Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-12 / 84. szám

EGÉSZSÉG, ÉLETMÓD, TÁPLÁLKOZÁS MINDEN KEDDEN NAPI MELLÉKLETEK OLVASOSAROK Esély a géniuszoknak A tehetségek veszélyeztetettet)­bek, mint az átiagnépesség - pMHBMHNMNHII hívja föl a figyelmet Czeizel Endre orvos-genetikus Sors és tehetség című könyvében. Sor- CfVDC CC suk összefügg alkotóművésze­tükkel, s e sors jobbításáért - | TEHETSÉG ami a különleges képesség tel­jesebb társadalmi hasznosítá­sát is jelenti - jócskán akad tennivaló. Czeizel Endre huszonegy ma­gyar költőgéniusz sajátosságait elemezte. Kimutatta: lelki alka­tukra jellemző volt a túlérzékeny­ség, illetve a depresszió. Sokuk hipochondriára hajlott - ez azonban nem gátolta őket az önártó élet­mód megvalósításában. Ez elsősorban a kiemelt alkoholfogyasztásban nyilvánult meg, az al­koholbetegek aránya körükben az átlagoshoz képest ötször magasabb volt. Sokuk dohányzott, és a kábítószer-élvezők aránya is nagymérték­ben meghaladta az adott korban jellemző, átlagos előfordulást. Testal­katukra, függetlenül a táplálkozás minőségétől, jellemző volt a sovány­ság. Testi betegségeik nem különböztek az átlagnépességétől, ugyan­akkor ezek nemcsak életüket rövidítették meg, hanem műveiket is be­folyásolták. Termékenységük az átlagosnál kisebb volt, huszonegy ma­gyar költőgéniusz közül tizenegynek nem volt gyermeke, s ez az 52 százalékos arány magasabb, mint a szokásos 20 százalék. Tizennyolc, felnőttkort megért gyermekük közül kettő elmebeteg­ségben szenvedett, ez sokszorosa az átlaggyakoriságnak. Ráadásul öt további gyermeknél az úgynevezett személyiségdeviancia komo­lyabb foka mutatkozott, összességgel gyermekeik 39 százalékánál hajlott a lelki egészség a kóros felé - állapítja meg a kutató. Az embe­rek általában gyakran tesznek egyenlőségjelet a zseni és az őrült fo­galma közé. Ez így önmagában aligha igaz, ugyanakkor a tehetséges művészek nem jelentéktelen hányadában megvan a genetikai irá­nyultság mániás-depressziós betegségre - szögezi le a szerző. Egy­szersmind fölhívja a figyelmet: önmagában ez senkit nem tesz talen­tummá, az említett gonddal szenvedők nagy része átlagos képességű ember. Végül Czeizel rámutat: miképpen az értelmi és egyéb fogya­tékkal élő gyermekek ellátására a költségvetés meghatározott össze­get biztosít, a tehetséges gyermekeket is nevelni kellene, s ez még alig mutatkozik meg. Az Arany János tehetséggondozó mozgalom az első nagy lépést teheti e területen, pozitív irányba befolyásolva sorsu­kat - esélyt adva a géniuszoknak. (Czeizel Endre: Sors és tehetség. Urbis Könyvkiadó, 2004) F.cs. A dohányzás elbutít? A dohányzás következtében évente ötmillió ember hal meg. A füstölgés azonban nemcsak halálos kórok okozó­ja, de butítja is az emberisé­get, bizonyítják új meg újabb vizsgálatokkal a kutatók. A dohányzás, amellett, hogy káros az egészségre, komoly ri­zikófaktora súlyos, halálos be­tegségeknek, csökkenti az in­telligenciaszintet is. Már gyer­mekkorban, a passzív dohány­zás is rendkívül veszélyes. A cincinatti gyermekklinika ku­tatócsoportja arról számolt be, hogy