Délmagyarország, 2005. március (95. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-25 / 70. szám

SZOMBAT, 2005. MÁRCIUS 26. • MEGYEI TÜKÖR« 7 Egy plakátról tudták meg, hogy Omega a nevűk Csillagok útján - turné Szegeden 43 cwel ezelőtt alakult meg az Omega, azóta töretlen a sikere. Koncertjeiken nagymamák és unokák együtt csápolnak. Ha fel­hangzik a Trombitás Frédi, a Petróleumlámpa, egy emberkent énekelnek a stadionban a rajongók. Szegeden március 29-én a sportcsarnokban ad koncertet az Emerton- és Liszt Fcrenc-díjjal is kitüntetett zenekar. 1959-ben a budapesti József Atti­la Gimnázium néhány diákja alapít egy zenekart. Sorsolással döntik el, ki milyen hangszeren tanuljon meg játszani. Kóbor Já­nos énekelni és gitározni fog, Ko vacsics András gitározik, Laux József dobol, Varsányi Istvánra pedig a basszusgitárt osztotta a szerencse. Nagyjából ezzel egyi­dőben a Petőfi gimnáziumban is alakul egy banda, amely végül is fuzionál Kóborékkal. A gimna­zista srácok ekkor még valószí­nűleg nem sejtik, hogy a magyar zenei élet egyik legterméke­nyebb, legnagyobb pályát befutó zenekarának tagjai lesznek. Az első hivatalos fellépést 1962. szeptember 23-án jegyzik, a bu­dapesti Műegyetem klubjában. Pénzért - ez akkoriban nagy szó! - játszik Benkő László, Kóbor Já­nos, Kovacsics András, Varsányi István, Láng Péter és Künsztler Tamás. A nevet egyébként nem ők találták ki, hanem egy szerve­ző. A zenekar egy plakátról tudja meg: ők az Omega. Eleinte nem saját számokkal kápráztatták el KULISSZA •j A március 29-i szegedi kon­certre három kamionnal hoz­zák a hang- és fénytechnikát, a színpad építésén mintegy 12 órán keresztül hatvanan dolgoznak - ugyanennyien segítik a háttérből a koncert lebonyolítását. Az Omega me­nedzsere, Molnár Gábor azt is elmondta, a Népstadionban megszokott technikával utazik a turné szegedi állomására is a zenekar. a közönséget, hanem külföldi nóták magyar átirataival. 1967-re összeállt az első „arany­csapat": Benkő, Kóbor, Molnár György és Mihály Tamás mellett Laux József és Presser Gábor. 1968-ban Jelenik meg a Trombi­tás Frédi, majd a Táncdalfeszti­vál meghozza az országos is­mertséget. Az állandó szerzőpá­rosukká váló Adamis Anna ­Presser Gábor duó olyan slágere­ket ír nekik, mint a Régi csibé­szek, a Ballada a fegyverkovács fiáról. 1969-ben adják ki a Tíz­ezer lépést a Petróleumlámpával és a Gyöngyhajú lánnyal. Az egy évvel később a boltokba kerülő Éjszakai országút érdekessége, hogy borítóját az azóta világhírű­vé vált Szász Endre tervezte. Presser és Laux távozása után Debreczeni Ferenc csatlakozik hozzájuk. A hetvenes évek a szárnyalis évtizede, 1986-ban Liszt Ferenc- díjat kapnak. 1987-ben a két jubileumi kon­certet hétéves szünet követi. A 25 éves évfordulón a Kisstadion­ban 15 ezer néző előtt játszanak, majd Szekeres Tamás - később motorbalesetben hunyt el - gitá­rossal bővül a zenekar. 