Délmagyarország, 2005. március (95. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-04 / 53. szám

Heklil(tó*í h.itririilf) mi) március 10 • Cím f>/'/0 S/ngnri. Maliin In III A borítékra kérőit Jr|» rft Cf GRI GIS/n ft KONCtHf Telefonszám: MINDEN NYERTES 2 DB JEGYET KAP AJÁNDÉKBA! Koncert időpontja: 2005. március 12., szombat, 20.00 óra Helyszín: Újszegedi Sportcsarnok, Temesvári krt. 33. Délmagyarország vagy Délvilág előfizetéssel, a Cégregiszter ajánlásával! MÁRCIUS 11-CK 200 DB JEGYIT SORSOLUNK KI A CRYSTAt EGYÜTTES SZEGEDI KQKCERTIÉRE! Nem kell mást tennie, töltse ki az alábbi | kupont, és küldje vissza címünkre! fj^ Melyek a Cégregiszter J a kiadványunk fő színei? V^mmmÍiÍm DEIMAGYAKORSZAG Kedd, 1955 farniár t Árt» i® fftlét * * * r Ylt *. n^Wi-m*«« V 4. «MM!**«***** «*»* W. ****** ttfm»im«t»S®?i»tt w». *****W1W IMHI« tMMftt ***** 0»»»iw***»* »mítnmm,t»n >-m»»•** 95 EV- 95 NAPBAN ELBESZELVE Májusban lesz 95 éve, hogy megjelent lapunk, a Délmagyarország első száma. Az évforduló alkalmából egy kis múltbeli kalandozásra hívjuk olvasóinkat. 95 lapszámon át szemelvényeket közlünk a 95 évfolyam fontos és érdekes írásaiból. És bár az ilyen válogatások szükségképpen esetlegesek, bízunk benne, hogy olvasóink örömüket lelik benne, és betekintést nyernek nemcsak az ország és Szeged közel egy évszázados történelmébe, hanem a Délmagyarország históriájába is. Ónozóné halászcsárdája 1935-ben. Ő is az idegenforgalomban bízott A DM által folyamatosan figyelemmel kísért világesemények sem biztatnak sok jóval, már megjelennek az elkövetkező háború árnyai. A március 17-i lap címoldalán jelenti: „Váratlan fordulat az európai helyzetben - Németország bevezeti az általános védkötelezettséget Berlin fegyverkezik és széttépte a versaillesi szerződést." A lap azonban elsősorban Szeged lehetőségeivel foglalkozik. Például az egyre népszerűbb szabadtéri játékokkal. A Parasztbecsület Szegeden Pietro Maseagni, a Parasztbecsület szerzője megérkezett Szegedre - A világhírű zeneszerző ünnepélyes fogadtatása - Maseagni éjjel már a Dóm-téren tárgyalt a Parasztbecsület rendezőgárdájával - szólnak a DM augusztus 6-i számának címei. És a tudósítás: „(A Délmagyarország munkatársától.] Pietro Maseagni, a világhírű olasz zeneszerző, aki személyesen fogja dirigálni a szegedi Dóm-téren legkiválóbb operájának, a Parasztbecsületnek óriási érdeklődéssel várt szabadtéri előadását, hétfőn este érkezett meg Szegedre." Ugyanebben a számában Húszezer ember vett részt a Haviboldogaszszony-napi körmenetben - Harminchat helyről érkeztek zarándokok Szegedre címmel a következőket írja a DM: „(A Délmagyarország munkatársától.) Hétfőn ünnepi hangulat uralkodott a városban a hagyományos alsóvárosi havibúcsút tartották ezen a napon sokkal ünnepélyesebb keretek között, mint más esztendőkben. A zarándokok özönlése már vasárnap délután megkezdődött és hétfőn reggelig harminchat helyről érkeztek Szegedre a búcsúsok. Az alsóvárosi ferencrendi zárda információja szerint harminchat helyről Szántó Erika a hatvanas évektől a Magyar Televízióban dolgozott dramaturgként, forgatókönyvíróként. Szabó István Bizalom című filmjének alapnovelláját is ő írta, játékfilmes elemekre épülő portréfilmet készített Vészi Endréről és Déry Tiborról. Utóbbi művéből született meg az Óriás című filmje, amivel elnyerte a Karlovy Vary-i fesztivál fődíját. Legfontosabb filmes munkájának a Keszi Imre regényéből 1986-ban forgatott Elysiumot tartja, amiről úgy véli: nagyon hasonló a Sorstalansághoz. Los Angelesben fődíjat nyert vele. Bejárta a világot a Küldetés Evianba című filmje is, a Gaudiopolis pedig Európa-díjat kapott. 