Délmagyarország, 2005. március (95. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-24 / 69. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. MÁRCIUS 24. • AKTUÁLIS* 3 Gábor Géza: Magánemberként mindenki beszélhet, amit akar Orbán a közönségességről Folytatás az 1. oldalról - Szerencsésebb, ha egy teátrum vezetője a saját produkcióival po­litizál, azzal mond véleményt ­vélekedett Kancsár József, a sze­gedi Pinceszínház igazgatója. ­Ugyanakkor magánemberként mindenki arról beszélhet, amiről akar, ha vállalja érte a felelőssé­get és az esetleges jogi következ­ményeket. Juronics Tamás, a Szegedi Kor­társ Balett vezetője nem hallott az ügyről, de nem is érdekli, mert nem foglalkozik politikával. - Viccelni viccel lehet, komoly dolgokkal nem - hangsúlyozta Gyimesi Kálmán operaénekes, érdemes művész, a Szegedi Nemzeti Színház örökös tagja, aki negyvenhárom éve a Délma­gyarország előfizetője, és erről az ügyről is lapunkban olvasott. - A Himnusz nagyon komoly dolog, nem szabad viccelni vele! A ma­gyarok legbensőségesebb imája, amit még Kölcsey Ferenc és Erkel Ferenc hozott létre, és azóta vi­gyázzállásban szoktuk meghall­gatni. Egy becsületes, rendes ma­gyar ember, ha megy az utcán, és meghallja a Himnuszt, bárhol is van, tisztelettel megáll! Tokaj szőlóvesszejével viccelődni csú­nya és rossz humor. Egy színház igazgatójának kell tudnia disz­tingválni, nem jó, ha szerencsét­len mondásával van teli az újság, Gyimesi Kálmán és Kenyeres Lajos is úgy látná jónak, ha Székhe­lyi József elnézést kérne Fotó: Kantok Csaba és azt forgatják az emberek. Azt gondolom, Székhelyi Józsefnek bocsánatot kellene kérnie. - Mivel a lapokból nem jutha­tok pontos információkhoz, sze­mélyesen pedig nem voltam je­len az eseményen, nem is tudom értékelni az ott elhangzottakat ­mondta Galkó Bence, a szegcdi prózai társulat színművésze. - Nem az én dolgom, hogy az ügyet minősítsem. Egyik párthoz sem tartozom, és véleményezni sem szeretném a politikai akciói­kat. Arra koncentrálok, hogy azokat a szerepeket, amiket rám bíznak, a lehető legjobb tudásom szerint eljátsszam, elénekeljem ­fejtette ki Gábor Géza operaéne­kes, a színház basszistája. - Más­részt magánemberként szerin­tem mindenki azt mond, amit akar, hiszen Magyarországon szólásszabadság van. Felőlem Orbán Viktorra és Gyurcsány Fe­rencre is mindenki azt mond, amit akar. A szegedi közalkalmazott, az önkormányzat által támogatott színház igazgatójának a Fidesz által kezdeményezett lemonda­tásáról a szabadságát töltő Botka László távollétében, a polgár­mester általános helyetteseként Kozma József szocialista alpol­gármester nem kívánt nyilatkoz­ni. Annyit elárult, hogy Székhe­lyi József felettese a közgyűlés, de a lemondatására való felszólítást csupán a Fidesz egyik kezdemé­nyezésének tartják, mellyel nem foglalkoznak. - Az SZDSZ rendezvényén nem vettem részt, ezért nem tu­dom az eredeti szövegkörnyezet­ében megítélni az elhangzottakat - jelentette ki Pászti Ágnes kul­turális tanácsnok. - Székhelyi Jó­zsef magánemberként vett részt ezen a pártrendezvényen, ízlés kérdése, hogy ki hogyan ítéli meg a beszédet. Nekem személy sze­rint nem tetszett, és sajnálom, hogy elhangzott. Elvárom, hogy Székhelyi József bocsánatot kér­jen mindazoktól, akiknek nem­zeti érzéseit ezzel az obszcén szö­veggel megsértette. - Székhelyi József ellen akkor indítható