Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-02 / 76. szám

SZOMBAT, 2005. ÁPRILIS 2. • A K T U Á L I 3 Iván azért jött vonattal Szabadkáról Szegedre, hogy fuvarozási céget alapítson Fotó: Schmidt Andrea Kevesen járnak át dolgozni a Vajdaságból Szegedre. Egyik in­terjúalanyunk szerint ennek a határforgalom kiszámíthatat­lansága is az oka, mert van úgy, hogy csak tíz, máskor viszont akár száz percet is várni kell az átkelőhelyen. Tegnap délelőtt tízegynéhá­nyan szálltak le a szegedi nagy­állomáson a szabadkai vonat­ról. Az utasok sietve távoztak, csupán egy középkorú férfit si­került néhány percre feltartóz­tatnunk. Iván fuvarozással fog­lalkozó céget jött alapítani Sze­gedre. Elmondta, hogy a ki­lencvenes évek elején már mű­ködtetett egy vállalkozást Szentmihályon. A céget azért számolta fel, mert horvát nem­zetiségű felesége nem volt haj­landó átköltözni Magyaror­szágra, lévén, hogy egy szót sem beszélt magyarul. A sza­badkai férfi jelenleg barátja fu­varozási cégében dolgozik. Üz­lettársával nemrégiben úgy ha­tároztak, hogy bővítik vállalko­zásukat, és Szegeden is nyit­nak irodát. Iván - aki nem árulta el vezetéknevét - azon sajnálkozott, hogy nem találja azokat az ismerősöket, akikkel a kilencvenes évek elején dol­gozott együtt. A férfi szerint kevesen járnak át a Vajdaság­ból dolgozni Szegedre. El­mondta: nem nagyon tud olyanról, aki naponta ingázik szabadkai otthona és szegedi munkahelye között. Szerinte akik itt dolgoznak, azok vasár­nap jönnek, és a hét végén, pénteken vagy szombaton ha­zautaznak. A szabadkai Vörös Anikó Sze­geden végezte el az egyetemet. A hároméves doktori képzés után benn maradt az egyete­men, ahol jelenleg az optikai és kvantumelektronikai tanszé­ken dolgozik. Hétfőn a szabad­kai Kosztolányi gimnáziumban kezd. Miután „leadja" a fizika­óráit, jön az egyetemre, ahol péntek estig dolgozik, majd buszra száll és hazamegy Sza­badkára. A fiatal oktató több mint két éve járja be ezt az utat. Vörös Anikó elmondta, hogy a Vajdaságból többen is átjárnak oktatni a Szegedi Tudomány­egyetemre. - Az újvidéki és a belgrádi egyetemmel szemben itt az a jó, hogy kutatással is le­het foglalkozni, nem csupán a tanítással - hangsúlyozta a fia­tal oktató. Elmesélte, hogy gyógyszerész ismerőse másfél évig ingázott Palics és Szeged között. Nem is a napi 'Utazga­tásba fáradt bele - hiszen negy­ven kilométer nem távolság -, hanem a határforgalom kiszá­míthatatlanságába, mert volt úgy, hogy csak tíz, máskor vi­szont akár száz percet is várnia kellett a határon. A gyógysze­résznő ezt megunta, és letele­pedtek a férjével Szegeden. sz. c. sz. KIVÁRÁSRA JÁTSZANAK h A szegedi Pécsik Géza két éve nyitott festékboltot Zentán azzal a céllal, hogy dél felé bővíti a vállalkozását. Döntésében az is szerepet játszott, hogy felesége zentai születésű. Elmondta: mivel Szegeden több mint ötven festékbolt működik, úgy gondolta, hogy ennél rosszabb helyzetbe már nem kerülhet. Aztán kiderült, hogy igen. Annyira rosszul ment az üzlet, hogy Pé­csik Géza már az első év után „hazahozta" volna a boltot, de a vám és egyéb terhek miatt nem érte volna meg felpakolni. „Most kivárásos alapon vegetálunk. Bízunk abban, hogy fellendül a szerb gazdaság" Munkavállalás és vállalkozásépítés nálunk és odaát Hetente ingáznak a határon Lakótelepi rendőrök Április elsejétől hétköznap dél­utánonként szabadidős rendőrök járőröznek Szeged lakótelepein. Kovács Mihály rendőr alezredes, a Szegedi Rendőrkapitányság ve­zetője elmondta: a rend őrei munkaidő után, egyenruhában tömegközlekedési eszközzel mennek ki a helyszínre, ahol há­rom területen ketten-ketten tel­jesítenek szolgálatot. Ennek az a célja, hogy a rendőri jelenléttel megelőzzék a bűncselekménye­ket és az állampolgárok gyakrab­ban találkozzanak az egyenru­hásokkal. A szolgálat