Délmagyarország, 2005. március (95. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-24 / 69. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. MÁRCIUS 24. • AKTUÁLIS* 7 Húsvéti vonatok több kocsival A húsvéti ünnepek környékén várható nagyobb forgalom miatt a hét végén mentesítő vonatokat indít fő vonalain a MAV Rt. A járatok közlekedését a szabadnapokhoz igazítják: március 27-én (vasárnap) ünnepi, 28-án (hétfőn) vasárnapi, 29-én (kedden, a hét első munka­napján) hétfői menetrend szerint közlekednek a személyszállító vo­natok. A MÁV Rt. ígérete szerint a gyors- és intercity vonatokat az átlagos­nál több kocsivaPindítják. Huszonnégy évigkubikolt a mindszenti Szabó Sándor Libapásztorként kezdte az igazgató Huszonnégy cvig dolgozott az ország különböző pontjain ku­bikosként a mindszenti Szabó Sándor. A 82 éves bácsi építette a taszári reptér kifutóját is. Gyerekként pedig libapásztor­ként, majd szolgálóként próbált pénzt keresni, így segítve szülei boldogulását. Ma igazgató úr­nak szólítják lakótársai a gon­dozási központban - elsősorban a tekintélye miatt. MUNKATÁRSUNKTÓL Már ötévesen libapásztornak állt a mindszenti Szabó Sándor, hogy nehéz körülmények között élő családján segítsen. A szárnyasok őrzéséért legalább ételt és ruhát, egy öltözet fekete nadrágot, vala­mint fehér inget kapott - mesélte a mindszenti gondozási köz­pontban élő 82 éves férfi. - Mindig kétkezi munkából él­tem, s nagyon büszke vagyok ar­ra, hogy soha nem voltam mun­kanélküli, 1935-től 1982-ig fo­lyamatosan dolgozhattam - ma­gyarázta az idős ember. - A tanu­lással nem igazán boldogultam, viszont bármilyen munkát szor­galmasan végeztem. Voltam édesapám mellett bojtár, majd Szabó Sándort lakótársai és a gondozási központ munkatársai jó humora miatt kedvelik Fotó: Tésik Attila nagygazdákhoz szegődtem el szolgálatba. Sándor bácsi később kanász­ként disznókat őrzött, ezt köve­tően pedig béres lett. Nem is iga­zán kellett keresnie a munkaadó­it - a vásárhelyi cselédpiacon csupán kétszer járt mert a gaz­dák egymáshoz irányították a szorgalma miatt. Fizetsége ugyan nem sok volt, általában ruhával, egy kiló szappannal vagy éppen egy kocsi szalmával honorálták a szolgálatait. Persze azért pénzt is keresett, évente 6-7 pengőt kapott, amit rendsze­rint szüleinek adott haza. - Néhány évig voltam téesztag is. A földeken dolgoztam, főként kaszálni szerettem, de a ter­ménydarálásban is jártas voltam - magyarázta Sándor bácsi, aki a szövetkezetből a jobb kereset re­ményében kubikosnak áll, s 24 évig dolgozott az ország különbö­ző pontján. - Öt-hat forintos órabérben építettem például a taszári reptér kifutóját - idézte fel. - Napi nyolc órában dolgoztunk. Általá­ban hetente egyszer jártam haza Mindszentre. Bár ez attól füg­gött, hogy milyen messze kap­tunk a munkát, így volt, hogy en­nél hosszabb ideig is távol voltam a felesé­gemtől, a családom­tól. A munkásszálló­ra éppen csak aludni jártunk. Volt, hogy tíz kubikost is bezsú­foltak egy szűk helyi­ségbe, ahol jobb hí­ján szalmán alud­tunk. A nehéz évek elle­nére Szabó Sándor egy cseppet sem bán­ta meg, hogy nem ta­nult, s keze munká­jából élt. A mind­szenti gondozási központban egyéb­ként csak igazgató úrnak becézik a la­kótársai és az intéz­mény munkatársai. Állítják ugyanis, hogy Sanyi bácsinak nagyon jó a humora, s úgymond, tekinté­lye van a gondozási központban. Meglopták a Klauzál téren kéregető férfit, elfutottak félnapi bevételével Kolduskommandó-akció A szegedi koldusrendclet első „áldozata" egy Klauzál téren kéregető, középkorú férfi volt. Láthatóan nem örült a