Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-16 / 88. szám

NAPI MELLÉKLETEK SZERKE Partner Juhász Illés (1853-1902) Kálló Matild (1862-1953) Juhász Gyula 1883-1937 Juhász Margit 1888-1976 Király-Köriig Péter 1870-1940 Juhász Rózsika 1894-1895 ! A' ' ' y III Juhász Endre 1897-1966 Farkas Mária 1893-1987 Juhász Margit 1920-1983 Dr. Thékes László 1913-1988 Thékes László 1942Kiss Vilma 1947Juhász Endre 1930r. THÉKES ISTVÁN 1945Dr. Németh Anikó 1951Thékes Andrea 1970Thékes István 1976HA SZERETI AZ ÁLLATOKAT, TÁMOGASSA ADÓJA 1%-ÁVAL az ország első lakossági összefogással megépült állatmenhelye működését! Köszönjük: Tappancs Állatvédő Alapítvány Adószám: 18469453-1-06 $é -vTa po/incs •• FM 95.4^ RádióInformáció: 70/380-9922 www.tappancs.szeged.hu WWW.DELMAGYAR.HU SZEGEDEN A THÉKES CSALÁD ŐRZI JUHÁSZ GYULA EMLÉKÉT egy hűvös áprilisi estéről SZTI: HEGEDŰS SZABOLCS, WERNER KRISZTINA 2005. ÁPRILIS 16. DÉLMACYARORSZÁC A DÉLMAGYARORSZÁG és a DÉLVILÁG rp u LJ] «rvnÁG kommunikációs partnere3 T-Mobile Rt. "1* 8 "IVIODIIG' Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! KÜLDJÉK BE és Ml KÖZZÉTESSZÜK! kedm Oíiasi! i ®e?jtl«!«hei a öúüídö egyetérts,«« kt»»l) képen liM s»mé!y (íiskonialmál a törvényes kifutói!) taiájéralása üífcés«. Juhász Gyulának, Szeged koszorús költőjének oldalági leszármazottai a Thékes fivérek, István és László. Thékes István nagyapja, Juhász Endre a nagy lírikus öccse volt. A Délmagyarország egykori sportújságírója - aki ma a megyei sportigazgató - gyerekkorának meghatározó fejezetét Ómama, a költő édesanyja mellett töltötte. A szerzői jogoknak, s megannyi családi ereklyének is ő a birtokosa, fivérével együtt. Az asztal pillanatok alatt megtelik a felbecsülhetetlen értékű családi dokumentumokkal. Itt van rögtön Juhász Margit, Juhász Gyula lánytestvérének korabeli útlevele az 1910-es évekből, többek között ezt a paszportot is őrzi Thékes István, a költő oldalági leszármazottja. Az ő nagyapja Endre - tőle megvan még a Kolozsvárról átköltözött egyetem első „leczkekönyveinek" egyike 1921-ből —, aki 14 évvel volt fiatalabb Gyulánál. Margit férje pedig nem más, mint a stájer származású Király-König Péter zeneszerző, a zenekonzervatórium egykori igazgatója. Feleségét István, volt délmagyaros kollégám Margit néniként emlegeti. A szegedi zenei élet kiválóságainak kottázott csaknem élete végéig a színházban. „Margit néni a keresztanyám volt: én 1945. január 11-én születtem, s neki köszönhetően már 17-én meg is kereszteltek - a dóm ablakai még be voltak törve és fennállt a kijárási tilalom." Gyöngyvirágos hant alatt Margit néninek, Király-König Péternének fennmaradt egy levele, amiben szép szálkás betűivel ezt írta 1970-ben: „egy hűvös áprilisi estén, abban az órában, amikor a Szegedi Színházban felhangzott Beethoven IX. szimfóniája, örökre itt hagyott bennünket, hogy sokat szenvedett teste megpihenjen »a gyöngyvirágos hant alatt«." Bátyjáról, Juhász Gyuláról írta, akinek 1937-ben bekövetkezett haláláról azt tarja a családi legendárium, hogy az ötödik iksz felett minden születésnapját drámaként élte meg, azt mondogatta, mi keresniros felé fordult. Majd indult egy mozgalom, hogy a Tiszára nézzen, és később megfordították. A hagyaték nagy része dossziékban Thékes István a Juhász Gyula általánosba járt - X-es származásúként nyilvántartva az ünnepségeken részt vett keresztanyja is, aki 1976-ban hunyt el. Pista szavalt, a kornak megfelelően a Munkásotthon homlokára címűt. Az elmúlt évtizedekben azonban nem hívták már a családot az ünnepségekre, amibe beletörődtek, de nem értik. Annál is inkább, mert a zenekonzervatórium és a