Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-22 / 93. szám

PÉNTEK, 2005. ÁPRILIS 22. •KAPCSOLATOK« 3 Két szegedi orvosprofesszor vezeti a műhiba okait föltáró vizsgálatot A műtéti kockázatból halál - orvosi mulasztás miatt Orvosi mulasztás miatt halt meg az a négyéves kisfiú, akin mandulaműtétet végeztek Kecskeméten. A történtek okait föltáró vizsgálatot két szegedi orvosprofesszor vezeti. A Bács-Kiskun megyei kórház főigazgatója elismerte az intézmény felelősségét. Idén eddig két kisgyerek is belehalt a manduiaműtétbe. Az általunk megkérdezett szegedi gyermekgyógyászok jelentős műtéti kockázatot emlegetnek. MUNKATARSAINKTOL Mandulaműtét miatt szerdán meghalt egy négyéves kisfiú a kecskeméti kórházban. Csütörtökön felfüggesztették a beavatkozást végző sebészt és altatóorvost. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórházában a belső vizsgálatot - lapunk információja szerint - a Szegedi Tudományegyetem két professzora, dr. lóri József, a fül-orr-gégészeti klinika vezetője, valamint dr. Vimláti László aneszteziológus irányítja, eredmény a jövő héten várható. A kórház addig is feljelentést tett a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságon orvosi mulasztás alapos gyanúja miatt - jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Zombor Gábor főigazgató. - Évente átlagosan 12-15 gyereket veszítünk el az országban mandulaműtét következtében - árulta el egy névtelenséget kérő szegedi fül-orr-gégész. - A rémisztő számTRANSZPLANTÁCIÓ Hl Fölajánlották transzplantációra az elhunyt négyéves Márk átültethető szerveit a gyermek szülei. A kunszentmiklési kisfiú veséi, szíve, tüdeje hozzá hasonló korú és súlyú kisgyerekek életét menthetik meg. adat egyik oka az orvoshiány, hiszen például Csongrád megyében jelenleg is 27 szakorvos hiányzik. Az orr- és a garatmandulát is narkózisban távolítjuk el, utána a kis beteget - lakóhelyétől függően - 24 vagy 72 órás megfigyelésen tartjuk bent a kórházban. - Minden beavatkozás kockázattal jár - jelentette ki egy ugyancsak névtelenséget kérő nyugdíjas szegedi gyermekgyógyász, aki az orvosellenes közfelfogást okolta a tragikus kimenetelű mandulaműtétek visszhangja miatt. - Az orrmandulát kétéves kortól minden gyereknél javasoljuk kivetetni, mert túlzott megnövekedése később légzési nehézségeket, sőt középfülgyulladást okozhat. Garatműtétre négy-ötéves kortól, a füll-orr-gégészszel konzultálva küldjük a pácienseket. De kizárólag abban az esetben, ha problémás a mandula, azaz gyulladást okoz. Álláspontom szerint amíg nem jelent gondot a garatmandula, bent kell hagyni. Ugyanakkor gyerekés felnőttkorban egyforma a műtéti kockázat. - Hallottam a kecskeméti mandulaműtét után meghalt kisgyerekről, és felháborítónak találom az esetet. Ha nem számít kockázatos beavatkozásnak, hogyan fordulhat elő ilyesmi?! Ráadásul a szülőknek mélyaltatásról beszéltek az orvosok, miközben MŰHIBÁK Március elején egy négyéves szentegáti, Baranya megyei kisfiú hunyt el a mandulaműtétjét követő hetekben, bevérzés miatt, két kórház között, egy mentőben. Szerdán pedig a négyéves kunszentmiklósi Máté halt meg a kecskeméti kórházban április 13-án rosszul elvégzett mandulaműtétje miatt, mert - az intézmény közleménye szerint nem vettek észre egy, a légutakba került orrmanduladarabot, ami légzési elégtelenséget okozott, végül agyhalálhoz vezetett. Ugyancsak műtétet követően halt meg egy huszonnyolc éves nő, ugyanebben az - 2004-ben az Év kórháza elismerésben részesült - intézményben. tudták, hogy a fiú már agyhalott - méltatlankodott a huszonhárom éves szegedi Garai Emőke. - Idült mandulagyulladás miatt engem tavaly télen műtötték, szerencsére semmi bajom. - A fiam alig múlt négy, amikor ősszel kivették az orr- és a garatmanduláját a szegedi gyerekklinikán. Két éjszakát töltött bent, hazatérve pedig követtük az orvosi utasításokat - emlékezik az édesanya, Kováts Éva. - Problémamentes a gyerek, és azóta is szívesen mesél a nővérekről és orvosokról, meg a jó kórházi ellátásról. Érdekharc SULYOK ERZSÉBET A „bolognai folyamat" széles körben ismert szóösszetétel, bár a tartalmát az egyetemi berkeken kívül aligha ismerik sokan. A