Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-16 / 88. szám

12 SZIESZTA 2005. április 16., szombat RÉZ ANDRÁS ÚGY VÉLI, SZNOBOK A HAZAI OLVASÁSI SZOKÁSOK Akiről nem írnak, az nem létezik A mai magyar olvasókat, kiadókat és könyvvá­lasztási szokásainkat Réz András esztéta a filmpiacot uraló ideges kapkodással jellemzi. Az írásművek kereskedel­mét leginkább a hiper­marketek polcaihoz ha­sonlítja, ahol vásárlás­kor a döntő szempont a csomagolás és az ár. - Térkép szükségeltet­ne a gigantikus köny­vesboltokhoz és mér­hetetlen kínálatukhoz. A filmekhez hasonlóan ugyanis mára a köny­veknek is csupán pará­nyi része művészet ­hasonlította a huszon­egyedik századi köny­vet a filmhez Réz And­rás esztéta. - A filmpiac szinte mindenben al­kalmazkodott a nézői­hez, még olyan vado­natúj műfajok is fel­bukkantak, mint a tini­horror, tinirománc, ti­nikaland, sőt tiniszex. Ezek nézőikhez fiatalít­va mesélik újra a ha­gyományos története­ket, hiszen a filmesek érzékelik: jószerével már kizárólag tizen- és huszonévesek töltik meg a nézőtereket. A fogyasztók életko­rával magyarázta Réz Réz András: Görcsös kapkodás jellemzi a könyvpiacot FOTÓ: GYENES KÁLMÁN András, hogy rengeteg film készül, és ezek szinte gyorséttermi to­lakodással lökdösik ki egymást a mozikból. Az esztéta úgy érzi, ez a görcsös kapkodás jel­lemzi a könyvpiacot is. A kötetek villámgyor­san cserélődnek, a könyvesek nem raktá­roznak. Aki frissen nem vásárol, lemarad, és legfeljebb antikvárium­ban bukkanhat a kiad­ványok nyomára. A könyvek menedzselé­sére ráadásul a filmnél lényegesen kevesebb pénz jut, ezért marad a csodavárás, hogy a vég­telen kötetáradatból az olvasók felfedeznek va­lamit. - Szemérmetlenül sok könyvet löknek piacra a kiadók, még ha tudják is előre, hogy nem ké­pesek ennyit gondozni. Inkább próbálkoznak, mert sohasem lehet tudni, hátha ott rejtőzik a század átütő erejű könyve - szólt az üzleti szemléletű érvekről. - A könyvek élete rövid, születésük ugyancsak villanásszerű. A kézira­tokból két hónap alatt könyvet nyomtatnak, és ebbe az időbe belefér még az illusztrálás, a szerkesztés és a korrek­túrázás. Egy év alatt akár az írás idegen nyelvű kiadása is napvi­lágot láthat. A kiadók mindenre lecsapnak, amiben csak egy kicsit is nagyobb sikert sejte­nek. Irományok özöné­vel állnak szemben, és csak próbálkoznak ész­szel szelektálni, hogy közben a fürdővízzel együtt ne öntsék ki a gyereket. Az alapszem­lélet tehát: mit lehet el­adni? Emiatt Réz András szerint az olvasó is „pocsék" helyzetbe ke­rül, és úgy emeli le a polcról a könyvet, mint egy árucikket a hipermarketben - a csomagolása alapján. Kezében forgatja, és esetleg mérlegeli, elég blikkfangos-e a címe, mond-e valamit a szerző neve, és poéno­san fogalmazták-e meg a fülszövegét. Ezek után ott a döntő szempont: az ár. Va­gyis nehéz helyzetbe kerül, aki előzetes el­képzeléseket mellőzve bátorkodik választani. Az sem segítene per­sze, ha kritikákat, is­mertetőket olvashat­nánk a szaklapokban, mert többségük késve közöl ilyen írásokat. Addigra a mű már ré­ges-rég hiánycikk lesz. - Sznob világunkban ettől függetlenül akiről nem írnak, az nem lé­tezik. A kultúra ketté­szakadt, hiszen példá­ul a kaland-, a női vagy a szingli regé­nyekről egyetlen sor sem