zeneiskola igazgatója minden fontosabb eseményre küld meghívót. Legutoljára akkor keresték meg őket, amikor a főiskola felvette a Juhász Gyula nevet, ez 1973-ban történt. Később a Thékes fivérek életét inkább a sport töltötte ki László fogtechnikus, már nyugdíjas „korán felmértem, ilyen felmenők mellett csak epigon lehettem volna" - mondja Pista. A legifjabb Thékes István nyelvtanár, a hagyományok bele lettek plántálva, de ő sem választotta az írói pályát. A hagyaték legnagyobb része, köztük az eredeti kézírással írt versek a Somogyi-könyvtárhoz kerültek, de Thékesék még így is ritka kincseket őriznek kartondobozokban, dossziékban. Nem tudja ugyanakkor, hová lett a múzeum valahai állandó kiállításának anyaga, azok a fotelek például, amelyeken még gyerekkorában játszott. A szerzői jogdíjakról Margit néni végakarata rendelkezett, ő azokat Thékesné Juhász Margitra hagyományozta. Tőle örökölték a Thékes fivérek. Pista a fejét vakarja, amikor ez a téma előkerül, mivel, mint mondja, a kiadók sanyarú helyzetükre hivatkozva nem akarnak fizetni. Ők pedig örülnek, ha megjelenik egy-egy vers, nem állnak útjába. Sokszor a telefonszámla, a postaköltség többe kerül, mint amennyit esetleg fizetnének. A Kassák-örökös, Csaplár Ferenc írta nemrégiben: az elmúlt évtizedben létrejött egy, a kiadók által művelt új műfaj, a „kolduló levél". A szerzői jogdíjfizetés kötelezettsége a törvény szerint 70 évig áll fenn. FEKETE KLÁRA Thékes István keresztanyja, Juhász Margit útlevelével és nagyapja, Juhász Endre „leczkekönyvével" FOTÓ: KARNOK CSABA valója van még a világon. Április 4-én múlt el 54 éves, 5-én este több Veronáit vett be a kelleténél - „kicselezte" édesanyja figyelmét -, ezt 6-án reggel fedezték fel, de már nem tudták megmenteni, estefelé örökre elaludt. Margit sosem hitte, hogy a költő öngyilkosságot követett volna el. Ekkor a Fodor, a mai Juhász Gyula utcában laktak, éppen költöztek volna át Újszegedre, a Vedres utcába, ahol szép családi ház épült a költő Baumgarten-ösztöndíjának pénzéből. (Ezt Babitsnak köszönhetően kétszer is megkapta, 3-4 ezer pengőkről volt szó, az első összeg a szanatóriumi kezelésekre ment el.) A házba végül Thékes István nagyapjáék, Endréék költöztek, alckor már élt Pista édesanyja, Margit is. „A házat 1973-ban lebontották, mi voltunk az utolsó lakói nagyanyámmal." Hallotta Gyulát kopogtatni A költő halálának napjáról a gyerek Thékes Pista Ómamától, Kálló Matildtól, Juhász Gyula édesanyjától hallott először, a Zrínyi utca 3. számú házban. Kálló Matild 91 évesen, 1953-ban hunyt el, amikor Pista általános iskolába járt. „Akkoriban - meséli délutánonként jártam iskolába, s a délelőttöket Ómamánál töltöttem, aki sokat foglalkozott velem. A szobák faláról, a festményekről, képekről olyan hírességek néztek le rám, mint Gyula és Péter bácsi, Figedy-Fichtner Sándor, Fricsay Ferenc, Weiner Leó, Koessler János, Dohnányi Ernő - akitől például 25 levelet őrzök, nem beszélve a Király-König-hagyatékról." A legtöbbet azonban Margit nénitől hallott, aki akkor már együtt lakott édesanyjával, mivel „Péter bácsi" nem sokkal a költő halála után, 1940-ben hunyt el. Margitot éjszakánként állítólag gyakran felébresztette Ómama, hogy kopogtat a Gyula a kapun, menjen le, engedje be. Neki ilyenkor fel kellett öltözni és megnézni. A szocializmusban rendszeresen megemlékeztek a város híres szülöttjéről: 1957-ben, halála 20. évfordulóján óriási ünnepségsorozat volt, a Thékes család is ott állt a sírnál. Ugyanabban az évben, augusztus 20-án avatták fel Juhász Gyula szobrát, amely akkoriban arccal a váHétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek