelyek szerint sza­bálysértési eljárásban a szondáz­tatás nem tekinthető kényszer­intézkedésnek, azaz a mentelmi jogra hivatkozva nem lehet meg­tagadni a véralkohol-vizsgálatot. Géczi József szerint az ország­gyűlésnek - az európai gyakorla­tot követve - minél előbb meg kellene alkotnia az úgynevezett „parlamenti fegyelmi jog"-ot Géczi József: A szondáztatás kényszerintézkedésnek nem tekinthető Fotó: Káinok Csaba Mózes Ervin: A rendőrségnek joga van előállíta­ni is a képviselőt Fotó: Scbmidt Andrea (etikai kódexet), amely a nyilvá­nosságra hozatal mellett külön­böző módon szankcionálna is. Például az „érintett" képviselők adott ideig nem járhatnának be a Parlamentbe, nem szólalhatná­nak fel, nem vehetnének részt a különböző bizottságok munkájá­ban, jelentősen csökkentenék tiszteletdíjukat. Az országgyűlés mentelmi bi­zottsága által felkért egyik jogi szakértő, Mózes Ervin elemzésé­ben az olvasható, hogy „a képvi­selő alkoholszondáztatása vagy véralkohol-vizsgálata a jelenleg hatályos szabályok szerint jog­szerűen elvégezhető, így emiatt semmilyen törvénymódosításra nincs szükség!". A fenti megálla­pítását a szegedi önkormányzat jegyzője azzal folytatta, hogy az egy teljesen más kérdés, hogy a rendőrség a bizonyítékok jogsze­rű összegyűjtése után - a mentel­mi jog céljának és tartalmának megfelelően - „megáll", és sza­bálysértési eljárás vagy büntető­eljárás indításához a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló eljá­rást kezdeményez. Eddig sem kellett volna „futni" hagyni a rendőröknek az igazol­tatáskor mentelmi jogára hivat­kozó, az eljárás alól magát kivo­nó képviselőt - Mózes Ervin sze­rint -, ugyanis „a közúti közleke­désben gépjárművet vezető kép­viselőt a rendőrségnek joga van igazoltatni, elfogni és előállítani, szondáztatni, adott esetben vér­alkohol-vizsgálatra kötelezni, s ebből a célból akár kényszerítő eszközöket is alkalmazni". Mó­zes úgy véli, ezzel ellentétes jog­értelmezés nem kiváltságossá, hanem törvényen kívülivé tenné az országgyűlési képviselőt, messze túlhaladva a mentelmi jog célját, tartalmát. „Abban a nem megengedett esetben, ha el­lenőrizhetetlen lenne, nyugod­tan vezethetne jogosítvány nél­kül, urambocsá! részegen, nem volna szükséges, hogy gépjármű­ve műszakilag biztonságos köz­lekedésre alkalmas állapotban le­gyen, forgalmi engedéllyel ren­delkezzen, szállíthatna engedély nélkül fegyvert, kábítószert." Ma minden negyedik, ötven év múlva minden harmadik magyar nyugdíjas korú lesz Idős emberek nehéz évei Folytatás az1. oldalról Magányosnak, kiszolgáltatott­nak érzi magát a szentesi L. Ist­vánná is, aki csak két évig élvez­hette a férjével közösen eltöltött nyugdíjas évek nyugalmát. Az özvegység neki nemcsak bána­tot, hanem létbizonytalanságot is hozott. Most azt kutatja, hova mehetne el dolgozni, hogy 33 ezer forintos nyugdíját annyira kiegészítse, hogy legyen miből kifizetnie lakása fönntartását. Csak Csongrád megyében 2001-ben a nyugdíjas korúak között közel 6 ezer foglalkozta­tottat tartott számon a statisz­tika. Míg közülük 1980-ban és 2001-ben a legtöbben a mező­gazdaságban dolgoztak, illetve szakképzettséget nem igénylő munkát végeztek, addig a do­bogó harmadik fokán korábban az építőipari, mostanában pe­ALAPERTEKEK Biztonság, egészség és a tár­sadalmi részvétel