Bolognai Nyilatkozat, amiről elnevezték, közös európai problémákra keres választ. Könnyen belátható a törekvés ésszerűsége: az egyesült Európában legyen áttekinthető és összehasorditó az oklevelek, a felsőoktatásban megszerzett diplomák rendszere, legyenek meg a diákok és az oktatók nagyobb mozgásszabadságának Jeltételei. Ezért van szükség Magyarországon is a Bologna típusú képzés bevezetésére, amelyet a parlamentben most tárgyalt törvény is szolgál. A jelenlegi felsőoktatásunkban egymástól élesen szétválik kétféle, a főiskolai és az egyetemi képzés. A Bologná típusú viszont hneáris jellegű, több egymásra épülő ciklusból álló rendszer. Két alapvető ciklusa van: a hat szemeszteres felsőfokú alapképzés és az ette épülő, négy szemeszteres mesterképzés. A hazai felsőoktatás történetében a legnagyobbnak mondott változás nem érinti az orvosok, a gyógyszerészek, a jogászok eddigi képzési szisztémáját, ám alapvetően átalakítja - egységesíti - az eddig főiskolai és egyetemi szintű tanárképzést. Az alapképzésben valamennyi tudományágban (alapszakon) az egyik választható szakirány lesz a tanári. A szegedi egyetemen az eddigi megállapodások szerint ezeknek a tanári szakirányoknak a „gazdái", szakmai felelőséi az egyetemi karok lesznek. A nagy hagyományú pedagógusképző, a főiskolai kar akkor sokallt he, amikor megismerték két egyetemi kar vezetőjének,. titkos " írásbeli megállapodását: a további egyeztetéseken mindketten azt képviselik, hogy az SZTE-n az egységes tanárképzés felelőse a bölcsészkar legyen. A dolog hivatalosan nem eldöntött, a főiskolai főigazgató mégis úgy látta jónak, ha - lapunkon keresztül - a nyilvánosság elé tárja a főiskolát ért méltánytalanságot és kilátásba helyezi: ha teljesen „elhappolják" tőle a tanárképzést, intézménye kilép az öt éve egységesült egyetemi szervezetből. Majdnem biztos, hogy a szakmainak mondott érvek - pro és kontra - mögött egzisztenciális aggodalmak húzódnak meg. Az átalakulás - amelybe a valódi integráció is beletartozik - kemény érdekharcokkal jár. Miért lenne ez másként az egyetemen, mint az élet minden más területén 1 ••'flflmllB CENTER ARUHÁZV*; ^^ A MEGNYITÓ ^V. (A ¿R PROGRAMJA: >V J, 13.00: Műsoros divatbemutató \ r (az áruház előtt kialakított színpadon) 15.15: Szegedi Táncegyüttes műsora 15.45: Ünnepélyes megnyitó BESZÉDET MOND: Szeged város polgármestere, Törökország nagykövete EZT KÖVETŐEN SEVER-BULI az áruház szabadteri színpadán FELLÉPNEK: • Lajcsi és zenekara • Szuperbuli show-táncosok • Márió • Valentin TŰZIJÁTÉK Szeged, Vásárhelyi Pál u. 3-5. (a Volán-irodaház mellett) Tel.: 62/451-455 \

Nyitva: h.-p.: 9-20 • szo.: 8.30-20 vas.: 9-19 „Mulasztás történt Kecskeméten, meg kell fogalmazni a tanulságokat" Az egészségügy célja az élettartam növelése Szúnyogirtás: nem ad pénzt a védekezésre a Magyar Turizmus Rt. Mindenki máskor csinálja Repülővel a repülő vérszívók ellen. A szegedi önkormányzat annyi pénzt költhet a védekezésre, amennyi szükséges Fotó: Miskolczi Róbert Régóta nem látott szúnyoginvázió fenyeget az esős idő és a hosszú tiszai áradás miatt, ám a Magyar Túrizmus Rt. idén nem ad támogatást az irtásra. Harminckét Csongrád megyei folyóparti település hiába fogott össze: nem volt mire pályázni. így - mint eddig - minden falu, város egyénileg oldja meg az irtást. Erre Szegednek van a legtöbb pénze. Hiába hozta létre nemrégen harminckét Tisza és Maros menti település a Dél-Alföldi Regionális Környezetvédelmi Egyesületet: a kitűzött célt nem sikerült elérni. A falvak és városok abban a reményben fogtak össze, hogy a Magyar Turizmus Rt. alapjából pályázat útján pénzt szerezhetnek a szúnyogirtásra. Ám, mint megtudtuk, idén az állami cégnek egyszerűen nincs pénze e munka támogatására. Balogh Jánosné, az egyesület székhelyéül választott Mártély polgármestere azt mondja, mindenképp az lenne az ideális, ha a szúnyoggyérítést összehangolhatnák a települések: ha nem szabna gátat a munkának a falu határa, hiszen az igy kimaradó területekről a szúnyog hamar berepül. Most minden önkormányzat az eddig megszokott módon, saját szükséglete és anyagi lehetőségei szerint fog irtatni. A hatalmas tiszai ártér