Délmagyarország, 2005. március (95. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-23 / 68. szám

SZERDA, 2005. MÁRCIUS 23. • MEGYEI TÜKÖR5 A fejlesztések elmaradnak, de nem lesznek elbocsátások Bevételkényszer az egyetemen A halivadékoktól és a csapadéktól várják a megoldást Bűzbomba a Holt-Maroson Kevesebb közalkalmazott Az Egyetemi Tanács által hétfőn elfogadott intézményi költségvetés fő számait egyelőre legfeljebb árnyalni képes az az intézkedés, mely szerint - az állami költségvetési törvény értelmében - a 65 éven felüli dolgozóknak megszüntetik a közalkalmazotti jogviszonyát. Az SZTE-n a korhatárt elérők száma folyamatosan változik, januárban 121-en voltak, a félév végéig még 21-en töltik be a 65. életévüket. A nyugdíjba vonulási kötelezettség nem érinti az akadémikusokat, a tudományok doktorait, az egyetemi tanárokat és a habilitált főiskolai tanárokat. Ha az összesen 142 nyugdíjba vonuló dolgozót - köztük oktatókat - kari hatáskörben nem foglalkoztatják tovább, a közalkalmazotti jogviszonyuk megszűnése mintegy évi százmillió forint „megtakarítást" jelent az egyetemi bérkasszában. PPP nem, kollégium igen A fejlesztések visszafogása nem jelenti, hogy az SZTE lemondott volna a kollégiumi férőhelyek növeléséről, hiszen erre hagy szükség van. Mindazonáltal az Egyetemi Tanács hétfői ülésén elvették, hogy a beruházás PPP-konstrukcióban valósuljon meg. Dr. Tráser Ferenc elmondta, hogy igen hosszas egyeztetések után is olyan magánbefektetői ajánlatot kapott az egyetem, amely „nem vállalható föl". Az Oktatási Minisztérium és az egyetem közös intézményi beruházási bizottsága fogja mérlegelni, hogy új közbeszerzési eljárást indítsanak-e, vagy az intézmény magánbefektető közbeiktatása nélkül felvett hitelből (erre az új felsőoktatási törvény ad majd lehetőséget) kezdje meg a felújításokat. Az Öthalmi úti beruházást - melyben az egykori laktanya két panel és egy téglablokkos épületét alakítják diákszállóvá, s amely 696 új férőhelyet jelent - mindenképpen megvalósítják. S. E. Roma közösségi ház Ma 17 órakor adja át ünnepélyesen a lakosságnak a Szegedi Cigány Kisebbségi Önkormányzat az „Amaro Kher" Roma Információs Szolgáltató Központ és Közösségi Házat a Cserepes sor 35. számú épületben. A megnyitó után a szegedi romák kulturális eredményeiből láthatnak szemelvényeket az érdeklődők, majd közös, kötetlen beszélgetés, zene és tánc következik. Algásodik a Holt-Maros, iszonyú bűzt árasztva - legutóbb hétfőn este. A szakemberek a halivadékoktól, és a természetes vízutánpótlástól várják a megoldást, a víz keringetését csak a májusi mintavétel után kezdik meg. Úgy tűnik, még mindig illegális csatornabekötések szennyezik a rehabilitált holtág vizét. Iszonyú bűz áradt a Holt-Marosból hétfőn alkonyatkor. Az arra járók befogott orral közlekedtek, volt akiket hányinger kerülgetett. A Maros újszegedi holtágának másfél milliárd forintos rehabilitációját követő lakossági észrevétel a szakembereket is meglepte: például a Holt-Maros és a Bérkert utca kereszteződésében, illetve a Fő fasornál csúnyán zöldül és barnul a víz. - A folyamatos napsütésben rohamosan szaporodnak az algák - magyarázta Schreiter Tibor, a Hermán Ottó Horgászegyesület ügyvezető alelnöke. - Nincs vízutánpótlás, valamint a halivadékok sem fogyasztják még a planktonokat, ezért akár hónapokig ilyen maradhat a Holt-Maros. Csütörtökön ezen a szakaszon is megkezdődik a haltelepítés: a halászati jogot megszerző egyesület három mázsa pontyot hoz, majd keszeg, compó és csuka is kerül a vízbe. - Sajnos a horgászok már fogtak önkényesen betelepített amurokat. Sőt: arasznyi aranyhalak is úszkáltak a vízben, amiket a házi akváriumokból hajítottak ki. Ezek rengeteg fertőzést