Délmagyarország, 2005. március (95. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-30 / 73. szám

SZERDA, 2005. MÁRCIUS 30. • MEGYEI TŰKOR" 7 A szegedi Anna fürdő mellett a Jerney-ház (jobbra) és esetleg a közeli Takarékpénztár-palota átalakításával gyógyszállót lehetne kialakítani Fotó: Frank Yvette Már az Anna fürdő felújításának kezdete előtt felmerült az igény arra, hogy a szomszédságában megépüljön egy gyógyszálló. A tervet több cikluson keresztül dédelgette a város vezetése, befektető azonban nincs a Jerney-ház átalakítására. Az elképzelések megvalósítását az is nehezíti, hogy az IKV Rt. kezelésében álló épületből a bérlőket ki kellene költöztetni. A tervezők már arra is gondoltak az Anna fürdő rekonstrukciójakor, hogy egy későbbi, lehetséges gyógyszállóépítéskor összeköttetés létesüljön a Jerney-ház és a fürdő épülete között. A közös fal megbontható, így az esetleg elkészülő szálló vendégei köntösben-papucsban sétálhatnának át a medencékhez. Ez a szakemberek szerint fellendítené a város idegenforgalmát, hiszen a gyógyulni, pihenni vágyók előnyben részesítik azokat a fürdőket, amelyek egybeépülnek a szállóval. Ez a kép azonban még csak a fejekben létezik. Igaz, hogy a gyógyszálló megépítésének terve már több ciklussal korábban megfogalmazódott, s több befektető is érdeklődött, de komoly vevő nem akadt. Szeged központjában, az Anna-kútnál egy gyógyszálló kialakításának költségeit a város egymaga nem tudja felvállalni - jelentette ki Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármestere. Szállodai szakemberek úgy vélik, rentábilisan üzemeltetni csak minimum 50 szobás egységet lehet, ennyi azonban a Jerney-házban nem alakítható ki. Ezért, amikor a táblabíróság eladásra kínálta a tulajdonában lévő úgynevezett Takarékpénztár-palotát, melynek földszintjét az OTP Bank Rt. használja, az önkormányzat esélyt látott arra, hogy egyetlen befektető szerezze meg egyszerre a két épületet. Időközben azonban - erről februárban lapunk beszámolt - 143 millió 500 ezer forintért egy üzletember vásárolta meg a több mint 3 ezer négyzetméteres ingatlanrészt. A Jerney-házra és a Takarékpénztár-palotára vonatkozó elképzelést Szentgyörgyi ismertette az új tulajdonossal. Az úgynevezett OTP-ház emeleti részeinek továbbra is névtelenséget kérő tulajdonosa lapunknak elárulta: egyelőre vizsgálják a befektetés lehetőségeit. Az IKV Rt. kezelésében lévő, 28 lakásos önkormányzati épületben, az úgynevezett Jerney-házban - amelyben ügyvédi iroda és élelmiszerbolt is működik - a lakókat kártalanítani kellene, vagy cserelakással ellátni. Am cserehelyiségekben nem bővelkedik a város, ráadásul a bérlők elhelyezése - az épület teljes kiürítése - akár évekig is elhúzódhat. A Jerney-házban ottjártunkkor az egyik lakó azt mondta, ő egy jó cserelakással letudná a dolgot, de nem hiszi, hogy bármi is lesz belőle. Az első emeleten működő 4. számú ügyvédi munkaközösség 1979 óta bérel helyiségeket az első szinten. Az új helyre költözés részükről megoldható - fogalmazott dr. Elekes Mária irodavezető. Nem biztos azonban, hogy a városnak és az IKV Rt-nek kell megoldania a bérlők kiköltöztetését. Szentgyörgyi alpolgármester szerint az önkormányzat mozgásterénél nagyobb lehetőségei vannak egy vállalkozásnak, amely üzleti alapon kártérítéssel is megalkudhatna a lakókkal. Ha az önkormányzat eladja az épületet egy befektetőnek azzal a megkötéssel, hogy azt szálló céljára hasznosíthatja, a további tárgyalások, a bérlők lakásgondjának megoldása, vagy kártérítése már az új tulajdonos feladata lenne. NYEMCSOKÉVA külföldi befektetők 11 Az állítólagos japán befektető még az előző önkormányzatot kereste meg - mondta lapunknak Szentgyörgyi Pál alpolgármester. A házban működő jogi Iroda egyik dolgozója emlékszik arra, hogy az elhelyezésükhöz helyiségeket keresett az IKV Rt. Ám ennek az IKV Rt. irattárában - az alpolgármester tudomása szerint - nincs nyoma. A másik, az