rendőröknek, amiben persze közrejátszott, hogy egy gye­rek ellopta a sapkáját, benne a félnapi „bevétellel". t Meghatározhatatlan korú, kolduskinézetű férfi ül a Széchenyi téren, az egyik padon. Ruhája kopott, koszos. Néhány perc múlva kezdődik az első szegedi „koldusakció". Szegeden, egy hét türelmi idő után, tegnap­tól tilos kéregetni a Belvárosban és a Mars téren. Két órától a rendörök közterület-fel­ügyelőkkel és szociális munkásokkal iga­zoltatják az ott koldulókat. A férfi előtt nincs sapka, sem tál vagy pohár, mégis úgy tűnik, nem bánná, ha az elhaladók leejte­nének neki néhány forintot. Megkérdezem tőle, koldul-e. Önérzetesen válaszol: „Én ugyan nem!" Továbbmegyünk. A Kárász utcán, a Kígyó gyógyszertár előtti padon egy fekete nap­szemüveges férfi ül, előtte színes pohár. Tőle alig húsz méterre, a Klauzál téren még ketten kéregetnek. Egyik egy lámpaoszlopnak, a másik a bank falának támasztja hátát. Meg­állunk. Hol az egyik, hol a másik, hol a har­madik koldust nézzük, várjuk, mikor buk­kan fel és csap le rájuk a kolduskommandó. Középkorú nő lép mellénk, kiderül, nem vé­letlenül, kollégám fényképezőgépe elárult bennünket. - Tudom, hogy maguk kicsodák! írják meg, ezek az emberek inkább kéregessenek és ne lopjanak - mutat a koldusok felé. Varga Ág­nes szegedi, azt mondja, a jóérzésű embere­ket nem zavarják „ezek". Közben felbukkan Molnár László, a város­üzemeltetési iroda vezetője. Az egykoron népszerű vízilabdás körbenéz, majd megjegy­zi, lesz dolga a kommandónak. Nem ezt a szót használja, de kijelentése erre utal. A tér túloldalán diáklányok ülnek az egyik padon. Ketten zavartan elfordulnak, Skultéty Klára viszont némi szabódás után kivágja: „Engem zavarnak!" A 16 éves vasváris lány hozzáteszi, szerinte a koldusok nem illenek a városképbe. Hozzánk lépő diáktársa, Suti lá­nos nem ért vele egyet. - Egy ilyen nagyvároshoz, mint Szeged, igenis hozzátartoznak a kéregetők. Pláne, ha zenélnek és énekelnek is. A belvárosi zson­gással együtt hangulatot árasztanak - érvel a 16 éves, szintén vasváris srác. A mellettünk elsiető két idős nő azonban szitkozódva tesz megjegyzéseket a kutyás koldusra. Több a nyomdafestéket nem túró szó, amivel becsmérlik a férfit, mint a leírha­tó. A kutyás vagy ezért, vagy másért feltá­pászkodik és eltűnik a tömegben. Még lát­szik imbolygó alakja, amikor felbukkan a KÉT KÉREGETOT „TÁJÉKOZTATTAK" A kolduskommandó tegnap délután két kéregetőt talált a Belvárosban. Szilassi-Horváth Jenő fő­hadnagy, a Szegedi Rendőrkapitányság közrend­védelmi osztály vezetője elmondta, az érintettek­nek rendben voltak az irataik. Mind a ketten megértették és tudomásul vették a szociális munkások tájékoztatását, mely szerint a Belvá­rosban és a Mars téren rendelet tiltja a koldulást. A főhadnagy megjegyezte, folyamatosan ellenőr­zik az említett területeket, azonban az április vé­géig tárté türelmi idő alatt nem indítanak eljárást a „néma" kéregetők ellen. Szilassi-Horváth Jenő hangsúlyozta, kollégái a szociális munkásoktél és a közterület-felügyelőktől függetlenül is tájé­koztatják a koldusokat a változásokról. A koldus és a rendőrök Fotó: Káinok Csaba kolduskommandó: két rendőr, két szociális munkás és egy közterület-felügyelő. A rend­őrök odalépnek a lámpaoszlop előtt ücsörgő férfihoz, tisztelegnek, köszönnek, kérik a „papírokat". Hangjuk határozott, udvarias, mégis az a benyomásom, mintha zavarban lennének. A körülöttünk lévő járókelők egy pillanatra lecövekelnek, nem tudják, mi tör­ténik, csak azt látják, egy kamerás ember kí­séretében egyenruhások vesznek körbe egy földön ülő