Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-16 / 88. szám

NAPI MELLÉKLETEK SZERKE Partner Juhász Illés (1853-1902) Kálló Matild (1862-1953) Juhász Gyula 1883-1937 Juhász Margit 1888-1976 Király-Köriig Péter 1870-1940 Juhász Rózsika 1894-1895 ! A' ' ' y III Juhász Endre 1897-1966 Farkas Mária 1893-1987 Juhász Margit 1920-1983 Dr. Thékes László 1913-1988 Thékes László 1942­Kiss Vilma 1947­Juhász Endre 1930­r. THÉKES ISTVÁN 1945­Dr. Németh Anikó 1951­Thékes Andrea 1970­Thékes István 1976­HA SZERETI AZ ÁLLATOKAT, TÁMOGASSA ADÓJA 1%-ÁVAL az ország első lakossági összefogással megépült állatmenhelye működését! Köszönjük: Tappancs Állatvédő Alapítvány Adószám: 18469453-1-06 $é -vTa po/incs •• FM 95.4^ Rádió­Információ: 70/380-9922 www.tappancs.szeged.hu WWW.DELMAGYAR.HU SZEGEDEN A THÉKES CSALÁD ŐRZI JUHÁSZ GYULA EMLÉKÉT egy hűvös áprilisi estéről SZTI: HEGEDŰS SZABOLCS, WERNER KRISZTINA 2005. ÁPRILIS 16. DÉLMACYARORSZÁC A DÉLMAGYARORSZÁG és a DÉLVILÁG rp u LJ] «rvnÁG kommunikációs partnere3 T-Mobile Rt. "1* 8 "IVIODIIG' Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! KÜLDJÉK BE és Ml KÖZZÉTESSZÜK! kedm Oíiasi! i ®e?jtl«!«hei a öúüídö egyetérts,«« kt»»l) képen liM s»mé!y (íiskonialmál a törvényes kifutói!) taiájéralása üífcés«. Juhász Gyulának, Szeged ko­szorús költőjének oldalági le­származottai a Thékes fivérek, István és László. Thékes Ist­ván nagyapja, Juhász Endre a nagy lírikus öccse volt. A Dél­magyarország egykori sportúj­ságírója - aki ma a megyei sportigazgató - gyerekkorá­nak meghatározó fejezetét Ómama, a költő édesanyja mellett töltötte. A szerzői jo­goknak, s megannyi családi ereklyének is ő a birtokosa, fivérével együtt. Az asztal pillanatok alatt meg­telik a felbecsülhetetlen értékű családi dokumentumokkal. Itt van rögtön Juhász Margit, Ju­hász Gyula lánytestvérének ko­rabeli útlevele az 1910-es évek­ből, többek között ezt a pasz­portot is őrzi Thékes István, a költő oldalági leszármazottja. Az ő nagyapja Endre - tőle megvan még a Kolozsvárról át­költözött egyetem első „leczke­könyveinek" egyike 1921-ből —, aki 14 évvel volt fiatalabb Gyu­lánál. Margit férje pedig nem más, mint a stájer származású Király-König Péter zeneszerző, a zenekonzervatórium egykori igazgatója. Feleségét István, volt délmagyaros kollégám Margit néniként emlegeti. A szegedi zenei élet kiválóságai­nak kottázott csaknem élete végéig a színházban. „Margit néni a keresztanyám volt: én 1945. január 11-én születtem, s neki köszönhetően már 17-én meg is kereszteltek - a dóm ab­lakai még be voltak törve és fennállt a kijárási tilalom." Gyöngyvirágos hant alatt Margit néninek, Király-Kö­nig Péternének fennmaradt egy levele, amiben szép szál­kás betűivel ezt írta 1970-ben: „egy hűvös áprilisi estén, ab­ban az órában, amikor a Sze­gedi Színházban felhangzott Beethoven IX. szimfóniája, örökre itt hagyott bennünket, hogy sokat szenvedett teste megpihenjen »a gyöngyvirá­gos hant alatt«." Bátyjáról, Ju­hász Gyuláról írta, akinek 1937-ben bekövetkezett halá­láról azt tarja a családi le­gendárium, hogy az ötödik iksz felett minden születés­napját drámaként élte meg, azt mondogatta, mi keresni­ros felé fordult. Majd indult egy mozgalom, hogy a Tiszá­ra nézzen, és később megfor­dították. A hagyaték nagy része dossziékban Thékes István a Juhász Gyula általánosba járt - X-es szár­mazásúként nyilvántartva az ünnepségeken részt vett keresztanyja is, aki 1976-ban hunyt el. Pista szavalt, a kor­nak megfelelően a Munkás­otthon homlokára címűt. Az elmúlt évtizedekben azonban nem hívták már a családot az ünnepségekre, amibe beletö­rődtek, de nem értik. Annál is inkább, mert a zenekonzer­vatórium és a zeneiskola igaz­gatója