amerikai projektmenedzser - akivel az alpolgármester személyesen találkozott - elképzelése az lett volna, hogy az önkormányzat vásárolja meg a táblabíróságtól az úgynevezett takarékpénztár-palota emeleti részét, aztán a Jerney-házat ürítse ki, majd a két ingatlant vigye be egy társaságba, amely hitelből megvalósítja a szállodává alakítást. A szállót bekapcsolták volna egy amerikai szállodaláncolatba. Újra ellepték a motorosok az utakat „Easy Rider, öcsém" Komoly befektető kerestetik az Anna fürdőhöz kapcsolódó fejlesztésekre Gyógyszálló lehet a szegedi Jerney-házból A tavaszi napsütés meghozta a motorosok kedvét, hogy kedvenc időtöltésüknek hódoljanak. Robogók, kisebb-nagyobb motorkerékpárok lepték el Szeged utcáit. A rendőrség kék-fehér motorkerékpárjai is feltűntek az utakon. Kovalik János a napokban vette elő kétkerekűjét. „Akik több hónapig nem indították be járművüket, most nehezebben tudják újra üzemkész állapotba hozni" - fűzte hozzá az autó és motor tuningolással foglalkozó fiatalember. A rendőrség is újra az utakra küldte kétkerekűit. A nagy motorok és a robogók is a rendelkezésére állnak már a rend őreinek. Szécsényi Balázs a jó idő beköszönte óta mindennap robogóval jár munkába, és így tesz egészen késő őszig. „Sokkal rövidebb időt vesz igénybe az ingázás, ha két keréken mehetek, mint ha tömegközlekedési járműre kell szállnom" - mondta a régi motorosnak számító férfi. Olyanok is akadnak, akik csak hétvégenként veszik elő járgányukat. Repesztenek néhány kilométert a drága, csillogó-villogó gépcsodákon, majd újra sztenderre állítják a garázsban. Tóth Ádám imádja azt a szabadságot, melyet a motorozás testesít meg, de csak a víkendeken van ideje, hogy hódoljon szenvedélyének. Nem ritka, hogy a motorosok mögött feltűnik néhány gyönyörű nő, de ma már az sem meglepő, ha a gyengébb nem képviselői pattannak nyeregbe. Táldi Anita gyermekkora óta megszállottja a kétkerekűeknek. Most egy choppere van, ezt meglovagolva száguld az utakon, feszes bőrruhában. A babettások az Üvegtigris című magyar film megjelenése óta külön klubot alkotnak. Amikor szembe találkoznak egymással, csak átkiáltanak „Easy Rider, öcsém, Easy Rider". A fanatikusok semmi pénzért nem cserélnék le a szó szoros értelemben vett motorkerékpárjukat. A filmek hozzák ennek a típusnak a legnagyobb népszerűséget, hiszen például a Linda sorozat után mindenki sárga Babettával akart közlekedni. A motorosok esténként szívesen találkoznak Szeged különböző pontjain. Kedvenc helyük a rakpart, de most, hogy azt a Tisza visszakövetelte, a Széchenyi térre tették át a gyülekezőt: mindenféle két keréken haladó csoda feltűnik, a versenymotoroktól a Harley Davidsonokig. TAMÁS ÁKOS 115 ÉVES A MOTORKERÉKPÁR HP 1885. november 10-én tette meg első, három kilométeres útját Cannstadtból a Stuttgart melletti Untertiirkheimbe az a motorkerékpár, amelyet a német Gottlieb Wilhelm Daimler és Wilhelm Maybach tervezett 1883-ban, és Daimler fia, Paul vezetett. A négyütemű motor teljesítménye 0,5 lóerő volt, s felborulás ellen két kis támasztókereket szereltek rá. Hajtószíj vitte át a forgómozgást a keréktárcsára, a szíj két helyzetével kétféle sebességet lehetett elérni. A jármű váza fából volt. Az első szériában gyártott motorkerékpár 1893-ban került kí egy müncheni gépműhelyből. Az elmúlt több mint 100 év alatt fejlődtek ki az izzócsöves motorral hajtott fakerékpárból a mai hathengeres motorcsodák. Már a motoros rendőrök is kint vannak az utakon Fotó: Tésik Attila Felmérés készült a jövő döntéshozóiról A Délmagyarországot a legtöbb egyetemista olvassa Újságból tájékozódik a felsőoktatásban tanulók túlnyomó többsége, és szívesen forgatja az intézményekben működő diákszerkesztőségek lapjait is - összegzi egy friss felmérés az országos adatokat. A szegedi egyetemisták elsősorban a Délmagyarországot és a Szegedi Egyetemet olvassák. A napilapok közül a megyeit, a hallgatók által szerkesztett