fegyelmi eljárás, ha közalkalmazotti jogviszonyából eredő lényeges kötelezettségeit vétkesen megszegi - vázolta a jo­gi helyzetet Mózes Ervin jegyző, aki szabadságának napjaiban az ügyről magánvéleményét nem kívánta megfogalmazni. - A fe­gyelmi jogkör kizárólagos gya­korlója a közgyűlés. A beszéd el­hangzása után a közgyűlés tagja­inak egy hónap áll rendelkezé­sükre, hogy eljárást kezdemé­nyezzenek. Széchenyi-kártyások feketelistán A nem fizetők megszégyenítése A Széchenyi-kártyát működtető KA-VOSZ Rt. internetes honlapjára tette fel a nem fizető adósok feketelistáját. A 90 nevet tartalmazó listán hat vállalkozás és ma­gánszemély Csongrád megyei. Még folyik a vita, hogy adatvédelmi szempontból jogos-e a megszégyenítés. Nagy port vert fel az országban, hogy a Szé­chenyi-kártyát működtető KA-VOSZ Rt. elő­ször a honlapjára tette fel a nem fizető adó­sok nevét, majd próbaképpen Fejér megyé­ben fizetett hirdetésben szégyenítette meg az ottani vállalkozókat. Ez valóban szokatlan módszernek számít a hazai gyakorlatban, hi­szen eddig csak a bankközi feketelistára ke­rült fel a kölcsönt nem fizetők neve. Bihall Tamás, a KA-VOSZ felügyelőbizottságának tagja azt nyilatkozta, több 100 milliárd forint forog a Széchenyi-kártya programban, így a kibocsátó bankoknak és a kibocsátás kezde­ményezőinek is létérdeke, hogy a visszafize­tés pontos legyen. Szerinte a notórius nem fi­zetők nevének nyilvánosságra hozatala visz­szatartó erejű lehet, ezért tették fel első lé­pésként a részvénytársaság honlapjára a lis­tát. A Csongrád megyei adósok kilétét is a KA-VOSZ Rt. honlapjáról lehet megtudni: hat vállalkozás, illetve vállalkozó tartozik je­lenleg a megyéből 500 ezertől 5 millió forin­tig terjedő összeggel, közülük két bt., a do­maszéki Vetőmag és a szegedi Dietker felszá­molás alatt áll. A KA-VOSZ túllőtt a célon - véli Szeri Ist­ván, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a történtekről. Szerinte először a kamarai hálózaton keresztül kelle­ne megpróbálni az igények érvényesítését. A bankok minden hitelnyújtással kockázatot vállalnak, eddigi gondjaik megoldására diszkrétebb módszereket választottak. Ez az eljárás inkább további problémákat okoz, mi­vel a nehéz helyzetbe került vállalkozások még jobban „megcsúszhatnak", és még meg­lévő üzleteiktől is elállhatnak a partnereik. Hogy adatvédelmi szempontból aggályos-e az eljárás, azt Péterfahry Attila adatvédelmi biztos állásfoglalása eddig nem támasztotta maradéktalanul alá. FEKETE KLÁRA Az egészség külön útja BLAHÓ GABRIELLA A védőoltás ebben az országban olyan természetes, mint a leve­gő. A védőoltást azért adatjuk be gyermekeinknek, mert nem akarunk otthonunkban torokgyíkot, szamárköhögést, nem aka­runk rettegni kicsinyeink miatt, és mert eszünkbe sem jut. hogy az egészség helyett a betegséget válasszuk. A klinikai orvos/ás eg­zakt tapasztalatai mutatják, hogy a védőoltásnak igenis van értel­me. A megyei tiszti főorvos érvelése messze túlmutat az egyéni érdeken: azért mentes a határainkon belül élő közösség a védőol­tások segítségével elkerült betegségektől, mert minket szüleink beoltattak és mi is beoltattuk gyermekeinket. Csizmadia Hajnalka gyermekei, Dávid, Lívia, Márk és Máté nincsenek veszélyben. Az orvos szakértői vélemény egyértelmű­en fogalmaz, a jelenlegi helyzetben ezért nem veszélyeztetett a négy kiskorú szentesi