Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-08 / 81. szám

PENTEK, 2005. ÁPRILIS 8. • MEGYEI TŰKOR* Nádudvari Róbert úgy véli: szakmájához nagy alázat kell Aranyozás 23,5 karátos lapokkal Üvegesként kezdte Nádudvari Róbert, majd beleszeretett a fá­ba. Egy évtizede foglalkozik képkeretezéssel, aranyozással. A barokk mesterek tudását cso­dálja leginkább, s vallja: ehhez a munkához nagy alázat kell. - Az aranyozó nem rendelkezik művészi szabadsággal: követnie kell azokat az eljárásokat, azt a technikát, amellyel a korábbi mesterek dolgoztak - vallja Nád­udvari Róbert. A szegedi 37 éves fiatalember apósa cégénél üve­gesként kezdte a szakmát. Azt az anyagot nem tudta megkedvelni: „hideg, rideg, törékeny, és még vág is". A fát azonban megszeret­te, s nemcsak képeket keretez, de fa és fém keretek és bútorok, dísztárgyak felújítását is végzi ­aranyozási technikával is. A bú­torok javításában Bognár György asztalosmester, míg a faragvá­nyok elkészítésében Kőhalmi Károly segít neki. A sérült keretek hiányos része­it saját maga főzte gyantamasz­szával pótolja. Az aranyozás nagy türelmet, precizitást igé­nyel. A krétát, vagyis a megkö­tött gipszet porrá törik, nyúlbör­ből készült enywel keverik ösz­sze. Ezzel az elasztikus alappal vonják be a keretet, s erre kerül az aranyréteg alapja. - Valódi, 23,5 karátos aranyla­pokkal dolgozunk - mutatta a vékony, hártyapapírszerű anya­got a képkeretező. - Ezeket a mai napig aranyverő műhelyekben álhtják elő. A lapok vastagsága a milliméter 11 ezred részének fe­lel meg. Valódi aranyat - az ára miatt - ritkán alkalmazunk. Az új aranyozásnál inkább a karát­számot kell figyelembe venni, ami meghatározza a tartósságot, javításnál pedig az eredeti szí­nekhez igazítjuk a lapok színét. A szegedi képkeretező tí­zen-egynéhány árnyalatot hasz­nál. A lapokat egy párnán vágja méretre, majd mókusszőr ecset­tel helyezi a kívánt helyre. Az aranyréteget egy speciális, achát kőből készült eszközzel simítja át, ezzel a technikával az alapot teszi gyűrödésmentessé. A jó munka ismérve az, ha az arany­lapok átfedik egymást. így egy hálórendszer alakul ki, amely ak­kor válik láthatóvá, amikor az arany átkopik egy kicsit. - Minél nagyobb tudásra tesz szert az ember, annál világosab­ban látja, mily kevés az - mondta a képkeretező. Elárulta azt is, egy-egy kerettel néha több hóna­pot is dolgozik. Korábban négy hónapot töltött egy keret társasá­gában, nagy szerelem volt - tette hozzá kis mosollyal. A legrégibb keret, amely Nád­udvari Róbert keze alá került, az 1800-as évek elején készült. Egyébként a stílus és a keret ké­szítéséhez használt technika alapján jól behatárolható a kere­tek kora. A fiatalember kedvenc stílusa a barokk, elkápráztatja az a tudás, amellyel az akkori mes­terek rendelkeztek. Úgy véli: a régi tárgyakhoz fokozott óvatos­sággal kell nyúlni, hiszen a cél az, hogy minél többet megőriz­zen az ember a régi mesterek ke­ze nyomából. NYEMCSOKÉVA Nádudvari Róbert tudja: az aranyozás türelmet és precizitást igé­nyel Fotó: Gyenes Kálmán A forgalom csökkenésétől tartanak a vendéglősök a régi 5-ös út mentén Csak az egyik szemük nevet A Kamion vendéglő hatalmas parkolójában bízik Fotók: Karnok Csaba A régi E75-ös út mentén fekvő települések szolgáltatói attól tartanak, elviszik' tőlük a for­galom egy részét a sztráda mellé települő vállalkozások. Ugyan­akkor az új befektetők megmoz­gathatják