1989-ben megismerkedett egy amerikai trükkoperatőrrel, akivel házasságot kötött, és San Franciscóba költözött. Pályája folytatásáról lemondott, ám amikor a férje elveszítette az állását, újra dolgoznia kellett. Középiskolában szerzett szerény angoltudással a San Franciscó-i Egyetemen kelet-európai filmtörténetet tanított. - Kiderült, hogy a dramaturgiai szaktudáson kívül egyetlen olyan képességem van, ami Amerikában is hasznosítható: képes vagyok kapcsolatot teremteni. Tanítottam egy forgatókönyv-írói szemináriumon is, ahol találkoztam a New Orleans-i Drámai Színház művészeti vezetőjével, Rosalie O'Neill drámaírónővel. Odaadta elolvasni az akkor készülő darabját, amit segítettem jobb formába hozni. Végül meghívott, rendezzem is meg. New Orleansban négy éven át dolgoztam, nagy sikerrel megcsináltuk a Ványa bácsi különleges adaptációját is, ami az amerikai polgárháború és a rabszolga-felszabadítás utáni Délen játszódott. Ezt a produkciót meghívta a Budapesti Kamaraszínház is. Úgy éreztem, ezzel kettétört szakmai életem összeforrt. Korcsmáros György, a győri színház igazgatója, aki fiatal színészként játszott az egyik színpadi adaptációmban, meghívott, hogy rendezzem meg náluk a Bernarda Alba házát és a Ványa bácsit. Végleg hazajöttem, ma már csak tanítani járok vissza. A Budapesti Kamaraszínházban rendeztem a Lefelé a hegyrőlt, valamint a Sötétség délben című Koestler-adaptációt. Lassan építem újra a szakmai életemet. Hihetetlenül fontos volt számomra az Amerikában eltöltött 12 esztendő, rájöttem, hogy Szántó Erika sajátos krimiként is izgalmasnak tartja a darabot Fotó: Frank Yvette mindennél fontosabb, hogyan tudok eljutni a másik emberhez. Ma már leginkább magamnak szeretnék megfelelni - mondja Szántó Erika, aki úgy véli, Enquist darabja szinte krimiszerű. Főhőse egy fiatal hú — Kálloy Molnár Péter alakítja aki látszólag motiváció nélkül megölt két embert. A másik két szereplőnek, a pszichológusnőnek és a protestáns lelkésznőnek ugyanaz az alapállása, ami valószínűleg a nézőé is: gyűlölik az értelmetlen erőszakot, ítélkeznek, nem érzik feladatuknak a megértést. - Olyan világban élünk, amikor rengeteg értelmetlen erőszakos cselekedet van körülöttünk, és szeretnénk megérteni a megérthetetlent. Ez egy rendkívül izgalmas darab, hiszek abban, hogy a néző velünk jön, A lelkésznővel akit Fekete Gizi a maga hihetetlen erős drámai súlyával és szerethetőségévcl jelenít meg - végigjárunk egy utat. Enquist alapkérdésekkel foglalkozik: mit jelent a szeretethiány, ami a növekvő számú válásokkal, az anya-gyermek viszony megbillenésével, a hiányzó szülők nyomán maradt szcretetéhséggel tombol körülöttünk. Félünk-e a haláltól? Mit kezdhetünk a halálélménnyel? Mit jelent a hit annak, aki a tételes istenhittől távol tartja magát, de hisz a morális értékekben és az emberi kapcsolatok erejében ? HOLLÓSI ZSOLT •MEGYEI TŰKOR" PENTEK, 2005. MÁRCIUS 4. Időutazás a Délmagyarországgal: 1935, a kiútkeresés éve (26. rész) Maseagni a szegedi dóm előtt vezényelt Az Amerikából hazatért Szántó Erika állította színpadra Enquist darabját Egy gyilkosság lélektana Rangos nemzetközi fesztiválokon fődíjakat nyert filmjeivel az Amerikából hazatelepült Szántó Erika, aki a svéd Per Olov Enquist A nap huszonötödik órája című színművét állította színpadra a Korzóban. A lélektani krimi bemutatóját Kálloy Molnár Péter, Fekete Gizi és Gerbert Judit