Délmagyarország, 2005. március (95. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-30 / 73. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. MÁRCIUS 31. • AKTUÁLIS» 3 Sarróné nem tudja, miért hagyta a sándorfalvi kocsma teraszán Lacikát Vissza akaria kaoni a fiát - Fogalmam sincs, hogy történhetett ez az egész. Vissza szeretném kapni a fiam - mondja Sarró Er­nőné Fotó: Tésik Attila Drót­szamaron CS. GAT LASZLO A reggeli csúcsforgalomban csak jó pollenszűrős autóval érdemes a Belvárosi hídon közlekedni Újszegedről a centrumba. A torló­dás miatt amúgy is mámoros sofőrök a benzingőz beszippantásá­tól akár rosszul is lehetnek, ha nem megfelelő a szűrés. Reggeli csúcs idején a sor vége a sportcsarnoknál araszol. Az autók pöfög­nek és döcögnek, a mellettük elhúzó kerékpárosok pedig röhög­nek. Ám a mosoly az arcukra fagy, ha a kerékpárúinak kinevezett járdán például motoros jelenik meg. A radikáhs kerékpárhívők azt szeretnék, ha Szeged központjá­ból eltűnnének az autók. Indokaik szerint a városban naponta közlekedő negyvenezer kocsi ontja a bűzt, szennyezi a levegőt, rontja a közérzetet. A parkolókban várakozó járművek pedig csú­fítják a város utcáit. A mérsékeltebbek is osztják a véleményt, mely szerint nyáron nem elképzelhetetlen a szegedi szmogriadó, mert annyira szennyezett a város levegője. Az aktivisták ezért mindent elkövetnek, hogy meggyőzzék az gépjárművel közleke­dőket arról, célszerűbb, ésszerűbb és nem utolsósorban gyorsabb drótszamárral közlekedni sík vidéken. Feltételezésüket felméré­sekkel is bizonyítják. Szegeden egyre többen ismerik fel a kerékpározás hasznossá­gát, s növekszik a biciklieladások száma is. A Stefánián egy esős márciusi napon, reggel hattól este hatig több mint kétezren kari­káztak. A számítások szerint jó időben ugyan nyolc-tízezren ül­nek nyeregbe, ami messze elmarad más nyugat-európai egyetemi városok szokásától, ahol harminc százalékkal többen járnak munkahelyükre jól felszerelt bringával. Ott nem szégyen a titkár­nőnek, a középvezetőnek, az irodistának kétkerekűvel érkezni. Sőt: a tapasztalatok szerint jobb kedvvel, a dugók stresszétöl mentesen, nyugodtabban dolgoznak, megtornáztatott testük pe­dig jobban elviseli a munkahelyi megpróbáltatásokat, ellenállób­bak, sportosabbak lesznek, s munkavégzésük hatékonyabbá, pre­cízebbé válik. Az aktivisták szerint Szeged kerékpárút-hálózata azért elmara­dott, mert a politikusoknak inkább az az érdekük, hogy az autó­soknak kedvezzenek, hiszen tőlük több szavazatra számíthat­nak. Ha ugyanis születne egy rendelet, mely szerint autós nem parkolhat Szeged belvárosában, bizton pakolhatnának a város­atyák. Mégis lehetne javítani a járműhasználat arányán. A környeze­tünkért aggódók a döntéshozók beleérző képességére szeretnének hatni. Arra próbálják rávenni a szegedi polgármesteri hivatalban dolgozókat, hogy július 3-án, a környezetvédelmi világnapon ke­rékpárral vagy tömegközlekedési eszközzel menjenek dolgozni, és aztán szippantsanak egy jó nagyot a levegőből. Érezni fogják a különbséget. A Föld napja Szeren Pillanatnyi elmezavarral ma­gyarázza tettét az az édesanya, aki múlt hét csütörtökön az egyik sándorfalvi kocsma tera­szára tette csecsemőjét. A Vá­sárhelyen élő Sarró Ernőné tud­ja, hogy megbocsáthatatlan bűnt követett el, de fel szeretné nevelni Lacikát - ugyanúgy, mint a többi nyolc gyermekét. Két kislány futott tegnap kora délután kopogtatásunkra a szür­ke lemezkerítéshez a vásárhelyi László utcában. A kaput már édesanyjuk, Sarró Ernőné nyitot­ta ki. A 37 esztendős nő múlt hét csütörtökön a sándorfalvi Gu­lyás presszó teraszán lévő egyik asztalra tette pár napos csecse­mőjét. Az asszony behívott minket a házba, hogy elmesélhesse szo­morú történetét. - Higgyék el, fo­galmam sincs, miért tettem ­kezdte mondandóját. A kilenc gyermeke közül az öt legkisebbel csütörtök késő délután Sándor­falvára indultak vásárhelyi ott­honukból. A rokonsággal akar­ták tölteni a húsvéti ünnepeket. A Gulyás presszó előtt azon­ban valami okból az édesanya az egyik asztalra tette a rétegesen felöltöztetett kicsit. - Pár órára kihagyott az agyam. Tudom, hogy nincs mentség a bűnömre, de vissza szeretném kapni a fiam - folytatta Sarró Ernőné. Miután megérkeztek a sándor­falvi rokonokhoz, az anyós azon­nal látta, hogy valami baja lehet menyének. - Hófehér volt az ar­ca. Kérdéseimre nem felelt, le kellett fektetni - emlékezett visz­sza Bugyi Mihályné. A nagyobb unokákat faggatta, mi lehet az édesanyjukkal, korábban látta ugyanis, hogy menye állapotos volt. Az ikrek elmesélték, hogy sírt egy baba, az anyu megcumiz­tatta és pelenkát is vett neki. - Nemsokára tisztulni kezdett az agyam. Arra pontosan nem is emlékeztem, hová tettem a ba­bát. Sejtettem, hogy valami szó­rakozóhely elé, mert fényeket láttam és beszédet hallottam. Reménykedtem, minél hama­rabb megtalálja valaki - vette vissza a szót anyósától a meny. Sarró Ernőné pár hónapja vett banki kölcsönből egy házat Vá­sárhelyen. Mivel a négy kicsi gyermek mellett nem tudott dol­gozni, igen nehezen törlesztette a hitelt. - Sorozatos tragédia ért minket. Tavaly júniusban eltűnt a most már 17 éves lányom, az egyik fiamnak meg majdnem a torkát harapta át egy kutya - pa­naszolta. Férjétől nem vált el, csak külön élnek. Úgy érzi, hogy ez a sok gond is közrejátszott ab­ban, hogy a picit az asztalra tet­te. A szegedi gyermekklinikán ápolják mind a mai napig a meg­találás helyszínére utalva „Falusi Sándornak" keresztelt babát. ­Lacikát március 22-én otthon szültem meg teljesen egyedül. Ez nekem nem volt szokatlan, hi­szen pár éve az ikreim is így szü­lettek. Csak ők még a dóci há­zunkban - mesélt tovább az édesanya. A négy legkisebb gyer­mek már nagyon várja haza a ba­bát. A 18 és 20 éves lánya, vala­mint anyósa pedig megpróbál majd mindenben segíteni. A 2800 grammal született Lacika jól van. Sarróné azzal tisztában van, hogy megbocsáthatatlan bűnt követett el, de megpróbálja hely­re hozni. Már több alkalommal is meglátogatta a gyermekklini­kán fekvő picit. - Talán kevés akadályt gördítenek elém, sike­rül minél hamarabb otthonunk­ba hoznunk a legkisebb fiam ­tette hozzá végül. K.T. Az ötödik agárkamarai konferen­ciát rendezték meg tegnap Opusztaszeren, a Föld napja al­kalmából, amelyen egyben a földosztás 60. évfordulójáról is megemlékeztek. Az 1945-ös földosztás emlékoszlopánál ko­szorúzást tartottak és beszédet mondott Sipos József, a Nagy Im­re Ház igazgatója. A konferencián Frank József­nek, a Csongrád Megyei Önkor­mányzat elnökének megnyitója után Glatz Ferenc akadémikus Párbeszéd a vidékért, Nagy Fri­gyes egyetemi tanár Nem mon­dunk le a nemzeti agrárpolitiká­ról, Géczi József Alajos ország­gyűlési képviselő pedig A válto­zás szükségszerűsége a vidékpo­litikában és az agráriumban cim­mel tartott előadást. AZ ÚJSZÜLÖTT NŐVÉRE ELITELI AZ ANYJUKAT Sarró Andrea (képünkön) a másodszülött gyermeke an­nak a nőnek, aki csütörtök este a sándorfalvi kocsma te­raszán hagyta újszülött kisfiát. Andrea péntek este, egy buliból hazaérkezve tudta meg, hogy a rendőrök elvitték édesanyját, akkor hallott arról is, hogy testvére született. - Sose mondta, hogy terhes - vonta meg a vállát a húszéves lány, aki úgy fogalmazott: „hülyének tartja" any­ját azért, amit tett. - Engem is kínosan érint ez az ügy, mert a szomszédok már nem köszönnek, és a faluban is ferde szemmel néznek rám - tette hozzá. Arra a kérdésre, ho© sejti-e, ki a pici apja, a fiatal lány csak nevetett. ­Honnan tudjam? Nem voltam ott. A lány egyébként nem él együtt anyjával, 21 éves báty­jával és édesapjával a sándorfalvi na©mama házában lakik. Ez alapján gondolja, ho© szülei között már nincs szoros kapcsolat. A család többi tagja, vagyis Andrea 18, 10, 7 és két 5 éves testvére anyjukkal Hód­mezővásárhelyre költö­zött. A 17 éves húga pedig tavaly eltűnt, azéta semmi hír nem érkezett felőle. - Én nem akarok bele­szélni ebbe az egészbe, de szerintem jobb helye lenne a legkisebb testvéremnek máshol - fogalmazta meg az anyjával szembeni kemény kritikát Andrea. ­Rám pedig ne számítson, ha fel akarja nevelni ezt a ©ereket. Két tucat ittas vezető Négy nap alatt közel 900 ezer forint bír­ságot szabtak ki a rendőrök az út menti ellenőrzéseken Csongrád megyében. Alkoholfogyasztást 24 járművezetőnél mutatott ki a szonda húsvétkor. MUNKATÁRSUNKTÓL Az alkoholt fogyasztó autósok az éves át­lagot meghaladó számban ülnek volán mögé húsvét idején - ez az elmúlt évek ta­pasztalata. így a közlekedés biztonságá­nak javitása és az ittasan járművet veze­tők számának visszaszorítása érdekében március 24-étől 30-áig fokozott ellenőr­zést tartottak a rendőrök a közutakon. A négy nap alatt a térségünkben tör­tént hat közlekedési baleset közül három végződött könnyű és három súlyos sze­mélyi sérüléssel. A baleset okozójának két esetben is az alkoholt tekinthetjük. A fokozott közúti ellenőrzéseken 2296 személyt ellenőriztek, a szonda 24 eset­ben színeződött el. Közlekedési szabály­sértés miatt 189-szer szabtak ki helyszíni bírságot a rendőrök 893 ezer 500 forint ér­tékben. A leggyakoribb szabálysértés a megengedett legnagyobb sebesség túllépé­se, amit 92 alkalommal állapították meg. Másik jellemzőnek mondható szabály­szegés a passzív biztonsági eszközök (pél­dául biztonsági öv, gyermekülés) haszná­latának mellőzése, amit 27 esetben ész­leltek. Közlekedési szabálysértés miatt 75 feljelentés történt, ebből 12 alkalommal ittasság miatt. A töltéseket nem lehet a végtelenségig emelni Nincs kritikus gátszakasz a megyében kritikus területekre, ahol nehezen köze­líthető meg gépeken a gát, kivittek több mint kétezer köbméter homokot, kavi­csot és követ, valamint a raktárakat is feltöltötték nejlonfóliával meg zsákok­kal. Gombos elmondása szerint a hős­korban több mint húszezren dolgoztak a vízügyi szolgálatnál, akkor tudniillik egész évben alkalmazták az embereket, hogy egy esetleges árvíz esetén a kétkezi munkát is a vízügyesek végezzék el. Ez hihetetlen pazarló védekezés volt - állí­totta az államtitkár. Az évekkel ezelőtt kezdődött átszervezésnek az a lényege, hogy a műszaki irányításért a szakem­berek a felelősek, akik most négyezer-öt­százán vannak. A fizikai munkát pedig az önkormányzatok által kivezényelt la­kosok végzik, adott esetben a honvéd­ség. Csongrád megyében egyébként nincs kritikus szakasz, ahol a megelőzés érde­kében a gátat meg kellett volna erősíte­ni. Gombos András kitért arra: az árvíz ellen úgy már nem lehet védekezni, hogy folyamatosan emelik a gátakat. A végtelenségig ez nem tehető. A megol­dást a Vásárhelyi-terv jelenti, amelynek értelmében álapasztókba, tározókba ve­zetik a vizet. Ezzel az eljárással valójá­ban feleslegessé válik sok kilométeren a gátrekonstrukció, és az árvízszint is csökken jelentősen a tervezett beruhá­zások eredményeként. BALÁZSI IRÉN Csongrád megyében most nem kellett a gátat megerősíteni az esetleges tiszai árvíz megelőzésére. Gombos András, a szaktárca szentesi politikai államtit­kára szerint a töltést egyébként sem lehet a végtelenségig emelni. A vé­dekezés szempontjából a Vásárhe­lyi-terv végrehajtása jelenti a megol­dást. Azt szokták mondani, hogy aki a ter­mészettel kapcsolatos tevékenységet végez, beleértve az árvízi védekezést is, Isten kezében van - vallja Gombos András, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szentesi politikai állam­titkára lapunk érdeklődésére. Az ál­lamtitkár tájékoztatása szerint a Tisza 136 ezer négyzetkilométeres vízgyűjtő területén nemrégiben még hat köbkilo­méter hó volt. A 200l-es árvíz idején egyébként 10,2 köbkilométer hó volt a folyó vízgyűjtő területén, és sok csapa­dék is lehullott akkor. Ezek együtt ve­zettek a felső-tiszai gátszakadáshoz is. Ennek ellenére most sem lehet elbiza­kodott a vízügyi szolgálat - hangsú­lyozta Gombos ¿András. Lapunk érdeklődésére azt is elmond­ta: a vízügyi szolgálat munkatársai az el­múlt időszakban felkészültek az árvízre. A védekezés szempontjából tavaly ősz óta folyamatosan vizsgálták a gátakat, zsilipeket és egyéb eszközöket, s a meg­hibásodásokat kijavitották. Felveté­Gát Csongrádnál. Mindent megvizsgáltak Fotó: Tésik Attila sünkre, miszerint a kívülállók úgy ítébk csenek elegendően, azt válaszolta az ál­meg, hogy egyre csökken a vízügyes lamtitkár: az ő kezdeményezésére meg­szakemberek száma, így baj esetén nin- előző intézkedéseket hoztak. Azokra a

Next

/
Thumbnails
Contents