lehetősége. E három alapértéken nyugszik ma az idősügy - magyarázta Schrer Ádám. A kamaraszerű Nyugdíjasok Csongrád Megyei Képviselete (NYOK) szervezési bizottságának tagja szerint a nyugdíjasok közül minden harmadiknak gondot jelent az életviteléhez és a lakása fenntartásához szükséges költségek előteremtése. A nettó átlagkeresethez viszo­nyítva az egyéni nyugdíj reál­pozíciója 2003-ban több mint 3 százalékkal maradt el. • FÉRFIAK ÉS NŐK SZÁMA 1y KORCSOPORTOK SZERINT Csongrád megye, 1930, 1990, 2001 FÉRFIAK ¿ 85-X 80-84 faa i NŐK 1930 gg 75-79 1990 iSEmI «¡m/JS 75-79 •'• •• - - ' 20011—1 70-74 — •II 65-69 — _ 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 _____ 1 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 | 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 ' 20-24 15-19 10-14 5-9 i i i i 0-4 T " i i i i 25000 20000 15000 10000 SOOO C i , 5000 10000 15000 20000 25000 ¿writ *SH DM-grafika dig a felsőfokú képzettség önál- szen 1992 óta hatszorosára nőtt ló alkalmazását igénylő munka a nyugellátásokra fordított ki­áll. adás, így az egy főre jutó átlagos Erőfeszítéseket tesz a társada- nyugdíj összege is. Tavaly közel lom aktívnak mondott része, hi- 60 ezer forintot vitt a postás „át­lagnyugdíjként". Ez a közös erő­feszítés egyre nehezebb feladatot jelent, hiszen a Csongrád megyei korfának a szabályos „kará­csonyfától" való elmozdulása is mutatja: a törzs körüli rész ösz­szeszűkül, vagyis a születések száma csökken, a csúcs terebé­lyesedése pedig a társadalom öre­gedésére utal. Az előrejelzések szerint e század közepére a nyug­díjasok alkotják a népesség har­madát. A szépkorúak egyre hangosab­ban hallatják hangjukat. A pár­tok nyugdíjas tagozata mellett éledeznek a volt szakszervezetis és népfrontos szervezetek, a kor­mány idősügyi tanácsot működ­tet, hasonlóképpen a nagyobb városok. Például - Ambrózy László nyugdíjas referenssel együtt - a szegedi idősügyi ta­nács minden hónap első szerdá­ján délelőtt 10 órától fogadóórát tart. Főként a szépkorúak sza­badidejének szép és hasznos el­töltését tartja feladatának az Ele­tet az éveknek Nyugdíjas Klubok Országos Szövetsége, mely me­gyénk 60 települése közül 56 he­lyen létezik, s itt 4 és félezer, or­szágosan 100 ezer tagot számlál. Az uniós tagsággal szaporodó pá­lyázatokhoz egyre nagyobb szük­ség van e civilek támogatására is, a megosztottság fenntartása he­lyett az összefogásra - véli e szer­vezet megyei elnöke, dr. Juhász Mária. Az országos titkár, dr. He­gyesiné Orsós Eva, aki a kor­mány idősügyi tanácsának is tag­ja, azt tartja fontosnak, hogy a köztudatban valós kép alakuljon' ki az idősekről, s megszülessen az idősügyi törvény. Ú.I. Tekintély PANEK SÁNDOR II. János Pál pápa halála után még az idős egyházfő híveit is meg­lepte, milyen mély hatása volt a karizmatikus pápának. Mennyi ember szívét érintette meg, s mennyien kerültek közel a keresz­tény hithez olyanok is, akik, noha mindennapjaiknak nem része a vallás, de az érdektársadalomban az eszményhű embert ismer­ték fel II. János Pálban. A modern nyilvánosság korában ezzel együtt járt még valami: II. János Pál előtt egyetlen pápával sem foglalkozott ennyi világi kommentár, egyetlen pápa szolgálatát sem bírálták vagy magasztalták még annyian olyanok, akik a vilá­gi hatalom, sőt a politika