kezdetben délután 2-től este 8-ig tart, majd nyáron délután 4-től este 10 órá­ig. A negyedéves program költsé­geit a szegedi önkormányzattól kapott támogatásból fedezi a rendőrség. Tanbatyu BÁTYI ZOLTÁN Hat-hét darab egykilós vekni. Ugyan hány olyan szülő él e hon­ban, aki ilyen terhet rakna az általános iskola első, netán máso­dik osztályába járó gyerekére, boltból hazamenet ! Közoktatásunk már korántsem ennyire elnéző. Lehet, hogy az órarendek összeál­lítói, a tankönyvek kinyomtatói, s azok, akik elvárják, hogy a tan­rendben megjelölt órákra a nem egyszer még hat-hét kilónál is nehezebb táskákat elcipeljék a lurkók, úgy vélték: nem árt, ha a magyar kölykök spártai nevelésben részesülnek. Ismerve az oktatásügyben tapasztalható sok évtizedes tudatos­ságot, én mégis inkább úgy vélem, dehogy jutott eszébe bárkinek is Spárta, meg a szigor. Egyszerűen egyetlen illetékesnek sem szúrt szemet, hogyan görnyedeznek az alsós diákok a hatalmas súlyok alatt. Nem véletlenül írtam hatalmas terhet, hiszen nem egyszer 24-25 kilós picinyke diáklányok keseregnek, elátkozva táskát, iskolát, minden könyvbe nyomtatott tudást a suli felé ara­szolván. A szülők összecsapják tenyerüket: „Hát ez borzasztó!", az orvasok pedig elmondják, mennyi gerincferdüléses gyermek köszönheti sérülését a méretes puttonyban hordatott tudomány­nak. Csakhogy ez a sok panasz nem akart eljutni soha olyan döntés­hozóhoz, aki rácsap az asztalra - vagy hogy stílusos legyek: a sa­rokba vágja dühéhen a nehéz iskolatáskát -, s így kiált fel: most már elég! Sok-sok ezer kisgyerek örömére úgy tűnik, a szavakba öntött fortyogó düh végre célba ért. Ha minden igaz, maga az Ok­tatási Minisztérium mondja ki rendeletben: márpedig egy alsó ta­gozatos diák iskolatáskája három kilónál nehezebb nem lehet. Az persze még talány, hogy ennek a parancsolatnak miként fog­nak érvényt szerezni. Előfordulhat, hogy mindenki kap egy ki­csinyke szekrényt az iskolában (amerikai, s ki tudja még milyen minta), ahol tárolhatja könyveinek, egyéb taneszközeinek egy ré­szét! Netán kiderül: egy-egy tantárgyhoz talán mégsem kéne két könyvet, három munkafüzetet, meg még ki tudja milyen brosú­rákat és hacukákat elcipeltetni, csak hogy tele legyen a pad!Eset­leg vékonyabb könyveket nyomtatnak, mert azt is belátják végre, hogy a tankönyvek nagy részét olyan felesleges tanulnivaló foglal­ja el, amire az életben a gyereknek soha nem lesz szüksége ! A válaszok kiötláse tudós fejekre vár. Jómagam meg azt javas­lom: amíg a tökéletes megoldás nem jut eszükbe, járjanak csak egy hétig akkora batyuval munkahelyükre, amekkora alatt gyere­keik mindennap görnyednek. A hónak már csak kisebb fele van meg a hegyekben További lassú áradás a Tiszán A Fidesz szerint a színidirektor obszcén Székhelyi József furcsa közleménye Tegnap 678 centiméteres volt a folyó Szegednél fotó: Karnak Csaba Székhelyi József szegedi szín­igazgató hímvesszőnek nevez­te magát a tegnap kiadott közleményében. A Fidesz szo­morúnak tartja, hogy a főigaz­gató nem tud elszakadni az obszcenitás világától. A város­vezetés nem kívánja elmozdí­tani Székhelyit a színház élé­ről. MUNKATÁRSUNKTÓL „Felismertem, hogy sokak sze­mében magánemberként és hi­vatalban lévő főigazgatóként is szálka, sót hímvessző vagyok. Ezzel a nyilatkozatommal a lo­vagiassági szabályoknak ­őszintén remélem - a roppant komoly ügy teljes mélységére tekintettel: eleget tettem" - áll Székhelyi József, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatójá­nak a Magyar Távirati Irodá­hoz eljuttatott tegnapi közle­ményében. Székhelyi ezzel sajátos mó­don kért bocsánatot az SZDSZ tisztújító küldöttgyűlésén el­hangzott, a Fidesz elnökére tett, a Himnusz sorait elferdítő meg­jegyzéséért. Ismeretes, hogy a színigazgató beszédében Orbán Viktorra célozva „Tokaj hím­vesszejéről" beszélt, aki „nek­tárt fog csöpögtetni - minden­hová". Dobó László fideszes ország­gyűlési képviselő, a szegedi közgyűlés tagja a pártja által szervezett csütörtöki demonst­ráció után úgy nyilatkozott la­punknak: ha az április 8-i köz­gyűlésig nem történik semmi érdemi változás Székhelyi Jó­zsef ügyében, úgy kezdemé­nyezni fogják a színházigazga­tó leváltását. Dobó a színigazgató közlemé­nyére reagálva elmondta: „igen szomorú az a tény, hogy egy mű­vész, akinek nap mint nap a kul­túrát kellene közvetítenie a sze­gedieknek, nem tud elszakadni az obszcenitás és a közönséges­ség világától". „Szinte egyetlen MSZP-s képviselő sincs, aki nagyon akarná, hogy Székhelyi ma­radjon az igazgató" - fogalma­zott a Magyar Nemzet csütör­töki számában szegedi város­házi forrásokra hivatkozva. Solymos László kabinetfőnök teljesen alaptalannak tartja a Magyar Nemzet értesüléseit. Révész Mihály, az MSZP kép­viselőcsoportjának vezetője hangsúlyozta: nem merült fel a frakcióban Székhelyi Jó­zsef felmentésének kérdése. - Egyetlen képviselőtársam sem jelezte felháborodását a színigazgató ügyében - közöl­te a frakcióvezető. Még mindig árad a Tisza, a víz­magasság tovább növekszik. Szerencsére nem gyorsan ­ugyanis a vízgyűjtő területen összegyűlt hótakaró meglehető­sen lassan olvad. A belvízzel borított területek nagysága csökken a megyében az Atikö­vizig munkája eredményeként. Szegednél 678 centit mértek teg­nap reggel a Tiszán, Mindszent­nél 690-et, Csongrádnál 651-et, de kicsit azóta is tovább áradt a folyó. Előreláthatólag 700 centi körül ingadozik majd a hét végén a Tisza vízszintje - tudtuk meg Priváczkiné Hajdú Zsuzsanná­tól, az Alsó-Tisza Vidéki Környe­zetvédelmi és Vízügyi Igazgató­ság ügyeletvezetőjétől. A Hár­mas-Körös Szarvasnál 654 centi volt tegnap, a Maros Makónál 351 centi. A vízgyűjtő területen fölhal­mozódott rekordmennyiségű hó úszik most folyóinkon, víz for­májában, de mintegy 40 százalé­ka még mindig hó, s még mindig odafönn van a hegyekben. A ked­vezőbb változat következett be eddig a lehetséges forgatóköny­vek közül: lassan és „szakaszo­san" olvad a hó a hegyekben, hisz éjjelente még mindig fagypont alá csökken a hőmérséklet. Ez jó, mert nem zúdul egyszerre az ösz­szes olvadék a mederbe. Az ára­dás mértékét a csapadék is befo­lyásolja. Az előrejelzés szerint a jövő hét végén újabb eső várható, s ez további áradást eredményez­het folyóinkon. Ennek mértékét még nem lehet előre jelezni. Az uszadék, ami Kiskörénél összegyűlt, s átengedték a zsilip­kapun, apródonként már Szeged alatt utazhat tovább, lefelé - fo­lyamatosan láthatók kisebb-na­gyobb, fatörzsekból-ágakból ösz­szeállt, úszó „szigetek" a Tiszán. - A belvízelvezető csatornák alapvetően fogadóképesek ­mondja az ügyeletvezető —, a ma­gángazdálkodók, ha földjeiken vizet látnak, úgy szabadulhatnak meg legkönnyebben tőle, hogy elvezetik a vizet a legközelebb eső csatornába. Jelenleg már csak 25 ezer hektárnyi terület áll víz alatt a megyében, és ez a szám tovább csökken, annak el­lenére, hogy az elmúlt napok csapadéka nyomán telítődött vízzel a talaj. S nem magától csökken, hanem az Atikövizig munkája eredményeként. A csa­tornák vízfogadó-képességén, ahol szükséges - és mind keve­sebb helyen szükséges - tovább dolgoznak a gépek, így a Fehér­tó-majsai csatornán, a Percso­rai-fócsatornán, a Maros bal partján néhány helyen, Vásár­hely térségében pedig a Kenye­re-éri főcsatornán és a Nagy­fa-Hódtó összekötő csatornán. Több önkormányzat, illetve víz­gazdálkodási társulat területén már megszüntették a belvízvé­delmi fokozatot. Ugyanakkor a vásárhelyi térségben, a Ti­sza-Maros Szögi Vízgazdálkodá­si Társulat területén még mindig másodfokú a belvízvédelmi ké­szültség, Szeged és Szentes kör­nyékén pedig első fokú készült­ségre van szükség. ECS.

Next

/
Thumbnails
Contents