Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-20 / 91. szám

SZERDA, 2005. ÁPRILIS 20. • MEGYEI TÜKÖR* 7 Időutazás vetélkedő A szegedi városháza dísztermében tartották a szegedi Időutazás vetél­kedő eredményhirdetését. A Százszorszép Gyermekház szervezésé­ben az általános iskolák felső tagozatos diákjai októbertől 7 fordulós játékban történelmi időutazáson vettek részt az ókortól napjainkig. Első helyen az SZTE Juhász Gyula Gyakorló Altalános Iskola Mercu­rius nevű csapata végzett, második lett az Időlovagok néven verseny­ző Orczy István Általános Iskola, a harmadik helyet Niké kegyeltjei, a Bálint Sándor Általános Iskola diákjai szerezték meg. A csapatokat közösségi jutalommal díjazták: az első három helyezett kiránduláso­kon való részvételt nyert, a többi csapat mozi-, színház-, valamint koncertjegyet kapott. Baráti lovaskörből nőtt ki az alapítvány Esély a teljes életre - egy domaszéki tanyán A gyógytornász azt mutatja be, hogy mennek körbe a gyerekek lóháton Fotó: Schmidt Andrea A katolikus egyház és választásai Szenkovszky István, a Szegedi Kéményseprőipari Kft. ügyveze­tője először csak saját kedvte­lésére kezdett el lovakkal fog­lalkozni. Mára az állatok nyer­gében már többször lovagolnak sérült gyerek, mint ahányszor a gazda. Esély a teljes életre - így hívják azt az alapítványt, amelyet Szen­kovszky István barátai hoztak létre - nemes céloktól vezérelve. A barátok, Dervarics Attila, a Démász Rt. igazgatóságának el­nöke és Nagy Sándor, a Mini­pack Kft. ügyvezető igazgatója, vagyis két magánszemély az ala­pító, a kuratóriumnak pedig há­rom tagja van: Szenkovszky Ist­ván, a lovak gazdája, Lippai Pál ügyvéd, Szeged volt polgármeste­re és Nagy Sándor. A cél az, hogy a sérült gyerekek mozgása a lo­vaglás segítségével fejlődhessen, így szerezzenek biztonságérzetet, kössenek barátságot ezekkel a számukra hatalmas állatokkal. A lovak a Szegedi Kéménysep­rőipari Kft. ügyvezetőjének életé­ben jóval korábban, 1992-ben bukkantak fel, a család domaszé­ki tanyáján istállót, lovaglásra al­kalmas területet alakítottak ki. Nem volt olcsó hobbi, főleg an­nak fényében, hogy a lovak szá­ma olykor a tízet is elérte - mára azonban csak öt maradt. Kezdet­ben baráti lovaskör jött létre, a nemes sportnak hódolva, majd a család a gyerektáborozást kezdte támogatni: mivel a legkisebb fiú a Madách-iskolába járt, a szegedi iskolások töltöttek el hosszú nyarakat az állatok közelében. A gyerektáborokra ma már csak a négy, sátor formájú épít­mény emlékeztet a tanyán a haj­dani madáchos gyermek ugyanis mára 18 éves ifjúvá cseperedett. Innen aztán egyenes út vezetett az alapítványig - mondta Szen­kovszky István. A sérült gyerek­kel két nő foglalkozik, egy „gyógylovász" terapeuta és egy lovasoktató. A Domaszékhez közeli, Sze­gedtől mindössze 12 kilométer távolságra lévő tanyára pénte­ken délután látogattunk, akkor éppen Miklós Ildikó agrármér­nök, lovasoktató foglalkozott a nemes négylábúakkal. Lovas sportoktató képesítését, mint elmesélte, Gödöllőn szerezte. Míg magunk is barátkoztunk az állatokkal, és meggyőződtünk róla, milyen „emberi" körülmé­nyek között élnek - közelükben a nap huszonnégy órájában egy lovász tartózkodik, akinek bérét az alapítvány fizeti. Sorra érkez­tek a sérült gyermekek édesany­juk kíséretében. Valamint meg­jött Futó Gabriella, a terapeuta, aki az egészségügyi főiskolán gyógytornát tanít. Elmagyaráz­ta, ami itt lovaglás címén törté­nik, az a hippoterápia, a sérült gyermekek mozgásfejlesztése. A Esély a teljes életre Alapít­vány szorosan együttműködik egy másikkal, a Korintával, amelyet viszont a fogyatékos­ügyi alap támogat. „Maga a te­rápia nem csodamódszer, csak fizikailag és pszichésen kiegé­szíti a többit, az önállóság él­méiiyét