Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-08 / 81. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. ÁPRILIS 7. •AKTUÁLIS" 3 Az embermadár és a méreg FARKAS CSABA Hát igen, a darvak és a vegyszerezett búza - ezekről lesz szó. Meg másról is. az egyszer talán a hasonló helyzetek elkerülését lehetővé tevő géntechnológiáról. A darvak, ezek a fantasztikus madarak, a török időkben még csatát is nyertek - a magyaroknak. „Hangos krúgatásuk távolról úgy hangzik, mint emberek zavaros kiáltozása... A magyar sereg már szaladóban volt, mikor a csatazaj s a lövöldözés fölverte a mocsarak alvó daruseregét. A törökök a darvak ezreinek lármáját emberi zajnak vélve, azt hitték, a mieink segítséget kaptak, és vad futással menekültek. A magyarság, látván a törökök futását, visszatért, s az ellenségből sokat levágott" - írja egy régi krónikás Kemény fános 1635-ös, győztes, szalontai, éjjeh csatájáról. Akkoriban Magyarországon még költött a daru - most már csak átvonul fölöttünk ősszel és tavasszal, illetőleg leszáll enni, pihenni. Bár - mondhatjuk, a közelmúltban történt, mérgezéses darupusztulás után - a jelek szerint jobban teszi, ha le sem száll. Nem tudjuk, mit veszítünk a darvakkal. Azaz a darvak hiányával. „Valóságos emberi lény, madárruhában" - írja egy tudós, szintén régről. „Komoly madár, de ha kedve úgy hozza magával, vidám, valóságos táncot jár. Túlcsapongó jókedvében felszed mindenféle kis fadarabot vagy követ a földről, felhajítja a levegőbe, el akarja kapni, mindenféle tréfákkal mutatja ki végtelen vidámságát, de közben mindig kecses, szép marad." A csávázott búzától elpusztult darucsapat tagjaira ez már nem vonatkozik. Óriási aránytalanság a jó-rossz mérkőzésben utóbbi javára: miközben szakemberek abban reménykednek, hátha visszatér hozzánk költőmadárként a daru, természetvédelmi területekre (vagy ha nem reménykednek, igyekeznek biztosítani átvonulásuk zavartalanságát), elég egy kis pocokméreg, s kész. Holott a daru és az ember nem alkot antagonisztikus ellentétet. Egykor a juhászok segítőtársként tartották, a puli és a kuvaszok-komondorok mellett. A birkatolvaj még nem is látta a nyájat, a daru már észlelte a közeledőt, magatartásával jelezte, valami jön, jó lesz vigyázni. A daru egykor nagy érték volt, még tolla is: boldog-boldogtalan süvegébe tűzve viselte. Egy darutoll egy forintba került, mikor „három és fél forintért csikót lehetett venni". Ez persze, a számok mutatják, nem a mai időkben volt, hanem egy másikban. S a géntechnológia miképpen kerül ide ? Eredményei - párhuzamosan az ugyancsak terjesztendő biogazdálkodással - lecsökkenthetik a mezőgazdasági mérgek alkalmazásának szükségességét. Nem kell vegyszerezni - méregtelenítődhet a határ. Vagy ezt megelőzi még a darvatlanítás ? Nógrádi a gazdasági szereplőkkel tárgyal A Nemzeti fejlesztési tervről ja fogadni, ha nem elég felkétartott előadást tegnap Nógrádi szült. Ezért nem mindegy, hoZoltán országgyűlési képviselő gyan fogalmazza meg a terület a Fidesz-MPSZ gazdasági mun- önmagát, fejlesztésének irákacsoportja „Gazdasági moz- nyát. Nógrádi Zoltán ezért a gásterünk" című sorozatában, megye gazdasági érdekképviseAz unió bővítése kapcsán óriási leteihez látogat el, hogy közöterületi különbségek alakultak sen tárgyalják meg a munkaki az egyes régiók között, a helyteremtés irányát, a gazdadél-alföldi terület a 15 legszegé- sági fölzárkózás lehetőségeit, nyebb régió közé tartozik - ugyanis a képviselő szerint csak mondta. A politikus hangsú- a gazdasági szereplőkkel való fyozta, a nagy mennyiségű uni- együttműködés hozhat eredós forrást a Dél-Alföld nem tud- ményt. A Római Magyar Akadémia 10-15 percnyi járásra van a Vatikántól - ebben a körzetben már napok óta nincs autóforgalom. Az intézmény igazgatója, Csorba László történész - aki alig több mint egy évtizede a szegedi egyetemen tanított - azt mondja, napok óta nincs már náluk