főszereplésével ma este tartják. Nyomasztó a szegénység, a gazdasági válság még mindig erősen érezteti hatását a városban. Szeged folyamatosan keresi a kiutat, például a szabadtéri idegenforgalmat fellendítő hatásában is bízva. Ebben az évben jelent meg juhász Gyula utolsó kötete, Fiatalok, még itt vagyok címmel, és elhagyja a nyomdát Radnóti Miklós Újhold című könyve. A válság bőven szül szociális és politikai feszültségeket. Gömbös Gyula, Szeged kormánypárti képviselője március 17-én tart választási nagygyűlést a Belvárosi moziban, ahol kilátásba helyezi a hagyományos munkásszervezetek megszüntetését. A Délmagyarország február 22-i számában Számok a szegedi munkafrontról címmel közölt adatok is tanulságosak. Kínos statisztika „A hatósági munkaközvetítő hivatal jelentése. (A Délmagyarország munkatársától.) A hatósági munkaközvetítő 1934. évi tevékenységéről most nyújtotta be a polgármesterhez beszámolóját |ung Mihály, hivatal főnöke. A jelentés szerint a munkaközvetítő 1934-ben 21.080 munkahelyet és 25.551 munkakeresőt tartott nyilván. Az előző évi eredményekkel összevetve a munkahelyek száma 3526-tal (14 százalék), a munkakeresőké 5231-gyei (16 százalék) csökkent... A múlt évben, 1934-ben a 21.080 munkahelyből 17.386 ínség és szükségmunkahelyre esett, míg a magángazdaságok által biztosított elhelyezkedési lehetőségek száma 3694. Az ínség- és szúkségmunkahelyek 1933-ban, tehát az összes munkahelynek 89 százalékát, 1934-ben pedig már csak 82 százalékát tették ki. Ezzel szemben a magángazdaságok által biztosított munkahelyek száma 2672-ról, 11 százalékról - 3694-re, 18 százalékra emelkedett. Ebből meg kell állapítani azt, hogy a gazdasági életben a javulási folyamat - ha nem is szembetűnő-, de kétségtelen tény." mintegy tízezer ember érkezett Szegedre a havibúcsúra." A remény: az idegenforgalom A DM jól érzékelhetően osztja a közhangulatot, amikor rendre úgy foglalkozik a városi programok vonzerejével, mint ami segítheti a város kibontakozását. „Szombaton és vasárnap több mint tízezer idegen érkezett Szegedre - A szabadtéri játékok idegenforgalmi jelentősége - szólnak a lap címei augusztus 6-án, majd a DM következőképpen foglalkozik az eseményekkel: „(A Délmagyarország munkatársától.) Szombaton és vasárnap nagyvárosias jelleget öltött Szeged. Az ország minden részéből valósággal özönlöttek Szegedre, a szabadtéri játékok városába, az idegenek. Az idegenforgalmi hivatal kimutatása szerint ezen a két napon összesen 5913 utas érkezett Szegedre a filléres gyorsvonatokkal, de legalább másfélezerre tehető azoknak a száma, akik autókon és kocsikon érkeztek a városba. A vámhivatalok alig győzték lebonyolítani a forgalmat. Több ezerre tehető azoknak a száma is, akik a rendes vonatokkal jöttek Szegedre... Az idegenforgalmi hivatal becslése szerint szombaton és vasárnap több, mint tízezer idegen fordult meg Szegeden." Augusztus 13-án a DM a címoldalon, vezető helyen ismerteti Horthy Miklós kormányzó Szegeden kifejtett véleményét, miszerint „A szegedi szabadtéri játékokat állandósítani kell". „(A Délmagyarország munkatársától.) A kormányzó meleg elragadtatás hangján beszélt a szegedi játékokról és kérte a rendezőbizottságot, hogy a nehézségek ne riasszák vissza. - A szegedi játékokat - mondotta a kormányzó -, amelyek jelentékenyen a salzburgi játékok fölé emelkednek, nemcsak a helyi érdekből, hanem országos szempontok miatt is állandósítani kell." A kilábalás e reménye azonban sajnos megalapozatlan volt, (Folytatjuk) ÖSSZEÁLLÍTOTTA: SZÁVAY ISTVÁN