fogalmaiból indultak ki. Számítani lehetett arra. hogy annak, aki II. János Pált követi, nemcsak elődje nagyságával, hanem ezzel a torzító médiaérdek­lődéssel is szembe kell néznie. A kommentároknak az az igyeke­zete, hogy konzervatív vagy hberáhs oldalról elemezze az új pápa megválasztását, XVI. Benedekre még felavatása és első pápai be­széde előtt rányomta a konzervatív pecsétet. Az egyházat kívülről elemzők már II. János Pált is konzervatívként emlegették, róla azonban lepergett a jelző, hiszen hosszú szolgálata idején szemé­lyes példával tette világossá: Krisztus üzenete nem mérhető a ha­talom oldaláról. De ami róla lepergett, az kétszeresen kijutott XVI. Benedek pápának. Ha csak annyit gyűjtünk itt össze, amit a világ „progresszív" sajtója róla írt, már érthető, miért beszél az új pápa a relativizmus diktatúrájáról: dogmatikus ókonzervatív, a Hitlerjugend volt tagja, a modernség elleni kihívás, új főinkvizí­tor, büntető pápa, a politikai szabadságjogok eltiprója, mogorva öregember, a Vatikán rotweilere... Külön-külön és együtt is fehs­merhetők ezekben a sorokban azok az elemek, amelyekkel ez a progresszív oldal politikai ellenfelekkel szemben tematizál. Mindez talán annak köszönhető, hogy II. János Pál idején meg­növekedett az egyház társadalmi felelősségérzete. Az erőszak kö­vetkezetes elítélésével vagy az igazságos társadalom eszményével tekintélyt vívott ki a Vatikánnak a világot foglalkoztató nagy prob­lémák megválaszolásában, s ez a politikailag nehezen kezelhető tekintély ellenfeleket is szül. XVI. Benedek első beszédében érez­tette: e tekintélyt nem programbeszédek alapozzák meg, hanem a hit, hogy nem az evolúció véletlen és értelmetlen termékei va­gyunk, hanem Isten szeretetének és értelmének eredményei. Külügyminisztereket várnak Szegedre A három ország külügyminiszte­re is találkozik a tervek szerint május 28-án, Kübekházán az idei hármashatár-találkozón. A határ menti román, magyar me­gyék, s a Vajdaság által létreho­zott DKMT Euroregionális Együttműködés évek óta rendez ünnepséget a három határ talál­kozásánál, eddig azonban a kül­ügyminiszterek nem vettek részt a rendezvényen. Marosvári Atti­la, aki a DKMT magyar nemzeti koordinátora, arról tájékoztatott, hogy a meghívásról még tavaly év végén döntött a DKMT köz­gyűlése, a meghívólevelet janu­árban küldték el, s Szerbia és Montenegró külügyminisztere, Vuk Draskovics, valamint román kollégája, Mihai-Razvan Ungu­reanu februári tanácskozásán el­hangzott: elfogadják a meghí­vást, s találkoznak a magyar kül­ügyminiszterrel, Somogyi Fe­renccel. A DKMT úgy tervezi, a mi­niszterek az ünnepség után Sze­geden tárgyalnak. Várhatóan ha­tárátkelőhelyekről, s a határ menti fejlesztésekről esik szó, a programot még egyeztetik. fSZEPlAST M AJTO-ABLAK SZIPIAST NYÍLÁSZÁRÓ-GYÁRTÓ KFT. minőségi termékeinek forgalmazásához keres területi képviselőt Szeged és környéke területre. A megfelelő jelölttel szembeni elvárás: * kereskedelemi tapasztalat * érettségi bizonyítvány * B kategóriás jogosítvány * jó kommunikációs és tárgyalókészség * ügyfélközpontú gondolkodás Amit kínálunk: * versenyképes fizetés * betanulási támogatás * szakmai fejlődési lehetőség Fényképpel ellátott önéletrajzokat az alábbi címre várjuk: 6721 Szeged, Kálvin tér 2.

Next

/
Thumbnails
Contents