jelenik meg. Ma­radnak a szent tehe­nek, a hétköznapi ol­vasó pedig továbbra is önállóan kényszerül bolyongani. Ilyenkor még találunk mentő­övet az interneten, bár ott meg a vélemények tengerében tapogatóz­hatunk. Biztosan hoz­zájutunk azért néhány adathoz a szerzőről, és elolvashatjuk a világon megjelent értékelése­ket. Az internet még­sem olyan sznob és nagyképű, mint a ha­zai szokások. DOMBAI TÜNDE MADARASZSULI Odúk a cinegéknek Áprilisban - ha csak lehet, minél hamarabb ­érdemes kihelyezni a kertbe egy-egy fészkelőodűt, így meghonosíthatjuk például a cinegéket. Az MME megyei csoportja nemcsak apró énekesmadaraknak helyez ki odúkat évről évre, hanem például a rit­kaságszámba menő kékvércséknek is. A kertben bárki által legkönnyebben meghonosítható széncinegének, mezei verébnek 32 milliméteres, kerek rapnyílású, legalább 10-15 centi belső átmérőjű, két, két és fél centi vastag deszkából készült odú a legmegfele­lőbb, melyet dróttal lehet felfüggeszteni - ha az odú inog, nem zavarja a madarakat - a kert kevéssé zavart helyén lévő fára, macskától minél kevésbé megközelíthetöen. Jó, ha a röpnyílás dél-délkelet felé néz, s fontos, hogy mesz­sziről is látható legyen. Ha van tavalyról odúnk, a múlt évi, a madarak behordta fészekanyagot el kell belőle távolíta­ni, az odút pedig fertőtleníteni - hívja föl a figyelmet Lová­szi Péter, az MME Csongrád Megyei Csoportjának titkára. A megyei csoport az idén egyébként közel száz, cine­géknek, mezei verebeknek való odút helyezett ki, Szege­den például az újszegedi ligetben, a baktól tölgyesben, a sándorfalvi erdőben, és a zsombói láperdőben. Leg­alább ugyanennyi, vércsék és baglyok megtelepedését lehetővé tevő ládát Is kihelyezett a baksi, a vásárhelyi és a cserebökényi puszta fás-facsoportos területein. Első­sorban a ritka kékvércse megtelepítésére szánták a lá­dákat a madarászok, de a vörösvércse és az erdei füles­bagoly is megtelepszik bennük. A kékvércsék fészkelési lehetőségeinek megteremtésével kapcsolatban már ta­valy nagy eredményt ért el a megyei csoport. Tapaszta­latai alapján az MME országos szervezete, együttmű­ködve a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságával, uniós pályázatot is benyújtott kékvércsevédelemre, az eredményt most várják. A pénzt területmegvásárlásra, a legeltetés biztosítására .fordítanák, további fészkelőlá­dák kihelyezésén kívül. A területmegvásárlás a madarak nyugalmát biztosítaná, a legeltetés pedig azt, hogy az élőhelyek rövid füvűek maradjanak - így a ritkaságok az adott helyen maradnak. Nemsokára száz szalakóta­odút is kihelyeznek a madarászok - s a színpompás sza­lakóták már úton vannak hazafelé Afrikából. F. CS. 9 SZEMKÖZT Újhelyi István az államfőválasztásról Minden héten szerdán este látható a szegedi Városi Televízió és a Dél­magyarország közös tévéműsora, a Szemközt. Az e heti adásban Új­helyi István szegedi országgyűlési képviselőt, az MSZP alelnökét fag­gatta Vass Imre szerkesztő-riporter és Szabó C. Szilárd újságíró az államfőválasztás körülményeiről. MUNKATÁRSUNKTÓL - A Magyar Szocialista Pártban a köztársasági elnök személyének ki­választása ugyanolyan demokrati­kus módon folyt, mint tavaly nyáron a kormányfőválasztás - mondta Új­helyiistván. Kikérték, meghallgatták a tagság