Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-02 / 76. szám

Szegedi utcaseprők Szeged utcáinak takarítását örökítette meg egy régi fotográfus a XX. század elején. A képekből album készült, amelyet egy budapesti antikváriumtól vásárolt meg a szegedi Móra-múzeum. Az anyagot a Szegedről szóló állandó kiállítás részeként mutatják be. MUNKATÁRSUNKTÓL Néhány évvel ezelőtt egy fővárosi antikvárium kincsei közül bukkant elő egy kis fotóalbum, amely a XX. század eleji szegedi köztisztasági állapotokat mutatja be - tájékoztatta lapunkat Medgyesi Konstantin, a Móra Ferenc Múzeum sajtóreferense. A múzeum megvásárolta a dokumentumot, s Fári Irén történész nemrégiben fejezte be a képek történetét és a korabeli viszonyokat föltáró kutatást. A fotókon zömmel szegedi útrészletek láthatók. A belvárosi felvételeken gondosan söpört járdákat, illetve sárfölhordásos, de szilárd burkolatú kocsiutakat örökített meg az ismeretlen fényképész. A nagykörúton kívüli utcarészletek viszont még meglehetősen falusias képet mutatnak. Akkoriban a szegedi utak nagyobb része semmiféle burkolattal nem volt ellátva. A város portalanítása - különösen szeles időben - szinte lehetetlen feladatnak bizonyult. A fényképek bemutatják a kor jellegzetes szereplőit, az akkor köztisztasági ambulánsoknak nevezett utcaseprőket is. Fári Irén kutatásai szerint a század elején 34 kézi söprűs munkás igyekezett tisztán tartani a köztereket. Az utcaseprők reggel hat órától sötétedésig folyamatosan gyűjtötték a szemetet a kukás kocsikba. A Belváros egyes területein naponta kétszer is söprögetni kellett. A fotóalbum anyagát a XX. századi Szegedet bemutató állandó kiállítás részeként mutatják be. Korabeli szemetcskocsi a városi fürdő előtt Fotó: Móra Ferenc Múzeum •MEGYEI TÜKÖR" SZOMBAT, 2005. ÁPRILIS 2. A Somogyi-könyvtár olvasója. Az intézményben is lehet szavazni a kedvenc magyar és külföldi regényre Fotó: Schmidt Andrea Megy a tévében A Nagy Könyv című játék. Kinek mi a kedvenc magyar és külföldi regénye, ki mire szavaz? Ibrik Vilmos matematikus, Kocsor Erika televíziós szerkesztő, s Lékő Péter sakknagymester szavazatára, illetve olvasással kapcsolatos véleményére joggal kíváncsiak a szegediek és nem csupán a szegediek. Totik Vilmos matematikus, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető tanára a magyar irodalom képviselői közül egy igazi szegedi, Móra Ferenc Aranykoporsó című művére szavaz majd, a külföldiek közül pedig a világhírű kolumbiai író, Gábriel García Márquez Száz év magányára voksol. - Most érkeztem vissza egy Új Zéland-Ausztrália-Egyesült Államok szakmai körútról, számtalan teendőm van, csupán ezért nem szavaztam még - mondja az akadémikus. Általában is az „igazi" regényeket kedveli a szépirodalmon belül, melyek nemcsak becsületszóra regények, hanem történet írnak le. A posztmodern azonban távol áll tőle, nehezen tudja értelmezni az utalásokat. Kocsor Erika, az MTV Szegedi Körzeti Stúdiójának irodalmi érdeklődésű szerkesztó-műsorvezetője ragyogó ötletnek tartja népszerűsíteni az olvasást. - Olvasni számomra természetes létforma. Az ember olvasás közben „elvan" egy másik világban, ami ugyan nem létezik, de mégis létezik. Minél több ilyen „pluszvalóságot" ismerünk meg, annál többet tudunk - mondja. A világinxfalomból régi kedvencére, a Száz év magányra szavaz, a magyar irodalomból pedig Bíró Péter Hazafelé című regényére. A kortárs szerző közelmúltban, a Magvetőnél megjelent műve több szempontból a Márquez-műhöz hasonlítható. Lékó Péter, a szegedi sakknagymester a történelmi regényeket kedveli. A magyar szerzők közül Gárdonyi az Egri csillagok című regényére szavaz, a külországi irodalom képviselői közül pedig a dengyel Henryk Sienkiewicz világszerte ismert Que vadis?-jára. - Korábban rengeteget olvastam, mostanában egyre kevesebb időm van rá - beszéli. Nagyon sajnálatosnak tartja, hogy a gyerekek is egyre kevesebbet olvasnak - legalábbis általában -, pedig nekik lenne rá idejük. Olvasás helyett a számítógépes játékok töltik ki szabadidejüket - persze, azok is hasznosak, de nem szerepnövekedésük arányában. A Nagy Könyv minden bizonnyal hozzájárul e tendencia megváltoztatásához. ECS. GYŰLNEK A SZAVAZÓLAPOK A Somogyi-könyvtárba be sem nyithat az ember anélkül, hogy szemébe ne ötlene a Nagy Könyvre a figyelmet fölhívó, a méreteire nézvést is „nagy" könyv, és a legalábbis gyermeknagyságú irótoll, meg a szavazéláda, a szavazólapokkal. Mint Katonáné Berta Zsuzsanna könyvtáros, a kölcsönzéssel kapcsolatos adminisztrációt végzi, elmondja: naponta több tucatnyian érdeklödnek a szavazásról, s ez a szám nyílván emelkedni fog „A külföldi szerzők művei közül Steven Erikson Tremorlor kapuja című regényére szavazok, ez egy fantasy-tetralógia része, a magyar pedig valószínűleg Fekete István egyik regénye lesz" mondja Czagány Izabella, az SZTE egészségügyi főiskolai karának hallgatója, és tanulmányozni kezdi a szavazólapot. Gyűlnek a szavazatok a hatalmas ládában. A Nagy Könyv egyre inkább köztudatba kerül - Totik, Kocsor és Lékó vall Kinek Móra, kinek Bíró DÉLMAGYARORSZÁG E. Somogyi Andrea keze alatt életre kel az anyag Szecessziós mintákkal fltolijik évben írtuk? ^ JÁTSSZON ÉS NYERJEN VELÜNK KÉT HÓNAPON ÁTÍ A mai naptól két hónapon keresztül, kéthetente felteszünk egy kérdést, amelyre a választ a naponta megjelenő „Időutazás a Debnagyarországgal" c. sorozatunkban találja meg. Ezután nem kell inást tennie, mint kitéríteni a kupont és visszaküldeni címünkre. A helyes választ beküldők közül hetente kisorsolunk 3 db, egyenként 5000 Ft értékű könyvutalványt! ÉS EZ MÉG NEM MINDEN! Az összes beérkezett szelvényből május 25-én kisorsolunk egy szerencsés nyertest, aki megnyeri a FŐDÍJAT, EGY SZÁMÍTÓGÉPET! A fődíj átadására a május 28-i Délmagyarország Születésnapi rendezvényünkön kerül sor. Az első kérdés: ' g: < < • • i • \ • • — i ,t • ft 51 vr } f \ Név: » i Cím: ; * TeLszám:... J > Beküldési határidő: 2005. április 14. Cím: Délmagyarország Kiadó, 6720 Szeged, Stefánia 10. A borítékra úja rá: Időutazás E. Somogyi Andrea 1999-ben jegyezte el magát - úgy tűnik, egy életre - a selyemfestéssel. A szegedi iparművész párnákat, faliképeket, nyakkendőket díszít a festékkel, s régi álmát váltotta valóra, amikor egy menyasszonyi ruhát is megfestett. - A selyemből sokan ismerik a szatént, az organzát, azt viszont kevesen tudják, hogy a hernyóselyemnek legalább 50 fajtája van avat be a mesterség titkába E. Somogyi Andrea. - A lakástextíliákhoz a nehezebb, sűrűbb szövésű selyem a jobb, mert fontos, hogy egy párnahuzatnak, takarónak legyen tartása. Ruhákat, kendőket viszont ritkább szövésű anyagból készítek, mert az könnyebb és szebb az esése. A szegedi iparművész műhelyében, egy társasház alsó szintjén selyemhuzatú kanapén párnák díszelegnek. Néhány mégfestett ruha is kelleti magát, a babák mellett kék selyemtáska áll kis neszesszerrel. A falat fekete-arany faliképek takarják. Az asztalon összehajtott selymen szecessziós kacsa: még csak félig van kész. - 1999-ben jártam egy selyemfestő tanfolyamra. Azt követően nyílt közös kiállításunk Baltásné Gáti Csillával a Juhász Gyula Művelődési Központban. Az első időszakban a munkáimat az arany-fekete színvilág jellemezte. Ma már több színnel dolgozom, és Hundertwasser színvilága is nagyon vonz. Nagy kihívás számomra, hogy a gobelin stílusát átvigyem selyemre, vonalakból épüljön fel egy-egy munka. Andrea mindig szeretett volna olyan kendőt hordani, amit egy adott ruhához terveztek. A honlapján pont a kendőire figyelt fel egy Spanyolországban élő magyar galériatulajdonos, hamarosan kiküld egy kollekciót. A kendőket nyakkendőkkel párban mintázza: aranydobozba simítva több is fekszik az asztalon. Andrea szerint nagyon ritka, hogy látszik egy párról az összetartozás, ami ezekkel a kiegészítőkkel kifejezhető. A szegedi iparművész a szecessziós mintákat kedveli: kacskaringós vonalak díszítik az anyagot. Az életfái nagyon kedveltek, ebből most épp megrendelésre fest egyet. Szíjgyártók rendeltek tőle ló mintás nyakkendőket, ezzel is hamarosan elkészül. Munkáit az Iparművészeti Lektorátus zsűrizi, 2002-ben felvették a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének textil szakára. A munkafolyamat első állomása a tervezés: megrajzolja a mintákat papíron. A fehér selymet először kifeszíti, majd felfesti a kontúrokat. Ez után egy nagy festékkel felviszi az alapszínt. Villámgyorsan kell dolgozni, mert ha már megszáradt a festék, nincs lehetőség javításra. Ezután megfesti a kontúrral körbekerített felületet, majd a kontúrfestékkcl még díszíti az anyagot. Ha márványos hatást szeretne, a selymet megsózza, ez leiszívja a festéket. 24 óra száradás után 150 fokon, 15 percig süti az anyagot, amit így mosni, vasalni is lehet. A kész munkákat Swarovsky kristályokkal díszíti. A csiszolt kis hegyi köveket nem ragasztóval rögzíti, hanem rávasalja a selyemre: a hő hatására ugyanis a kristály megolvad, s megtapad. - Nincs kedvenc munkám, csak egy dolog a fontos: hogy mindennap festhessek - mondta Andrea a keretre feszített selyem fölött. - Nemrég fejeztem be egy selyemparaván festését: első alkalommal mintáztam meg nőalakot. Vannak elrontott darabok is, amiket nem dobok ki, okulásként megtartom. Érdekes viszont, hogy ezeken a munkákon mások nem Veszik észre a hibát. NYEMCSOKÉVA E. Somogyi Andrea munkái felismerhetők a szecessziós motívumról. Ruhákat, kendőket, képeket is fest Fotó: Schmidt Andrea