hajléktalant. Két fiatal, rendkívül jól öltözött nő furakodik a rendőrök és a „sza­bálysértő" közé, pénzt dobnak a kőre tett sapkába. A koldus köszönésfélét rebeg, köz­ben feláll, előveszi személyi igazolványát és átnyújtja. - Kérem, nem engem kellene igazoltatni, hanem azt, aki kirabolt - fakad ki a negy­ven-ötven év körüli férfi. - Azt a cigánygyere­ket fogják el, aki felkapta a pénzzel teli sap­kámat és elfutott vele. Még háborog, amikor odalép hozzá a két szociális munkás. Ismerősként köszöntik egymást. Az egyik, a férfi, belenyúl táskájá­ba, előhúz egy zacskót, benne alma és szendvics. Elárulják, induláskor hatvan ilyen csomagot állítottak össze. Nyújtja az uzsonnát a koldus felé, ám ő nem fogadja el. Győzködik, tegye el, legfeljebb odaadja valakinek, de a kéregető tántoríthatatlan. Továbbra is duzzog az ellopott sapkája mi­att. Stelczner lenöné egy papírlapot ad át neki. Tájékoztatót a Szegeden igénybe ve­hető pénzbeli támogatásokról és szociális ellátásokról. A rendőrök befejezik az igazoltatást, a kol­dus a Széchenyi tér, a kommandó a Dugonics tér felé indul. A padon ülő, fekete szemüve­ges koldussal nem törődnek. Molnár László meg is jegyzi, őt kihagyták, lehet, a követke­ző körben kerül sorra. Az irodavezető el­mondja, a Belvárosban és a Mars téren kol­dulókat április végéig nem büntetik, egyelőre tájékoztatják őket az új rendeletről, az igény­be vehető szolgáltatásokról. Az adatokat a jö­vő hónap végén összegzik, s akkor döntenek a továbbiakról. OLÁH ZOLTÁN Föld napja a szegedi Fehér-tón MUNKATÁRSUNKTÓL A Föld napja alkalmából pénte­ken és szombaton a szegedi Fe­hér-tóra várja az általános- és kö­zépiskolásokat a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatósága. Lesz madárhatározás alapfokon, tere­pi madarásztúra, több környezet­védelmi előadás, játék, feladat­lap, továbbá természetvédelmi kiállítás, dia- és filmvetítés, ter­mészetvédelmi, környezetvédel­mi témájú kiadványok, plakátok, videók börzéje, terepi akadályver­seny, és felavatják az új Fehér-tói tanösvényt is. Jelentkezni Ábra­hám Krisztiánnál lehet, a 30/ 6380-297-es telefonszámon. Bóják és forgalom - bizonyítottak az iskolások Hegedűs Csaba elsőnek gyűrte le az akadályokat Fotó: Schmidt Andrea Az ügyességi pályán bójákat kerülgettek, billenőpallón hajtottak át, léc alatt átbújva kerekeztek a gyerekek az általános iskolások Szegeden rendezett, XI. országos közlekedési versenyének sport­csarnokbeli döntőjében. A megyék legjobbjai elméleti tudásukról, ügyességükről győzték meg a zsűrit és a szabályos közlekedést is bemutatták. A szegedi versenypálya országosan elfogadott versenykiírás alapján készült, a gyerekeknek Vad Róbert rendőr hadnagy mutatta be a buk­tatóit. A balassagyarmati, negyedikes Hegedús Csaba elsőként raj­tolt, és nem volt könnyű dolga a nyilak és bóják útvesztőjében. A fiút nagymamája tanította kerékpározni, azóta triatlonozik, de már az autóvezetés is érdekli. Amíg Csaba kerekezett, a második rajtszám­mal Illyés Kinga izgult. A noszlopi kislány legjobban a bóják közötti keringéstől félt, a többi feladatot nem találta nagyon nehéznek. Szépe Kornél Szentesről érkezett, már 10-12 éve kerekezik, sőt se­gédmotort is vezethet. A biztonságos közlekedés a nyolcadikos fiú szerint mindannyiunk érdeke, de a verseny nem csak ennek népsze­rűsítésére alkalmas, a versenyzők technikai tudásukat is megmutat­hatták. A felsősök és alsósok első helyezettjei értékes kerékpárt, a második helyezettek házimozirendszert, a harmadik helyen végzők mp3 lejátszót kaptak a szervezőktől. G.ZS.

Next

/
Thumbnails
Contents