Délmagyarország, 2005. március (95. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-31 / 74. szám

16 •KAPCSOLATOK" CSÜTÖRTÖK, 2005. MÁRCIUS 31. AZ UGYVED VALASZOL Dt. Juhász Gfórgz Tibor A szabadság szabályai Az ember nem felejt - főleg, ha Vásárhely hódijáról van szó „Tisztelt Ügyvéd Úr! A múlt héten helyezkedtem el egy cégnél. A fizetésem jónak mondható. Munkatársaimmal beszélgettem, és ők mondták, hogy a nyári szabadság kiadásánál minden évben probléma szokott lenni. Szeretnék elmenni nyaralni, ezért jó lenne előre tudni, mikor mehetek szabadságra. Kérhetem-e, hogy azt a nekem megfelelő időpontban adják ki?Azt is szeretném tudni, hogy mint pályakezdőt évente hány nap szabadság illet meg." Tisztelt Olvasó! Az évi rendes szabadság mértéke az ön életkorától függ, ami leveléből nem derül ki. Mint pályakezdő, gondolom a fiatalabb nemzedékhez tartozik. Ha még nem töltötte be a 18. életévét vagy idén tölti, akkor az éves rendes szabadság mértéke 25 nap. Ezt követően évi 20 nap, ami 25 éves kortól 2l-re, 28 éves kortól 22-re, 31 éves kortól 23 napra, majd ezt követően kétévenként újabb egy nappal emelkedik. Negyvenöt éves kortól egységesen harminc nap. A hosszabb tartamú szabadság abban az évben illeti meg először, amikor a fenti életkorokat betölti. A rendes szabadság mellett úgynevezett „pótszabadság" is jár. Amennyiben önnek, önöknek tizenhat évnél fiatalabb gyermeke van, úgy a szülők egyikét pótszabadság illeti meg. Ennek mértéke egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több gyermek után összesen hét nap. E mellett a munkakör vagy a munkavállaló speciális körülményei miatt is járhat pótszabadság. Ha van kollektív szerződésük, az is meghatározhat pótszabadságot vagy esetleg a munkaszerződésben is szerepelhet. Miután munkaviszonya az év közben kezdődött, így önnek az idei évre a fentiek szerint kiszámolt szabadság arányos része jár. A szabadság kiadásának időpontját - az ön előzetes meghallgatása után - munkáltatója határozza meg. Az alapszabadság egynegyedét - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. A szabadságot fő szabály szerint az adott évben kell kiadni, azaz nem lehet a következő évre átvinni. Ettől csak a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdekére figyelemmel lehet eltérni, de ebben az esetben is legkésőbb a következő év június 30-áig ki kell adni a szabadságot. A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell. Az időpontot a munkáltató csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg, és a munkavállalónak ezzel összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit köteles megtéríteni, például ha már befizetett egy külföldi útra és az utazási iroda csak a díj egy részét téríti vissza. Ezek a szabadsággal kapcsolatos legfontosabb tudnivalók. A polgári jog és a munkajog egyik legfontosabb alapelve az együttműködés. Ha egy munkahelyen a nyári szabadságok beosztását nem tudják mindenkinek elfogadható módon rendezni, akkor félő, hogy a többi problémát sem tudják megoldani. Mindezzel együtt már előre is kellemes nyaralást kívánok! Tisztelettel: DR. JUHÁSZ GYÖRGY TIBOR Kerékpáros kontra gyalogos Több kerekező társam nevében írok, valamint az újságban megjelent erre vonatkozó cikkekre reagálnék. A KRESZ szabályai mindenkire vonatkoznak, aki valamilyen formában közlekedik az úton. Manapság a kerékpáros kontra gyalogos „háború" van terítéken. Az egyik SMS írójának csak részben van igaza. A biztonságos közlekedés érdekében tisztában kell lennünk a szabályokkal. Azzal viszont a gyalogosnak kellene tisztában lennie, hogy melyik úton megy, vagy ha buszváró is van hol áll. „Kedvenc" helyem a Cipőgyárral szembeni oldal a Szilléri sgt. felől. Gyakran járok arra vagy mint gyalogos, vagy mint kerekező. Amikor azt látom, hogy azok az emberek, akik a buszra