talpalatnyi hely sem. A nyelvtanulási céllal Rómában munkát vállalt szegedi fiataltól is több itthoni ismerőse érdeklődött a viszonyokról, ám végül lemondtak az utazásról. - Rengetegen telefonálnak hozzánk Magyarországról - tájékoztat Csorba László történész, a Római Magyar Akadémia igazgatója. Az ösztöndíjasoknak hagyományosan van itt szállásuk, őket természetesen most is elhelyeztük, s a még ezen kívül szabad helyeinket a temetésre Rómába érkező hivatalos, diplomáciai vendégek, követségek vették igénybe. Ilyenformán mi zarándokokat sajnos nem tudunk fogadni - így is akkora a zsúfoltság, amilyenre még nem volt példa. Az érdeklődőknek korábban még tudtunk segíteni, hiszen jól ismerjük a római egyházi szálláshelyeket, csakhogy napok óta ezek is teljesen megteltek. Most már aligha van más lehetőségük az ide érkezőknek, minthogy a Tor Vergata egyetem mellett kialakított, a zarándokokat fogadó hatalmas területre menjenek. Ugyanitt alakítottak ki hasonló fogadó területet a 2000. évi jubileumi rendezvények idején, az olasz polgárőrség hasznosítja is az akkor szerzett tapasztalatokat - ott rendezett, biztonságos körülmények között lehetnek a zarándokok. A római magyar intézet viszonylag közel van a Vatikánhoz, azon a védőgyűrűn belül, ahova néhány napja már nem engedik be az autókat. Csorba László elmondta, hogy szokatlan csend honol a palota környékén, megtisztult a levegő. Annál zsúfoltabbak a védőgyűrűn kívüh városrészek, a tömegközlekedési eszközök. - A munkatársaim szerint, akik a védőgyűrűn kívül eső városrészekből járnak ide dolgozni, a buszok rákényszerülnek, hogy útvonalat változtassanak, előfordul, hogy csak a végállomás a biztos - meséli az Akadémia igazgatója. Csorba László egyébként 1990-től két évig oktatott a szegedi egyetemen, az újkori történeti tanszéken. 1998 óta él Rómában, előbb a magyar intézet tudományos igazgatójaként dolgozott, harmadik éve az Akadémia igazgatója. Mindössze két és fél éves a római múltja Hofgesang Petrának, aki két diplomával a poggyászában, nyelvtanulási céllal vállalt munkát az Örök Városban. - Tegnapelőtt néztük a sort az ismerőseimmel, fényképeztünk, de megmondom őszintén, eszünkbe sem jutott beállni - mondja a szegedi fiatal. - Aki dolgozik, nem gondolhat erre. Hivatalosan nyolc órára tették a várakozási időt, de valójában 10-18 óráról volt szó. Én még soha az életben nem láttam ekkora tömeget! Se ennyi rendőrt! A történelmi belvárosban valósággal egymásnak préselődnek az emberek. Mégis - nyugalom van. Mindenki segít mindenkinek. Az élet persze iszonyúan lelassult az egész városban. A rendes körülmények között 10-15 perces autóút a munkahelyemig napok óta minimum másfél óra. Három napja pedig egyáltalán nem mehetek autóval, mert belül esik a védőgyűrűn, közel van a Vatikánhoz. Két napja még beengedték a motorokat, de csütörtök óta már azokat sem. Igaz, tankolni sem tudtam a megszokott kútnál - kifogyott az üzemanyag. Marad a tömegközlekedés, de a rendes menetidőre órákat kell rászámítani osztja meg tapasztalatait. A szegedi ismerősök közül Petrának is többen telefonáltak, tájékozódni akartak a római szállás- és közlekedési viszonyokról, de végül egyikük sem utazott el. Információnk szerint az SZTE olasz tanszékének hallgatói közül többen nekivágtak a római útnak, minden bizonnyal olyanok, akik közeli ismerőseiknél megszállhatnak. S.E. Soha nem látott tömeg, mégis nyugalom van az Örök Városban Tapasztalatok Rómából A tömegközlekedési eszközök zsúfoltak a zarándokok miatt Fotó: MTl/EPA/Roberto Tedeschi Persányi Miklós miniszter is részt vett a kardoskúti akcióban Szabadon engedték a darvakat Még mindig nem múlt el teljesen a veszély Lassú apadás mindenütt A negyedik szabadon engedett madár még hosszú percekig a kis tóban gázolt Fotó: Tésik Attila Még mindig nem múlt el teljesen az árvízveszély, az apadás ellenére. Sok múlik a hét végére, közepére előre