Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-02 / 76. szám

SZOMBAT, 2005. ÁPRILIS 2. • A K T U Á L I 3 Iván azért jött vonattal Szabadkáról Szegedre, hogy fuvarozási céget alapítson Fotó: Schmidt Andrea Kevesen járnak át dolgozni a Vajdaságból Szegedre. Egyik interjúalanyunk szerint ennek a határforgalom kiszámíthatatlansága is az oka, mert van úgy, hogy csak tíz, máskor viszont akár száz percet is várni kell az átkelőhelyen. Tegnap délelőtt tízegynéhányan szálltak le a szegedi nagyállomáson a szabadkai vonatról. Az utasok sietve távoztak, csupán egy középkorú férfit sikerült néhány percre feltartóztatnunk. Iván fuvarozással foglalkozó céget jött alapítani Szegedre. Elmondta, hogy a kilencvenes évek elején már működtetett egy vállalkozást Szentmihályon. A céget azért számolta fel, mert horvát nemzetiségű felesége nem volt hajlandó átköltözni Magyarországra, lévén, hogy egy szót sem beszélt magyarul. A szabadkai férfi jelenleg barátja fuvarozási cégében dolgozik. Üzlettársával nemrégiben úgy határoztak, hogy bővítik vállalkozásukat, és Szegeden is nyitnak irodát. Iván - aki nem árulta el vezetéknevét - azon sajnálkozott, hogy nem találja azokat az ismerősöket, akikkel a kilencvenes évek elején dolgozott együtt. A férfi szerint kevesen járnak át a Vajdaságból dolgozni Szegedre. Elmondta: nem nagyon tud olyanról, aki naponta ingázik szabadkai otthona és szegedi munkahelye között. Szerinte akik itt dolgoznak, azok vasárnap jönnek, és a hét végén, pénteken vagy szombaton hazautaznak. A szabadkai Vörös Anikó Szegeden végezte el az egyetemet. A hároméves doktori képzés után benn maradt az egyetemen, ahol jelenleg az optikai és kvantumelektronikai tanszéken dolgozik. Hétfőn a szabadkai Kosztolányi gimnáziumban kezd. Miután „leadja" a fizikaóráit, jön az egyetemre, ahol péntek estig dolgozik, majd buszra száll és hazamegy Szabadkára. A fiatal oktató több mint két éve járja be ezt az utat. Vörös Anikó elmondta, hogy a Vajdaságból többen is átjárnak oktatni a Szegedi Tudományegyetemre. - Az újvidéki és a belgrádi egyetemmel szemben itt az a jó, hogy kutatással is lehet foglalkozni, nem csupán a tanítással - hangsúlyozta a fiatal oktató. Elmesélte, hogy gyógyszerész ismerőse másfél évig ingázott Palics és Szeged között. Nem is a napi 'Utazgatásba fáradt bele - hiszen negyven kilométer nem távolság -, hanem a határforgalom kiszámíthatatlanságába, mert volt úgy, hogy csak tíz, máskor viszont akár száz percet is várnia kellett a határon. A gyógyszerésznő ezt megunta, és letelepedtek a férjével Szegeden. sz. c. sz. KIVÁRÁSRA JÁTSZANAK h A szegedi Pécsik Géza két éve nyitott festékboltot Zentán azzal a céllal, hogy dél felé bővíti a vállalkozását. Döntésében az is szerepet játszott, hogy felesége zentai születésű. Elmondta: mivel Szegeden több mint ötven festékbolt működik, úgy gondolta, hogy ennél rosszabb helyzetbe már nem kerülhet. Aztán kiderült, hogy igen. Annyira rosszul ment az üzlet, hogy Pécsik Géza már az első év után „hazahozta" volna a boltot, de a vám és egyéb terhek miatt nem érte volna meg felpakolni. „Most kivárásos alapon vegetálunk. Bízunk abban, hogy fellendül a szerb gazdaság" Munkavállalás és vállalkozásépítés nálunk és odaát Hetente ingáznak a határon Lakótelepi rendőrök Április elsejétől hétköznap délutánonként szabadidős rendőrök járőröznek Szeged lakótelepein. Kovács Mihály rendőr alezredes, a Szegedi Rendőrkapitányság vezetője elmondta: a rend őrei munkaidő után, egyenruhában tömegközlekedési eszközzel mennek ki a helyszínre, ahol három területen ketten-ketten teljesítenek szolgálatot. Ennek az a célja, hogy a rendőri jelenléttel megelőzzék a bűncselekményeket és az állampolgárok gyakrabban találkozzanak az egyenruhásokkal. A