Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-07 / 80. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. ÁPRILIS 7. •MEGYEI TÜKÖR" 7 A Sófi alapítvány díjai Adományok a tudományra Nyilvános konferencián mutatták be dolgozataikat tegnap az SZTE biológus hallgatói - a legtehetségesebbeket magánalapítvány díjazta. Személyes indíttatásból, mint az SZTE egykori hallgatója hozta létre magánalapítványát 2001-ben Sófi József, aki azóta már tízmillió forintot áldozott arra, hogy a legtehetségesebb szegedi biológus hallgatókat támogassa. Egy évvel ezelőtt még egyedül volt, de így is 400 ezer forintos ösztöndíjhoz juttatott két egyetemistát. Ám a tavaly tavasszal megrendezett alapítványi konferencia sajtóvisszhangjának hatására az idén már nyolc magánvállalkozás állt a nemes ügy mellé, így egymillió forint ösztöndíjban részesülhetnek a biológusok. Sófi József továbbra évi 2 milliót fordít magánvagyonából az alapítvány céljaira. Az SZTE aulájában tegnap megtartott konferencia alapján a kuratórium 16 hallgatónak juttatott díjakat. Botka László, Szeged polgármestere adta át a 250 ezer forintos ösztöndíjat, a Greguss Pál-emlékérmet és az idén alapított Farkas Tibor-díjat a doktoranduszok kategóriájában a legjobb munkával szerepelt Szekeres András harmadéves PhD-hallgatónak. A biológus alapképzésben résztvevők kategóriájában az első lett ugyancsak 250 ezer forintos ösztöndíj, a Greguss-emlékérem és az újonnan alapított Ferenczy Lajos-díj kitüntetettje - Dávid Réka ötödéves hallgató, aki professzorától, Kovács Kornéltól, az alapítványi kuratórium elnökétől vehette át díját. Az alapítvány ezentúl „Az év szponzora" díjat is odaítéli támogatói egyikének, most ezt a Tabán Trafik Magyarország Rt.-nek adta át Botka László. A Sófi alapítvány új támogatói között van a friss innovációs nagydíjas Solvo Rt., az Opel Rupesky, a HVB és az Erste Bank, a Fólcusz könyváruház, az Universum könyvesbolt, a Minimái-Szeged Kft., médiatámogatója pedig a Délmagyarország és a Délvilág. S. E. A pénteki gyásznapot tiszteletben tartva szombaton lesz a Dollárpapa premierje A pénz komédiája - 1917-ből Egy nappal elhalasztják a premiert: nem pénteken - a pápa temetésének napján -, hanem szombaton mutatják be a Szegedi Nemzeti Színházban a Gábor Andor-darabot, a Dollárpapát. Reméljük, Király Leventével a címszerepben, aki tegnap kórházba került. A háború előtti hazai színpadokon bohózatok szerzőjeként befutott Gábor Andor 1945 után a Ludas Matyi első főszerkesztője lett. A Ciklámen, a Szépasszony, a Palika és nem utolsósorban a Dollárpapa szerzője - a nagy Molnár Ferenccel együtt - amolyan példaadó ihletőjévé vált aztán a hatvanas években tucatszámra született színpadi víg játékoknak. Az 1917-ben írt darabból majdnem negyven évre rá film készült, Rajz Jánossal a címszerepben. Az alacsony, vékonypénzű, rekedtes hangú drámai színész néhány esztendővel azelőtt, 1945 és 1950 között még a szegedi deszkákon ropta: itt volt ünnepelt táncoskomikus. Alkatilag az ő ellentettje a Dollárpapa mostani szegedi előadásának címszereplője, Király Levente - aki néhány évvel ezelőtt még a szegedi deszkákon ropta, ünnepelt táncoskomikusként. - Most mit mondjak erre, hogy ne tűnjek szerénytelennek? - kérdezett vissza Király Levente. -„Az" ügynök meg Tímár József volt a magyar színházi életben... A dollárpapa: Rajz János. De hát ha az ember elég öreg és használható színész, akkor előbb-utóbb elérik a nagy szerepek. Hozzáteszem, azt én magam nem hagytam, anno, hogy az emberi kor végső határáig én legyek Szegeden a táncoskomikus. Amikor kezdtem beleöregedni a szerepkörbe, azt mondtam, vagy elmegyek innen, vagy hoztok a helyemre egy fiatalt. A kisujjukat sem mozdították. Akkor én idehoztam