Délmagyarország, 2005. március (95. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-29 / 72. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. MÁRCIUS 31. • AKTUÁLIS­5 Túl a nyolcvan éven még mindig vállal átalakítási, javítási mun­kákat Mindszent legidősebb szabómestere, Szeri Sándor. Fe­leségével - akinek szintén ru­hakészítő a szakmája - hatvan éve dolgozik ugyanabban a bé­kebeli hangulatú kis műhely­ben. Varrógépeik is egymás mel­lett állnak. MUNKATÁRSUNKTÓL Hatvan éve dolgozik együtt felesé­gével kicsiny szabóműhelyében a mindszenti Szeri Sándor. Az idős házaspár Csokonai utcai ottho­nuk mellett alakította ki annak idején az üzletet, s most is ebben, az igazi békebeli hangulatú mű­helyben munkálkodnak, a mére­tes szabászasztal, valamint a pol­cokon sorakozó színes cérnagom­bolyagok társaságában. Veronka néni 80 éves, párja, Sanyi bácsi három esztendővel idősebb. Mind a mai napig leülnek az egymás melle állított hagyományos, láb­bal hajtott - közel hatvanéves ­varrógépek elé, hogy a kuncsaftok igényeinek megfelelően átalakít­sák a ruhákat. - Manapság már csupán javítá­si munkákat vállalok, a felségem viszont még mindig varr méretre ruhákat - magyarázta a női-, fér­fi szabó, aki ottj áruinkkor éppen egy nadrág „megrövidítésén" fá­radozott. A mesterség szeretetét egyéb­ként Sanyi bácsi - tizenhét éve­sen állt munkába - dédapjától, nagyapjától és édesapjától örö­költe, akik ugyancsak ezt a szak­mát űzték. Ez a családi hagyo­mány azonban megszakadt, miu­tán két lánya közül egyik sem vá­lasztotta a ruhakészítő hivatást. - Evekkel ezelőtt még az én ke­zeim közül is kerültek ki a ru­hák, s nemcsak textilből dolgoz­tunk - magyarázta az idős ember. - A férfiaknak öltönyt, a höl­gyeknek ruhákat készítettünk egyedi megrendelésre. Bőrkabá­tokat is csináltunk, ugyanakkor varrtunk konfekciós darabokat is, amit utána a piacon igyekez­tünk eladni. Pedig akkor még az alapanyag beszerzése is kész tortúra volt. Például a '60-as években igen di­vatos kartonanyagért az egész környéket be kellett bicikliznie Sanyi bácsinak, hallottuk a be­szélgetéshez csatlakozó szintén nőiruha-készítő Veronka néni­től. A házaspárnak nem volt könnyű élete, szinte reggeltől es­tig a varrógépek fölött kellett gör­nyedniük, bár a férj szerint a fe­szített munkatempó nem oko­zott nekik gondot, mert ez leg­alább sok megrendelést jelentett. A nehezebb évekről nem szíve­sen beszélnek, mindez a múlté, jegyezte meg Sanyi bácsi, aki ma­napság már csupán néhány órát foglalatoskodik varrással. Arra viszont nagyon büszke, hogy túl a nyolcvanon még nem kell szemüveget viselnie a munká­hoz, e nélkül is precízen tud dol­gozni. Sanyi bácsi és Veronka néni közel hatvanéves varrógépeken dolgozik Fotó: Tésik Attila A szülők az újságból értesültek az elbocsátásról Az óvónő gyászkeretes hirdetésben búcsúzott Gyászkeretes hirdetésben bú­csúzott egykori óvodásaitól, s azok szüleitől a vásárhelyi Kirschner Mihályné, miután létszámleépítés miatt elküldték a Szent István utcai óvodából. A gyerekek szülei fájlalják, hogy csak az újságból értesültek a pedagógus elbocsátásáról. MUNKATÁRSUNKTÓL „Lehet, hogy kényszerűségből el­hagyom az óvónői pályát?!" - ol­vashattuk a közebnúltban az egyik vásárhelyi ingyenes újság gyászkeretes hirdetésében. Kirsch­ner Mihályné, a Szent István utcai óvoda egykori pedagógusa ezt a szokatlan formát választotta arra, hogy elbúcsúzzon a csoportjába járó ovisoktól, miután - ahogy hirdetésében fogalmazott - a köz­alkabnazotti létszámleépítés egyik áldozataként elbocsátották. A közel harmincéves óvónői pályafutást maga mögött tudó Kirschner Mihályné elkeseredé­sében választotta a búcsúzás eme formáját. A pedagógus azonban ennél többet nem szere­tett volna mondani az elbocsátá­sáról. Érdeklődésünkre csupán annyit árult el: nagyon nehéz el­fogadni a helyzetet, de igyekszik túltenni magát a történteken. Az Éva néni egykori csoportjá­ba járó kicsik szülei szintén le­vélben búcsúztak el az óvónőtől. A szerkesztőségünkhöz eljut­tatott írás szerint, tisztában van­nak azzal, hogy a döntést nem tudják megváltoztatni, de szeret­nék, ha mindez nem venné ked­vét az óvónőnek a pálya folytatá­sától, persze, ha van rá módja. - Kirschner Mihályné és kollé­ganője is kiváló óvónő, mindket­tőjüknek a csemeték az elsők, ezért nagyon sajnáljuk, hogy csu­pán az egyikük folytathatja a pá­lyát - fogalmazott az egyik szülő, akinek két gyermek is a Szent István utcai oviba jár. A szülők azt is fájlalják, hogy a hirdetési újságban megjelenő bú­csúzásból értesültek az óvó néni távozásáról, nem az intézmény vetésétől. így aztán nem is tudták igazán megköszönni azt a sok szeretetet, törődést, amit gyer­mekeik kaptak a pedagógustól. Vásárhelyen egyébként az Exner Leó, illetve a Szent István utcai ovi pedagógusait érintette a létszámle­építés. A gyermeklétszám csökke­nése miatt, s ezáltal a csoportösz­szevonásból adódóan a két intéz­ményből összesen négy pedagó­gust küldtek vagy küldenekel júni­usig. A tanítói, tanári állások közül pedig huszonnégy szűnik meg. Szigorú büntetés és precedens per kellene Városcsúfító plakátok Falragaszok csúfítják Szeged utcáit. A cafatokban lógó hirdet­mények kiragasztói és az azokat megrendelők ellen eddig egyik hatóság sem lépett fel kellő szigorral. Az önkormányzat lakossági érdekvédelmi megbízottja átfogó vizsgálatot kezdeményezett és precedens pereket sürget. Szegeden közterületen nincs kijelölt hely a plakátok, hirdet­mények legális kiragasztására. Házfalakat, oszlopokat, fatör­zseket csúfítanak az egymás hegyén hátán elhelyezett, ösz­szetépkedett, illegális falra­gaszok, melyek például korre­petálást, karate bemutatót, rock koncertet, autós iskolát, diszkót, eladó lakást hirdet­nek. Legutóbb a Belvárosi hi­dat árasztották el a szabályta­lanul kitett plakátokkal, nem kímélve egyetlen tartószerke­zetet sem. Lefényképeztette pénteken a Belvárosi hídra felkerült plakáto­kat és eljárást indíttat az elköve­tők ellen Szélpál Gábor, a Város­kép Kft. igazgatója. A szegedi közterületeken elhelyezett hir­detményekért felelős cég a „híd­ragaszok" eltávolítását megkezd­te. E tisztogatás - a szakember becslése szerint - néhány tízezer forintba kerül. - Elejét kell venni az ilyen eseteknek, mert ismét elszapo­rodtak a falragaszok. Szegeden nincs lehetőség legálisan és in­gyen plakátok kiragasztására. A fák körüli hengereket is azért szüntettük meg a belvárosban, mert a cafatokban lógó ragaszt­mányok rontották a városképet. Tudni kell, aki ma közterületen bármilyen felületre plakátot he­lyez ki, az szabálysértést követ el - mondta az igazgató, aki a Derkovics fasor és a Temesvári körút kereszteződésében is ész­revett szabálytalanságot: egy április eleji eseményre úgy kí­vánja felhívni a figyelmet egy cég, hogy az egyik rendőrlámpát tartó oszlopra erősített egy hir­detőtáblát. Ugyanezen vállalkozás közel ötven tábláját fotózta le az év elején szerte a városban Csapó Balázs, az önkormányzat la­kossági érdekvédelmi megbí­zottja. A köztisztviselő átfogó vizsgálatot indított, s felhívá­sára felfigyelt a rendőrség, a közterület-felügyelet, a kör­nyezetgazdálkodási kht., a Vá­roskép Kft. is. Ám az illegáli­san közterületre tett a táblák miatt érdemleges intézkedés