Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-09 / 82. szám

14 SZIESZTA 2005. április 9., szombat SOKAN DÉL-AMERIKAI VAGY AFRIKAI EGYHÁZFŐRE SZÁMÍTANAK választanak a bíborosok Eljött-e az idő, hogy a katolikus egyház legújabb kori történetében először Európán kívüli személy üljön Szent Péter trónjára? Ez az egyik legfőbb kérdése a II. János Pál utódáról szóló találgatásoknak. Egy latin-amerikai vagy afrikai pápa megválasztásának lehetősége már csak azért is felmerül, mert a katolikusok közel kétharmada a fejlődő világ országaiban él, s majdnem minden második Dél-Amerikában. Az április 18-án összeülő pápaválasztó konklávé tagjait három fő kivételével a tegnap eltemetett néhai egyházfő nevezte ki. így sokan arra számítanak, hogy utóda is konzervatív irányvonalat követ majd. Aki pápajelöltként megy a konklávéra, bíborosként távozik onnan - tartja egy régi olasz mondás, arra utalva, hogy szinte lehetetlen előre megjósolni, kit választ meg a bíborosok testülete, a konklávé a katolikus egyház élére. így volt ez az előző pápaválasztáskor is: a lengyel Karol Wojtyla viszonylag ismeretlennek számított, és személye - amint azt az időközben elhunyt nyugalmazott bécsi érsek, Franz König egy német lapnak 2000 májusában adott interjúban felfedte csak kompromisszumos megoldásként merült fel. Ennek ellenére viszonylag hamar, a nyolcadik szavazás után, a konklávé második napján megszületett a döntés: az akkori 111 bíboros közül 99 őt támogatta. Nehéz döntés várható Halála után megfigyelők biztosra veszik, hogy a katolikus egyház legújabb kori történelmének egyik legnehezebb pápaválasztása várható. Sokan forradalmi változásokra is számítanak, mivel a pápaság legújabb kori történetében első ízben lehet nem európainak komoly esélye arra, hogy Szent Péter trónjára üljön. A pápaválasztás kimenetelét az egyházon belül az utóbbi időben végbement súlyponteltolódások miatt szinte lehetetlen kiszámítani. Napjainkban a hívő katolikusok kétharmada a fejlődő országokban él. Latin-Amerikában a legnagyobb a katolikusok száma, az ázsiai egyházak gyorsan növekednek, sok európai országban viszont gyengült a hitélet. - Ezúttal a harmadik világ határozza meg a konklávét - vélekedett egy nevének elhallgatását kérő egyházi személy, akinek szavait a távirati iroda idézte, a La Stampa című torinói lap pedig ezzel a címmel közölt tudósítást a Vatikánból: Fehér füst egy fekete pápáért? Vannak, akik úgy vélik, mégis inkább európai pápára lenne szükség, mert a fejlett nyugaton fogy a legradikálisabb mértékben a hívők száma, ezért itt van szükség a katolicizmus erősítésére. A pápaválasztás szempontjából döntő tényező lehet a konklávé összetétele, amely II. János Pál alatt jelentősen megváltozott, miután a választásra jogosult, 80 év alatti 117 bíborosból 114-et ő nevezett ki. S bár még mindig az európaiak vannak többségben (58 főpap, akik közül 20 olasz), az öreg kontinensen kívüli bíborosok száma növekedett: Dél-Amerikát 21-en, Észak-Amerikát 14-en, Afrikát 11-en, Ázsiát ugyancsak 11-en képviselik. (Magyarországról Paskai László korábbi, valamint Erdő Péter jelenlegi esztergom-budapesti érsek vesz részt a konklávén, mint ahogyan az eddigi pápát adó Lengyelország is két bíborost küld.) A döntésnek vannak politikai és teológiai szempontjai is. II. János Pál 1978-as megválasztásában komoly szerepe volt annak, hogy olyan kommunista államból jött, ahol üldözték az egyházat. Lehetséges, hogy egy harmadik világbeli pápa trónra ültetésével a fejlődő országok gondjaira hívnák fel a figyelmet. Az egyházon belül fontos teológiai viták is zajlanak: vannak, akik komoly reformokat várnak, viszont erős a konzervatív tábor is. II. János Pál a két irányzat szintézisére törekedett: a szexualitással és a családdal kapcsolatos kérdésekben konzervatív volt, miközben a szegényekért és a világbékéért folytatott küzdelmében a nyitottabb egyházat követelőkkel értett egyet. Esélyes jelöltek A legtöbb