Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-19 / 90. szám

6 •MEGYEI TÜKÖR« KEDD, 2005. ÁPRILIS 19. Május 1 -jére 31 millió forintot költenek az újszegedi ligetre Díszkútban a Halas fiú Az újszegcdi liget uszoda felőli sarkának fölújításával, a Halas fiú szökőkútjának áthelyezésével, új sétautak kialakításával szépítik a parkot a közelgő majálisra. Összesen 31 millió forintot fordítanak a liget rekonstrukciójára. Régi helyétől kissé távolabb, az újszegedi liget Népkert sor felőli részén állítják föl újra a Halas fiú szobrával díszített kis szökőkutat. Már csiszolják a Weintrager Adolf tervei szerint készült új díszkút káváját a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. munkatársai. Gila Csaba, a kht. közterület-fenntartási divízióvezető-helyettese tájékoztatása szerint folytatódik a fősétány - kertmozi, Népkert sor határolta terület - tavaly megkezdett fölújítása. Az elmúlt évben 19 millió forintot költöttek, idén további 12 milliót fordítanak a város zöldalapjából a másfél hektáros parkrész helyreállítására. A területrendezés terveit Boldog Mária kert- és tájépítész készítette. Negyed hektárral bővül a liget szabadon bejárható része. A kertmozi mögötti, korábban elkerített és kihasználatlan terület csatolásával, eredeti nyomvonalán újra kialakítják a XIX. századi sétautat. Ötszáz köbméter földet cseréltek ki, s gyöngykavicsos utak vezetnek a díszfűvel bevetett parktükrök között. Új padokat is állítanak. A Halas fiú szökőkútját díszburkolattal kirakott területre helyezik át. Az ovális alakú, alacsony falú medence közepén faragatlan kőtömbre ültetik a szobrot, amelyről megírtuk, hogy mai formája másolat. Tápai Antal 1960-ban készített alkotását ellopták, s a régi fényképek alapján Kalmár Márton szobrászművész formázta meg újra a vízköpő halat tartó fiúcska alakját. A díszkutat május l-jén adják át. A liget többi részét is rendbe teszik a majálisra. A fősétány 1920-as években kihelyezett padsorát fölújítják. Egyelőre viszont nem tudni, mi lesz a múlt század elejéről hírmondónak megmaradt, s mára szinte teljesen romhalmazzá vált pavilonnal, amelyben még a hatvanas években is édességet árultak. A helyreállítás tervei elkészültek ugyan, kérdés viszont, milyen funkcióval működhetne ismét az ugyancsak szégyenfoltként éktelenkedő Vigadó közelében álló házikó. NY. P. SZABADTÉRI TERVEK Gyermekmusical és táncprodukció, dzsesszest, operett- és operagála is lesz a tervek szerint az újjáéledő újszegedi szabadtéri színpadon. A játszóhelyet működtető Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztivál Szervező Kht. tájékoztatása szerint július 8-án Szakcsi Lakatos Béla és együttese játszik a liget színpadán. Itt tartja majd az önkormányzat a kajak-kenu vb megnyitóját is. Kábítós puskát adnak a sintérek kezébe Kábító fegyverrel fogja be hamarosan a gyepmester a kóbor kutyákat Szegeden és környékén. Az erről szóló közgyűlési határozatot az állatvédők is örömmel fogadták, ez ugyanis jóval humánusabb módszer, mint az eddig alkalmazott hurok. Hamarosan kábító fegyvert kap a sintér a munkájához, a szegedi közgyűlés ugyanis elfogadta ezt a javaslatot. Az előterjesztést Molnár László, a városüzemeltetési iroda vezetője nyújtotta be a gyepmesteri tevékenység megerősítése érdekében. Baktóról és Petőfitelepről az utóbbi időben rendkívül sok bejelentés érkezett a kóbor kutyák miatt, azonban ehhez a feladathoz a jelenleg rendelkezésre álló szerszámpark már nem elég. - Tudás és képzettség nem szükséges, csupán egy vizsga kell a kábító fegyver használatához mondta az irodavezető. - Ez az eszköz a lehető leghumánusabb, hiszen a lövedék csak elaltatja az állatot. így ha a szabadon kóborló kutyának előkerül a gazdája, sérülések nélkül kaphatja vissza kedvencét. Tőlünk hallott a kezdeményezésről Farkas László gyepmester, de az ötletet jónak tartja. - Sokkal könnyebb dolgom lesz, mert nem kell majd annyit szaladni a kutyák után. Ha megkapom a fegyvert, biztos, hogy inkább ezt használom, és nem a hurkot-mondta. A kóbor Az állatvédők is