adja meg." Hat gyermek hetente két­szer-háromszor a hattyasi óvo­dából a Szenkovszkytanyára jár - többet sajnos nem tudnak fo­gadni. Mivel hosszú szárú lóve­zetésben, lépésben mennek kör­be a gyerekek lóháton, ez a munka a lovak számára annyira monoton, hogy jobban már nem terhelhetők. A hatéves Tomi édesanyjával, Piukovics Évával szinte otthon érzi magát a ta­nyán. Tomi - aki Down-szind­rómás - két éve lovagol: ennek és a komplex fejlesztésnek kö­szönhetően már váltott lábbal tud a lépcsőn le- és felmenni, ami nála óriási előrelépés ­mondta büszkén az édesanya. Eleinte ijesztő volt a fiú számára a magasság, mára azonban már teljesen leküzdötte. FEKETE KLÁRA Megrongált sírok Újszegeden Kereszteket loptak a temetőből Meggyaláztak harminc sírhelyet az újsze­gedi temetőben. Az egyelőre ismeretlen tet­tesek a sírkövekről fémből készült keresz­teket feszítettek le. Az elkövetők minden bizonnyal sírkőkészítőknél próbálnak túl­adni a zsákmányon. kellene darabolni, hogy az átvevőhelyeken ne fogjanak gyanút annak kétes eredete miatt. Ezért sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy sírköveseknél próbálkoznak a korpuszok ér­tékesítésével. Faragó László sírkőkészítő, aki jól ismeri kollégáit, úgy gondolja, az elkövető Szegeden nem talál piacra. Egyébként az alu­mínium öntvényből készült keresztet 1300 forinttól lehet beszerezni, míg a bronz 7-13 ezer, a porcelán pedig 6-7 ezer forint. A sírkö­vesek a korpusz felszerelésért általában 3-4 ezer forintot kérnek el. kusok számának alakulására a belső, egyházszervezési megol­dások? Máté-Tóth András sze­rint egyidejűleg legalább kétféle trend hat. Spirituális világközpont Az egyiket az egyház maga te­remti, a stílusával. II. János Pál szigorú és határozott egyházfő volt. Olyan intézményi imázst teremtett, amely sokakban azt a képzetet keltette: ebben az intéz­ményben csak szolgálni lehet, azaz az ember kreativitására, ak­tivitására nincs semmi szükség. Míg némelyeket ez talán riaszt, más típusú hívőkben éppenhogy tetszést kelt. Végre valaki, aki nem mismásol, hanem egyene­sen és határozottan képviseli az egyház tanítását. - Az intézményszociológiából tudjuk, hogy általában az intéz­ményeknek jót tesz a „határo­zott profil" benyomását kelteni képes vezető. És akkor nem be­széltünk még arról, hogy az in­tézmény erejét vagy gyengeségét nem egyszerűen a „taglétszám" mutatja, hanem az is, hogy há­nyaknak fontos, vagy vonzó az imázsa. A másik világtrend független az egyháztól: a hatvanas évektől nő a nagy intézmények - parla­ment, igazságszolgáltatás, adó­hatóság, tömegkommunikáció ­iránti bizalmatlanság. - Az egyház iránti bizalmatlan­ság nem nőtt, de differenciáló­dott - mondja Máté-Tóth And­rás. - Morális kérdésekben so­kan elvitatják az illetékességét. Ám ami az egyház társadalmi fe­lelősségét illeti, a világ nagy problémái iránti felelősségét ­megnőttek az elvárások. A pápa­ság - II. János Pálnak is köszön­hetően - a világ nagy tekintélyű szellemi központja, szerepe túl­mutat az evilágiságon, és éppen ez, a transzcendencia folyamatos fölmutatása kell ahhoz, hogy a világproblémák megoldásához hozzájárulhasson. Meghosszabbított nyilvánossággettó Miért nincsenek nálunk olyan nyilvános viták az egyházról, mint Nyugat-Európában, vagy Észak-Amerikában? A szegedi teológus a rendszerváltás előtti időkre vezeti vissza az okokat. - Tizenöt év után is reflexsze­rnek a gátlások, szokások, ame­lyek azelőtt meghatározták az egyház életét. Az elnyomott, le­szorított, takaréklángra állított helyzetben lévő egyházi közössé­gek nem engedhették meg, hogy vita legyen a soraikban, mert úgy érezték, ez kívülről gyengeség­nek hat. Másrészt a cenzúra sem engedte az érdemi vitákat. Ebben a meghosszabbított nyilvános­sággettóban élnek ma is a kö­zép-kelet-európai egyházi közös­ségek - kivéve a volt kelet-néme­teket. A hívő emberek nyilvánva­lóan kialakítanak maguknak va­lamilyen álláspontot a fölmerülő problémákról, a Nyugaton kriti­zált témákról, de ez nem befolyá­solja az egyház iránti lojalitásu­kat. A kívülállók kritikáját gyak­ran ma is az ellenség hangjának tekintik, s hamar bekövetkezik, hogy a kommunikációban részt­vevők egymást minősítik, nem magával a problémával foglal­koznak. S. E. MUNKATÁRSUNKTÓL Az újszegedi temető gondnoka, Ivánszky Gá­bor a minap arra lett figyelmes, hogy isme­retlenek több sírt megrongáltak. Miután job­ban szemügyre vette a sírkövek környékét, megdöbbent. - Összetört keresztdarabok hevertek a föl­dön. Az épségben maradtakat - gondolom ­elvitték - mondta a gondnok, aki az esetet azonnal jelentette a rendőrségnek. A nyomo­zás jelenleg is tart ismeretlen tettesek ellen. A rongálok az újszegedi temető legeldugot­tabb részében dolgoztak és körülbelül har­minc sírkövet gyaláztak meg. A korpuszok le­feszítéséhez különösebb ügyesség nem szük­séges, csak jó erős csavarhúzó, aminek a nyo­ma sírköveken látszik is. A temetőgondnok az eset óta újabb rongálással nem találkozott és a tulajdonosok sem panaszkodtak. A tolvajok feltehetően nem súlyra értékesí­tik az ellopott feszületeket, mert az nem len­ne jó üzlet, mivel mindkét fém ára kilónként csak 150 forint a MÉH-telepen. Ráadásul nagy a lebukás veszélye is, vagyis az alumíni­um-, illetve a bronzöntvényeket ahhoz fel Az újszegedi temető gondnoka a keresztdarabbal Fotó: Schmidt Andrea Foglalkoztatja-e a magyarorszá­gi katolikusokat a pápa szemé­lye? Miért nincsenek nálunk olyan nyílt viták egyházi kér­désekben, mint Nyugaton? E viták ellenére miért mondhat­juk sikeresnek a világegyházat gyorsan változó napjainkban? Egyebek mellett ezeltről kérdez­tük Máté-Tóth András teoló­gust, az SZTE Vallástudományi Tanszék vezetőjét. Az elmúlt napokban - mielőtt tegnap megválasztották volna az új pápát - tele volt a sajtó a talál­gatásokkal. A katolikus egyházfő személye - Máté-Tóth András teológus, az SZTE Vallástudo­mányi Tanszékének vezetője sze­rint - kevéssé foglalkoztatja a hí­vő embereket. Civilek, papok, nők Kétségtelen viszont, hogy egy­házon belül érdeklődéssel várják, milyen álláspontot fog képvisel­ni az új pápa olyan kérdésekben, mint például a civilek vagy a nők szerepe az egyházban, a pappá szentelés kritériumai. - Vannak a belső reformot te­kintve olyan további témák, amelyekben radikálisabban ba­ladhat az új pápa - magyarázza a teológus. - Ilyen a centraliz­mus és a demokrácia kérdéskö­re. II. János Pál kétségtelenül centralista volt, megerősítette a Vatikán szerepét. Bár a regioná­lis döntéshozó fórumokat meg­őrizte, relativizálta ezek műkö­dését. Kérdés, változik-e a belső struktúra és a változás a testvé­ri közösséggé alakulást célozza, vagy nem. Hatással lehetnek-e a katoli­AZ ABSZOLÚT NORMA Az egyháznak, a pápának nem áll módjában úgymond követni a vál­tozó világban moralizálok igénye­it. A pápa nem dialógusképes az abszolút normáról, a teljes élet igenléséről, mert ez a tanítás Isten üzenete, kinyilatkoztatott tanítás, amelynek őrzésére éppen az egy­ház rendeltetett - tejtette ki a teo­lógus. Akik tehát az elhunyt pápa szemére vetették az abortusszal, az eutanáziával, vagy a homosze­xuálisok házasságával kapcsola­tos álláspontját, nem vették ezt fi­gyelembe. Nem értették meg azt sem, hogy e divatos kérdésekben elfoglalt egyházi álláspontok mö­gött éppen hogy emberpárti fele­lősség munkál - mutatott rá Má­té-Tóth András. Máté-Tóth András teológus: Az egyház nem rendezheti a lépte­it a változó világ divatos trend­jei szerint Fotó: Miskolczi Róbert

Next

/
Thumbnails
Contents