szolgálat kezdetben délután 2-től este 8-ig tart, majd nyáron délután 4-től este 10 óráig. A negyedéves program költségeit a szegedi önkormányzattól kapott támogatásból fedezi a rendőrség. Tanbatyu BÁTYI ZOLTÁN Hat-hét darab egykilós vekni. Ugyan hány olyan szülő él e honban, aki ilyen terhet rakna az általános iskola első, netán második osztályába járó gyerekére, boltból hazamenet ! Közoktatásunk már korántsem ennyire elnéző. Lehet, hogy az órarendek összeállítói, a tankönyvek kinyomtatói, s azok, akik elvárják, hogy a tanrendben megjelölt órákra a nem egyszer még hat-hét kilónál is nehezebb táskákat elcipeljék a lurkók, úgy vélték: nem árt, ha a magyar kölykök spártai nevelésben részesülnek. Ismerve az oktatásügyben tapasztalható sok évtizedes tudatosságot, én mégis inkább úgy vélem, dehogy jutott eszébe bárkinek is Spárta, meg a szigor. Egyszerűen egyetlen illetékesnek sem szúrt szemet, hogyan görnyedeznek az alsós diákok a hatalmas súlyok alatt. Nem véletlenül írtam hatalmas terhet, hiszen nem egyszer 24-25 kilós picinyke diáklányok keseregnek, elátkozva táskát, iskolát, minden könyvbe nyomtatott tudást a suli felé araszolván. A szülők összecsapják tenyerüket: „Hát ez borzasztó!", az orvasok pedig elmondják, mennyi gerincferdüléses gyermek köszönheti sérülését a méretes puttonyban hordatott tudománynak. Csakhogy ez a sok panasz nem akart eljutni soha olyan döntéshozóhoz, aki rácsap az asztalra - vagy hogy stílusos legyek: a sarokba vágja dühéhen a nehéz iskolatáskát -, s így kiált fel: most már elég! Sok-sok ezer kisgyerek örömére úgy tűnik, a szavakba öntött fortyogó düh végre célba ért. Ha minden igaz, maga az Oktatási Minisztérium mondja ki rendeletben: márpedig egy alsó tagozatos diák iskolatáskája három kilónál nehezebb nem lehet. Az persze még talány, hogy ennek a parancsolatnak miként fognak érvényt szerezni. Előfordulhat, hogy mindenki kap egy kicsinyke szekrényt az iskolában (amerikai, s ki tudja még milyen minta), ahol tárolhatja könyveinek, egyéb taneszközeinek egy részét! Netán kiderül: egy-egy tantárgyhoz talán mégsem kéne két könyvet, három munkafüzetet, meg még ki tudja milyen brosúrákat és hacukákat elcipeltetni, csak hogy tele legyen a pad!Esetleg vékonyabb könyveket nyomtatnak, mert azt is belátják végre, hogy a tankönyvek nagy részét olyan felesleges tanulnivaló foglalja el, amire az életben a gyereknek soha nem lesz szüksége ! A válaszok kiötláse tudós fejekre vár. Jómagam meg azt javaslom: amíg a tökéletes megoldás nem jut eszükbe, járjanak csak egy hétig akkora batyuval munkahelyükre, amekkora alatt gyerekeik mindennap görnyednek. A hónak már csak kisebb fele van meg a hegyekben További lassú áradás a Tiszán A Fidesz szerint a színidirektor obszcén Székhelyi József furcsa közleménye Tegnap 678 centiméteres volt a folyó Szegednél fotó: Karnak Csaba Székhelyi József szegedi színigazgató hímvesszőnek nevezte magát a tegnap kiadott közleményében. A Fidesz szomorúnak tartja, hogy a főigazgató nem tud elszakadni az obszcenitás világától. A városvezetés nem kívánja elmozdítani Székhelyit a színház éléről. MUNKATÁRSUNKTÓL „Felismertem, hogy sokak szemében magánemberként és hivatalban lévő főigazgatóként is szálka, sót hímvessző vagyok. Ezzel a nyilatkozatommal a lovagiassági szabályoknak őszintén remélem - a roppant komoly ügy teljes mélységére tekintettel: eleget tettem" - áll Székhelyi József, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatójának a Magyar Távirati Irodához eljuttatott tegnapi közleményében. Székhelyi ezzel sajátos módon kért bocsánatot az SZDSZ tisztújító küldöttgyűlésén elhangzott, a Fidesz elnökére tett, a Himnusz sorait elferdítő megjegyzéséért. Ismeretes, hogy a színigazgató beszédében Orbán Viktorra