1999-ben megalakul az Omega Rt. A Nép­stadionban 80 ezren kíváncsiak a magyar zenei élet nagy öregjei­re. TV-csatornát létesítenek ­nem sokkal később ez megszű­nik. Ugyanebben az évben meg­kapják az Emerton-díjat, 2001­ben szuperkoncertct adnak a Népstadionban. Az Omega 1962 óta 15 stúdióalbumot készített, több mint 20 válogatáslemezük, több mint 30 kislemezük jelent meg. A zenekar elmúlt 42 évét 30-nál több VHS és DVD őrzi a hálás utókornak. NYEMCSOK ÉVA A Délmagyarország és a Dél­világ nyugdíjas előfizetői között minden héten egy harmincezer forintos vásárlási utalványt sor­soltunk ki. Utolsó nyertesünk a kövegyi Tóth fánosné volt, aki a közelgő ünnepekre gondolva vá­sárolt bc a szegedi Metró Áru­házban. Tóth fánosné lányával, Tóth Eri­kával együtt indult a bevásárlás­ra - alaposan felkészülve. Már előzőleg alaposan áttanulmá­nyozták a Metró katalógusát, megnézték, mely termékek ak­ciósak, aztán listát készítettek arról, mit kellene megvenni. El­sősorban élelmiszerekre vadász­tak, de apróbb ajándékokat is ki­szemeltek, gondolva Erika báty­jaira, illetve az egy szem unoká­ra is. A család egyébként, noha a megye legkisebb falujában él, is­meri a nagyáruházak világát: ha nem is rendszeresen, de olykor járnak a megyeszékhelyre nagy­bevásárlásokra. Most az utazás­ra sem volt gondjuk: elvittük és természetesen haza is hoztuk őket. Tóth Jánosné nagyon örült, amikor megtudta, hogy rájuk mosolygott a szerencse. Apróbb ajándékokat ugyan már koráb­ban is nyertek, ez azonban nem csoda, hiszen az egész család lel­kes rejtvényfejtő, szinte minden játékban részt vesznek. Az asz­szony azt mondta: lapunknak több mint harminc esztendeje hűséges előfizetői. Korábban négy különböző lapot járattak, ma már viszont egyedül a mién­ket - azért tartottak ki mellette, mert mindent megtalálnak ben­ne, ami érdekli őket. Tartalmas­nak, érdekesnek találják, reggel mindig az újságolvasás az első a kövegyi Tóth családnál. Tóthné különben szakképzettsége sze­rint élelmiszer-eladó, férjével vi­szont egy helyi presszó kiszolgá­lójaként ismerkedett meg - élete párja katonaéveit töltötte akkori­ban errefelé. A csinos Erika je­lenleg egy élelmiszerbolt eladója. A nagyáruházban anya és lá­nya céltudatosan töltötte meg a nagy bevásárlókosarat. Először egy tizenkét darabos edénykész­let került bele - Erika stafírung­jához, mosolygott az édesanya -, majd egy kővágó korong az egyik testvérnek. Aztán egymás után a kávé, a borsó-, uborka- és vegyes­vágott savanyúságkonzerv, a ma­jonéz és a májkrém, illetve a hal­konzerv nagyobb kiszerelésben. Vásároltak a hölgyek tésztát, többféle felvágottat, gyorsfa­gyasztott halat, húsféleségeket és zöldséget, majd - már a vendé­gekre gondolva - csipszet, ropit és üdítőitalokat. Húsvéthoz kö­zeledvén természetesen sonka is került a kosárba. Egy ilyen nyere­mény mindig jól jön, de ünnepek előtt különösen - összegezte a nagybevásárlást a kasszánál Tóth Jánosné. SZABÓ IMRE Eötvös Péter az Atlantiszról és zeneszerzői terveiről 9MPIY CLEVER - EGYSZERŰEN NAGYSZERŰ TARKANY Autó Az On SKODA Márkakereskedője. Makó, Aradi u. 62., Tel.: 62/510-666 Szeged, Szöregi út 46-50., Tel.: 62/555-666 Hódmezővásárhely, Szántó K. J. u. 178., Tel.:62/533-333 www.tarkanyauto.hu Tóthék alaposan megrakták a kosarat A tizenkét darabos edénykészlet a kövegyi Tóth Erika stafirungjá­ba kerül Fotó: Cyenes Kálmán García Márquez regényéből komponál új operát A Szegcdi Kortárs Balett legújabb produkciójának, a ma és holnap este is látható Atlantisznak a koreográfiáját Juronics Tamás Eötvös Péter azonos című zeneművére készítette. A premieren részt vett a komponista is, akit ma a világ legnagyobb élő zeneszerzői között tartanak számon. - Világsiker lett a Három nővér című operája, amit