Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-07 / 80. szám

10 BIZALMASAN 2005. április 7., csütörtök CD-AJÁNLÓ Gyerekdalok színe-java lentkezett a Zeneket KfL A buma 20, szülők és gyerekek által egyaránt kedvelt dalt gyújtott össze egy lemezre. A Halász Judit Eszményi Viktória, valamint a 100 Folk Celsius zenéjén felnőtt és épp most cseperedő gyere­kek számára készült az a 74 perces válogatásalbum, amelyen a legkedveltebb és legismertebb gyerekdalokat adta ki a Zeneker Kft A húsz dalt felvonultató cd-t bizonyára szívesen hallgatják kicsik és nagyok egyaránt hi­szen Miki Manó; Paff, a bűvös sárkány; Micimackó történetei mellett olyan dalokat hallha­tunk űyra lohai Andrea, Khín István és Várkonyi Zsolt tolmá­csolásában, mint a Csiribiri, a Heiikofler, A Zapa meg a Za­nya. A lemez azért is tehet nép­szerű a legifjabb zenebarátok körében, mert összegyűjti a legkedvesebb gyerekdalokat sőt a hanganyag olyan nótákat is tartalmaz, amelyeket mél­tatlanul elfeledtünk. Miki Manó például három nótában jelentkezik, s felke­rült a lemezre a 100 Folk Cel­sius együttes kevéssé ismert, Kis Herceg című dala is. MY.É. Hamarabb ráncosodunk Az európai nők arcán már egé­szen korán megjelennek az el­ső ráncok, az ázsiai nők viszont úgy 50 éves korukig teljesen ránctalanok - derítették la tu­dósok. Az arcokról készült fo­tók segítségével 281 francia, 258 japán és 298 koreai nőt vizsgáltak meg, koruk 18 és 80 év között. Kiderült: a francia nőknél 18 éves koruktól megjelennek a mimikai ráncok, például a 18-34 éves korosztály 51 szá­zalékánál láthatók ráncok a homlokon, míg az ázsiai nők­nél a ráncok 35 éves korig szinte egyáltalán nem jelent­keznek. AZ ELVÁLT SZÜLŐKET A KICSIK ÖSSZEKÖTIK A gyerek összetartja, ami szétesett Egyre több gyermek él egyszütős családban Magyarországon. Az korábban apa és anya is betakargatta őket esténként De nehéz azoknak a gyermekeknek is, akiknek apjuk vagy anyjuk soha nem volt teljesen részese életüknek. Tény: a külön élő szülőket - akár tetszik, akár nem - egy éleire összekötik az utódok. Csak az egyik szülő, az édesanya kirándul a gyerkócökkel ILUSZIRÁCIÓ: SCHMIOT andrea Béla és Katalin öt évvel ezelőtt döntöttek úgy: külön folytatják to­vább életüket. A gyerekek az édes­anyánál maradtak, Béla minden héten látogatja őket, nyaranta 2-3 hetet nála töltenek a 7 és 11 éves kislányok. Átalakult viszonyok - Azzal, hogy már nem vagyunk férj és feleség, a viszonyunk nem romlott meg, csak átalakult - me­sélte Katalin. - Soha nem vesze­kedtünk, a válásunk is közös megegyezés eredménye. Igazából nem értem azokat, akik a házas­ságuk zátonyra futása után kí­gyót-békát kiabálnak egymásra. Elvégre valamikor szerettük egy­mást. Most is így érzünk, csak már megváltozott az érzelmek mélysége. Béla szerint a volt feleségében az a nagyszerű, hogy mindent meg tudnak beszélni. A gyerekek mind­kettejük életében elsőbbséget él­veznek, az őket érintő döntéseket továbbra is közösen hozzák. - Van egy barátnőm, aki jóban van Katival és a kislányaimmal is. Néha együtt szervezünk hétvégi programot. Az ismerőseim fur­csállják, hogy a mostani meg az ex egy autóban ül, de számunkra ez így természetes, s a kislányoknak ez jólesik. Mi lenne ennél fonto­sabb? Havonta egyszer találkoznak Persze nem minden esetben ilyen idilli a helyzet. Angéla két éve vált el a férjétől. - Csúnya ügy volt, a rendőrségtől a gyámhatóságig minden hivatalt belekevert a férjem. Csak azért akarta megkapni a gyerekeket, hogy engem boldogtalanná tegyen. Korábban nem törődött velük, alig töltöttek együtt hetente néhány órát. Nem hiszem, hogy hirtelen lelkiismeretes apává vált volna. Megszokta, pénzzel minden elin­tézhető. Úgy hitte, a gyerekeket is meg tudja vásárolni. Angéla fiai havonta egyszer ta­lálkoznak az apjukkal. A kisebbet nagyon megviselte a hercehurca, ó kötelezettségből megy el az ap­jához. A nagyobb próbál okos len­ni, de 9 évesen 6 maga sem érte miért veszekednek a feje fölött a szülei, ha őket szeretik? Anna és külföldön élő férje nem éltek együtt gyermekük születése után egy napot sem. Anna szerint ez jól van így: annyira különbö­zőek, hogy régen elváltak volna. Kapcsolatuk baráti, sőt bensőséges. Az édesapa rendszeresen látogatja a kisfiút, Szegedtől két óra autóútra lakik - a határ túlsó oldalán. Min­den nyáron több hetet tölt a ki­csivel, törődik vele. A szülők kap­csolata nagyon jó, Anna csak egyet­len dolgot visel nehezen: a nagy döntések - óvoda, iskolaválasztás, kötelező oltások, orvoshoz járás ­rá maradnak. A fia édesapja ezekbe persze nem is tud beleszólni, hi­szen nem ismeri a helyi viszonyo­kat. Érzelmi támogatás A válás során akár fegyverténnyé is válhatnak a gyermekek: az alku részévé lesznek ők is. Nem egyszer két tűz közé kerülnek, s ez még inkább pszichés terhelést jelent ne­kik abban a helyzetben, amikor egyébként is önmagukat hibáztat­ják. Mégis, a legszerencsésebb az lenne, ha az ilyen helyzetekben a gyerekek éreznék az érzelmi tá­mogatást, és szüleik nem előttük veszekednének, hanem - félre téve a személyes vitákat, ellentéteket azt tartanák szem előtt, ami a gye­rekeknek a legjobb. Hiszen egykor szerették egymást, s a gyermek a szerelem és a közös akarat gyü­mölcse. NlÉ EGYENLŐ EMBEREK, NEMEK ÉS ESÉLYEK Csak azért, mert nő vagyok? oriv icxcziA, cS MHHfAiaM ba, pro és kontra. Miért kell a nők helyzetén javítani? - Bár különböző felmérések szerint a két nem közötti iskolázottsági különbségek és a mun­kahelyi diszkrimináció elhalványulóban van, az Európai Unió átlagában a férfiak még ma is 16 százalékkal többet keresnek, mint a nők. - A nők mindenkit oltalmaznak, védenek, egyszóval gondoskodnak az emberiségről. A bölcsótól a sírig fontos szerep jut nekik. Ez azonban nagyobb megterhelést is jelent, amit ha nem tudnak pihenéssel, kikapcsolódással kompenzálni, külsejükön az öregedés jeleiben és egészségük romlásában nyilvánul meg. - Még mindig kevés a nem csak papíron családbarát munkahely, amely rugalmasan al­kalmazkodik az anyák gyermekneveléssel járó kötelességeihez. Mutassanak egy vezetőt, aki örül, ha beosztottja a gyermek betegsége miatt megy táppénzre. -Az álláskeresők felvételi beszélgetésein még sokszor mindig elhangzik olyan kérdés, ami burkoltan arra utal, mikor akar szülni a nő. - A nő nem sokat tehet, ha családon belüli erőszak éri, vagy a munkahelyén szexuálisan zaklatják. Mindkét esetet nehéz bizonyítani, és ha sikerül is, a bántalmazott számíthat a meg­bélyegzettségre. - A nő még akkor is nehezebben fiit be karriert pályáján, ha ahhoz minden képessége megvan, mert a beidegződött sztereotípiák szerint a férfi való a vezető posztokra, a nő a házimunkák elvégzésére való. - Kevés a női vezető a közéletben és az üzleti világban is, pedig a hölgyek többsége komp­romisszumkészebb, mint a férfiak. - A karrier és a család közti állandó egyen­súlyozásra kényszerülnek, mert a társadalom nem kellőképp segíti azokat, akik egyformán fontosnak tartják mindkettőt. - Az egyedül maradt, gyermeket nevelő nők csonka családjait különösen sújtja a szegény­ség. Micrt felesleges a nőknek panaszkodniuk? - Még a hagyományosan férfidominanciára épülő társadalmakban is elismerik a férfiak a nők nagyszerűségét, különbözőségét. Csodál­ják őket azért, amiért sok olyan dologra ké­pesek, amire a férfiak nem. - Létezik a női szolidaritás. A XXI. század asszonya modem és partnerségben gondol­kodik. Nagy szerepe van az üzleti szféra és a politika közti társadalmi párbeszédben. - A férfi-nő kapcsolat - a rossz tapasztalatok ellenére is - nagyon fontos, ha nem a leg­fontosabb az ember életében. A nők végül is akkor oldják meg számukra megfelelően éle­tüket, ha igent mondanak a megfelelő ké­rőnek. - Ma már egy nő, ha úgy érzi megkülön­böztetett bánásmódban részesítik, hivatkozhat arra, hogy a törvények szerint nem bánhatnak vele másképp csak azért, mert nő. - A gyengébbik nem ma már nem is a nó, hanem a férfi. A mai fiatal generációban na­gyon sok tabu megtört és többféle új típusú férfi jelent meg. Érdemes megfigyelni például a háztartási munkákban vagy a csecsemőgon­dozásban önként részt vállaló apát. - A legtöbb európai országban az emberek kétharmada látna szívesen női vezetőt a hely­hatósági választások eredményeként a tele­pülések élén. - A nők sokkal jobban tanulnak, mint a férfiak, az európai statisztikák szerint öt szá­zalékponttal jobban. - Ahol pozitív diszkriminációt alkalmaznak azért, hogy a vezetők közt növeljék a nők arányát - és vannak már ilyen országok, szer­vezetek -, ott méltatlanul hátrányos helyzetbe kerülnek a posztokra alkalmas urak.

Next

/
Thumbnails
Contents