minden fontosabb ese­ményre küld meghívót. Leg­utoljára akkor keresték meg őket, amikor a főiskola felvette a Juhász Gyula nevet, ez 1973-ban történt. Később a Thékes fivérek éle­tét inkább a sport töltötte ki ­László fogtechnikus, már nyug­díjas „korán felmértem, ilyen felmenők mellett csak epigon lehettem volna" - mondja Pista. A legifjabb Thékes István nyelv­tanár, a hagyományok bele let­tek plántálva, de ő sem válasz­totta az írói pályát. A hagyaték legnagyobb ré­sze, köztük az eredeti kézírás­sal írt versek a Somo­gyi-könyvtárhoz kerültek, de Thékesék még így is ritka kin­cseket őriznek kartondobo­zokban, dossziékban. Nem tudja ugyanakkor, hová lett a múzeum valahai állandó ki­állításának anyaga, azok a fo­telek például, amelyeken még gyerekkorában játszott. A szerzői jogdíjakról Margit néni végakarata rendelkezett, ő azokat Thékesné Juhász Margitra hagyományozta. Tőle örökölték a Thékes fivérek. Pis­ta a fejét vakarja, amikor ez a téma előkerül, mivel, mint mondja, a kiadók sanyarú helyzetükre hivatkozva nem akarnak fizetni. Ők pedig örül­nek, ha megjelenik egy-egy vers, nem állnak útjába. Sok­szor a telefonszámla, a posta­költség többe kerül, mint amennyit esetleg fizetnének. A Kassák-örökös, Csaplár Ferenc írta nemrégiben: az elmúlt év­tizedben létrejött egy, a kiadók által művelt új műfaj, a „koldu­ló levél". A szerzői jogdíjfizetés kötelezettsége a törvény sze­rint 70 évig áll fenn. FEKETE KLÁRA Thékes István keresztanyja, Juhász Margit útlevelével és nagyapja, Juhász Endre „leczkekönyvével" FOTÓ: KARNOK CSABA valója van még a világon. Áp­rilis 4-én múlt el 54 éves, 5-én este több Veronáit vett be a kelleténél - „kicselezte" édes­anyja figyelmét -, ezt 6-án reg­gel fedezték fel, de már nem tudták megmenteni, estefelé örökre elaludt. Margit sosem hitte, hogy a költő öngyilkos­ságot követett volna el. Ekkor a Fodor, a mai Juhász Gyula utcában laktak, éppen költöztek volna át Újszegedre, a Vedres utcába, ahol szép családi ház épült a költő Ba­umgarten-ösztöndíjának pén­zéből. (Ezt Babitsnak köszön­hetően kétszer is megkapta, 3-4 ezer pengőkről volt szó, az első összeg a szanatóriumi ke­zelésekre ment el.) A házba végül Thékes István nagyap­jáék, Endréék költöztek, alckor már élt Pista édesanyja, Mar­git is. „A házat 1973-ban le­bontották, mi voltunk az utol­só lakói nagyanyámmal." Hallotta Gyulát kopogtatni A költő halálának napjáról a gyerek Thékes Pista Ómamá­tól, Kálló Matildtól, Juhász Gyula édesanyjától hallott először, a Zrínyi utca 3. számú házban. Kálló Matild 91 éve­sen, 1953-ban hunyt el, ami­kor Pista általános iskolába járt. „Akkoriban - meséli ­délutánonként jártam iskolá­ba, s a délelőttöket Ómamánál töltöttem, aki sokat foglalko­zott velem. A szobák faláról, a festményekről, képekről olyan hírességek néztek le rám, mint Gyula és Péter bácsi, Fi­gedy-Fichtner Sándor, Fricsay Ferenc, Weiner Leó, Koessler János, Dohnányi Ernő - akitől például 25 levelet őrzök, nem beszélve a Király-König-ha­gyatékról." A legtöbbet azon­ban Margit nénitől hallott, aki akkor már együtt lakott édes­anyjával, mivel „Péter bácsi" nem sokkal a költő halála után, 1940-ben hunyt el. Mar­gitot éjszakánként állítólag gyakran felébresztette Óma­ma, hogy kopogtat a Gyula a kapun, menjen le, engedje be. Neki ilyenkor fel kellett öltözni és megnézni. A szocializmusban rend­szeresen megemlékeztek a város híres szülöttjéről: 1957-ben, halála 20. évfordu­lóján óriási ünnepségsorozat volt, a Thékes család is ott állt a sírnál. Ugyanabban az évben, augusztus 20-án avat­ták fel Juhász Gyula szobrát, amely akkoriban arccal a vá­Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

Next

/
Thumbnails
Contents