hatják be örömmel fogadták a közgyűlési döntést. Farkas Gabriella, a Tappancs Állatvédő Alapítvány vezetője azt mondta: áz ő munkájukat is nagyban megkönnyítené egy ilyen fegyver. A lövedék ugyanis nem okoz sérülést, leginkább egy olyan injekcióhoz hasonlít, amelytől az állat elalszik. „Pontosan kell viszont célozni vele, hiszen akárhogy is nézzük, ez nem játékszer" - tette hozzá. A kábító fegyver használata már sok helyen bevált. Belterületen is használható, de természetesen nagy odafigyelést igényel, hiszen - bár halálos sérülést nem okoz - a lövedék az embert is elaltatja. Hogy mikortól használhatja a sintér a puskáját, azt egyelőre még nem lehet tudni. A munkáltató, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. azonban hamarosan új szerződést köt a gyepmesterrel, amelyben már ezen eszköz használatának szabályait is rögzítik. TÍMÁR KRISZTA jószágokat kábító fegyverrel foga jövőben Fotó: Karnok Csaba Időutazás a Délmagyarországgal: 1972, változó idők (63. rész) Zacskós tej, számítástechnika és Palánk V|AC PROLETÁIMAI EGYESÖLJETEK! 11 DÉLMAGYAR0RSZÁ6 i A MAGYAR SZOCIALISTA M UN K A S M * T i. A P f A 95 ÉV - 95 NAPBAN ELBESZÉLVE Májusban lesz 95 éve, hogy megjelent lapunk, a Délmagyarország első száma. Az évforduló alkalmából egy kis múltbeli kalandozásra hívjuk olvasóinkat. 95 lapszámon át szemelvényeket közlünk a 95 évfolyam fontos és érdekes írásaiból. És bár az ilyen válogatások szükségképpen esetlegesek, bízunk benne, hogy olvasóink örömüket lelik benne, és betekintést nyernek nemcsak az ország és Szeged közel egy évszázados történelmébe, hanem a Délmagyarország históriájába is. Bár a közvélemény többnyire a moszkvai nyomásnak tulajdonította, a hazai konzervatív erők is jelentős szerepet játszottak az ország kibontakozását elősegítő új mechanizmus részbeni bukásában. Ebben támaszkodhattak az addig preferált helyzetben lévő nagyüzemi munkásság növekvő elégedetlenségére. A mechanizmus azonban rengeteget hozott az országnak. Nemcsak javakban és gazdasági lendületben, hanem szemléletváltásban is, alaposan megkülönböztetve ezzel a láger többi országától. Ebben az esztendőben is tovább folytatódnak a Szeged képét és életét alapjaiban befolyásoló nagyberuházások. Fúrópajzs a város alatt A január 13-i DM a városi infrastruktúra fejlesztéséről „Csatornaépítés metró módra" címmel számol be. Ahogyan írja: „Az egyik legégetőbb gond Szegeden a csatornázás Az űj főgyűjtő csatorna szinte létkérdés a város számára, hiszen nélküle lehetetlenné válna a lakásépítés tervezett folytatása. A tervek szerint hamarosan sor kerül Odessza bővítésére. Ehhez megint csak csatornázásra van szükség. Az idén látnak hozzá a Vedres utca csa tornázásához, amely Odessza gondjait is megoldja. Újszeged szennyvizét a volt vasúti híd alatt vezetik majd be a Tiszába. A Vedres utcában a csatorna építésekor új módszert próbálnak ki Szegeden. Ehhez nem kell felbontani az utat, a munka föld alatt folyik majd. Egy szovjet gyártmányú fűrópajzsot állítanak itt munkába, olyant - csak kisebbet - mint amilyent a pesti metróépítéseknél használnak. Ha beváhk, a városban máshol is alkalmazni fogják ezt a módszert." A július 16-i lap információi szerint végre megújulhat a már szinte járhatatlan, kockakövekkel burkolt Kossuth Lajos sugárút. „Az E5-ös nemzetközi főközlekedési út Szegeden átvezető szakaszának felújítása már évek óta napirenden van. A Közlekedési és Postaügyi Minisztérium és a városi tanács közti tárgyalások most újabb szakaszhoz érkeztek, miután az Út és Vasúttervező Vállalatnál elkészült az E5-ös házgyár előtt kezdődő és a Párizsi kőrútnál végződő szakaszának korszerűsítési terve. A négy nyomsávú új úttest részletekben készül majd el - a munkálatok megkezdésének előfeltétele, hogy a Tolbuhin sugárút ismét teljes hosszúságban a forgalom rendelkezésére álljon mint mentesítő útvonal -, s mint korábbi tudósításainkból szintén ismeretes, az Izabella-híd helyén új közúti híd épül, valamint a Kossuth Lajos sugárúton középre helyezik a villamospályát." Ki emlékszik