az állóvizet. Dübörög a forgalom az E75-ÖS úton, kamion kamiont követ, a fáradt autósok sűrűn állnak meg egy rövid pihenőre. Van is hol, egyik vendéglő szinte a másikat éri. Balástyán, a Kamion vendég­lőt is sokan választották tegnap. Az alkalmazottak elmondták, szerintük visszaesik majd a jól beállt forgalom az M5-ös átadása után, s lehet, hogy majd csak a falubeliek járnak el hozzájuk. Itt a kamionosokra mindig lehet számítani, megvacsoráznak, be­szélgetnek egymással, ha valaki lerobban, annak segítenek. A pi­lóták a kamionokban alszanak, a négy vendégszobába jellemzően azok a fáradt utasok esnek be, akiket Balástyán ér az éjszaka. Mészáros Gábor felszolgáló szerint - aki Kistelekről jár át Ba­lástyára dolgozni - abban bíznak, hogy a lejárónak köszönhetően a régi kamionos vendégek a jövő­ben is megtalálják őket, mivel tudják, milyen hatalmas a par­koló. Az autósokban ugyanakkor nem biztosak: aki egyszer felvet­te a sebességet a sztrádán, az Zsadányi Béla szerint kevesebb külföldi tankol majd Balástyán nem akar majd lejönni róla. „Az egyik szemünk sír, a másik ne­vet" - tette hozzá. Boksa Erzsé­bet tulajdonos szerint ide a ka­mionosok „hazajönnek", isme­rős arcokat látnak, ami számuk­ra nagyon fontos. Hallotta, már Győrben megbeszélik, hogy Ba­lástyán találkoznak egymással. A szezontól függ alapvetően a balástyai Hotel Orchidea forgal­ma Balázs Ferenc tulajdonos sze­rint, tavasszal megélénkül, nyá­ron közepesre beáll. „A sztrádá­nak örülök, mert én is használni fogom - mondja de biztosan le­csíp majd a jelenlegi forgalomból. Ha saját magamból indulok ki, kisebb utakon itt is, ott is megál­lok, de ha a sztrádán megyek, ak­kor nem." Az éjjel-nappal nyitva tartó szállodában és vendéglőben általában este 10-re lesz telt ház, akkor esnek be a szállóvendégek, ezért a konyha egész éjjel üzemel. Balázs Ferenc azt mondja, meg­várják az első telet, és ha meg­csappanna a forgalom, akkor a hotel felét lezárják és inkább a nagyterem kihasználására kon­centrálnak majd különböző ren­dezvényekkel. Az egyik benzinkút üzemelte­tője, Zsadányi Béla szerint túl sok a kút ahhoz, hogy ne lehetne megérezni akár egy kisebb forga­lomcsökkenést is. Noha főleg a környékbeliek tankolnak nála, mivel 5 forinttal olcsóbban adja a benzint, szezonban sok külföl­di is megáll. Nem tankolnak csu­rig, csak tíz-húsz litert vásárol­nak, mivel külföldön olcsóbban veszik meg az üzemanyagot, de sok kicsi akkor is sokra megy. Optimista a Szeged határában álló, tavaly felújított Fehértói ha­lászcsárdás panzió tulajdonosa, Frank Sándor. Azt mondja, egy 16 ezer hektáros tájvédelmi kör­zet, halastó mellett álló halász­csárdának meg kell élnie. A pan­zióban gyakran azt tapasztalja, 11-kor még nincs senki, egy órá­val később pedig megtelik. Az is biztos, hogy a sztrádán már Bu­dapest után reklámozni kell ma­gukat, dél felől pedig Szerbiában kell kihelyezni a táblájukat. F.K. Műsorszünet Szombaton adókarbantartást végez az Antenna Hungária Rt. A tévéműsorok sugárzása hajnali 2 és délelőtt 10 óra kö­zött, az URH műsorok sugár­zása pedig reggel 6 órától 10 óráig szünetel a szentesi to­rony vételkörzetében. A karbantartás teszi lehető­vé, hogy a lakosság az év többi napján zavartalanul rádióz­hasson, és tévézhessen. A tár­saság a lakosság megértését kéri. A délvidéki magyarság kétharmadát érintené a kedvezmény Kishatárforgalmit javasolnak a szabad