pápát adó olasz főpapok közül Dionigi Tettamanzi milánói érsek számít esélyesnek. A 20. században egyébként az észak-olaszországi város két főpapjából is pápa lett. A konzervatív beállítottságú 71 éves érsekről ugyanakkor többen ügy tartják, hogy az Opus Dei embere. E szervezet megítélése pedig az egyházon belül is vitatott. A másik esélyes olasz Giovanni Battista Re. Az ideális korú, 71 éves főpap II. János Pál egyik legközelebbi bizalmasa volt. Remek dipA történészek között ma sincs teljes egyetértés abban, hányan követték egymást Szent Péter székében az elmúlt közel kétezer évben. Az Annuarlo Pontificio pápai évkönyv 264 pápáról tud. (Egyes pápalisták 263, mások 265 pápát tartanak számon.) A leghosszabb ideig, 34 vagy 37 évig Szent Péter volt Róma püspöke. A most meghalt II. János Pál (26 év, 5 hónap, 17 nap, összesen 9665 nap) a harmadik leghosszabb Ideig uralkodó pápa IX. Piusz (31 év, 7 hónap és 23 nap, összesen 11 ezer 560 nap) mögött. A legrövidebb ideig, négy napig 752-ben II. István ült Szent Péter trónján, aki még beiktatása előtt meghalt. Őt évszázadokig nem is szerepeltették a pápák jegyzékében, de aztán visszakerült, zavart okozva a hasonló nevű pápák számozásában. VII. Orbán pápa 1590-ben 13 napig uralkodott, és még megkoronázása előtt meghalt. A modern Idők legrövidebb ideig kormányzó pápája I. János Pál volt, aki 1978-ban a megválasztása utáni 33. napon hunyt el. A legfiatalabb korban, legfeljebb húszévesen (a források többsége szerint 12 évesen) IX. Benedek pápát választották meg 1032-ben. A legöregebb - 85 éves - III. Celesztin pápa volt 1131-es megválasztásakor, de még hét évig ült Szent Péter trónján. lomatának és jó szervezőnek tartják a Vatikánban, korábban Panamában és Iránban volt az egyházi állam követe. Az európai jelöltek között esélyes lehet Karol Wojtyla másik közeli embere, a német Joseph Ratzinger. Esélyeit csökkenti, hogy már 77 éves. A Hittani Kongregáció vezetőjeként a Vatikán fő ideológusának számít, s szintén a konzervatívok közé tartozik. Még két európai bíborost emlegetnek a találgatásokban, de egyikük sem számít nagy esélyesnek. Christoph Schönborn bécsi érsek sikeres, inkább konzervatív ideológusnak számít. A Csehországban született, korábban domonkos rendi szerzetes ugyanakkor nagyon fiatal, még csak hatvanéves. A belga Godfried Danneels az óvatos liberális irányzat embere, ők azonban nincsenek túlnyomó többségben a bíborosok között. Danneels azt szeretné, ha a püspököket kevésbé kötnék a római döntések, és engedne a hierarchikus rend szigorán, szexuális kérdésekben ugyanakkor ő sem engedékenyebb a többi esélyesnél. A latin-amerikai régió egyik nagy esélyese a hondurasi Oscar Rodríguez Maradiaga. Ő jól képviseli azt a szintézist, ami II. János Pálnál a szociális szolidaritás és a teológiai konzervativizmus közös képviseletében nyilvánult meg. A szegények szószólójaként vált híressé. A 62 éves bíboros antikapitalista beállítottságú, de nem ragadt rá a marxista befolyás gyanúja. A világ legnagyobb gyülekezetét vezeti Mexikóváros érseke, a 19 millió hívő fölött álló Norberto Rivera Carrera. Ó is meglehetősen fiatal, 63 éves, és szintén a szociálisan különösen érzékeny egyházi vezetők közé tartozik. Egy másik latin-amerikai metropoliszt képvisel a 69 esztendős Clandio Hummes, aki a brazíliai Sao Pápává választható elvileg minden katolikus vallású, nőtlen férfi. Az egyházi törvények megszorítást nem tartalmaznak, egyedül az egyházi méltóságok pénzért való adásvétele (simonía) miatt elítéltek, a hitszakadárok és azok vannak kizárva, akik önmagukra szavaznak. A gyakorlatban hosszú ideje csak bíborost választanak meg. A legenda szerint 855-ben VIII. János néven egy nőt választottak volna pápává, aki két évig töltötte be a hivatalt, de aztán egy körmenet során gyermeket szült, és a tömeg agyonverte. Johanna nőpápa történetét a tudósok egyértelműen elvetik, de a mese ma is újra és újra felbukkan. Az Igazi