sorra tűznek műsorra a legnagyobb dalszínházak. Hogyan látja a műfaj mai le­hetőségeit 1 - Tíz-tizenöt éve újból virágzásnak indult az opera. A televíziónak, a filmnek és a videózásnak köszönhetően kialakult egy olyan vizuális kultúra, amelyben a kép és a zene szorosan összekapcsolódott. Az a fajta operanézés, ami a klasszikus operákat jellemezte, mára megvál­tozott, a közönség már nem elsősorban a történetre figyel, hanem a zene és kép összekapcsolódásának milyenségére. A nézők nyitottak, ezért Nyugat-Európában nagyon sok új operát tűznek műsorra a szín­házak. Ez a tudatos kultúrpolitika következménye is. A nagy dalszín­házak évente legalább egy ősbemutatót csinálnak, a lyoni operaház, ahol a Három nővér világpremierje volt, legalább két új operát mutat be minden szezonban. A Három nővért világszerte játsszák, de nem lehet tudni, hogy ötven év múlva is repertoáron marad-e. Fontos, hogy minden új opera mihamarabb a közönség elé kerülhessen, és a nézők véleményezhessék. - A párizsi Chatelet-ben ősszel mutatták be a New York Angels című új darabját, amit Tony Kushner nyolcvanas években játszódó AIDS-drámájából írt. Fontosnak tartja, hogy a kortárs operák a mából merítsenek témát 1 - Abszolút nem tartom fontosnak! A daraboknak időszerűeknek kell lenniük, de nem feltétlenül tematikájukban. A zenei, a drama­turgiai és a színpadi minőségük, a közönségre gyakorolt hatásuk sok­kal döntőbb szempont. A Három nővérnek például épp az időtlenség az időszerűsége. Attól működik minden színpadi verzióban jól, hogy a zenéjében van egy olyan erős érzelmi töltés, ami minden közönsé­get megragad. - Amikor az Atlantiszt komponálta, gondolt arra, hogy egyszer majd balettprodukció lehet belőle? - Igen, és örülök, hogy Juronics Tamás rátalált. Az Atlantiszt elő­ször a filmmel hoztam kapcsolatba, mert annyira erős a képi vonzata, hogy ha az ember becsukja a szemét, szinte látja. Egy tánckoreográfia többet tehet hozzá, mert nem fenyeget az a veszély, mint a film eseté­ben: hogy a képek egyszerű illusztrációvá válnak. A szimfonikus ze­néim többsége táncolható, mert színpadias, határozott térképzó és asszociatív erővel bír. - Min dolgozik most 1 - Egy új zongoraversenyen. Egy olyan speciális hangszerre írom, ami tulajdonképpen egy zongora nagyságú professzionális keyboard. Ha leüt rajta egy hangot a zongorista, azzal paralel automatikusan megszólal egy másik hang is. A két hang közötti távolságot folyama­tosan tudom a számítógéppel szabályozni, így különleges hangzás jön létre. Nyolc európai nagyzenekar megrendelésére készül, 2006-ban mutatjuk majd be. A következő operámat Gábriel Carcía Márquez A szerelemről és más démonokról című regényére írom. 2010-re a Müncheni Operaház felkérésére is komponálok egy újabb operát, amelynek egyik főszereplője a kórus lesz. A karmesteri mun­kámat sem adtam fel, minden esztendőben hat hónapot komponá­lok, a következő fél évben pedig a világ nagy zenekarait vezényelem. Az egyetlen problémát az idő hiánya okozza, rengeteg a munkám. Tíz évig éltem Hollandiában, de most kialakítottam magamnak egy új bázist Budapesten, ahol megfelelőek a körülmények a nyugodt zene­szerzői munkához. HOLLÓSI ZSOLT Eötvös Pétert ma a világ legnagyobb élő zeneszerzői között tartják számon Fotó: Schmidt Andrea

Next

/
Thumbnails
Contents