véleményét, s így lett annyi­ra természetes - hangsúlyozta az MSZP alelnöke -, hogy Magyaror­szág egyik legnépszerűbb politiku­sát, az Országgyűlés elnökét, Szili Katalint jelölték a posztra. A legtöb­ben Szili Katalin államfővé választá­sát támogatták az MSZP-ben, de raj­ta kívül még tízegynéhányan kaptak jelölést - mondta el a szegedi or­szággyűlési képviselő. „Sajnálom, hogy a Szabad Demokraták Szövet­sége nem érezte annak jelentőségét, hogy Szili Katalin milyen nagy presztízzsel bír." A koalíciós partnerek között ki­robbant vitával kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy az előző cik­lusban mekkora huzavona volt ab­ból, hogy az FKGP jelölhetett ál­lamfőt. „Sokáig úgy tűnt, hogy Or­bán Viktor megegyezett Torgyán Józseffel, aztán az egykori minisz­terelnök mégis Mádl Ferenc mellett döntött." Újhelyi szerint pár napon belül lekerül az újságok címlap­járól a köztársaságielnök-jelölés ügye, egy év múlva pedig már senki sem fog emlékezni az államfővá­lasztással kapcsolatos hajcihőre. Kérdésre válaszolva elmondta, a szocialisták tizenöt éve konzekven­sen képviselik a közvetlen köztár­saságielnök-választás ügyét, de eh­hez módosítani kellene az Alkot­mányt. Az SZDSZ „az államfőjelölt ne legyen pártpolitikus" kifogására reagálva közölte: Göncz Árpád is pártpolitikusként kezdte, Mádl Fe­renc pedig miniszter volt az Or­bán-kormányban és szervezte a Fi­desz elnökének évértékelő beszé­dét. - A tárgyalásokon nem volt sem­milyen alkudozás a háttérben a szabad demokratákkal a különbö­ző pozíciókról, így a főpolgármes­teri posztról - mondta kérdésre válaszolva Újhelyi István. Az al­elnök biztos abban, hogy baloldali világnézetű, az MSZP által jelölt személy lesz az államfő, „de le­hetséges, hogy nem Szili Katalin." Újhelyi szerint az nem fordulhat elő, hogy ne a szocialisták jelöltje legyen az államfő. A politikus el­mondta: még bízik abban, hogy Szilivel kapcsolatban megváltozik az SZDSZ álláspontja. GYÉMÁNT CSILLA KÖNYVE IMRE Z0LTANR0L A hiány természete Könyvbemutató tesz holnap este fél 6-kor a szegedi színház társalgójában, amelyre Imre Zoltán táncművész, ko­reográfus tisztelőit várják. Sokan vannak még Szegeden, akik személyesen ismerték, tisztelték, sze­rették; talán megértik, képtelenség el­fogulatlanul írni a könyvről, amely ezt a címet viseli: Imre Zoltán táncművész, koreográfus. Kitaláltam, megpróbálkozom az ada­tokkal, a számok csak kopognak. Föl­írtam tehát ezeket egy papírra és döb­benten meredtem - a nyolcasokra! Az első periódusa nyolc év volt Szegeden, háromszor nyolc, azaz huszonnégy éves korában nyerte Kölnben a koreográfiai díjat és „kint maradt Nyugaton". Az emlékezetes színházi gála, amelyen a három „disszidens" - Barbay, Vámos, Imre - együtt szerepelt Szegeden 1986-ban volt, és az 1994-es évad kezdődött már nélküle - a második szegedi korszak is nyolc esztendő. Ezen a nyáron már nyolcadszor kell arra gondolnunk, hogy Imre Zoltán soha többé nem tér vissza. Nyolcadikán született. Én is. Mióta az eszemet tudom, a nyolcas a kabalaszámom. Mit mondana erre a misztikum- és titokszerelmes Imre Zoli? Ez a kérdés - mit mondana erre? -, különös módon ez tolakszik elő a leggyakrabban. Hiányzik - az okossága. Az impulzivitása. A tapintata. A szemérmessége és a kitárulkozása. A finom, meg a drasztikus humora. Az érzékenysége. A kíváncsisága. Az al­kotás-szenvedélye és az alázata és az érdekében tanúsított akarnoksága. A titokzatossága. A zabolázhatatlan érzelmi szél­sőségei, az elképesztő műveltséget zsúfoló, plasztikus mondatai. A vonzásai és a választásai. Már akkor is ez volt a legfájdalmasabb, amikor csak Szegedről ment el, Pestre. Hogy kevesebb lesz Itt az életbiztonság-érzethez nem nélkülözhető igazodási pont: mit csinálunk? Hogyan élünk? Mihez képest, kihez képest? Az önsajnálat dúlt: kevesebb marad a rokon. Törődtünk is az ő magányával! Késő bánat. Jó, hogy megszületett ez a könyv. Legalább van egy könyv. Akik ismerték őt, alighanem mindannyian őszintén hálásak Gyémánt Csillának, a szerzőnek. Adósságainkból törlesztett. Idézetekkel operált, adatokkal, dokumentumokkal, fotókkal ­rengeteg, precíz munka; ám ő sem maradhatott intakt - jó barátok voltak. Gyermekkort, pályakezdést, európai barango­lást, hazatalálást, utolsó éveket tárgyszerűen ismertető mon­datait föl-fölfeszíti a kivédhetetlen, szeretetteljes elfogultság, így van jól. S.E. Fogság - kalandok az első századból Egy század: időszámításunk szerint az első, melyet jól ismerünk, és amelyet nem ismerhetünk, amelyben mitikus és valós idő és tér egymásba gabalyodik. A hasadás százada, régi és új tények és talányok, hitek és hitetlenségek, a római béke és hallatlan méretű vérengzések kora. Ekkor kezdődik az új Európa - egy új szövetséggel -, és ér véget a régi. A Krisztus halála körüli esztendőktől a zsidóháború végéig követhetjük figyelemmel Spiró György új regényének hősét, a római zsidó diaszpórában felcseperedett rövidlátó fiút, úrit, akivel elképesztő kalandok, örömök és szomorúságok esnek meg. Titokzatos módon tagja lesz a delegációnak, amely Pé­szahkor az adót viszi Jeruzsálembe. Érthetetlen, miért küldik a veszélyes és fárasztó útra e testileg gyenge, tapasztalatlan fiút. úri Jeruzsálemben, Júdeán és Alexandrián át vándorol, és csak évek múlva kerül vissza Rómába. Mindig másnak, többnek hiszik, mint aki, s így hol együtt vacsorázik Pilátussal, hol tolmácsol a császár előtt, hol pedig a legsanyarúbb szám­kivetettség várja. Kis- és nagypolitikai kalamajkák gördítik tovább ezt a he­lyenként pezsgő humortól könnyű, helyenként apokalipti­kus képzettársításokban gazdag kalandregényt. Az olvasó hirtelen zuhan bele ebbe a folyamba, amely a Mediterráne­um jellemző ókori helyszíneit érintve hömpölyög keresztül a császárváltogató koron, amikor semmi bizonyos nincsen, csak a változás, és amelyben ugyanaz eshetik meg legfelül, ami legalul. Ha a könyv olvasója e forrongásban a jelenre vagy esetleg ama legutóbbi és legvéresebb szá­zadra ismerne a felszín alatt, az csakis az ő kényszeres képzeletének szüleménye, melyre természetesen a mű nyitott; éppen úgy, ahogy min­den másra: Istenre és emberre, kö­zösségre és egyénre, a semmire és a végtelenre, az egyértelműségekre és az ambivalenciákra, a változások új dimenzióira. (Spiró György: Fogság, Magvető Ki­adó, 2005, 774 oldal, 3990 forint) H-6720 Szeged, Tisza L. krt. 34. www.fokuszonline.hu Telefon: (+36 62) 420-624 Fax: (+36 62) 424-789 e-mail: fokusz.szeged@lira.hu kttnyvaruMz TÖRZSVÁSÁRLÓI KÁRTYÁRA 7% KEDVEZMÉNY!

Next

/
Thumbnails
Contents