Szolnoki Tibort, lett fiatal táncoskomikus, én pedig átsorolhattam a drámai „osztályba". A színpadon rengeteg ember tódul be Kercsebgethy Albin főispán hivatali szobájába: a külhonból hazatért és milliomosnak mondott Hoffmann Tamás, alias Dollárpapa népes rokonsága, fakab Tamás, mint Kercsebgethy, főúri moA SZÍNHÁZ KÖZLEMÉNYE A Premier-bérletesek megértését kérve sajtóközleményben fordult a közönséghez Székhelyi József főigazgató, melyben arról értesít, hogy kegyeleti okokból és tiszteletben tartva a gyásznapot a Dollárpapa bemutató előadását a Szegedi Nemzeti Színház nem tartja meg a tervezett időpontban, április 8-án. A premier másnap, szombaton este lesz. Az eredetileg ugyancsak szombatra tervezett délutáni előadást a Jávor-bérletesek számára május 21-én 15 órakor tartják meg Pataki Ferenc és Fekete Gizi a Dollárpapa főpróbáján Fotó: Frank Yvette dórban raccsol és rögvest fölkínálja a messziről jött embernek a polgármesteri széket. Nem számít, hogy az még foglalt, a regnáló városvezetőt - Galkó Bence játssza - rövid úton meggyőzik a helyi potentátok: „Monnyon le!" Király Levente - Hoffmannak dunsztja sincs, mi folyik itt. Annál jobban ismeri a dörgést a rokon lány vőlegénye, dr. Szekeres. Pataki Ferenc játssza. Beáll Király háta mögé, s a takarásból súgja neki a fölkínált poszthoz illő lózungokat. Ez a dr. Szekeres tud valamit. Ó itt a királycsináló. Király Levente szerint a dolog arról szól, hogy „ahol van valami - oda megy valami". A város, mihelyst elterjed, hogy oda tért meg a dollármilliomos, soha nem látott mértékben elkezd fejlődni. Dolgozik a legenda - a költött pénz valódit fial. - A történetnek vannak bizonyos tanulságai a mi jelenünkre is - mondja Bal József rendező -, pedig egyáltalán nem nyúltunk bele Gábor Andor eredeti szövegébe. Mert nagyon jó szöveg. Jó történet, jó az is, hogy sokszereplős, csapatmunkát igényel. Ezért választottam. A föntieket a keddi próbaszünetben beszéltük. A színházi büfében a szegedi színészkirály kávét kortyolt, rágyújtott hozzá. Fájlalta a lábát, de igyekezett ügyet sem vetni rá. Király Levente azonban tegnap nem tudott próbálni: kórházban vizsgálták az orvosok. Betegsége miatt a tegnapi próba nem maradt el, a direktor, Székhelyi József ugrott be helyette. SULYOK ERZSÉBET Állj elő, Polgármester! főn az árvíz, jön az árvíz, hangzék! Itt a belvíz, itt a belvíz, ez is hangzék. Itt a világvége, ez is hallatszik. Eddig azért jajveszékeltünk, hogy igazi telek se tudnak lenni. Most végre volt majdnem akkora hó a hegyekben, amekkorának lennie illett a mi gyerekkorunkban is, ebből pedig katasztrófának muszáj ¡ennie. Erre vagyunk érzékenyítve. Valamit föl kell kapnia a sajtónak, különben éhen hal. Nem kárhoztatok érte senkit. Ezt követeli tőlünk a haza. A mi vidékünkön az a természetes, hogy a hóból víz szokott lenni. Tóth Béla a 70-es árvíz küszöbén ezt írta: Postázik a Tisza. Uszadékfákat hoz, kinn hagyott petrencéket emel el, mindenféle zagyvalékot cipel. Most polgármester magyarázza a tévében, valahol a fölsőbb vidékeken, arról lehet megtudni, hogy árad, ha sűrűbb a víz. Ha sötétebb. Idelenn postázik. Mit tehet a mai riporter, ha hiteles ember szájából köteles venni a rémisztő híreket. Állj elő, igen tisztelt Polgármester, és mondd el szépen. Amikor kevés volt a víz a mederben, akkor is előállítottak, és te elmondtad, évtizedes aszályok áldozatai vagyunk. Amikor növögetni kezd a folyó, állj elö akkor is. Állj elő, és mondd meg, miért teszi. Amikor elhangzik a vezényszó, hogy lapátra magyar. Polgármester, akkor is állj elő. Mondd el, mennyi homokot készítettetek a partra, mennyi zsákot hoztatok ki, és mennyi kellett volna, hány fáklyátok van, és mennyi kellene. Te mondd el majd a nyúlgátak tetején, mekkora lenne a kár, ha netán átlötytyenne rajta. Meg azt is, hogy elfogyott a pénz. Amikor mégse hágja meg a gátakat, akkor is állj elő, végy egy nagy lélegzetet, és te mondd el, hogy megmenekültünk. Olyan vagy hajszálra, mint az adu a kártyában. Vagy az edző a sportban. Akár győzünk, akárvesztünk, te vagya magyarázó. Már-már polgármester-számlálást tarthatnánk a híradások alapián. Annál a bizonyos hetvenes árvíznél még nem a tanácselnököt állította ki az akkori tudósító, hanem a védelem vezetőjét. Aki, történetesen ugyanaz volt, és bizottság nevében nyilatkozott. Lett is akkora pánik végig a Tiszánál, nem győzött reszketni az ország. Magam minden reggel gumicsizmába ugrottam, és estig a partot jártam. Láttam az ott szorgoskodók hősi helytállását, és megnyugodtam. Igyekeztem megnyugtatni mindenkit. Meg is fenyegetett két kukucskáló mérnök, kirendelnek homokzsákot tölteni. írtam továbbra is a „lapétpuskásokról", a cölöpverökről, a homokzsákot cipelő katonákról, a buzgárnál rogyásig rohanókról, a szivárgó vizek kiöntött áldozatairól, és a tajtékot hányó vaklármákról is. Tudósítottam a televíziót is. Csak a bizottságokról, és a tanácselnökökről nem írtam. Most a polgármester az adu. És a bűnbak is ő lesz, ha netán baj találna lenni. Vágás Pista vizesmérnök szokta idézgetni valamelyik görög bölcs mondását: a vizek járása kiszámíthatatlanabb, mint a csillagoké. A többit majd meglátjuk. És vigyázzunk, de higgadtan, mert az ördög nem alszik. H. D. Nonprofit vállalkozásként öt éven át egy szegedi cég jelenteti meg a Magyar Kultúra Emlékívek sorozatát. A gyújtók körében népszerű, képeslaphoz hasonló, különleges nyomatok forgalmazásából a kulturális közintézmények profitálhatnak. MUNKATÁRSUNKTÓL A nemzeti bibliotéka Budai Várba költözésének huszadik évfordulóján rendezett emlékülésen az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) mutatták be a Szegedi Papír Kft. által készített Magyar Kultúra Emlékív sorozat első hét darabját. A 8x12 centiméter nagyságú vízjeles papírra készülő színes vagy monokróm digitáhs nyomatok a magyar kultúra és tudomány kiemelkedő egyéniségeit, például Balassi Bálintot, Jókai Mórt, Széchényi Ferencet, József Attilát, Szabó Ervint ábrázolják. A sorszámozott emlékivek majdnem olyan népszerűek, mint a bélyegek vagy a képeslapok, Európában több mint kétszázezer gyűjtőjük van. A kiadói tevékenységgel tíz éve foglalkozó szegedi cég vezetője, Kollár Ferenc elmondta: a közelmúltban üzembe állított, csúcstechnikát képviselő digitáhs nyomdájuk tette lehetővé, hogy vállalkozhassanak a legfeljebb 200 példányos, sorszámozott minőségi nyomatok elkészítésére. Egy négy darabból álló, tanúsítvánnyal is ellátott emlékív-garnitúra tízezer forintba kerül - ezeket a profi gyűjtőknek szánják. Sorszámozatlanul kiadnak ötszáz forintos emlékíveket is. A következő öt évben 20-25 tematikus sorozatot bocsátanak ki a magyar kultúra pártolása jegyében például híres politikusokról, írókról, művészekről, orvosokról, valamint nevezetes eseményekről, templomókról, zarándokhelyekről és a magyar szentekről. A Magyar Kultúra Emlékívek sorozatát egy szerkesztőbizottság állítja össze, amelynek tagja többek között az OSZK és a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója, valamint Szőkefalvi-Nagy Erzsébet, a szegedi Somogyi-könyvtár igazgatója is. Az emlékíveket kulturális közintézmények, könyvtárak, múzeumok értékesítik majd. Mivel a vállalkozás nonprofit, a bevétel java része az intézményeknél marad - a pénzt programok, kiállítások szervezésére fordíthatják. A magyar kultúra kiemelkedő egyéniségei szerepelnek a nyomatokon Emlékívsorozat Szegedről A sorozat egyik darabja a 180 éve született Jókai Mórnak állít emléket