kiadványok közül pedig az egyetemit forgatják legtöbben - mutatta ki egy februári reprezentatív felmérés a felsőoktatási intézmények diákjainak információszerzési szokásairól. Az egyetemisták és-főiskolások országszerte több mint ezer internetes kérdőívet töltöttek ki. A Mese Kht. és a Felsőoktatási Kutatóintézet Ifjúsági Csoportja 28 felsőfokú oktatási intézmény 124 karának diákjait faggatta arról, milyen forrásból szerzik a napi híreket. - Az információk fogyasztásáról elsősorban azért fontos tájékozódni, mert aki a hallgatókkal közölni akar valamit, tudni szeretné, mennyire hatékony az általa választott hírcsatorna - öszszegezte a véleménykutatás okát Matiscsák Attila szociológus. Legyen szó hírről vagy hirdetésről, mindenki a legmegfelelőbb helyet keresi a mondanivalója számára. Ez azért is lényeges, mert egyetemisták és főiskolások közül kerülnek ki a jövő felelős vezetői és döntéshozói. E fiatal felnőtteknek több mint 70 százaléka újságolvasó, és vásárláskor Csongrád megyében a Délmagyarországot részesíti előnyben, csak utána választ országos napilapot. A folyóiratok között nálunk vezet a Szegedi Egyetem 70 százalékkal, a kari lapoka másodikak 63 százalékkal, a harmadik helyen, szinte holtversenyben, egy programmagazin és egy gazdasági hetilap áll. A hallgatók szeretik a női magazinokat, a tévéújságokat és kedvelnek természettudományos havilapot is. - Mi nem tartjuk a CKM magazint - tájékoztatott az egyetemi könyvtár olvasószolgálatának munkatársa, Seres Judit. Tehát a hallgatók nem a könyvtárban jutnak hozzá ehhez az olvasmányhoz. Másfél órát tévéznek naponta az egyetemisták - derítették ki a kutatók. Újságolvasásra nagyjából egy órát szánnak. Ellenben több mint öt órán keresztül hallgatnak rádiót, ami feltehetően háttérrádiózásnak felel meg. - Örültünk a kedvező visszajelzésnek, saját felmérésre ugyanis sajnos nincs pénzünk - nyugtázta az eredményeket a Szegedi Egyetemet szerkesztő Hauptmann Tamás. - Hallgatók írják a cikkeinket, így napi kapcsolatban állunk az összes karral. Nemcsak az egyetemen terjesztjük a lapot, hanem a legtöbb felvételizőt küldő középiskolákba is postázzuk. Híreink ezenkívül on line is olvashatók. - Saját honlapunk még nincs, ezért egyelőre a Tűnek csupán az a háromezer példánya olvasható, amelyet a tanszékekre, kollégiumokba, könyvtárakba és klubokba viszünk - kommentálta a hírt a tanárképzős kari lap főszerkesztő-helyettese, V. Hanga Ágnes. - így is sokan ismernek, még felnőtt olvasók is keresnek bennünket. - Örömmel nyugtázzuk, hogy a Délmagyarország a felmérés szerint is - szlogenünknél maradva az egyetemen is otthon van - értékelte a kutatás eredményét Őrfi Ferenc, a lap főszerkesztő-helyettese. - Tudatosan törekszünk arra, hogy az ország legpatinásabb megyei napilapja, a 95 éves Délmagyarország az értékőrzés mellett mind témaválasztásában, mind stílusában friss, fiatalos, energikus legyen. Tényleg komolyan gondoljuk, hogy mindaz, amit tudni kell, vagy tudni érdemes aznap Szegeden, az legyen benne az újságban - szolgáltatásban is. Elég, ha csak a naponta jelentkező Programpont rovatra és a szerdánként megjelenő Légyott mellékletre utalok, ahol teljes közéleti, kulturális, sőt bulis programajánlót kínálunk olvasóinknak. A napi aktualitásokon túl az egyetemmel rendszeresen külön oldalon, az Universitas mellékletben is foglalkozunk. Nekünk az a legnagyobb siker, hogy ugyanúgy, ahogy városszerte mindenütt, az egyetemen is beszédtéma, mit írt aznap a Délmagyar. Vagy a delmagyar.hu, a megye legnívósabb internetes hírközpontja - tette hozzá a főszerkesztő-helyettes. DOMBAI TÜNDE HVG, DM, NL jjj| A helyi hírehet a Délmagyarországból, az országos közéleti és gazdasági tudnivalókat a Heti Világgazdaságból gyűjti össze Bába Nándor. A kiegészítő másoddiplomás, magyar szakos hallgató elárulta, barátnője révén jól ismeri és maga is kedveli a típusában legpatinásabbnak nevezhető Nők Lapja magazint is.