polgár. Társaikat sem veszélyeztetik, hi­szen az óvodákba, iskolákba járó gyerekek egytől egyig megkap­ták az oltásokat. A fiúk és a kislány nem maga döntött arról, hogy kéri-e a szurit. Ha hinni lehet a tisztiorvosi hivatal jogi szakértői­nek, akkor elmondható: a szentesi önkormányzati óvodák veze­tői anélkül döntöttek egy kérdésben, hogy arra valódi jogalapjuk lett volna. Ha valóban nem létezik olyan jogszabály, mely a kö­zösségbe menetelt megtiltaná a védőoltások elmaradása miatt, úgy a nevelésben részt vevő intézmények előre ítélkeztek. Úgy gondolom, a gyerekeket nem lehet büntetni a szülők cselekmé­nye miatt. A szülők a büntetőeljárásban fognak felelni, számot adni döntésükről, de mindaddig, amíg jogerős bírói határozat nem tiltja meg az óvodába-iskolába járást Dávidnak, Líviának, Márknak és Máténak, úgy vélem, felvehetők. Azokban a történelmi korokban, amikor nem létezett a védőol­tás, igen kevés iskola volt. Ma azonban a társadalom legfiatalabb tagjainak a beilleszkedéshez szükségük van a szocializációra, ar­ra, hogy együtt játsszanak a hasonló karúnkkal. Meg kell tanulni­uk írni, olvasni, számolni. Különben bennmaradnak abban a könnyen élhető álomvilágban, amit a szülői ház melege jelent, mentesen az életkoruknak megfelelő kihívásoktól, melyek végső soron a fejlődésüket szolgálják. A Berendi gyerekek egészségesek, de ezt nem csak a szüleiknek köszönhetik. A leendő csoporttársak szüleinek. Azoknak, akik ki­bírták, végignézték, hogy az orvos tűvel a karjába és a combjába szúr az imádott kicsi lénynek, aki eddigi életében nyolcszor töb­bet sírt és volt lázas, mint Dávid, Lívia, Márk és Máté - egy maga­sabb cél érdekében. Fokhagyma és euró A fokhagyma hamarosan felke­rül az érzékeny termékek listá­jára - jelentette ki Becsey Zsolt európai parlamenti képviselő szerdai sajtótájékoztatóján. Hozzátette, a spanyol és olasz fokhagymatermelók is támo­gatják azt az elképzelést, hogy az EU következő bővítésekor a kínai cégek ne kapjanak maga­sabb kvótát, így ne kerüljön a jelenleginél több, a távoli or­szágból származó hagyma az uniós piacra. Becsey úgy véli, hazánk egyre távolabb kerül az eurózónába va­ló belépéstől, az EU gazdaságpo­litikai bizalmát kell visszanyerni ahhoz, hogy a közös fizetőeszköz Magyarországon is mielőbb be­vezethető legyen. A gazdatünte­téssel kapcsolatban kifejtette: a gazdálkodás nem tervezhető, ha a kormány nem tartja magát a megállapodásokhoz, és nem te­remti meg az unióban kívánatos kifizetési biztonságot az agrári­umból élőknek. A szülők döntésének következménye Szentesen Nem mehetnek óvodába a Berendi gyerekek Folytatás az 1. oldalról A védőoltások rendszere azért hatékony - hangsúlyozta a főor­vos -, mert a törvényi kötelezett­ségnek mindenki eleget tesz. Ko­vács úgy véli, a szülők döntése komoly moráüs kérdéseket vet fel. Ha megengedhető, hogy a törvényben rögzített kötelezett­ség alól bárki kivonja magát, úgy más szülők is dönthetnének ha­sonlóképpen, aminek pedig sú­lyos következményei lehetnek. A büntetőeljárást kezdeményező hivatal vezetőjét lapunk arra kér­te, keresse meg azt a jogszabályt, mely egyértelműen kimondja, hogy a védőoltást nem kapott gyermekek nem mehetnek kö­zösségbe. Kovács Ferenc válasza így hangzott: „ilyen jogszabály nincs, vagy mi nem találjuk". Am hozzátette azt is: a védőoltás kötelezettsége az úgynevezett alanyi joghoz