mérték több ezer hat és tizenhat év közötti diák teljesít­ményét, s akik ki voltak téve rendszeresen a passzív do­hányzás ártalmainak (például szüleik otthon dohányoztak), azok gyengébbek. A cigaretta­füsttel „pácolt" szervezetbe ke­vesebb oxigén jutván csökken az agyi teljesítmény is: a tanu­lók olvasásból, matematikából rosszabb eredményeket értek el a felméréseken, s bebizonyo­sodott, hogy kevésbé logikusan gondolkodnak. Skót kutatók azt is vizsgálták, évek során hogyan hat a füstöl­gés az intelligenciaszintre: gyermekkorban tesztelteket felnőttként újra felmértek, s megállapították, hogy a dohá­nyosok IQ-szintje alacsonyabb a nemdohányzókénál. Feltéte­lezések szerint a dohányosok terhelt, rosszabbul működő tü­dejéből kevesebb oxigén jut a szervezetbe, az agyba is, és ez negatívan hat a gondolkodás­ra. GYOGY-IR Szerda LÉGYOTT Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA, A PÉNZ BESZÉL WMMEMÊtMKIIÊKaMSKÊtMKMKmSBmM^ WMÊÊÊÊÊÊmÊÊÊKÊÊÊÊÈÊÊÊÊÊÈBM SZERKESZTI: LÉVAY GIZELLA, DR. DÉZSI CSABA ANDRÁS • 2005. ÁPRILIS 12. WWW.DELMAGYAR.HU TÚLIZGUUA MAGÁT A BETEG A VÁRÓTEREMBEN Félelmetes a fehér köpeny? Közelség és intimitás GYÓGYHATÁSÚ EGÉSZSÉGMEGŐRZŐ PROPOLISZOS TERMÉKEK MÉZEK ÉS SÜTEMÉNYEK £ Csillag téri Mézbolt: Budapesti: Diófa Mézbolt: Csongráéi sgt. 72. j^j u„ Rókusi Mézbolt: Petresi u. 6. Központi raktár: Klapka tér 9. egeszseget Tel.: 62/468-016 kínáljuk Önnek! intézmény látogatójának neve betegként kerül fel egy lapra vagy a számítógépbe, akkor is, ha történetesen semmi baja. A bizonyítékokon alapuló orvoslás pozitív jelzővel említi a betegséget, holott a beteg számára az egy negatív állapot - az egész­ség tartozik az élvezhető tartományba. A súlyos esetek egyhamar vízszintesbe ke­rülnek, megszületik a bizonyosság arról, hogy nem az élet fekszik a lábainknál, hanem mi fekszünk az élet lábainál. Egymás között Kényelmes, új helyzet ez a beteg szá­mára, hiszen végre valaki helyette dönt, talán már ki is mondta magában: „Legyen meg a te akaratod". A nagyviziten meg­jelenik a főorvos, aki azt a benyomást kelti, hogy mindent tud, és semmit nem kell megindokolnia - fogalmaz Rüdiger Dahlke és Thorwlad Dethlefsen német orvos szerzőpáros a modern gyógyítás rituáléit taglaló művében. A szerzők szól­nak a latin nyelvről is, melyet az orvosok elvileg azért tanulnak meg az egyetemen, hogy nemzetközi szinten bármikor meg tudják magukat értetni - a szerzők azt állítják, hogy nem találkoztak még olyan gyógyítóval, aki kollégáival ezen a nyel­ven társalgott volna. A latint sokkal in­kább azért használják az orvosok, hogy „egymás között" maradhassanak. A rendelőben a beteg valóban páciens, azaz: türelmes lesz Az orvos láttán minden hetedik embernek emelkedik a vérnyomása, és szorongás keríti hatalmába. A rendelőben kiderül valami, amire nem számított a beteg. Mindezt idegen és olvashatatlan kifeje­zések tükrözik egy olyan papíron, amit csak a patikus képes megfejteni. A meg­fellebezhetetlennek tűnő klinikai orvoslás rituáléi félelemmel töltik el a beteget, aki egyet szeretne: pillanatokon belül visz­szatérni az egészséges