célozva „Tokaj hímvesszejéről" beszélt, aki „nektárt fog csöpögtetni - mindenhová". Dobó László fideszes országgyűlési képviselő, a szegedi közgyűlés tagja a pártja által szervezett csütörtöki demonstráció után úgy nyilatkozott lapunknak: ha az április 8-i közgyűlésig nem történik semmi érdemi változás Székhelyi József ügyében, úgy kezdeményezni fogják a színházigazgató leváltását. Dobó a színigazgató közleményére reagálva elmondta: „igen szomorú az a tény, hogy egy művész, akinek nap mint nap a kultúrát kellene közvetítenie a szegedieknek, nem tud elszakadni az obszcenitás és a közönségesség világától". „Szinte egyetlen MSZP-s képviselő sincs, aki nagyon akarná, hogy Székhelyi maradjon az igazgató" - fogalmazott a Magyar Nemzet csütörtöki számában szegedi városházi forrásokra hivatkozva. Solymos László kabinetfőnök teljesen alaptalannak tartja a Magyar Nemzet értesüléseit. Révész Mihály, az MSZP képviselőcsoportjának vezetője hangsúlyozta: nem merült fel a frakcióban Székhelyi József felmentésének kérdése. - Egyetlen képviselőtársam sem jelezte felháborodását a színigazgató ügyében - közölte a frakcióvezető. Még mindig árad a Tisza, a vízmagasság tovább növekszik. Szerencsére nem gyorsan ugyanis a vízgyűjtő területen összegyűlt hótakaró meglehetősen lassan olvad. A belvízzel borított területek nagysága csökken a megyében az Atikövizig munkája eredményeként. Szegednél 678 centit mértek tegnap reggel a Tiszán, Mindszentnél 690-et, Csongrádnál 651-et, de kicsit azóta is tovább áradt a folyó. Előreláthatólag 700 centi körül ingadozik majd a hét végén a Tisza vízszintje - tudtuk meg Priváczkiné Hajdú Zsuzsannától, az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság ügyeletvezetőjétől. A Hármas-Körös Szarvasnál 654 centi volt tegnap, a Maros Makónál 351 centi. A vízgyűjtő területen fölhalmozódott rekordmennyiségű hó úszik most folyóinkon, víz formájában, de mintegy 40 százaléka még mindig hó, s még mindig odafönn van a hegyekben. A kedvezőbb változat következett be eddig a lehetséges forgatókönyvek közül: lassan és „szakaszosan" olvad a hó a hegyekben, hisz éjjelente még mindig fagypont alá csökken a hőmérséklet. Ez jó, mert nem zúdul egyszerre az öszszes olvadék a mederbe. Az áradás mértékét a csapadék is befolyásolja. Az előrejelzés szerint a jövő hét végén újabb eső várható, s ez további áradást eredményezhet folyóinkon. Ennek mértékét még nem lehet előre jelezni. Az uszadék, ami Kiskörénél összegyűlt, s átengedték a zsilipkapun, apródonként már Szeged alatt utazhat tovább, lefelé - folyamatosan láthatók kisebb-nagyobb, fatörzsekból-ágakból öszszeállt, úszó „szigetek" a Tiszán. - A belvízelvezető csatornák alapvetően fogadóképesek mondja az ügyeletvezető —, a magángazdálkodók, ha földjeiken vizet látnak, úgy szabadulhatnak meg legkönnyebben tőle, hogy elvezetik a vizet a legközelebb eső csatornába. Jelenleg már csak 25 ezer hektárnyi terület áll víz alatt a megyében, és ez a szám tovább csökken, annak ellenére, hogy az elmúlt napok csapadéka nyomán telítődött vízzel a talaj. S nem magától csökken, hanem az Atikövizig munkája eredményeként. A csatornák vízfogadó-képességén, ahol szükséges - és mind kevesebb helyen szükséges - tovább dolgoznak a gépek, így a Fehértó-majsai csatornán, a Percsorai-fócsatornán, a Maros bal partján néhány helyen, Vásárhely térségében pedig a Kenyere-éri főcsatornán és a Nagyfa-Hódtó összekötő csatornán. Több önkormányzat, illetve vízgazdálkodási társulat területén már megszüntették a belvízvédelmi fokozatot. Ugyanakkor a vásárhelyi térségben, a Tisza-Maros Szögi Vízgazdálkodási Társulat területén még mindig másodfokú a belvízvédelmi készültség, Szeged és Szentes környékén pedig első fokú készültségre van szükség. ECS.