köthető, a törvény tehát indirekt módon rendelke­zik ebben a kérdésben. A négy gyermek közül kettő­nek a törvény szerint már alapfo­kú oktatási intézményt kellene látogatnia. A szülők megpróbál­ták felvetetni őket óvodába, ám Szentesen eddig nem találtak fo­gadókészségre. Berendi Dávid hamarosan hét­éves lesz. A szülei az őszön sze­retnék iskolába járatni, ám előt­te néhány hónapig óvodába is, a négyesztendős Líviával együtt. Dávid jelenleg látogat egy intéz­ményt: előképzős a szentesi Lajtha László Zeneiskola zongo­ra tanszakán. Mihály Béla, az is­kola igazgatója lapunknak el­mondta, hogy a zeneórákat nö­vendékeik egyedül veszik taná­raiktól, ezért is döntöttek a kis­fiú felvételéről. Szentesen egyet­len önkormányzati óvoda sem akarta fogadni a gyermekeket, egyedül a katolikus egyház fenn­tartásában működő Villogó utcai óvoda mutatott nyitottságot a kérdésben. Gyulay Endre me­gyés püspök lapunknak tett nyi­latkozata szerint az egyház a tör­vényesség elve mentén szívesen felvenné a közösségbe a gyereke­ket, azonban ehhez szüksége van olyan orvosi igazolásra, mely megnyugtató módon ga­rantálja, hogy a többi gyermek egészsége nem kerül veszélybe. Gyulay érteni véli a szülők aggo­dalmát gyermekük jövője szem­pontjából, a megyés püspök azonban szeretne kizárni min­den kockázati tényezőt ebben a kérdésben. Csizmadia Hajnalka tisztában van azzal, hogy korábbi döntésé­nek következménye ez, de kitart álláspontja mellett. Emlékezte­A szentesi Berendi gyerekek nem kapták meg a kötelező védőoltásokat Fotó: Tésik Attila tett arra, hogy a korábbi polgári perben született orvos szakértői vélemény - melyet a megyei bí­róság is rögzített álláspontjában - kimondja, hogy a jelenlegi köz­egészségügyi viszonyok között a védőoltások be nem adása a gyer­mekek számára közvetlen ve­szélyt nem jelent. Az anya szak­irodalomra hivatkozva azt állítja, hogy a Magyarországon forga­lomban lévő oltóanyagok nem korszerűek, ezek közül néhányat nem indokolt beadni a gyerme­keknek, hiszen egyes betegségek teljesen eltűntek, miközben az oltás következményeként a gye­rekeket egészségkárosodás érhe­ti. Mint mondta, ha gyermekei megbetegednének, az úgyneve­zett aktív védőoltást beadatná nekik, a passzív védőoltástól azonban továbbra is elzárkózik. Nem érti, az ő egészséges gyer­MINDENUTT VEDIX A KÖZÖSSÉGET Míg Magyarországon kőtelező vé­dőoltásokról rendelkezik a tör­vény, jó néhány nyugat-európai országban tényleg a szülő dönt­het. Viszont ezeken a helyeken a törvény egyenesen kimondja: a gyermek nem mehet közösségbe, ha nem kapta meg a szérumokat. Vagyis a helyzet gyakorlatilag ugyanaz, mint nálunk, csak azok­ban az államokban másféle jog­technikával védik a közösséget ­felelte kérdésünkre dr. Kovács Fe­renc megyei tiszti főorvos. Az Egészségügyi Világszervezet a magyar védőoltás rendszerét pél­daként állítja, hatékonysága és el­ért járványügyi eredményei miatt. A magyar gyógyító szakma azért ragaszkodik foggal-kőrőmmel a védőoltásokhoz, mert bizonyított tény: egy társadalom, közösség csak akkor mentes a járványoktól, ha minden tagja rendelkezik a megtelelő védettséggel. mekei miért ne mehetnének kö­zösségbe. Az anya aggódik gyer­mekei előmeneteléért, egészsé­ges fiainak és kislányának jövője függ most a gyermeknevelésben szolgáltatást nyújtó intézmé­nyek toleranciájától. B. G.

Next

/
Thumbnails
Contents