szomszédságában fekvő Mártély már a kilencvenes években beszerzett egy permetezőgépet, ezt a közmunkások kezelik, így gyakorlatilag „anyagárba" kerül a munka. Ha szükséges, a légi védekezést is megrendelik. Algyőn az önkormányzat már megkötötte a szerződést a kiválasztott céggel, és ha szükségessé válik, permeteznek - tudtuk meg Piri József polgármestertől. Információink szerint Makón is megkötötték a szerződést a kiválasztott céggel, s a Maros-part közelében lassan indokolt lesz a védekezés. Szeged fölött viszont már szerdán elszállt a repülő, csütörtökön pedig folytatódott a megelőző védekezés a városon kivül, a gát mentén is. Bár a folyást nem szereti a lárva, az árteret borító víz pangó részein és a város területén, környékén lévő tócsákban már észlelték a jelenlétét. A Környezetgazdálkodási Kht. stábjához tartozó szakemberek hetek óta figyelik a tocsogókat, megállapították: ez a legideálisabb időszak a biológiai védekezésre. A kiszórt anyag csak a csípőszúnyog-lárvákat pusztítja el. Szabó Ferenc, a kht. ügyvezető igazgatója azt mondta, a város idén ötvenötmillió forintot irányzott elő a szúnyogok elleni védekezésre, ám ez csak a terv: annyit tudnak a védekezésre költeni, amennyi szükséges. Ebben Szeged valószínűleg egyedülálló a megyében. Az igazgató szerint valóban hatékonyabb lenne az, ha több település összehangolná a védekezést. Ez azonban akkor lehetne igazán eredményes, ha minden város és község annyit költhetne a szúnyogokra, amennyit kell és nem annyit, amennyi jut. így szúnyogügyben a jobb anyagi helyzetben lévő települések úgy járnak, mint az a panellakó, akinek van pénze a fűtésre, miközben a körülötte lévő lakásokban élőknek nincsen. BAKOS ANDRÁS Nagy változások előtt áll az egészségügy - jelentette ki tegnap Szegeden Rácz fenő miniszter. Az egészségügy fejlesztésére érkező milliárdokat elsősorban a népbetegségek visszaszorítására, valamint a sürgősségi ellátás fejlesztésére fordítaná. Az egészségügyi miniszter kijelentette: mulasztás történt a kecskeméti kórházban. Ugyanakkor a pénz felhasználását a jelenleginél jóval hatékonyabbá kell tenni. - Az Európai fejlesztési terv szerint a 20072013-as ciklusra több száz milliós fejlesztési források jutnak be az egészségügybe, ezeket koncentrálni kell - mondta a miniszter. A népegészségügyi program mellett prioritást élvez majd a sürgősségi ellátás fejlesztése, valamint a népbetegségek, például a keringési és daganatos megbetegedések ellátórendszerének fejlesztése is. A jelenleg legaktuálisabb üggyel, a kecskeméti kórházban történt tragikus kimenetelű mandulaműtéttel kapcsolatban Rácz Jenő kijelentette: mulasztás történt, de konkrétumot akkor tud mondani, amikor a vizsgálatok lezárulnak. Szerinte minden esetnek megvannak a maga tanulságai, s a most történtek felhívják a figyelmet arra, hogy nincsenek kis beavatkozások, nincsen olyan műtét, ahol ne lenne szövődmény. A Szegedről induló egészségügyi sztrájksorozatról a miniszter elmondta: a tárgyalások folyamatosak, de az eredmények csekélyek ahhoz képest, amit a dolgozók igényelnek, de mindez több annál, mint amit a minisztérium a kezdettől fogva ígérni akart. A miniszter hozzátette: egy tárgyalás mindig kompromisszumok mentén zajlik. TÍMÁR KRISZTA - Számomra az egyik legfontosabb dolog, hogy ne beszéljünk reformról, már csak azért sem, mert ez a kifejezés mára elcsépeltté vált - mondta Rácz fenő egészségügyi miniszter, akit tegnap beszélgetésre kértünk két szegedi programja - a Népegészségügyi Tudományos Társaság nagygyűlésén tartott előadása, valamint a jogi kari hallgatói egyesület fóruma - között. - Az egészségügyben olyan változtatásokra van szükség, amelyek közelebb visznek bennünket a céljainkhoz. Ezek közül pedig a legfontosabb, hogy tíz év alatt a születéskor várható, egészségben eltöltött átlagos élettartamot megnöveljük három évvel. Ha pedig az emberek mégis megbetegednek, akkor a kor színvonalának megfelelő egészségügyi ellátást kapjanak. Mindössze 3,6 millióan fizetnek egészségügyi járulékot, miközben 10 millióan veszik igénybe a különféle szolgáltatásokat, vagyis többletforrásokra van szükség az egészségügyben - véli a tárcavezető.