demokraták MUNKATÁRSUNKTÓL A határ menti térségben élőket érzékenyen érin­tik majd a schengeni szabályozás következmé­nyei, ugyanis legkésőbb 2008. január l-jétől szi­gorodik a magyar vízumkiadási gyakorlat - emlé­keztetett tegnap szegedi sajtótájékoztatóján Szent-lványi István, az SZDSZ európai parla­menti képviselője. Az EP-hez beterjesztett javaslat alapján a határtól harminc, indokolt esetben harmincöt kilométeres sávban állandó lakhellyel rendelkező személyek válthatnak ki legalább egy, legfeljebb ötéves vízu­mot, mellyel korlátlan számban léphetik át a ha­tárt. A magyar képviselők a határsávot 50 kilométerre szélesítenék, így a délvidéki magyarság kétharma­dát érintené a kishatárforgalmi-kedvezmény. Furcsa állásinterjú a szegedi polgármesteri hivatal épületénél Embermustra a városháza előtt Biztonsági őröket keresett új­sághirdetésben egy budapesti cég. A jelentkezőkkel a szegedi polgármesteri hivatal elé be­széltek meg találkozót. Az egyik pályázó úgy érezte magát, mint­ha emberpiacon lenne. - Munkamegbeszélésen jártam a szegedi polgármesteri hivatal Széchenyi téri épületénél. A hirdetőújságban kiemelt felhí­vásban keresett biztonsági őrö­ket egy névtelen cég. A meg­adott telefonszámon nevet nem hallottam, csak időpontot és helyszínt beszéltünk meg a személyes találkozáshoz ­kezdte mesélni történetét a hódmezővásárhelyi Détár Ti­bor. - Legnagyobb meglepeté­semre a polgármesteri hivatal sárga épülete előtt tíz sorstár­sammal várakoztunk együtt. A cég képviseletében egyszer csak egy negyvenes férfi buk­kant fel egy idősebb nővel. Két fiatalabb srácra mutattak rá, és utasították őket, hogy szállja­nak be a Suzukiba. Az egyiket még figyelmeztették is, hogy ez elit munkahely, vegye ki a fül­bevalóját. Odaléptem az asz­szonyhoz, megkérdeztem, hogy én miért nem felelek meg. Mire ő rákérdezett a ko­romra, és a harminc évemmel túl öregnek tartott. Sérelmez­tem a bánásmódot, mire az asszony arrogánsan tudomá­somra hozta, hogy ezt ók így szokták csinálni. Majd sietve elhajtottak. Úgy éreztem ma­gam, mintha emberpiacon len­nék. A „túlkoros" fiatalember az ácsorgás alatt kiderítette, hogy a többiek már nem először jár­tak a Széchenyi téri ember­mustrán, de őket eddig még nem választották ki. Détárék köre után fél órával újabb szemle következett, amit a csa­lódott fiatalemberek távolabb­ról kifigyeltek. Akkor öt biz­tonságiór- jelölt várakozott, de a rejtélyes személyzeti csoport nem tűnt fel. - A pályázók hoppon maradtak, de talán jobb is így. A kocsin sem lát­tunk feliratot, ki tudja, hová került a két kiválasztott - je­gyezte meg a vásárhelyi fiatal­ember. Détár Tibor panaszt emelt a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Ka­maránál a hallani vélt férfinév és a hirdetésben szereplő tele­fonszám alapján. Német Fe­renc megyei elnök arról tájé­koztatott, hogy a bejelentés nyomán egy fővárosi biztonsági cégre akadtak, amelynek mun­katársai - szegedi irodájuk nem lévén - szokatlan módját vá­lasztották az állásinterjúknak. Német hangsúlyozta: a kamara nem hatóság, így nem járhat el az ügyben. A kamara egyébként felajánlotta helyiségeit a továb­bi beszélgetésekhez. Lapunk információi szerint a budapesti NBI Security keresett ilyen furcsa módon recepcióso­kat Szegedre, Kecskemétre és Szolnokra. Tegnap mi is hívtuk a számot, ahol közölték: már be­teltek az állások. DOMBAI TÜNDE

Next

/
Thumbnails
Contents