hordoznak, ezáltal ritkítják a halállományt - hívta fel a figyelmet a szakember. - A kavicsos sétányokon és a járdák mellett nem véletlenül pang a víz. Még mindig ide engedik ki a szennyvizet a házakból - mutatta a kritikus pontokat az idős, kutyáit sétáltató horgász, Nagy Béla, aki úgy ismeri a környéket, mint a tenyerét. Hamarosan ellenőrzést tartanak a Holt-Maroson, a mólókat valamint a partfalba ásott lépcsőket is megszüntetik. A környék lakói nem értik, hogy miért nem keringetik a vizet, ha már elkészült a rendszer. A vízfelület kezelője, a Szegedi Vízmű Rt. csak a május eleji mintavétel után dönt a kezdés időpontjáról, addig a talajvíz és a csapadék adja az utánpótlást a Holt-Marosnak. Bodor Dezső műszaki igazgató azt mondta: ha a vízszintet megemelnék, akkor a part menti ingatlanokban kárt okoznának, mert a talajvíz a pincéket és a kerteket elöntené. CS. G. L. Felújítás az l-es villamos vonalán Lezárják a Galamb utcát A szegedi l-es villamos Galamb utcai pályaszakaszának fölújítása miatt a nagyállomásra járatpótló buszokat indít az SZKT. MUNKATÁRSUNKTÓL Az l-es villamosvonal Galamb utcai szakaszának fölújitása miatt március 24-től a szegedi főposta és a nagyállomás között járatpótló buszok közlekednek - tájékoztatta lapunkat a Szegedi Közlekedési Társaság. A vasútállomásra induló járatra a posta előtt szállhatnak föl az utasok. A pályaudvarról a Széchenyi térre érkező autóbuszról a Mars tér irányába tartó buszok megállójában lehet leszállni. A rókusi pályaudvar és a Széchenyi tér között továbbra is villamosok közlekednek. A járatokat az iskolaszünetben érvényes menetrend szerint, munkanapokon 6-10, a hétvégén 10-15 percenként indítják. A menetjegyek az l-es vonal teljes hosszában érvényesek, de átszállás után a biléták másik felét is ki kell lyukasztani. Az átépítés miatt lezárják a közúti forgalom elől a Galamb utca Boldogasszony sugárút felőli bejáratát, a sugárutat pedig kétsávosra szűkítik. A munka várhatóan március 30-áig tart. KOLDUSRENDELETROL A SZEMKÖZTBEN Szerda esténként fél 8-tól látható a Városi Televízió és a Délmagyarország közös műsora, a Szemközt. Ma Pintér Ferenc önkormányzati képviselőt, a jogi bizottság elnökét Vass Imre szerkesztő-riporter és Oláh Zoltán, lapunk főmunkatársa kérdezi, hogy mi indokolta az országban szinte egyedülálló, úgynevezett koldusrendelet megalkotását, amely a város egyes területein megtiltja a kéregetést. KÖZLEKEDÉSI VETÉLKEDŐ ISKOLÁSOKNAK Csak a bérnövekmény összege egymilliárd-százhuszonötmillió forint a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) büdzséjében - ennek mindössze egyharmadát kapták meg a központi költségvetésből. Ezért fejlesztéseket nem terveznek, de elbocsátásokat sem: növelni kívánják a saját bevételeket. Ellentétben más tudásközpontokkal, az SZTE-n nem kell elbocsátások árán „befoltozni" a költségvetésben mutatkozó lyukat, bár - dr. Tráser Ferenc gazdasági és műszaki főigazgató tájékoztatása szerint a gazdálkodás szempontjából nem lesz könnyű évük az egyes karoknak. Az intézménynek le kell mondania a további infrastrukturális fejlesztésekről (az előző évben megújult a jogi, a gyógyszerész-, a bölcsészkar épülete), továbbá növelnie kell saját bevételeit. Tizenegyedik alkalommal rendezik meg az általános iskolások közlekedésismereti versenyét. Az országos döntőnek ezúttal Csongrád megye ad otthont. Tegnap a felső tagozatos gyerekek - mintegy negyvenen KRESZ-tudásukról adtak számot, ma pedig a sportcsarnokban rendezik meg a gyakorlati versenyt. Az eredményhirdetést délután 4 órakor tartják a Forrás Hotelben. MUZSIKUSOK SIKERE Második alkalommal rendezték meg március közepén a Debreceni Egyetem Konzervatóriumában az országos főiskolai kamarazenei találkozót és versenyt, amelyen sikerrel szerepeltek a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Főiskolai Karának hallgatói. Kiemelt nívódíjat kapott: Németh Henrietta (gordonka) és Rodler Anett (zongora), Horváth Flóra (hegedű) Ludmány Sebestyén (gordonka). Réti Tamás (zongora) megkapta a rektori különdíjat. Nívódíjjal jutalmazták Farkas Dórát (hegedű) Derdák Andreát (gordonka) és Horváth Andreát (zongora). Százmilliók hiányoznak Csak az idei bérnövekmény a járulékokkal 1 milliárd 125 millió forintot tesz ki, s ennek az összegnek mintegy a harmadát kapta meg az egyetem az állami kasszából, a többit az intézménynek kell „kigazdálkodni". Bár az SZTE igen sikeres a különböző pályázatokon - tavaly összesen több mint hatmilliárdot nyertek -, ezeknek a pénzeknek a fölhasználása kötött, negyedévenként ellenőrzik, hogy a meghatározott célokra költötték-e. Vagyis a közalkalmazotti bértábla változásai, a pótlékalap növekedése, a minimálbér emelkedése következtében emelkedő béreket nem lehet pályázati forrásokból fizetni. A bérkeretből jelenleg hiányzó, körülbelül 600 millió forintot legfeljebb a költségtérítéses hallgatók számának növelésével lehetne pótolni, de erre egyáltalán nem egyformák az egyes karok esélyei. Az egyetem vezetői még reménykednek, hogy a szeptemberben esedékes 4,5 százalékos béremelésekre lesz állami pótelőirányzat. A bérek mellett a dologi kiadások is nőttek, a közszolgáltatások díjai megemelkedtek, így az SZTE 41 milliárdos költségvetése: igen szűkös. Schreiter Tibor mintát vesz a Holt-Marosból Fotó: Schmidt Andrea Felújítják a Ligetfürdő középső medencéjét Pezsgőágyak és csúszdapark augusztusra Élményfürdővé építik át a szegedi Ligetfürdő középső medencéjét. Zuhatag, víz alatti masszázs, pezsgőpad és még sok más különleges berendezés teszi élvezetessé a fürdőzést. A csúszdaparkot a legkisebbek és a legbátrabbak is biztonságosan használhatják. MUNKATÁRSUNKTÓL Szentesiek tervezik, és zalaegerszegiek végzik a szegedi Ligetfürdő középső medencéjének átalakítását. A nettó 300 millió forintos megbízásról szóló szerződést tegnap írták alá a városházán. Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester bevezetőjében a szegedi fürdőfejlesztésekről beszélt, kiemelve, hogy a városnak olyan létesítményekkel kell rendelkeznie, hogy a vendégek ne más településeken keressenek magas színvonalon működő élményfürdőket. A Ligetfürdő fejlesztése a városnak nem kerül pénzébe: az önkormányzat a befektetőket versenyeztette. Bánáti Antal, a városi tulajdonú Szegedi Fürdők Kft. igazgatója elmondta, hogy a nyílt pályázat két indulója közül a 100 millió forinttal kedvezőbb ajánlattal jelentkező, zalaegerszegi Hoffmann Építőipari Rt.-t választották. Tervező a szentesi Triász Kft., a csúszdákat az ugyancsak zalaegerszegi Amnon Kft. építi. A beruházás nem csupán az öltözősor mögötti medence átépítését és a csúszdapark építését, de az úszómedence vízforgatójának fölszerelését is magában foglalja. A terveket Hoffmann Ödön, a generálkivitelező cég vezetője mutatta be. Az ezer négyzetméteres, 110-115 centiméter mély medencét négy zónára osztották. A „csendes sarok" pihenésre szolgál: pezsgőágyak és -padok, víz alatti masszázs, nyak- és övzuhanyok kínálnak lehetőséget az ellazulásra. Az elválasztott „zajos zónában" sodrófolyosó, vízerrryőzuhatag, óriás gomba, dögönyözők, buzgár és gejzír szolgál mulatságul. A napozni vágyóknak 200 négyzetméteres teraszt építenek. A csúszdapark legszelídebben lejtő részét és a gumikarikás csúszdát a gyerekeknek, a hidrocsöves szakaszt a nagyobbaknak ajánlják; a leghosszabb a 103 méter hosszú anakonda csúszda. Ha a Tisza idei áradása nem hátráltatja a munkát, már július végére elkészülhet a fölújítás.