már arra, hogy ekkoriban jelent meg Szegeden a zacskós tej. A február 6-i DM információi szerint: „A múlt év nyarának végén ismerkedett meg a szegedi vásárlóközönség a tasakos tejjel. Akkor számoltunk be arról, hogy a Csongrád megyei Tejipari Vállalat olyan NDK-gyártmányú gépet kapott, amely óránként 2200 liter tejet tud polipackba csomagolni, s az a terv, hogy a szegedi palackos tejek hatvan százalékát a tasakos váltja fel. Azóta már munkába állt a kitűnően bevált gép párja is. Naponta 40-44 Kalmár László professzor, a szegedi kibernetika atyja nemrég lett volna százéves Fotó: Somogyi Károlyné ezer tasaknyi tejet biztosítanak, immár nemcsak Szeged és környéke, de Makó és Hódmezővásárhely üzleteinek is." Egy régi szegedi név A lassan változó szemléletre enged következtetni a február 25-i lap „Nem 06/B D, hanem Palánk 10. - Újjáéled egy régi szegedi név" című tudósítása. „A városi tanács végrehajtó bizottsága tegnapi, csütörtöki ülésén úgy határozott, hogy az Oskola utcai tömbbelsőt Palánknak nevezi el. Az itt álló házak között nehéz volt az eligazodás eddig, mivel az építkezésekkel e terület korábbi utcarendszere már nem adott támpontot, a Tömörkény utca egy része tulajdonképpen megszűnt, más épületekről pedig aligha lehetett tudni, hogy az Oskola, a Révay, a Tömörkény vagy a Béla utcához tartoznak-e. Más oka is van az elkeresztelésnek: Szeged múltját idézné meg egy eltűnt régi városrész nevével. Ez a terület ugyanis az egykori Palánk helyén helyezkedik el, illetve annak középső részén. A jelenlegi Oskola utcát 1776 körül Palánk utcának hívták, és egy 1850-es évekből való térképről leolvasható, hogy a nagy árvíz előtti Palánk helyenként a mai Nagykorúiig terjedt. Palánk öreg házai eltűntek, az új városrész kialakulása 1926-ban, a klinikák építésével kezdődött, s mint láthajtuk, napjainkban is tart még." Eleddig senki nem igen foglalkozott a hagyományokkal. De nemcsak a múlt, hanem a jövő is teret kap. A kibernetika és a számítástechnika, amely nem is oly rég még burzsoá áltudománynak számított, végre lassan megjelenik a mindennapokban. A DM február 22-i tudósítása szerint: „A Gazdasági Bizottság éppen egy évvel ezelőtt, 1971 februárjában fogadta el a számítástechnikai koncepciót, amely szerint a negyedik ötéves tervben 7 milliárd forintot ruházunk be a számítástechnika alkalmazására. Az alkalmazás fejlesztésére, ezen belül oktatásra, szakemberképzésre 1,4 milliárdot irányoz elő az állami költségvetés. Szegeden - amellett, hogy még tsz-tagok is jelentkeztek - a legnagyobb számban építőipari és kereskedelmi dolgozókat oktatnak. Például a DELEP valamennyi osztályvezetője szám szerint 20 diplomás dolgozó - részt vesz számítástechnikai tanfolyamon." Békalencse és népesedés A július 21-i lap tudósítása szerint ebben az évben okozott először riadalmat a Tiszán leúszó békalencse-áradat. Ahogyan a lap írja: „Igen ritka természeti jelenségnek vagyunk tanúi napok óta a Tiszán. A hömpölygő víz hátán hosszú, széles sávokban a meleg állóvizek faunájára jellemző békalencse áradat úszik. Eleinte azt hitték ugyanis, hogy a szokatlan természet jelenség a kiskörei vízi lépcsőnél történt utóbbi eseményekkel, a Tisza új mederszakaszba való terelésével függ össze. Mint azonban kiderült, ezt a finom, üdezöld növénytömeget a Körösök szállították, illetve szállítják a Tiszába, s elsősorban Békés megyei rizstelepek lecsapolásából, illetve vízcseréjéből származik." „Fiatalabb kismamák" - úja augusztus 1 - jén a DM, egy érdekes demográfiai trendet elemezve. Eszerint: „Figyelemre méltó demográfiai tapasztalat az anyák megfiatalodása. Például az ötvenes évek elején a kismamáknak körülbelül egyharmada volt 20-24 éves, 1960-ban ennek a korcsoportnak a számaránya 38 százalékra növekedett, az utóbbi két évben pedig már a szülő nők 41^43 százaléka az említett fiatal korosztályhoz tartozott." Mára újra megfordult a trend, később szülnek a nők. (Folytatjuk) ÖSSZEÁLLÍTOTTA: SZÁVAY ISTVÁN A vízköpő szoborral díszített medencét május 1-jcn adják át Fotó: Karnok Csaba