Délmagyarország, 2005. március (95. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-24 / 69. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. MÁRCIUS 24. • KAPCSOLATOK* 17 1 faggs, mfejf* AZ ÜGYVÉD VÁLASZOL 1 faggs, mfejf* Dr. Juhász György Tibor 1 mzñ Rossz szomszédság, török átok Tisztelt Szerkesztőség! Családi házban élünk. Szomszédunkkal az utóbbi években nagyon megromlott a viszonyunk. Ma már ez odáig fajult, hogy engem és a családomat sértő, a származásunkat, szexuális hovatartozásunkat taglaló feliratokat ír az autónkra, kerítésünkre. Lassan már az utcára sem merek kimenni, mert az emberek újjal mutogatnak ránk. Nem szeretnék a rendőrséghez fordulni, mert attól félek, az még jobban elmérgesítené a viszonyt. Mégis valamit tennem kell. Szeret­nénk békében élni. Milyen más jogi lehetőségem van ? Fordulhatok-e bírósághoz 1 Tisztelt olvasó! Álláspontom szerint szom­szédja magatartása több bűncse­lekményt is megvalósít. Ön azt írja, nem szeretne feljelentést tenni, ezért csak arra a kérdésére válaszolok, hogy a polgári jog ke­retei között, a bíróság előtt indít­hat-e pert jogai védelme érdeké­ben? A válaszom: igen. Önt és csa­ládját több, személyhez fűződő jogában is megsértették. Ilyen, személyhez fűződő jog a jó hír­név és a magánlakáshoz fűződő jog, amiknek megsértésekor a megyei bírósághoz lehet fordul­ni. Lényeges, hogy a bírósági el­járás megindításakor nem kell előre illetéket lerónia. Azt az eljárás végén a pervesztes fél köteles viselni. A perben önnek kell bizonyíta­ni, hogy a jogsértést valóban a szomszédja követi el. Ez történ­het tipikusan tanúkkal. Több dolgot is kérhet a bíró­ságtól: a) Követelheti a jogsértés meg­történtének bírósági megállapí­tását. b| Követelheti a jogsértés abba­hagyását és szomszédja eltiltását a további jogsértéstől. c) Követelheti, hogy szom­szédja nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégté­telt, és hogy szükség esetén az ő költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biz­tosítsanak. Ezt a lehetőséget nem igazán javaslom. Emlék­szünk, ugye a „kabátlopás" esetére? d| Követelheti a sérelmes hely­zet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő szomszédja részéről vagy költségén, ha az autóról vagy a házról a feliratok egyszerű módszerrel nem távolíthatók el. e) Kártérítést követelhet. Va­gyoni kárként jelentkezik példá­ul, ha az autója vagy a kerítés maradandóan sérült. Felmerül­het, hogy önt vagy családját úgy­nevezett nem vagyoni kár is érte feltéve, hogy adott esetben a kül­világban is észlelhető módon csökkent az életminőségük, azaz szomszédjuk magatartása már a normál hétköznapi életüket is megnehezítette. Sokan szó sze­rint belebetegszenek a minden­napi zaklatásba. Ennek megálla­pítása a bíróság mérlegelésén múlik. A fenti lehetőségek közül bár­melyiket választhatja. Értelem­szerűen egymás mellett akár töb­bet is. A büntetőeljáráshoz ha­sonlóan egy ilyen polgári per sem fogja viszonyukat helyreállítani, mégis remélem, hogy az ítélet és annak végrehajtása megnyugta­tóan lezárja az ügyet. TISZTELT OLVASOINK! Szerkesztőségünk továbbra is fenntartja a jogot arra, hogy a beérkezett észrevételeket esetenként rövidítve, szerkesztett formában adja közre. Az írások olvasóink nézeteit tükrözik, amelyek nem feltétlenül egyez­nek meg a szerkesztőség véleményével. A jövőben leveleiket csak teljes névvel, lakcímmel/telefonszámmal fogadjuk. A lapban ezentúl azon le­velek, e-mail üzenetek jelennek meg, amelyeknek írói nem kérik ano­nimitásukat. Kéziratot továbbra sem őrzünk meg és nem adunk vissza. József Attila Földeákon József Attila járt Földeákon, több­ször is. Nevezetessé vált az a láto­gatása, amelyet egy jól sikerült fénykép örökített meg. Nem túl­zás, ha azt mondom, ezt a földeá­ki József Attila-fényképet megis­merte már az ország és megisme­ri mostanában a világ. Idén, a Jó­zsef Attila-emlékév alkalmából az országos irodalmi múzeum plakátjáról, a költővel foglalkozó könyvek, írások képmellékleté­ről, az UNESCO tagállamainak városait látogató multimédiás, interaktív József Attila-vándorki­állítás egyik jellegzetes képeként ez a földeáki fénykép köszön visz­sza ránk. Amikor ez a fénykép ké­szült, József Attila a földeáki köz­ségháza udvar felőli részén, a régi nyitott folyosó egyik oszlopa előtt állt. A költő a földeáki adóügyi jegyző, Felberbauer Pál fiához, a később itt szintén jegyzőként dol­gozó Felberbauer Lajoshoz, ké­sőbbi nevén Földeáki Lajoshoz jött látogatóba. Ismerték egy­mást, hiszen korábban a makói gimnáziumban osztálytársak, a kollégiumban pedig szobatársak voltak. A fényképen József Attila mögött, a tornácon még három, kucsmát viselő földeáki gazda is látható. A téglaoszlopnál, a pár­kányra hajolva, dr. Herczog Lajos községi orvos receptet ír valaki­nek. A fényképet valószínűleg Felberbauer Lajos, azaz Földeáki Lajos készítette. József Attila a húszas évek vé­gén és a harmincas évek elején gyakran időzött Hódmezővásár­hélyen. A költő sógora és nagy­korúvá válásáig gyámja, dr. Ma­kai Ödön 1928. október l-jén Hódmezővásárhelyre költözött. A költözésben később követte őt a két József-nővér, Jolán és Etus. Karácsonykor már ismét együtt laktak az alföldi városban, Makai és Jolán házassága ekkorra már tönkre ment. József Attila szere­tetre vágyott, testvérei közt érez­te jól magát, ezért is látogatott viszonylag sűrűn Hódmezővá­sárhelyre. József Attila földeáki fényképe számos alkalommal megjelent már 1929-es feliratozással és többször 1930-as évjelzéssel is. 1929. január 15-én a költő Hód­mezővásárhelyre utazott és in­nen január 27-én átment Makó­ra. 1929. február 10-én Makai Ödönéknél a farsangi ünnepsé­Afotó Földeákon, 1930 elején készült a költőről gen vendégeskedett, előtte há­rom nappal jelent meg a Nincsen apám, se anyám c. verseskötete. 1930. február 8-án a költő a far­sangi ünnepet ismét Makai Ödönéknél, Hódmezővásárhe­lyen töltötte. Majd április 18-án újra Hódmezővásárhelyre jött. Jó barátságban volt az ekkor Hód­mezővásárhelyen tartózkodó Fá­bián Dániellel, a Bartha Miklós Társaság szervezésében együtt dolgoztak és 1930 tavaszán együtt szövegezték a Ki a faluba c. röpiratot. József Attila valószínűleg 1930 elején, napfényes időben - (ólán nővére és Bányai László társasá­gában - érkezett a Hódmezővá­sárhely és Makó között fekvő Földeákra, régi osztálytársához. Makai Ödön hivatali autójával, melyet Lucie; azaz Jolán vezetett, gyakran átmentek Vásárhelyről Makóra. Meglátogatták a régi makói barátokat, Espersit Já­nost, Kesztner Zoltánt, Galamb Ödönt, Saitos Gyulát. Már korábban, makói gimna­zistaként is járt a költő Földeá­kon. Földeáki Lajosné férje régi gimnazista korából származó él­ményét idézte fel nekem a hú­szas évek elejéről: József Attila egyszer korcsolyázva jött Makó­ról Földeákra, osztálytársával együtt, az országút és a vasút kö­zötti lapos részt ekkor jég borí­totta. Gimnazistaként József At­tila Földeákra, Felberbauerékhoz összesen kétszer látogatott el. Osztálytársa édesanyja csülkös bablevessel várta a makói kollé­giumból hétvégén Földeákra ha­zaérkező fiát és József Attilát. Tasi József (1939-19991 mielőtt a földeáki képet illető véleményét összegezte volna, 1980. január 26-án Földeákon megkereste Föl­deáki Lajost (1906-1980], aki a makói DMKE internátusban Jó­zsef Attila szobatársa volt, de saj­nos már ő sem emlékezett a költő fényképen látható látogatásának pontos időpontjára. Tasi József A földeáki kép c. írása ( In: Somo­gyi-könyvtári műhely, 1980. 1-2. sz.) nyomán és a József Attila és a Bartha Miklós Társaság c., 1995-ben megjelent könyvének vonatkozó része alapján a fényké­pen megörökített földeáki látoga­tás körülményeire és időpontjára csak nagyjából derült fény. A ren­delkezésre álló kronológiai adatok hézagossága nehezíti a fénykép keletkezési idejének meghatáro­zását. Feltételezhető: a kép 1930 tavaszán készült. A fénykép egyik eredetije József Attila egykori ma­kói osztálytársának öccséhez, Fel­berbauer Pálhoz, azaz Földeáki Pálhoz, a néhai kövegyi jegyzőhöz került, aztán valaki elkérte tőle a képet. A földeáki fénykép fordí­tott beállításban, tükörkép válto­zatban is elterjedt. Mindkét beál­lítású képről készültek másola­tok. Igaz, ma már az Internetről is letölthető a fénykép. Amikor Macht Ilona József At­tila fényképeinek ikonográfiáját összeállította és 1980-ban kiad­ta, akkor a következő címmel látta el ezt a fényképet: „Földeák, 1930 tavaszán." Leírást, magya­rázatot csatolt a fényképhez. A leírás közli, hogy a fénykép mé­rete 135x82 mm és a Petőfi Iro­dalmi Múzeum Művészeti Tára őrzi ezt a példányt. Macht Ilona fényképmagyarázata így szól: „ 1930-ban József Attila hosszabb ideig tartózkodott Hódmezővá­sárhelyen, ahonnan gyakran járt át Makóra. A két helység közti Földeákon egy ilyen alkalommal készülhetett a kép." Földeák Község Önkormány­zata a költő Földeákon tett neve­zetes látogatását a József Atti­la-emlékévben kezdeményezé­semre, a falunapon, május 14-én délelőtt a községháza falán em­léktáblával jelöli meg. A földeáki fényképre vonatkozó irodalom­történeti kutatás eddigi eredmé­nyeit az emléktáblát avató beszé­demben majd külön kiemelem. BOGOLY JÓZSEF ÁGOSTON, FÖLDEÁK Meg kell gondolni a húsvéti ajándékokat Húsvét jegyében gyakran fele­lőtlenül vásárolnak az emberek élő állatot ajándékba. Az ün­nep után fényét vesztett nyuszi nem ritkán a serpenyőben vég­zi. Szülők, nagyszülők és testvé­rek kiscsibékkel, nyuszikkal tér­nek haza az egyébként állatoktól csendes családi házakba, laká­sokba. Az ünnepek alatt az aján­dékállatok pillanatnyi mosolyt varázsolnak ugyan a családtagok arcaira, de az idill hamar elmú­lik: az aranyos füles vagy kiscsi­be, ami húsvét napján meglepett örömben rohangált a szőnyegen, az ünnep után már csak unott te­herként ficánkolhat. Gondot okozhat a családnak a minden­napokban az állat táplálása mel­lett a lakást piszkító szőrzet és a kéretlenül keletkező ürülék is. Az élő állat szőre vagy tolla a megajándékozottból akár még allergiás tüneteket is kiválhat. Az óvodában, iskolában lévő csemeték elől a szülők sok eset­ben vágásra, hulladékkonténerbe dobják vagy egyszerűen szélnek eresztik a „fényét vesztett" élő húsvéti ajándékot. A „humánus" céllal vadasparkba leadott húsvé­ti nyuszik egy része vadállatok elemózsiájaként végzi. Hogyan lehet megakadályozni azt, hogy kénytelenek legyünk az élőlényekkel sanyarú módon bánni? Húsvét előtt gondoljuk végig, hogy valóban szívesen tar­tanánk-e állatot a lakásban, és a későbbi években hogyan fognak Hagyd élni a kiscsibét! Fotó: Schmidt Andrea ettől megváltozni hétköznapja­ink. Például mi lesz jövő húsvét­kor? Nyaralás alatt? Mindig gon­dolnunk kell a tudatos (állatra nézve felelősi állattartásra, tehát az ajándékba vásárolt élő állat egész életére kiható döntésünk következményeire. Sokszor befo­lyásolja a tudatlan, informálat­lan vásárlót a gazdasági (hátsó-) szándékkal árusító kereskedő. A lehetőségek közepette NE hagy­juk magunkat befolyásolni! Ha nem vagyunk biztosak az állat további sorsát illetően, akkor NE vásároljunk ajándékként élő ál­latot sem húsvétra, sem más ün­nepi alkalomra. Az esetek több­ségében az élőlény csak egy unott teher marad az ünnep után. Az is lehet, hogy már megvásá­rolta valaki az ajándéknak szánt kisállatot, és csak ezután eszmél rá a nyakába vett terhekre. Ez esetben semmiképpen ne eressze ki a felesleges állatot, és ne is dobja a szemétgyűjtő konténer­be. Célszerű kertes házba, állat­védelmi telepre elajándékozni a húsvéti nyuszit, kiscsibét, és a többi ajándék állatot. Figyelembe kell vennünk az állatok kiszol­gáltatott helyzetét, és azt, hogy ezzel az ember nem élhet vissza. A leghumánusabb lehetőséget keressük az állat további sorsá­nak figyelembevételével. Elő ál­lat ajándékozást visszatartó té­nyező lehet, hogy mára már bűn­cselekmény az állatkínzás! Orpheus Állatvédő Egyesület, Szeged Kettős mérce, avagy az SZTE elvesztette pártatlanságát Az Szabad Demokraták Szövetsége Szegeden tartotta soron következő kongresszusát. Az esemény helyszíne a Szegedi Tudományegyetem nem­régiben átadott Tanulmányi és Információs Központja volt. Az oktatási egységekben folyó politikai tevékenység ellen az egyetem rektora, Szabó Gábor az elmúlt év szeptemberében, Szíj jártó Péter fideszes országgyűlési képviselő tanóra keretében elhangzott előadását követően emelt szót, mondván a pártpolitikának nincs helye az egyetem falai között. 2004 novemberében Szabó Gábor rektor a (jobboldali) politikától való elzárkózás jegyében nem járult hozzá, hogy Schmitt Pál Dugonics téren elhangzott beszédének hangosításához az egyetem főépülete áramot biz­tosítson, továbbá a rendezvény szervezőit még az egyetem előtti járdáról is leparancsolták. A Szegedi Tudományegyetem rektora, a szombaton is nyitva tartó egyetemi könyvtár épületében engedélyezte a Szabad Demok­raták Szövetsége kongresszusának megtartását, amelyet a legnagyobb fe­lelősség terhel a hazai felsőoktatás leépüléséért és ellehetetlenüléséért. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség szegedi szervezete nevében tilta­kozunk az ellen, hogy a Szegedi Tudományegyetem oktatási célokat szolgáló épületét nyitvatartási időben nyílt pártpolitikai rendezvény céljára használják fel. Tiltakozunk az ellen, hogy hazánk egyik leg­jobb hírű egyetemének vezetője - aki egykoron SZDSZ-es országgyű­lési képviselőjelölt volt - kettős mércével mérje a magyar politikai élet szereplőit, elveszítve ezzel pártatlanságát. DR. GYIMESI LÁSZLÓ, A FIDESZ-MPSZ SZEGEDI ELNÖKE A 3-as, 4-es vonal villamosai Szilágyi Árpád Buszakadály és villamos c., március 18-án meg­jelent levelében írt minőségbeli panaszokkal teljes mértékben egyetértek, mert ezek az FW tí­pusú villamosok valóban nem fe­lelnek meg a kor követelményei­nek. Viszont azt a legnagyobb „költői túlzással" sem állítanám, hogy ezek a kocsik semmivel sem különbek, mint azok, melyek öt­venöt évvel ezelőtt közlekedtek. Tudom, hogy ugyanúgy zajosak, huzatosak és hidegek, de most nem kívánok felsorolni egy rakás technikai változást. Egy pár szót ejtenék még a típus történetéről. A prototípust Pesten 1961 szep­temberében állították forgalom­ba, ami pedig a 808-as pályaszá­mú kocsit illeti, azt 1975-ben gyártották. Semmiképp sem ér­demelné meg az „50. életévét már régen betöltötte" jelzőt, hi­szen épp most 30 éves. SZÖGI TAMÁS, SZEGED

Next

/
Thumbnails
Contents