VIII. János 872-től tíz évig uralkodott, és arról nevezetes, hogy ő volt az első meggyilkolt pápa. Paulo érseke. Hummes ferences rendi szerzetes volt fiatalkorában, és szintén a szegényekért folytatott tevékenysége miatt vált közkedveltté. A legesélyesebb fekete jelölt a nigériai Francis Arinze. A 72 esztendős bíboros évek óta Vatikánban él, és a liturgikus ügyek vezetését bízta rá II. János Pál. Arinze sokat tett az iszlámmal folytatott párbeszéd megszervezéséért. (Utoljára 492-496 között volt I. Szent Gelasius személyében afrikai pápája a világ katolikusainak.) Ázsiából egyetlen lehetséges jelölt jött szóba, Ivari Dias, aki az indiai Bombay érseke. Sikeres diplomata, korábban a térítési területnek számító Dél-Koreában és Albániában is képviselte a Vatikánt. A katolikus egyházban szigorú szabályok határozzák meg a pápaválaszNéwálasztás A pápa nevét megválasztása után veszi fel. A bíboros diakónus megkérdezi a jelöltet, hogy elfogadja-e a választást. Amennyiben ő az accepto (elfogadom) szóval felel, uralkodása azonnal (és nem néhány nappal későbbi beiktatásától) megkezdődik. Ezután a diakónus azt kérdezi, miként szólítsák, az új pápa pedig bejelenti a magának választott nevet. 533-ban történt először, hogy a pápa nevét megváltoztatta, a szokás 955 óta vált hagyománnyá. A nevekben semmilyen rendszer nincs, a választás általában a közvetlen előd, pártfogó vagy politikai példakép alapján történik. Az eddigi 264 pápa nemzetiségi megoszlása: 205 olasz és 57 más nemzetiségű. Közülük 19 francia, 14 görög, 8 szíriai, 5 német, 3 afrikai, 2 spanyol, 1 osztrák, 1 palesztinai, 1 angol, 1 holland és 1 lengyel. A legtöbbször előforduló pápanév a János 23-szor, ezt 16 Gergely, 15 Benedek, 14 Kelemen, 13 Leó és 12 Pius követi. Két neve két pápának, I. és II. János Pálnak volt. tás rendjét, s ezeket II. János Pál részben pontosította, részben megváltoztatta 1996-ban kiadott Universi Domini Gregis című apostoli konstitúciójában. Jelenleg a 80. életévüket be nem töltött bíborosok választhatnak pápát, és ennél fiatalabbnak kell lenni a megválasztott egyházfőnek is. Ha felszáll a fehér füst A pápaság történetében először nem lesznek bezárva a bíborosi gyűlés résztvevői. A pápaválasztók szabadon járkálhatnak majd a Vatikán területén - így a konklávénak helyet adó Sixtus-kápolna és szálláshelyük, a Szent Márta otthon között -, de továbbra sem tarthatnak kapcsolatot a külvilággal. A választás akár hetekig is eltarthat. Az új pápa megválasztásához kétharmados többség szükséges. Naponta négy szavazást tarthatnak, kettőt délelőtt, kettőt délután. Ha tizenkét forduló is kevés a döntéshez, akkor 24 órás szünet következik, ami közben egyeztetni szabad, de szavazni nem. A kilencedik eredménytelen nap után a konklávénak joga van úgy dönteni, hogy egyszerű többség is elegendő legyen az érvényes választáshoz. Jelöltek és választási beszédek a konklávén nincsenek: a bíborosok felírják egy papírra annak a nevét, akiről úgy vélik, „isten akaratából őt kell megválasztani", s a választási menetek során kristályosodik ki a legesélyesebbek névsora. A pápa még azt is szabályozta, hogyan kell összehajtani a cédulákat. Ezeket különböző vegyi anyagok hozzáadásával elégetik. Amíg nincs új pápa, addig olyan anyagokat kevernek a cédulákhoz, amelyek szürke vagy fekete füstöt ontanak ki magukból a kápolna kéményén keresztül. Amikor megválasztották az új pápát, fehér füstöt képező anyagot adnak a szavazólapokhoz. S hogy a jelzés egyértelmű legyen, a sikeres szavazást a füst mellett harangzúgás kíséri majd. Az új pápát pedig röviddel ezután e szavak kíséretében mutatja be a Szent Péter-bazilika ablakában a bíborosi kollégium legidősebb tagja: „Habemus papam" - van pápánk. HEGEDŰS SZABOLCS Francis Arinze Godfried Danneels Ivan Dias Claudio Hummes Oscar Maradiaga Joseph Ratzinger Norberto Carrera Ch. Schönborn Dionigi Tettamanzi A vatikáni Sixtus-kápolna, ahol a pápaválasztó konklávé összeül