tudatállapotba. Minden hetedik-nyolcadik ember stresz­szes helyzetbe kerül az orvos láttán, és megnő a vérnyomása - állítja egy francia tanulmány, melyet a Journal of the Ame­rican Association című amerikai tudo­mányos lap közölt. Bár az adat ötezer idős, hetven év feletti ember megfigye­lésén alapszik, a kutatók szerint a meg­állapítás minden bizonnyal a fiatalabb ILLUSZTRÁCIÓ: VID0VICS FERENC korosztályra is igaz. A francia kutatók három éven át vizsgálták a kísérlet részt­vevőinek vérnyomását, s azt tapasztalták, hogy 13 százalékuknál jelentős eltérés van az orvosnál és az otthon mért vér­nyomás között - a nyugodt körülmények között mutatott adat az életkornak meg­felelő normális mértéket jelölte. A ku­tatók összegzésképpen leszögezték, hogy ez a fehér köpeny hatása. Áttekinthetetlen rendszer A modern idők előtt a születés és a halál otthoni környezetben zajló események voltak, míg mára ezek a történések át­tevődtek a kórházak falai közé. Általá­nosságban a rendelőben a beteg ön­rendelkezési jogainak többségét feladja, a klinika kapujában pedig egy áttekinthe­tetlen rendszer kelt benne máris szo­rongást. A várakozók között a páciens valóban türelmessé válik, a kiszolgálta­tottság érzése hatalmába keríti őket. Az Utazásaim során találkoztam olyan or­vossal, aki megfellebbezhetetlen hang­nemben jelentette ki: a betegnek nincs információja a betegségéről. Ellenkező­leg: minden információ a betegnél van. A fehér köpennyel való találkozás nem vé­letlen, ha bajjal orvoshoz megy az ember, érdemes magunktól megkérdezni, miért is szereztem be magamnak ezt a prob­lémát, miért éppen ez a kór talált meg engem. Az egyes gyógyító nagyon sokat tehet azért, hogy a rituálék élét enyhítse, és megszüntesse. Magyarországon a há­ziorvosi rendszerben bejelentkezés mű­ködik, várni a rendelőben elvileg nem kell. A türelem iránya tehát megfordul­hat: az orvos tanúsítja azt. Chomiak Wal­demar szentesi háziorvos szerint az em­pátia az egyik legfontosabb magatartás, amit az orvos a beteggel szemben tanúsít. A lengyel származású doktor ügy véli, a betegnek érzékelnie kell, hogy az orvos szívesen látja, valóban érte van, és se­gíteni akar rajta. A vizsgálatok során tu­domására hozza a kórképet, s ha szak­rendelésre küldi, elmondja, várhatóan ott mi fog történni. Mindezek után visz­szarendeli a beteget. A doktor hangsú­lyozza, hogy a vizsgálatok eredményéről értelmezhető szavakkal, magyarul beszél. A betegség olyan állapot, amelytől sza­badulni akar a gyógyulni vágyó, ezt elérni pedig közös cél az orvos és a beteg számára. A háziorvost eredetileg család­orvosnak nevezték - a szóhasználatban benne rejlik a közelség és az intimitás védelme. BLAHÓ GABRIELLA Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! KÜLDJÉK BE és Ml KÖZZÉTESSZÜK! Kedv« Olvasó! & megjelenési»! e beküldő egyeletlésén kivid a képen lakható síemély (kiskonisknál a Imvenyes képviseld) horiájárulisa síukséges. DÉLWACYABORSZÁC A DÉLMAGYARORSZÁG é§ 8 DÉLVILÁG m M..L;], DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Mobile Rt. F * "lYlUüllt

Next

/
Thumbnails
Contents