nem történt. - Ha nem elég nagy a büntetés összege, akkor a szabálytalanko­dók legközelebb is gondolkodás nélkül összeragasztanak bármit - véli Csapó Balázs, aki szerint precedens perekkel és elrettentő bírsággal lehet megakadályozni a szegedi falak, kerítések, oszlopok elcsúfítását. CS. G. L. Hatvan éve dolgozik együtt a mindszenti szabó házaspár Szemüveg nélkül, túl a nyolcadik ikszen Az illetékekkel együtt nettó árának több mint másfélszeresébe került a pótkocsi Az utánfutó is vagyontárgy Fölbosszantott egy asztalost, hogy a munká­ja megkönnyítésére vásárolt utánfutó után még vagyonszerzési illetéket is kell fizetnie. A nettó 95 ezer forintért vett pótkocsi a sok­féle címen kirótt illetékekkel együtt végül összesen 160 ezer forintba került. Éjt nappallá téve dolgozik az a szegedi asztalos, aki az anyagszállítás megkönnyítésére egy utánfutót vásárolt, nettó 95 ezer forintért. Mér­gelődve mesélte, hogy mire minden szükséges engedélyt beszerzett és kifizette a tucatnyi cí­men kirótt illetékeket, a kis pótkocsi már 160 ezer forintjába került. Azt még tudomásul vet­te, hogy a műszaki vizsga és az eredetiség igazo­lása pénzbe került; bár azon kicsit csodálkozott, hogy egy kamion eredetiségvizsgálata csak ezer forinttal drágább, mmt az utánfutóé. Az aszta­losnak legjobban az fájt, hogy még vagyonszer­zési illetéket is kiróttak rá. „Már egy utánfutó is vagyontárgynak számít?" - kérdezte. Annak - legalábbis az illetéktörvény sze­rint. A helyzetet megérti Végh Ferenc, a Csongrád Megyei Illetékhivatal helyettes ve­zetője, hiszen senki sem fizet szívesen adót ­márpedig az illeték az adónemek egyik kü­lönleges fajtája. A vagyonszerzési illeték az örökölt, ajándékba kapott, illetve az adásvé­telből származó (hivatali nyelven: visszter­hes) ingó és ingatlan vagyonra vonatkozik. Az ingatlanok utáni illetékfizetési kötele­zettséggel mindenki tisztában van. Azt viszont kevesen tudják, hogy ingóságok esetében hol húzták meg az értékhatárt. Személyenként számol a törvény: ajándékozásnál fejenként 150 ezer, örökség esetében 30.0 ezer forint fö­lött kell leróni az illetéket. Hogy mennyit, az több tényezőtől (forgalmi érték, rokonsági fok, stb.) függ; az illeték mértéke 11 és 40 százalék között mozog. Még kevésbé közismert, hogy a hatósági árverésen vásárolt ingóságok után ugyancsak kell illetéket fizetni. A gépjárművekre külön, tételesen megálla­pított illetékkategóriák vonatkoznak. A tör­vényalkotók szerint a pótkocsikra (az utánfu­tó is az) 2 ezer 500 kilogramm össztömeg alatt 7 ezer 500 forint, nehezebb jármű után 18 ezer forint az illeték. NY. P. A FELE ITT MARAD Az illetékfizetésből származó bevétel fele a köz­ponti költségvetésé, a másik fele helyben marad: a két megyei jogú város (Szeged és Hódmezővá­sárhely), valamint a megyei önkormányzat ren­delkezik fölötte. Vesztegetés a megyei illetékhivatalnál MUNKATÁRSUNKTÓL Cafatokban lógnak a plakátmaradványok Fotó: Frank Yvette Vesztegetés gyanúja miatt folytat büntetőeljárást a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság a Csongrád Megyei Illetékhivatal egyik mun­katársával szemben. Az 53 éves férfit azzal gyanúsítja a rendőrség, hogy egy ügyfelétől 50 ezer forintot kért azért, hogy ne rendeljen el el­lene végrehajtást. Az összeg egyik részét az „ügyfél" már korábban át­adta a korrupt hivatalnoknak. A rendőrök a hiányzó rész átadásakor, március 25-én csaptak le a hivatalnokra, akit így tetten értek a bűn­cselekmény elkövetésekor. A férfit előállították, kihallgatták, őrizetbe vették, majd a bíróság elrendelte előzetes letartóztatását.

Next

/
Thumbnails
Contents