várnak a bicikli úton állnak, akkor ezt felháborodással fogadom. Az még semmi! De ha szegény biciklis nem fér el tőlük mert tökéletesen elfoglalják a sávot, akkor még ők hőbörögnek! Szerintem alapvető, a közlekedési szabályok betartásában, hogy a gyalogos ne a kerékpárúton, a biciklis ne a gyalogosúton menjen, (az utóbbi csak azért lehet, mert a biciklisűton gyalogosok vannak. | Ebben az írásomban kimondottan a kerékpárosokat védem! Ha pedig az úttestre kényszerülnek (ezzel az autósokat bosszantva), az azért lehet, mert rossz minőségű az út. A Retek utcai kerékpárút kb. 40%-a ilyen. Visszatérve egy korábbi írásomra: nem feltétlenül új utakra lenne szükség, hanem minőségire. Számomra az is jó volna, ha a járdaszegélyek nem lennének olyan magasak. Az úton társak vagyunk, meg kell tanulni közlekedni! Visszatérve: az, hogy melyik sáv a gyalogosé, melyik a biciklisé, 10 m-enként jelezve van... Minden biciklis gyalogos és minden gyalogos biciklis is néha. Erre gondoljunk. BERKESI KATA BOGLÁRKA, SZEGED Szegeden, a Szilléri sugárúton külön sávot jelöltek ki a bicikliseknek Fotfr Gvenes Kálmán Lehet füstölögni a hődíj ára fölött Fotó: Tésik Attila Érdeklődve olvastam a lap március 4-i számában megjelent cikket, melyben a polgármester úr kilátásba helyezi a Távfűtő Kft. által kialakított hődíj átviláglását. Természetesen nem szándékozom útmutatással szolgálni az átvilágító bizottság részére, de engedtessék meg a - némi segítségnyújtási szándékkal közreadott - támpont nyilvánosságra hozatala. HavTánek úr napirend előtti felszólalásában jelezte, hogy a Távfűtő Kft. beszámolójában már kezdeményezte a kft. árképzésének átvilágítását. Nos ezzel kapcsolatban megjegyzem, hogy a képviselő úr kb. 12-13 évet késett, mivel a lap 1994. február 14-i, valamint 1996. február 5-i számában „Szép volt fiúk" és „A vásárhelyi Bokros-csomag"-ban megjelent írásaiban előre jeleztem, hogy hová fog vezetni a kft. által követett árképzés. Röviden a két cikk tartalmából: „ 1993. 01. 0l-jén került sor az egytarifás elszámolási rendszer bevezetésére, mely 519 Ft/Gjoule-t jelentett. Ez az egységár az 52,20 Ft/lm3 hődíjból és az 52,20/lm3/év rendelkezésre állási díjból lett kialakítva. Ekkor a Távfűtő Kft. 15% áremelést vallott be, de «z nem ellenőrizhető az egy tarifás számlázási módra való áttérés miatt. Mindenesetre meg kell állapítani - az előző arányok alapján - 50% hődíj, 50% rendelkezésre állási díj!" (idézet A vásárhelyi Bokros-csomag című írásból). Az előzőekben leírt idézetből egyenesen lehet következtetni, hogy a következő években az energia - kormány által központilag történő - áremelése a következő 12 évben a hődíj áremelésében 200%-osan jelent meg, mivel az alapdíjban a hődíj csak 50%-ot tett ki, a másik 50% a rendelkezésre állási díj volt, amire teljesen jogtalan volt rátenni az energia árának emelését. Az már csak hab a tortán, hogy az évek múlásával ismét megjelent a számlákon az egész évben fizetendő rendelkezésre állási díj alapdíj néven. Nos a fent leírtak alapján úgy gondolom, hogy már érthető a kialakult magas hódíjj" melynek mértékét még egyéb tényezők GEOHOD Kft. - is természetesen befolyásolják. Az aláírásgyújtéses lakossági szerveződést mindenképpen jogosnak találom, mivel - felelősségvállalás nélküli - becslésem szerint a vásárhelyi hődíj még a szentesinél is alacsonyabb lehetne, azaz a jelenleg érvényben lévőnek kb. a fele. PEÖCZ ALFRÉD, HÓDMEZŐVÁSÁRHELY A Professzorok Batthyány Köre szegedi tagozatának nyilatkozata Mélységesen elszomorít bennünket Székhelyi Józsefnek, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatójának a liberális párt tisztújító közgyűlésen tett, és ma már az egész ország előtt közismert kijelentése. Demokráciában mindenkinek joga, hogy politikai nézeteinek hangot adjon, és a szellemiségének, értékrendjének