jelzett, a Tisza vízgyűjtő területét érintő csapadéktól. MUNKATÁRSUNKTÓL Lassú apadás mutatkozik folyóinkon - tudtuk meg Szúnyog Zoltántól, az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság ügyeletvezető-helyettesétól. A Tisza Szegednél tegnap reggel 672 centi magas volt 650 centinél már elrendelhetik az első fokú árvízvédelmi készültség megszüntetését a Hármas-Körös pedig, Szarvasnál, 610 centi, már csak tíz centit kell apadnia, s itt sem lesz szükség készültségre. A Marosnak csupán az alsó szakaszán van érvényben készültség, ahol érvényesül a Tisza visszaduzzasztó hatása. Csökken a belvízzel borított területek nagysága is: összesen már csak 15 ezer hektár van víz alatt a megyében, és a belvízvédelmi készültség is csak elsőfokú. Miképp értékeli az ügyeletvezető-helyettes az idei, eddigi helyzetet? Úgy tűnik, „lecsengóben" az árvízveszély, ugyanakkor a Tisza még továbbra is okozhat kellemetlen meglepetést. Bár 75 százalékban elolvadt a vízgyűjtő területen fölhalmozódott hó, a maradék még mindig elég a hirtelen, jelentős vízszintemelkedéshez. Nagyrészt attól függ, mi lesz, hogy a meteorológia előre jelezte, a hét végére-közepére várható, 20-40 milliméternyi csapadék elolvasztja-e a havat, vele együtt, hirtelen jutva a folyóba. Ennek egyébként nem túl nagy a valószínűsége: az előrejelzés lehűlést is jósol, s ez megakadályozhatja a gyors olvadást. Szerencsés esetben továbbra is fokozatosan olvad, s jóformán észrevétlenül tűnik el odaföntről a hó. A Békés megyei Kardoskúton engedték szabadon tegnap a Szegedi Vadasparkban meggyógyított négy darumadarat. A Szegeden ápolt példányok közül öt elpusztult. A környezetvédelmi miniszter, aki részt vett az akcióban, reméli, hogy a hatóságok kellő szigorral járnak el azzal szemben, aki öszszesen 124 daru vesztét okozta a tíz éve betiltott pocokirtó szerrel. Kamerák és fényképezőgépek kereszttüzében négy felgyógyult darut engedtek tegnap délelőtt szabadon a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Kardoskúton. Mint korábban beszámoltunk róla, kilenc madarat súlyos mérgezéssel szállítottak be a Szegedi Vadasparkba. - Sajnos öt madár testében olyan nagy mennyiségű méreg halmozódott fel, hogy nem tudtuk őket megmenteni. Elpusztultak - mondta Veprik Róbert, a vadaspark gyűjteményfelügyelóje. Négy példány azonban annyira felerősödött, hogy már nem kell őket fogságban ápolni, újból szabadon élhetnek. Azért esett a választás a Békés megyei Kardoskútra, mert a vonuló madárcsapatok - köztük a darvak is - itt állnak meg pihenni. Németország és Lengyelország északi részén, valamint a Baltikumban fészkelnek, s ilyenkor kora tavasszal délről indulnak „haza" a darvak. - Reméljük, hogy a mi négy madarunk talál egy csapatot, mely befogadja - folytatta Veprik Róbert. A szabadon engedett darvak közül az első három egy-két lépés után szárnyra kapott. A negyedik azonban még hosszú percekig a kis tóban gázolt, majd kényelmesen kilépkedett a kaszálóra. A tocsogók közepén nem csak azért szeretnek lenni, mert ott találják meg táplálékuk nagy részét, hanem éjszakánként ott biztonságban vannak a portyázó négylábú ragadozóktól. Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter is részt vett a szabadon engedésben. - Felháborít ez a tragédia. Az elpusztult madarak gyomrában olyan pocokirtó mérget találtak, melyeket már majd tíz éve betiltottak hazánkban - nyilatkozta lapunknak a miniszter. Úgy véli, hogy elfekvő készletből, esetleg külföldről került bc az a szer, mely 124 daru halálát okozta. Persányi Miklós szerint eddig túl enyhe volt a büntetése a környezetkárosítóknak, illetve az állatkínzóknak. A miniszter reméli, hogy a darvak pusztulását szándékosan vagy véletlenül előidézővel szemben kellő szigorral járnak el a hatóságok. - A természetvédelmi örök is mindent megtesznek annak érdekében, hogy kézre kerüljön a felelős tette hozzá végül a miniszter. K.T.