legmegfelelőbb pártot támogassa. A magyar közvélemény az értelmiségtől azonban elvárja, hogy ezt kulturáltan, példamutatóan tegye. Zaklatott közéletünkben a feszültséget tovább növeli, ha éppen a kultúra jeles tagjai szólalnak meg minősíthetetlen hangnemben, még akkor is, ha sértegetéseiket irodalmi szövegbe ágyazzák. Módfelett méltatlannak tartjuk, és elítéljük, ha ehhez a nemzet egyik színházának igazgatója hazánk himnuszát használja fel. Székhelyi Józsefet ezért alkalmatlannak tartjuk arra, hogy Szeged város legfontosabb kulturális intézményét vezesse. SOLYMOSI FRIGYES, A PROFESSZOROK BATTHYÁNY KÖRE ELNÖKSÉGÉNEK TAGJA, A SZEGEDI TAGOZAT VEZETŐJE Szentesnek sem kell a munkanélküliség! A Délvilág március 16-i számában „Szirbik és az ellenzék pengeváltása" címmel írás jelent meg a március 4-i képviselő-testületi ülés egyik témájában, majd erre március 23. napján Piti Ferencné tollából „Kell-e a munkanélküliség Szentesnek" olvasói levél. Az olvasói reagálás érzékeltette, hogy az interjúban kifejtett álláspontomat félre értették. Egyértelművé kívánom tenni, hogy Szentes minden eszközzel a foglalkoztatás növelésére, a biztos megélhetést adó munkahelyek bővítésére, a munkanélküliség csökkentésére törekszik. A minden eszközbe többek között beletartoznak azok a pályázatok is, amelyeket csak az ún. „hátrányos helyzetű" kistérségek nyerhetnek el. Ezért kértem azt, hogy minden munkanélkülit regisztráljunk, hisz az adatok kozmetikázása csak hátránnyal járhat. Tehát az írásokkal ellentétben nem azt mondtam, hogy nem érdekünk a munkanélküliség csökkentése, hanem azt, hogy a valós adatok alapján minden forrást szerezzünk meg annak mérséklésére. Ez egyébként visszaellenőrizhető a képviselő-testület üléséről készült hangfelvételről is. (A felvétel bárkinek a rendelkezésére áll.) Ebből az is kiderül, hogy nem fogalmaztam meg - még átvitt értelemben sem - azt a gondolatot, hogy „a városnak nem érdeke a munkanélküliség csökkentése". Ez az állítás először a testületi ülésről tudósító Fidesz-honlapon jelent meg március 4-én. S hogy még egyértelműbbé tegyem az álláspontomat a kérdésben, kénytelen vagyok a felszólalásom utolsó gondolatát szó szerint idézni: „Első számú feladatunk mindnyájunknak, nekem is: kiemelten a munkahely, a munkahely és a munkahely". Hogy ezt mennyire komolyan gondolom, néhány adat az eddigi lépésekről: - 150 vállalkozás számára ajánlottuk ki a legutóbbi három hónapban a várost, mint befektetési célpontot, - a város több mint 50 vállalkozójával beszéltük át az elmúlt hetekben, azt, hogy miben tud a város segíteni a munkahelyek megőrzésében és újak létesítésében, - eredményes pályázatot nyújtottunk be az Európai szociális alaphoz 50 fő foglalkoztatására, - az ipari parkban 2 új üzem építése van folyamatban, összességében 50-60 új munkahely létesítésére, - az önkormányzat támogatásával jelenleg, mintegy 70 új munkahely létesítésére készülnek pályázatok különböző foglalkoztatási alapokhoz, - a családsegítő központ útján figyelemmel kísérjük a munkanélküli családokat, hogy ne legyen olyan család, ahol nincs legalább egy kenyérkereső. Ma is úgy gondolom mint 2002-ben, hogy a város elsőrendű célja és érdeke a biztos munkahelyeket adó, s kiszámítható adóbevételeket eredményező gazdasági fejlődés. Talán jelzi erőfeszítéseink eredményét, hogy az iparűzési adó 2002-ről 2003-ra 10,3%-kal, 2003-ról 2004-re további 8,5%-kal nőtt. Számomra tehát a 2002-ben vállalt „a dinamikusan fejlődő, otthont adó Szentesért" választási program valóra váltása ma is az alapvetően vállalt cél. Örülök, hogy ugyan két év késéssel, de a 2005. január 28-i képviselő-testületi ülésen a jobb oldal frakció vezetője bejelentette: a polgári oldal is magáénak vallja ezt a programot. SZIRBIK IMRE, SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERE